Az egri labdarúgás fejlődése és története

Az egri labdarúgás története rendkívül gazdag és fordulatos, tele egyesülésekkel, névváltásokkal és sportsikerekkel. A városban a labdarúgás már a 20. század elején is gyökeret vert, és az évtizedek során számos klub és tehetséges játékos járult hozzá a helyi sportélet fejlődéséhez, mind a férfi, mind a női ágon.

A férfi labdarúgás korai évei: alapítások és egyesülések

Az egri foci hivatalosan 1900-ban tette meg első lépését, amikor az ekkor már egyébként működő Egri Testgyakorlók Köre 1900.06.21-re az Érsekkertbe hívta a fiatalokat. Dr. Philippy Ödön elnök vezetésével itt létrehozták az ETK labdarúgó szakosztályát.

Bár a visszavágót még Egri Ifjusági Torna Club néven vívták a játékosok, egy évvel később azonban, Ridárcsik Imre elnökletével és Szmrecsányi Lajos díszelnökletével 1908.03.15-én megalakult az Egri Torna Egyesület, ahová szépen lassan beolvadtak az EITC játékosai.

A már eddig is több megpróbáltatáson és névváltoztatáson áteső klub, mindeközben a negyedik mérkőzésére készült, amelyen az ellenfél ismét a Hatvan volt, melyet 1909. augusztus 20-án rendeztek és idegenben léptünk pályára. Ezt 1909. szeptember 19-én hazai környezetben a Diósgyőr-Ramblerek elleni találkozó követte, ahol piros-fekete mezben játszottunk.

Még ebben az évben további mérkőzést is játszottunk, hiszen 1909. A sűrű 1909-es évet követő esztendőben is több mérkőzésen lépett pályára csapatunk. 1910. július 31-én újfent a Hatvan volt az ellenfél, míg 1910. augusztus 20-án Miskolcon jártunk, ahol a Miskolczi Sportegyesület ellen játszottunk.

A kezdeti lelkesedést követően, újabb labdarúgó csapat jött létre, hiszen 1913.06.29-én Dr. A kaotikus időszakot remekül jelzi, hogy 1914. A rengeteg változás egyik eredménye, hogy 1917-ben arról tudósítottak, hogy az Egri Torna Egylet (Egyesület) feloszlott és abból 1917-ben ismét megalakult, létrejött az Egri Testgyakorlók Köre, amely az alkalmat megragadva 1917.08.20-án a Miskolczi Vasutasok csapatát fogadta és szenvedett 4:1-es vereséget. Érdekesség és a korra jellemző, hogy a tudósításban ettől függetlenül mindkét nevet használták.

Ahogy cikkünk elején írtuk az Egri Testgyakorlók Köre labdarúgó szakosztálya már 1900-ban megalakult - így egyfajta jogfolytonosságnak tekinthető, hogy újra ide került az egri foci egyik szárnya.

Mindezek ellenére 1919-ben az Egri Torna Egyesület ismét mérkőzést játszott, amely még ebben az évben toborzót hirdetett a munkások számára és 1919.06.29-én már Egri Munkás Torna Egyesület (egy másik cikkben egy és ugyanazon klubnak említve) néven lépett pályára miskolci riválisa ellen.

Az MLSZ nyilvántartásában Egri TE, Egri TC neveken van említve a klub, de minden esetben az a Sümeghy Béla a „vezető”, akit az ETE alakulásakor neveztek ki. Fentiek miatt a kor szellemének megfelelő “jogfolytonosság”, vagyis az egri foci működése, egymásra épülése megállapítható.

A MOVE és az egyesületek versengése

A MOVE megalakulásától picit rendezetteb és átláthatóbb lett az egri labdarúgás. Bár még ekkor is több kis klub, több labdarúgó szakosztály és egy csapat működött Egerben. Az első mérkőzést az Egri Ifjúsági TC játssza, azonban a csapat nagy része megjelenik az ETE csapatában és a második mérkőzés után köszönetet is mondanak az ETE-nek, így feltételezhető, hogy átment az ETE-be a csapat.

