Az Acél: Kémiai Összetétel, Tulajdonságok, Osztályozás és Felhasználás

A vas fontos eleme az élő szervezetnek és az egyik legnagyobb mennyiségben használt ipari anyagunk, különösen a szénnel alkotott ötvözete, az acél. Az ipar által előállított termékek legnagyobb része acél vagy vasötvözet alapanyagú. Ezt az előállítás költsége és a tulajdonságok széles befolyásolhatósága indokolja.

Bár a műanyagipar fejlődése és a fémkerámiák felhasználása számos területen lehetőséget adott az acélok helyettesítésére, megállapítható, hogy a közeljövőben is alapvető alapanyag marad az acél és a vasötvözet. Vasötvözeteken általában azokat az anyagokat értjük, amelyeket nagyüzemi eljárásokkal gyártanak, nagy mennyiségben használnak fel, és bennük a Fe aránya nagyobb, mint más alkotóé. Az iparilag felhasznált vasalapú ötvözeteket két nagy csoportra oszthatjuk: az acélokra és öntöttvasakra. Felhasználási területeik sok esetben átfedik egymást, de általánosan megállapíthatjuk, hogy az acélok szívóssági tulajdonságai jobbak, mint az öntöttvasaké, ugyanakkor feldolgozásuk költségesebb, így drágább alapanyagok.

Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvöző eleme a szén. Az acélok alakítható vasötvözetek, melyek nemzetközileg is elfogadott fogalmát a következőképpen határozták meg: túlnyomórészt vasat, általában 2%-nál kevesebb karbont, valamint egyéb elemeket tartalmazó anyag. Néhány krómacél 2%-nál több karbont is tartalmazhat, de 2% a szokásos választóvonal az acél és az öntöttvas között. Ez a határ sem a kémiai összetétel, sem az alakíthatóság alapján nem tekinthető élesnek, mivel az alakíthatóság a karbontartalom növekedésével csak fokozatosan csökken.

Az Acél Kémiai Összetétele és Tulajdonságai

Az acél ötvöző elemei létfontosságú szerepet játszanak az olvadási pont meghatározásában. Ezek is befolyásolják az acél mechanikai tulajdonságait azáltal, hogy csökkentik annak rugalmasságát és keménységét. Az acél összetétele jelentősen befolyásolja az olvadási pontját, ami viszont befolyásolja annak alkalmasságát a különféle alkalmazásokra. Az acél olvadási pontjának pontos meghatározása elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy alkalmas-e az adott alkalmazásra, és hogy elérje és fenntartsa ezeket a hőmérsékleteket a termelés során.

Olvadáspontok összehasonlítása

Más fémekkel összehasonlítva a rozsdamentes acél lényegesen magasabb olvadáspontja. Az alábbi táblázat néhány gyakori fém olvadáspontját mutatja be.

A Szén és Ötvözőelemek Hatása

A szén és más elemek növelik az acél szilárdságát, egyben csökkentik képlékenységét. Megállapíthatjuk, hogy a szén hatása alapvetően meghatározó az acél tulajdonságaira. A vas szilárdsága legolcsóbban a karbonnal növelhető. A növekvő C-tartalommal viszont csökken az acél szívóssága. A szén jelenléte az acélokban az edzhetőség szempontjából is döntő, mivel a széntartalom a kritikus lehűlési sebességet erősen csökkenti.

Az ötvözőelemek többsége az alfa-vasban, a ferritben szubsztitúciósan oldódik. Az oldódás hatására a lágyacél rácsparamétere megváltozik, és a térrácstorzulást követően a mechanikai tulajdonságok is megváltoznak. A szilárdság, a kifáradási határ növekedése annál nagyobb, minél nagyobb a rácstorzulás. A ferrit szilárdságát legjobban a titán (Ti), szilícium (Si), volfrám (W), molibdén (Mo), mangán (Mn) és nikkel (Ni) növeli. Fontos megjegyezni, hogy a szilárdságnöveléshez szükséges ötvözőmennyiség bevitele az acél költségeit növeli. Az ötvözők szilárdságnövelő hatása hőkezelt állapotban jobban érvényesül, mégis sokkal jelentősebb a vasban intersztíciósan oldódó szén hatása a keménység- és szilárdságnövelés szempontjából, mint a szubsztitúciósan oldódó ötvözeteké.

