A Békéscsaba 1912 Előre: Egy Százéves Futballklub Története és Jelene

A Békéscsaba 1912 Előre, Békéscsaba városának egyik legikonikusabb sportegyesülete, gazdag és fordulatos történelemmel rendelkezik. A klub, amely a munkásfiatalok lelkesedéséből született, számos néven, de mindig a helyi közösség szívében élve fejlődött és küzdött a magyar labdarúgásban.

A kezdetek és az alapítás

A Békéscsaba 1912 Előre története 1912 májusában kezdődött, amikor békéscsabai munkásfiatalokból álló utcacsapat, Orvos Pál nyomdászsegéd és társai megalapították a Csabai Munkás Testedző Egyesületet (MTE). Az egyesület célja „az atlétika, játékok, vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása és ezzel egyúttal a hazai sportügy fejlesztése” volt.

Az MTE sárga-fehér mezes labdarúgócsapata az első mérkőzésén 1:0-ra győzött a gyomai Kner SC ellen. 1912. október 22-én a közel százfős tagság elfogadta az egyesület alapszabályát, elnöknek dr. Herczog Henriket, titkárnak Varga Sándor Mihályt választották meg. Az Előre, valamint a csabai polgári egyesület, az 1912 márciusában alapított Csabai Atlétikai Klub (CsAK) a mérkőzéseit a Kórház utca - Jilemniczky utca - Gyulai út - körgát közötti vásártéri sporttéren játszotta. Az Előre az évszaktól függően a CsAK sporttelepén, a Gyulai úti-Keleti sori pályán vagy a vásártéren lépett pályára. A CsAK a Réthy utcán (Kórház utca) épített sporttelepet.

Uhrin hentes lila színű szerelést ajándékozott a csapatnak, így 1919-ben a lila-fehér lett az Előre színe. A „Ramblerek” nevet viselő „budapesti propagandacsapattól” karmestert szerződtettek Jánossy Béla személyében, aki a csapat játékos-edzője lett. Az első tétmérkőzésekre 1921 tavaszán a csabai alosztályban került sor. A békéscsabai csapat első válogatott játékosa Amsel Ignác (Náci) kapus lett, aki 1921 decemberében a Lengyelország elleni mérkőzésen csereként lépett pályára a nemzeti csapatban. 1922-ben, az alapítás 10. évfordulója alkalmából felszentelték az egyesület zászlaját, melyet Kökényessy Gyula Zoltánné ajándékozott a klubnak. Az Előre 1923-ban engedélyt kapott rá, hogy a Csányi utcában sportpályát létesítsen. A Csányi utcai sporttelep avatóünnepségén, 1924. augusztus 17-én az Előre MTE a Ferencváros csapatát látta vendégül (0:8-ás vendégsiker), augusztus 20-án a Kereskedők Atlétikai és Vívó Egyesülete (KAVE), majd Budapesti Törekvés ellen lépett pályára (6:0-s győzelem, illetve 1:1-es döntetlen).

A nehézségektől az első élvonalbeli szereplésig

Az 1930-as évek nehézségei ellenére (pénzügyi problémák, belső válság, az egyesület felfüggesztése) az Előre 1933-ban a csabai alosztály első helyén végzett, az országos amatőr bajnokságba jutás nem sikerült. 1933 nyarán az Előre MTE válságba került. A munkásegyesületet - a megmentése érdekében - megszűntették. Helyette 1933. augusztus 27-én megalapították a Törekvés Sportegyesületet, mely díszelnökének Jánossy Gyula polgármestert kérték fel.

Az új csabai labdarúgócsapat az 1933-1934-es idényben a csabai alosztály II. osztályában indult. A Törekvés SE 1934 júliusában átigazolta az Előre labdarúgóit, megkapta a Csányi utcai sporttelepet, továbbá az Előre helyét a csabai alosztály I. osztályában. A Törekvés 1941-ben az első helyen végzett, a Nemzeti Bajnokság III. osztályának tagja lett (Alföldi-csoport). A csapat a Nemzeti Bajnokság létszámemelésének köszönhetően az 1942-43-as idényt az NB II-ben kezdte meg. Ettől a szezontól a CsAK, a MÁV és a Törekvés csapata is a Réthy utcai sporttelepen játszotta a mérkőzéseit.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1944 nyarán összevonta az NB II-t és az NB III-at, az idény félbeszakadt. A békéscsabai csapat 1944 októberétől - a szovjet megszállást követően - Törekvés Munkás Testedző Egyesület néven szerepelt. 1945-ben az ország legjobb együtteseit egy-egy 14 csapatos csoportba sorolták, a Törekvés MTE az Országos Bajnokság (OB) Keleti csoportjába került. A város első OB I-es mérkőzésére 1945. szeptember 22-én a Salgótarjáni BTC ellen került sor a Csányi utcai sporttelepen, az összecsapás 6:2-es békéscsabai győzelemmel zárult. A Törekvés MTE a 12. helyen fejezte be a bajnokságot, ezzel búcsúzott az élvonaltól.