Sorra játszottuk a mérkőzéseket. 1920.06.20-án az Egri MOVE a hivatalos bemutatkozó mérkőzését játszotta a Miskolci MOVE ellen hazai pályán. Ebben az évben július 25-én a Hevesi MOVE otthonában is pályára léptünk. Augusztusban dupla mérkőzést játszottunk a Gyöngyös ellen, ahol egyszer 3:1-re nyertünk, majd 2:1-es vereséget szenvedtünk, a Salgóbányát pedig 4:1 arányban vertük meg.

A MOVE bajnokságokban folyamatosan szerepeltünk és egyre markánsabb eredményeket értünk el, amelynek eredményeként az Újpestet is Egerbe vártuk. A MOVE mellett az Egri Torna Egylet (Egyesület - ami korábban Egri Munkás Torna Egylet/Egyesület néven is szerepelt) is pályára lépett néha.

Nem is lehetett elkerülni az egymás elleni mérkőzést, amelyet 1921.04.04-én játszottak le az Érsekkertben és 0:0-s döntetlent hozott. Ez jelezte, hogy bár a MOVE sikeresen építi magát, van labdarúgó élet rajta kívül is Egerben, bár az csak amatőr szinten. Az ETE kevés mérkőzést játszott, 1923-ban újra megmérkőztek a felek, ami a MOVE sikerét hozta, a visszavágó pedig ismét döntetlennel zárult. Ezen fellelkesedve 1924. nyarán az Egri Torna Egylet felvételét kérte az MLSZ-be, amelyet jóváhagytak és három bemutatkozó mérkőzést engedtek részükre, amelynek első állomása egy füzesabonyi vereség volt.

Az MESE (MOVE) közben folyamatosan játszotta mérkőzéseit és több ízben is dupla csapattal szerepelt. Az 1928-as év mozgalmas volt klubunk szempontjából, hiszen 1928.02.02-án megalakult az Egri Dobó István SE, bár ez nem teljesen pontos leírás. 1924-ben a Dobó István Testgyakorló Köre arról tudósított, hogy a Kör még 1908-ban alakult és 1914-1920 között szüneteltette tevékenységét. Ezt követően éledt újra.

A május 01-i ünnepségen a munkásokat megsértették, kiváltak amelynek eredményeként 1928.09.19-én megalakult az Egri Vasas Sport Club. Így ekkor visszatért a tizenöt évvel korábbi állapot, hiszen több labdarúgó csapata is volt Egernek. Egy 1930-as összesítésben az Egri Dobó István SE (vezetője Kiss Béla), az Egri MOVE (vezetője Poppé Aladár) és az Egri Vasas (vezetője Ferenci Sándor) kerülnek bejegyzésre.

Ettől kezdve egészen 1936-ig a MOVE mellett, a szervezett bajnokságokban szerepelt a Vasas és a Dobó István SE is. Azonban 1936.08.02-án az Egri Vasas és az Egri Dobó István egyesült, egyúttal megalakult az Egri Testgyakorlók Köre, amely a piros-kék szín kombinációt vette fel. Egészen 1944-ig a MOVE mellett az ETK versenyzett, bár két szezonban is Dobó néven indult, hiszen az ETK hivatalos elfogadásáig a Dobó alapszabályát kellett figyelembe venni.

A háború utáni átszerveződések

A MOVE az 1944/1945 szezonban szerepelt utoljára, de az országos egyesületet 1945-ben betiltották, majd ezzel párhuzamban megalakult a Kommunista Párt által alapított Egri Munkás Sportegyesület. Ez a klub az első időszakban Egri SE és Egri MTK néven is játszott mérkőzéseket. Párhuzamosan az Egri Barátság Sportegyesület is vállalt szerepet a labdarúgásban.