Az ötvözőelemek a szilícium (Si) és mangán (Mn) kivételével a ferrit szívóssági jellemzőit nem befolyásolják. Annál változatosabb az ötvözőelemek ütőmunkára való hatása. A nikkel (Ni), króm (Cr) és mangán (Mn) kivételével a fajlagos ütőmunkát csökkentik. Nagy jelentőségű az ötvözők képlékeny-rideg átmenet hőmérsékletére való hatása; a nikkel (Ni) ezt a kritikus hőmérsékletet csökkenti, így a képlékeny tartomány nagyobb lesz, míg a többi ötvöző növeli.

Az acélok fő ötvözői és hatásaik:

• Króm: csökkenti a kritikus lehűlési sebességet, növeli a keménységet, kopásállóságot, meleg szilárdságot.
• Volfram: növeli a kopásállóságot, meleg szilárdságot, éltartósságot.
• Mangán: alkalmas a folyékony acélban lévő oxigén eltávolítására, kéntelenítésére, nagyobb mennyiségben növeli az acél szívósságát, kopásállóságát.
• Nikkel: csökkenti az acélok hőtágulását, növeli a mágneses tulajdonságot, savállóságot, szívósságát.

Hőkezelés és Mikroszerkezet

Olyan folyamatok, mint az oltás (gyors hűtés) és a lágyítás (lassú hűtés), megváltoztatják az acél mikroszerkezetét, ami viszont befolyásolja annak termikus tulajdonságait. A hűtési folyamat során, az olvadási pont elérése után, az acél mikroszerkezetének szabályozása kritikus fontosságú annak mechanikai tulajdonságainak meghatározása szempontjából. Az acél szövetszerkezete és így tulajdonságai az ötvöző- és karbontartalom függvényében változnak.

A 0,2%-nál nagyobb széntartalmú acélok mechanikai tulajdonságait méginkább a hőkezelés módja, a kialakuló szövetszerkezet szabja meg. Az ötvözőelemek a vas (Fe) kritikus átalakulási hőmérsékleteit megváltoztatják, amit az acélok hőkezelésekor figyelembe kell venni. Ezenkívül az ausztenitképződés sebességét hevítéskor az ötvözők erősen befolyásolják, a perlitnek ausztenitté való átalakulását lelassítják. Az ötvözőelemek a kritikus lehűlési hőmérsékletre gyakorolt hatása is számottevő.

A hőkezelések szempontjából igen fontos az acél átedzhetősége, azaz, hogy milyen mélységben és átmérőben edződik meg az acél. Az acélok átedzhetőségét kritikus lehűlési sebességük határozza meg, mely függ a kémiai összetételtől és a szemcsenagyságtól. Az acél fűtéskor bővül, és hűtés közben összehúzódik.

Az Acél Osztályozása

Kémiai Összetétel Alapján

Vegyi összetételük alapján megkülönböztetünk ötvözetlen és ötvözött acélokat. Ötvözetlen acélnak számít az az acél, amely a karbonon kívül nem tartalmaz szándékosan bevitt ötvözőt, ami az acél mechanikai vagy fizikai tulajdonságait befolyásolná. Az ötvözetlen és ötvözött acélokat elválasztó határértékeket szabványban rögzítik.

Ötvözött acélnak nevezzük mindazokat az acélokat, amelyek vason és szénen kívül ötvözőelemeket is tartalmaznak. Az ötvözött acélokban a mindig megtalálható elemekből a normális üzemben elérhető legkisebb mennyiségnél többet, vagy pedig ezeken kívül szándékosan hozzáadott további elemeket tartalmaz. Az ötvözés célja az acél tulajdonságainak megváltoztatása, például a szilárdság, hőszilárdság, hőállóság, éltartósság, korrózióállóság, kopásállóság, vegyi ellenállóképesség, stb., azaz a felhasználás céljából releváns fizikai, kémiai, villamos, mágneses tulajdonságok javítása.