1948. június 19-én fuzionált az Előre MTE, a Csabai Atletikai Klub és a Textiles Sport Egyesület (Merkur), ezzel létrejött a Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete (BSZSE). A piros-kék színösszeállítású egyesület labdarúgó szakosztálya az NB II-ben indult, a mérkőzéseknek a Réthy (Kórház) utcai sporttelep adott otthont. A BSZSE anyagi problémái miatt a szakosztályok az Építők SK-hoz kerültek. A kék-fehér csapat 1951-ben az egykori méntelep területén létesített Városi Stadionba költözött. Az együttes 1957. január 4-én felvette az Előre nevet (Építők-Előre SK).

Újjáalakulástól az élvonalbeli sikerekig

1962 nyarán a munkáscsapat ötvenéves jubileumát ünnepelték, az év végén az építőipari vállalat átadta az akkor NB III-as sportkört a városnak. 1963. január 27-én újjáalakult a Békéscsabai Előre Sport Club. Az ismételten lila-fehér labdarúgócsapat 1963-tól a Kórház utcai sportpályán és az NB II-ben játszott. Az Előre az 1968-as idényben az NB II Keleti csoportjának élén végzett, és NB I/B-be (másodosztályba) jutott.

1970. december 28-án egyesült az Előre SC és a Spartacus SK. A létrehozott Békéscsabai Előre Spartacus Sport Clubhoz később csatlakozott a Dózsa SK is. Az Előre Spartacus az 1973-74-es szezon utolsó fordulójában a szentendrei Kossuth KFSE legyőzésével ezüstérmet szerzett az NB I/B-ben, ezzel feljutott az élvonalba. Az Előre első NB I-es mérkőzésén 1974. augusztus 31-én az MTK ellen lépett pályára (3:1-es győzelem). A csabaiak első élvonalbeli találatát Királyvári Károly szerezte. A csapat a második fordulóban az első vendégsikerét (Vasas-Előre 2:1), a harmadik körben az első vereségét (Előre-Csepel 3:4) könyvelte el. Az együttes tagja volt Pásztor József, aki játékosként, majd edzőként vált az Előre legendás alakjává. A Népsport az 1977-1978-as NB I-es bajnokság legjobbjának az Előre Spartacus játékosát, Pásztor Józsefet választotta meg.

1979. április 25-én a Népsport tudósítása szerint 25.000 néző tekintette meg a Bcs. Előre Spartacus-FTC 2:2-es döntetlennel záruló NB I-es mérkőzést a Kórház utcai stadionban. 1979-ben Vágási Sándor öt gólt szerzett a Diósgyőr elleni bajnoki mérkőzésen, teljesítményével a Népsporttól egyedüli békéscsabai labdarúgóként 10-es osztályzatot kapott. Kerekes Attila a békéscsabai klub játékosaként pályára lépett az 1982-es spanyolországi világbajnokságon. Az együttes az 1982-83-as idény végén, kilenc szezont követően búcsúzott a legmagasabb osztálytól. A következő évben a harmadik helyezés feljutást eredményezett, a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) bronzérmet szereztek.

A kupa győzelem és nemzetközi szereplés

1986 nyarán Csank Jánost nevezték ki az Előre Spartacus vezetőedzőjének. Irányításával 1988-ban a Budapest Honvéd 3:2-es legyőzésével elhódították a Magyar Népköztársasági Kupát. A sikerrel a békéscsabai együttes a kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) szerepelt, ahol a norvég Bryne után a török Sakariasporon nem sikerült továbbjutni.