Az egri egyesületeket végül 1948. áprilisában egy klubba terelték és megalakult az Egri Szakszervezeti Testgyakorlók Köre (ESZTK). Az alakulás során a Barátság és a Vasutas lett integrálva központilag az ESZTK-ba. Az ESZTK vezetője Turós József ekkor már nagyot álmodott és ez év végén úgy nyilatkozott, hogy a következő évre megépítik Észak legszebb stadionját.

A váltás ezt a klubot is elérte a nagy tervek ellenére, hiszen 1951.01.14-én az Egri Építők vette át a klubot. Nem sokáig maradt az Építők név és birtoklás, hiszen a kornak megfelelően a Pedagógus Szakszervezet és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének új egyesülete a Fáklya, az egri labdarúgó csapatot is átvette és 1951. februárjától Egri Fáklya néven szerepeltünk. Az együttes az NB2-ben szerepelt, amely egy salgótarjáni 6:2-es vereséggel indította a szezont. Ekkoriban több kisebb egyesület is szerepelt a megyei bajnokságokba, de az akkor Fáklya néven szereplő klubunk számított az élcsapatnak.

1954-ben az NB2 tervezett szűkítése miatt nyílt levelet is írtak a vezetők, kiemelve, hogy az Ózd elleni mérkőzésen például tízezer ember volt a lelátókon, így a létszámcsökkentés az egrihez hasonló bázisok elvesztését eredményezhetik. Bár az ESC jól szerepelt, egyre inkább szerepet kapott újra az Egri Vasas is. Egy idő után a két klub arra a szinte jutott, hogy folyamatosan egymással harcolt, így egymást gyengítették, ezért lépések történtek.

A folyamatos versenyzés és fejlődés eredményeként bár az Egri Dózsa az ország egyik legsikeresebb klubja volt - egyre-másra szaporodtak a további egri klubok. Ezt a folyamatot volt hivatott lezárni az újabb egyesülés. 1976.12.20-án az Egri Dózsa, az Egri Vasas, az Egri Kinizsi és az Egri Volán vezetői egyesültek és megalapították az Egri Sportegyesületet, amely ismét az ESE becenevet viselte. A közgyűlés döntése alapján a hivatalos megszületés 1977.01.01.

Az egri női labdarúgás története

Az egri női labdarúgás gyökerei az 1970-es évek elejére nyúlnak vissza. 1982. május 17-én a Népsport hasábjain a csapatkapitány, Ballagó Erzsébet nyilatkozott, aki elmondta, hogy már akkor majdnem tíz éves volt az egri női foci, ami azt jelenti, hogy a kezdetek 1970 környékére datálódnak. A nyilatkozat idejében a csapat edzője a kórház főkönyvelője Balázs József volt.

A Magyar Labdarúgó Szövetség égisze alatt az 1983/1984-es idényben írták ki először a női országos első osztályú labdarúgó bajnokságot. Tekintettel arra, hogy az azt megelőző időszakban az egri hölgyek sorra nyerték a különböző tornákat, eseményeket, így az első bajnokságban is helyet kaptunk - azaz a honi NB I.

A csapat 1983. szeptember 11-én játsza történelmi, első NB I-es bajnoki mérkőzését. Az együttes meghívást kapott 1983. december 17-e és 18-a között a több, mint 700 néző előtt a Fáy utcában rendezett nemzetközi teremtornára, ami azért emlékezetes, mert az új nemzeti Színházért rendezte meg a Észak-Pesti ÁFÉSZ. A bajnokság elején csapatunkat ismét meghívták egy rangos nemzetközi tornára.

Bár vereséggel kezdtünk, a második fordulóban hazai pályán 200 néző előtt 1-1-es döntetlent értünk el a Csőszerelő ellen, gólunkat Mata lőtte, az ötödik fordulóban pedig szintén Mata góljával az első győzelmünket is megszereztük a Volánbusz csapat ellen.