Minőségi Csoportok Alapján

Nemzetközileg elfogadott felosztás szerint az acélgyártási eljárás gondossága alapján minőségi csoportokba soroljuk az acéltípusokat:

• Alapacél: Minden olyan acél, melyre nincs előírva olyan minőségi követelmény, mely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne.
• Minőségi acélok: Az alapacélok és a nemesacélok közti előírások érvényesek rájuk.
• Nemesacélok: Különleges gondossággal kell gyártani őket. Ötvözetlen és ötvözött anyagúak lehetnek.

Gyártási Mód Szerinti Csoportosítás

Az acél gyártása során a gyártási mód szerint más-más járulékos alkotórészek maradnak vissza, vagy azok mennyisége, eloszlása változik.

• Csillapítatlan acél: Jó kihozatalú, felületi minősége jó, hidegen jól alakítható. Ezek az acélok gyorsan öregszenek.
• Csillapított acélok: Az oxigént szilárd halmazállapotú vegyületeket képző elemhez kötik. Kisebb a szennyezők dúsulása, a kihozatal rosszabb, az oxidok egy része zárványként visszamarad.
• Különlegesen csillapított acélok: Dezoxidálás során nitrogént lekötő és szemcsefinomító hatású dezoxidálószereket (Al, V, Nb, Ti) is alkalmaznak.

Szövetszerkezet Alapján

Szövetszerkezetük alapján, melyek általában vegyesen fordulnak elő, megkülönböztetünk ferrites, félferrites, hipoeutektoidos, hipereutektoidos (lásd: eutektikum), lédeburitos, félausztenites és ausztenites acélokat.

Az egyensúlyi állapotban lévő, 0,8% szenet tartalmazó acél tisztán perlites, a 0…0,8% C-tartalmú acélok ferrit-perlites, a 0,8…2,1% karbont tartalmazók pedig perlit-cementites szövetszerkezetűek. Az ötvözetlen acél szilárdsági és egyéb fizikai tulajdonságait viszont a szövetelemek mennyisége és azok eloszlása, finomsága határozza meg. A perlit mennyiségének növekedésével az acél szilárdsága nő, azonban nyúlása, kontrakciója és ütőmunkája csökken. A hipereutektoidos acélokban megjelenő rideg szövetelem, a cementit a szilárdságot egy bizonyos határig (kb. 0,9%) mégnöveli. Nagyobb karbontartalom esetén a cementit már rendszerint hálószerű elrendezésben jelentkezik és így az acél szakítószilárdságát is csökkenti, míg a folyási határt növeli. A folyási határ és a szakítószilárdság megközelítően párhuzamosan változik.

Acéltípusok Felhasználási Mód Szerint

Szerkezeti Acélok

Szerkezeti acéloknak nevezzük a 0,6%-nál kevesebb szenet tartalmazó acélokat. Az ilyen acélokat a gép- és járműgyártás, acélszerkezetek gyártása területén alapanyagként hasznosítják. Ezekben az esetekben a szilárdság mellett megfelelő szívósságot és nyúlást is megkövetelünk. Ezt 0,25% alatti széntartalommal vagy nemesített szövetszerkezettel biztosíthatjuk.

Szerkezeti acélból készülnek a legkülönbözőbb gépek, berendezések egyes alkatrészei, valamint hidak, daruk, csővezetékek. Jellemzői a kis szilárdság és képlékenység. A szerkezeti acélok jól alakíthatóak, hegeszthetőek, kovácsolhatóak. A szabvány az acélokat felhasználási céljuk szerint két csoportba osztja. Az első csoportba azokat sorolja, amelyeknél a felhasználó számára valamilyen fizikai, mechanikai tulajdonság garantálása a legfontosabb. A másik csoportba azokat az acélokat sorolja, amelyeknek a vegyi összetételük garantált.