A rendszerváltást követően az Előre Spartacus felbomlott, 1991-ben megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az együttes az 1990-1991-es szezon végén kiesett az NB I-ből, a következő évben a másodosztály megnyerésével sikerült visszakerülni az élvonalba. Az Előre 1993 őszén az NB I. második helyén állt, a Magyar Labdarúgó Szövetség a békéscsabaiak játékosát, Árgyelánt Jánost választotta meg az év labdarúgójának. Az 1993-1994-es idényben Pásztor József csapata sokáig a tabella élén állt, végül bronzérmesek lettek, mely az Előre történetének legjobb eredménye. 1994-ben a labdarúgócsapat Intertotó-kupa-mérkőzéseket játszott, három győzelemmel sikerült bejutni az UEFA-kupa 1994-1995-ös kiírásába. Az együttes 1998-ban kiesett az élvonalból.

Az újabb kihívások és az újkori Előre

Az időközben Előre FC Békéscsaba névre keresztelt csapatnak 2002-ben az NB I/B megnyerésével sikerült kiharcolnia az első osztályú tagságot. A 2004-2005-ös szezonban a klubot az adósságai miatt pontlevonással büntették. Az egyesület nem kapta meg az NB II-es indulás jogát. 2005 nyarán az NB III-as Jamina SE és a békéscsabai önkormányzat új csapatot szervezett Békéscsaba 1912 Előre SE néven. 2012-ben, a Békéscsabai Előre megalapításának 100. évfordulója alkalmából az Előre-évszázad legjobb labdarúgójának, illetve labdarúgóedzőjének Pásztor Józsefet, a legemlékezetesebb mérkőzésnek az 1994-es Előre-Ferencvárost (5:2) választották. Az Előre 2014-2015-ben Zoran Spisljak vezetésével az előző évben összevont másodosztály második helyén végzett, így - 2005 után ismét - NB I-es csapattá vált.

A klub nevének változásai az évek során

Aktuális események és a jövő

A Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. továbbra is aktívan részt vesz a magyar labdarúgásban. A 2024. március 24-én (vasárnap) 14:00 órától megrendezésre került Békéscsaba 1912 Előre - Füzesgyarmati SK mérkőzés előtt köszöntötték a születésnapos játékosokat, Szélpál Norbertet és Lustyik Leventét. A hajdani irányítót, Pásztor Józsefet, aki annak idején az év játékosának is választották, edzőként pedig bronz­éremig vezette szeretett klubját, számos elismeréssel jutalmazták, mint az Előre évszázad legjobb labdarúgója és labdarúgó-edzője. Háromszázhatvanegy mérkőzést játszott az Előrében, az “A” válogatottban kilencszer jutott szóhoz, először 1976-ban az NDK ellen.

A csapat nemrégiben a Karcagi SC ellen lépett pályára az NB II 27. fordulójában, amely gól nélküli döntetlennel zárult (0-0). A mérkőzés a Békéscsaba, Kórház utcai Stadionban zajlott, 680 néző előtt. Vezette Takács Ákos. A Békéscsaba csapatában Póser - Major G. (Hodonicki, 61.), Viczián, Kelemen D., Mikló (Kóródi, 73.) - Pusztai A. (Pintér B., a szünetben), Papp Á., Hursán, Balla - Nagy R. (Sármány, 61.), Ésik (Avramucz, 73.) szerepelt, vezetőedzőjük Csató Sándor volt. Csató Sándor elmondta, hogy hetek óta küzdenek eltiltások és sérülések miatt, és bár a második félidőt végigtámadták, a gól hiányzott. Ez a döntetlen azt eredményezte, hogy a lila-fehérek visszacsúsztak a kiesést jelentő 15. pozícióba.

Közelgő események a klub életében a következők:

• 2026. 05. 07. EL, CL elődöntő 1/2.
• 2026. 05. 09. MOL Magyar Kupa Döntő
• 2026. 05. 10. NB II. 29. forduló
• 2026. 05. 10. NB III. 28. forduló
• 2026. 05. 10. 12:00 Vasas FC II. - Békéscsaba 1912 Előre II.
• 2026. 05. 10. 19:00 Békéscsaba 1912 Előre - HR-Rent Kozármisleny
• 2026. 05. 12. Takács János születésnapja
• 2026. 05. 15. Tóth Patrik születésnapja
• 2026. 05. 15. NB I. 33. forduló
• 2026. 05. 17. NB II. 30. Vasas FC II. Osztályozók 1.

tags: #such #sandor #bekescsaba #elore #sc

Népszerű bejegyzések:

• A Villarreal és dél-amerikai sikere
• A lila-fehér szurkolói kultúra
• A lila-fehér szurkolói kultúra
• Az egyházak és az állam szerepe az idősellátásban
• Góllövőlista az OTP Bank Liga NB1-ben fordulónként