Szerszámacélok

Szerszámacélokból készülnek a forgácsolószerszámok és az alakítóműveletek szerszámai. Elengedhetetlen, hogy a rájuk ható igénybevételeket alakváltozás nélkül viseljék és a kopásnak ellenálljanak. Ezen tulajdonságokat általában nemesítéssel érjük el, így ezeknek jól edzhetőnek kell lenniük és szívóssági követelményeknek is meg kell felelniük. A szerszámacélok legfontosabb tulajdonságai a nagy szilárdság, keménység és a kopásállóság. Széntartalmuk 0,6% fölötti, többnyire edzett állapotban használják. A szerszámacélok jól alakíthatóak, kovácsolhatóak, edzhetőek, azonban nem hegeszthetőek.

Ötvözetlen Szerszámacélok

Fő ötvözőjük a szén (C) (0,6-4-1,5%), a mangán (Mn) és szilícium (Si) csak szennyezőként szerepel. Jelölésük S1-S13. Használatuk korlátozott, mert kicsi a megengedhető vágósebesség. A szerszámacélok közül az ötvözetlen szerszámacélok edzhetők a legkeményebbre (66 -67 HRC). Keménységüket csak alacsony hőmérsékleten tartják meg, kilágyulási határuk 200 - 250°C. Különleges szerszámokhoz, alacsony vágósebességgel dolgozó fúrókhoz, dörzsárakhoz, menetvágószerszámokhoz használják őket. Hajlítószilárdságuk nagy. Ez a szerszámacél a legolcsóbb szerszámanyag.

Ötvözött Szerszámacélok

A jellemző ötvözőelem szerint csoportosítjuk őket, (króm, mangán, volfrám). Keménységük kisebb, mint az ötvözetlen szerszámacél (max. 64 HRC), de azt magasabb hőmérsékletig megtartják (300-400°C). Szilárdsági értékeik, hajlítószilárdságuk jó.

• Króm-szerszámacél (jele K1-K14): Kiválóan alkalmas alak kések, marók, nagy igénybevételű dörzsárak készítésére. Edzési hőfokra nem kényes, jól átedzhető.
• Mangán-szerszámacél (jel M1): Kis teljesítményű kézi forgácsolószerszámok (menetmetszők, menetfúrók stb.) készítésére alkalmas.
• Wolfram-szerszámacél: Olyan szerszámokat készítenek belőle, melyekkel közepes teljesítménnyel forgácsolunk, és az edzés utáni köszörüléssel munkáljuk végleges alakra (csigafúrók, marók, fűrészlapok).

Gyorsacélok

Gyorsacélnak nevezzük a legnagyobb teljesítményű szerszámacélt. Jelölésük R1-R11. A gyorsacélok jellemző ötvözetei a volfrám (W), króm (Cr) és vanádium (V). Kis százalékban ötvözőként szerepelhet még a molibdén (Mo) és a kobalt (Co). Edzési szempontból a legkényesebb szerszámanyag, átedző képessége jó. A gyorsacél helyes edzésével elérhető a 64 HRC, keménységüket 550 - 600 °C-ig megtartják. A gyorsacélok szilárdsági tulajdonságai a sok nemes ötvöző miatt igen jók. Nem igényel gondos kezelést, bonyolult alakú szerszámok igen könnyen készíthetők belőle.

Különleges Acélfajták és Ötvözetek

Ide sorolhatók a valamilyen kifejezett tulajdonságú, például hőálló, korrózióálló, nem hőtáguló stb. ötvözetek. Ezek az acélok általában erősen ötvözöttek.

Korrózióálló / Rozsdamentes Acélok

Az ötvözetlen acélok a savak, a légkör, a vízgőz korrodáló hatásával szemben nem ellenállóak. A felületükön lévő oxidhártya nem elég tömör, a fémet nem zárja el a korrodáló köegtől, így nem akadályozza meg a további korróziót. Az acélok korrózióállósága ötvözőelemekkel növelhető, mely a következőképpen lehetséges: olyan ötvözőket kell alkalmazni, melyek az acél felületén vékony, jól tapadó, a korrodáló közegtől elválasztó hártyát hoznak létre. Erre a célra krómot (Cr) és alumíniumot (Al) használnak kb. 1% mennyiségben.

Másik lehetőség a korrózióállóság ugrásszerű növelése érdekében, ha az ötvözőelem mennyisége az acélban 1/8 atomsúlyrész egész számú többszöröse. A korrózióálló acél legalább 12% krómot, általában nikkelt, esetenként egyéb ötvözőelemeket tartalmaz. Így az ötvözött acél tartósan ellenáll a hőmérséklet és nyomás hatásainak, sőt egyes kémiai és elektrokémiai hatásoknak is. Az ausztenites króm-nikkel acélokat jó korrózióálló tulajdonságaik miatt saválló acéloknak is nevezzük.

Ezek az ötvözők kedvező hatásukat alacsony széntartalom mellett fejtik ki. Általában a 0,12%-nál nagyobb C-tartalom nem engedhető meg, de a kristályközi korrózióval szemben csak a legfeljebb 0,03% karbontartalmú acélok ellenállóak. Az ausztenites rozsdamentes acélok, általában a 300-as sorozat, a legszélesebb körben használt osztályok között vannak. Az ausztenites korrózióálló acélok felhasználása igen széleskörű - kötőelemek, edények, tartályok, orvosi eszközök készítésétől a vegyiparig mindenütt használatosak. Fontos, hogy viselkedésük a megmunkálás során jelentősen eltér az általában használt acélokétól.

Ezek az acélok alacsony hőmérsékleten is alkalmazhatók a ridegtörés veszélye nélkül, hidegszívósak és hőállóak, általában 17-20% króm és 8-24% nikkel ötvözőket tartalmaznak. A rozsdamentes acélokat a levegő pára- és oxigéntartalma nem károsítja, felületük nem rozsdásodik. Az ötvözetek környezeti hatásokkal szembeni ellenálló-képességét a króm határozza meg, ezért az ötvözésnél döntő szerepe van. Az olvadt rozsdamentes acélt öntőformákba öntik, hogy bonyolult formákat hozzanak létre. A rozsdamentes acél elhasználódás után újrahasznosítható, be lehet olvasztani.

Hőálló Acélok

A hőálló acélok úgy a rövid-, mint a hosszú idejű igénybevételeknél is jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és különösen jól ellenállnak az égéstermékek által kibocsátott forró gázok, valamint a nagyjából 550°C felett létrejövő só- és fémolvadékok hatásainak. Ellenálló képességük azonban igen erősen függ attól, hogy milyen feltételek között érik ezek a hatások. A leggyakrabban használt ötvözőelemek közül a nikkel és a mangán az acél szilárdságát, keménységét és olvadáspontját növeli, és ezzel a szilárdsága magasabb hőmérsékleten javul (hőálló acél).

Kopásálló Acélok

Főbb ötvözőik: szén (C), mangán (Mn), króm (Cr), molibdén (Mo), nikkel (Ni). Tulajdonságai: nagy szilárdság, magas keménység és kedvező ütőmunka, magas kopásállóság. Anyagminőségtől függően jó hegeszthetőség és jó hajlíthatóság. Alkalmazásának előnyei: nagyobb szilárdságuk miatt ugyanazon terheléshez kisebb szelvényméretek alkalmazhatóak, ezáltal csökkenthetőek a berendezések súlyai (pl. daru). A kisebb súly miatt csökkennek az üzemeltetési költségek. Élettartamuk megnő, mely szintén költségcsökkentő hatású. Nem igényel hőkezelést, kopóréteg felrakó hegesztést, a gyártóművek már a megfelelő tulajdonságokkal adják ki.

Alkalmazási területei: talajművelő eszközök (pl. eke), mezőgazdasági gépek, markolók, billenőplatók, dózerek fokozottan igénybe vett alkatrészei, kő- és szénbányák gépei, aprító- és osztályozógépek, cementgyárak berendezései, berendezések vágó élei rátétként, folyamatos ütő igénybevételnek kitett berendezésekben (pl. kőaprítók), stb. Egyes gyártók saját márkaneveket használnak, pl. HARDOX, RAEX, XAR, BRINAR, CREUSABRO.

Betétben Edzhető Acélok

A betétben edzhető acélok alacsony széntartalmúak. Az ide tartozó minőségeket olyan termékek előállításához használják, ahol a kérget edzés előtt szénben dúsítják. Ennek eredményeként a termék jelentősen nagyobb felületi keménységű lesz, a mag szívósságának megtartása mellett. Az ötvözetlen betétben edzhető acéltípusokat általánosságban alacsony feszültségű alkatrészek gyártásához, illetve az autóiparban használják. Az alkalmazott ötvöző anyagoknak megfelelően az ötvözött betétben edzhető acélokat közepes, vagy magas magszívósságot igénylő alkatrészek előállításánál használják. Gyakori felhasználási területe ezeknek a minőségeknek a jármű- és repülőgépgyártás.

• Ötvözetlen acélminőségek: pl. C10E, C10R, C15E, C15R
• Ötvözött acélminőségek: Pl. 16MnCr5, 20MnCr5, 20MoCr4

Automata Acélok

Az automata acélokat az általános minőségekhez képest jelentősen jobb megmunkálhatóság és felületminőség jellemzi, ami rövidebb gyártásidőket tesz lehetővé. Az automata acélok a méretkorlát figyelembevételével általában húzott kivitelben kerülnek szállításra.

• Általános automata acélok: pl. 11SMn30, 11SMnPb30, 11SMn37, 11SMnPb37
• Betétben edzhető automata acélok: pl. 10S20, 10SPb20, 15SMn13
• Nemesíthető automata acélok: pl. 35S20, 36SMn14, 38SMn28, 44SMn28, 46S20

Nemesíthető Acélok

A nemesíthető acélok különösen alkalmasak edzett késztermékek előállítására. A nemesítés során speciális kopásállóság érhető el. A termék felhasználása olyan területeken javasolt, ahol a magas szakítószilárdság, kopásállóság és szívósság együttes megléte elengedhetetlen.

• Ötvözetlen minőségek: pl. C22 - C60, C22E - C60E, C22R - C60R. Legismertebb: C45 (E = finomszemcsés acél; R = finomszemcsés acél, szabályozott, 0,02 és 0,04 % közötti kéntartalommal. A jobb megmunkálhatóság érdekében ezek a minőségek 0,15 és 0,30 % közötti ólomtartalommal is gyárthatóak.)
• Ötvözött minőségek: pl. 38Cr2, 46Cr2, 34Cr4, 37Cr4, 41Cr4, 25CrMo4, 34CrMo4, 42CrMo4, 50CrMo4, 36CrNiMo4, 34CrNiMo6, 30CrNiMo8, 51CrV4. (A 38Cr2 és 42CrMo4 között felsorolt minőségek gyártása történhet szabályozott, 0,02 és 0,04 % közötti kéntartalommal.)

Acélgyártási Folyamatok

Öntés

A öntési folyamat az acél alkatrészek kialakításához használt egyik legalapvetőbb módszer.

Acélcső Gyártás

A cső egy üreges rúd, mely az esetek többségében henger alakú. Általános felhasználási területe az iparban leginkább gőzök, gázok és folyadékok elvezetése. Ezenkívül oszlopként, tengelyként és kapcsolórudazatként is alkalmazzák. A csövek gyártása leginkább attól függ, hogy milyen anyagból készítik.

Az acélból készült csöveket gyártási módszereik szerint kétféle csoportba lehet osztani: hegesztett és varrat nélküli.

Hegesztett Acélcsövek

A hegesztett acélcsövek hengerelt lemezből (szalagból) készülnek. A varrat elhelyezkedése alapján kétféle hegesztett cső típust különböztetünk meg:

• Hosszvarratos: A lemezszalag alapanyag szélességét az átmérőnek megfelelő méretre munkálják, majd felhajlítás után valamilyen módszerrel, általában hegesztéssel egyesítik. A hosszvarratos csőgyártás alapanyaga hasított szalag. Szélessége a gyártani kívánt cső átmérőjének függvénye (kerület + a hegesztés anyagszükséglete), vastagsága pedig a kívánt cső vagy profil falvastagságnak felel meg.
• Spirálvarratos: Az acélszalag alapanyagot három, ferdén elhelyezett görgő között spirál alakban tekerik fel úgy, hogy a kívánt átmérőt kapják, majd a szalag oldalait összehegesztik. Ezzel a módszerrel azonos szélességű szalagból - a csévélési szög változtatásával - különböző átmérőjű csöveket lehet gyártani.

A hosszvarratos hegesztett acélcsövek minősége az elmúlt néhány évtizedben, elsősorban a hegesztés technológia fejlődésének köszönhetően, jelentősen javult. A jobb minőségű csöveket, amelyek olcsóbbak a varratnélküli csöveknél, bátran használják a felhasználók különböző vezetékek építéséhez. Ez csak akkor okoz problémát, ha a nem megfelelő csöveket alkalmazzák. A vezetékek építéséhez használt csövek döntő többsége a menetvágásra alkalmas vezetékcső, illetve a szobahőmérsékleten szavatolt tulajdonságú nyomásálló csövek közül kerülnek ki. A csövek átmérő- és az ahhoz csatlakozó falvastagság-mérete, valamint azok tűrései biztosítják azt, hogy a menet a csővégen a megfelelő mennyiségű maradék csőfal biztosítása mellett elkészíthető legyen.

A szerkezeti cső kitűnően alkalmazható acélszerkezetek gyártásában, a házépítésben és a gépgyártásban. Alakjuknak és szilárdságuknak köszönhetően felhasználásukkal költséghatékonyan lehet tartós és könnyű szerkezeteket építeni. A szerkezeti csövek felhasználási területei: szereléshez, különféle építési munkákhoz - kerítésoszlopok, állványzatok, fémkeretek, merevítések, tartószerkezetek, különböző fémelemek és fémszerkezetek, látványelemek építése.

Varrat Nélküli Acélcsövek

A varrat nélküli acélcsöveket általában a nagyobb igénybevételnek kitett helyeken alkalmazzák (pl. teherviselő szerkezeteknél, olajbányászatban stb.). A csőgyártás módszere alapvetően két lépésből áll:

1. A tömör acéltuskó kilyukasztása.
2. A lyukasztott termék átmérőjének és falvastagságának csökkentése (nyújtás).

A két gyártási fázist gyakran további műveletek követik, amiknek a célja a cső felületének és méretpontosságának javítása. A varrat nélküli acélcső gyártása egy többlépcsős, viszonylag bonyolult képlékeny-alakító eljáráson alapszik, melynek során a tömör anyagból kiindulva, az alakítás hőmérsékleti tartományában több, egymásra épülő technológiai művelet eredményeként létrejön melegen hengerelt, varrat nélküli acélcső. A melegen hengerelt varratnélküli acélcsövek az utolsó alakítási hőmérsékletről legtöbbször szabad levegőn hűlnek le, így hőkezelési állapotukat illetően normalizált kivitelűek.

tags: #steel #mdl #donto

Népszerű bejegyzések:

• Bulgária elleni meccsek jegyeladási tudnivalói
• Részletes elemzés az AS Monaco Ligue 1 szerepléséről
• Francia női kézilabda: Brest és Besançon
• Innovatív Klingspor csiszolókorongok
• A ZTE Blade V7 Lite telefon teljesítménye