Az Egri Lendület és az első sikerek az NB I-ben

A harmadik évét kezdte meg vezetőedzőként Benke Ferenc. A legendás Boldvai Gyula vette át a csapat irányítását, a keret nem változott jelentős mértékben. A bajnokság végén az Egri Lendület sportkör 35 éves jubileumára nemzetközi női labdarúgó tornát rendeztek Egerben. Boldvai Gyula második évében az előző bravúrt sikerült megismételni, hiszen ismételten a negyedik helyre ért be az Egri Lendület csapata. A csapat részt vett decemberben a Tipográfia nagy szabású rendezvényén és tornáján, ahol a harmadik helyet szerezte meg!

A gárda így állt fel: Bagi Ilona - Soós Edit, Zuznai Anikó, Vajmi Csilla, Szepesházy Krisztina, Szomolyainé, Nagyné, Nagy Dóra, Loy Zsuzsa, Gál Róza, Faragóné. Csere: Kollár, Simon, Bujáki, Lükön, Ballagó.

Nagy Frigyes vette át a csapat irányítását, de rossz hír volt, hogy Papp Annamária a Feminához igazolt, ellenben csatlakozott a csapathoz Kaszáné és Vámosiné. Nem maradhatott el a „szokásos” nemzetközi torna sem, ezúttal Ausztriába invitálták az egri hölgyeket, ahol a második helyet szereztük meg.

Az első fordulóban 200 néző előtt idegenben sikerült felülmúlnunk 4-2-re a Tipográfia csapatát (góljainkat Nagyné, Nagy, Gál, Faragó szerezte). Azonban 1990. A szezont ismét a Szolnok ellen kezdtük, ezúttal idegenben és a : Kollár - Rónai (Vámosi). Soós. Vajmi. Szomolyainé - Haviár. Nagy. Lubai. Lói - Gál. Szabó (Benke). Edző: Nagy Frigyes. Érdekesség, hogy az ősz végén összeállították a szakemberek és újságírok az őszi szezon álomcsapatát, de balhátvéd és jobbszélső pozícióba senkit nem delegáltak, mert megítélésük szerint nem nyújtott senki kimagaslót. Középső középpályán Nagy D., míg balszélsőként Gál R. szerepelt.

Fodor Pál vette át a csapat irányítását és az első fordulóban Szolnokra látogattak, ahol Gál 2 és Nagyné góljaival három gólos győzelmet arattunk. A csapat az ötödik helyre érkezett be, a kapuban Fekete, a mezőnyben Kekecs is egyre nagyobb szerepet kapott. A bajnokság első híre az, hogy Szepesházy Krisztina Egerből a bajnok Renova együttesébe igazolt. A bajnokságot 400 néző előtt hazai pályán vereséggel nyitottuk.

Érdekesség, hogy a szeptemberben esedékes egri bajnokira a Szeged nem jött el, így a két pontot a zöld asztalnál kapta meg a csapat. A téli szünetben az ötödik helyen teleltünk, karnyújtásnyira a dobogótól, míg a góllövőlista második helyén az egri Gál helyezkedett el. Fodor Pál együttese egy helyet javítva, ismét a negyedik helyet szerezte meg az NB I.-ben. Vinczepapné és Dudásné is egyre több játéklehetőséget kapott.

A szezon Loj Zsuzsanna és Török Ibolya eligazolásával kezdődött, akik Pécsre szerződtek, helyükre Debrecenből érkezett Nagy Erika, Nagy Éva, Póczos Edit és Lőrincz Mónika. Boldvai Gyulához került ismét a csapat, amely a 13 csapatos bajnokság ötödik helyére futott be. Érdekesség ebben a bajnokságban is volt, hiszen a Pepita Sárkányok elleni idegenbeli mérkőzésünk a pálya használhatatlansága miatt elmaradt. 1994. A Boldvai Gyula által vezetett csapat, a Harsányi Diána, Gál Rozália, Lubai Mónika, Fekete Judit, Németh Gréta, Szabó Ilona összeállításban.

Szabó Ilona 26 találattal az NB I. gólkirálynője lett. Benkő János második évében javított és az ötödik helyig lépett fel. Az FC Eger-Agria Volán kapusa Tóth A. A bajnokság feléig még Gál Rozália vezette a csapatot, de külföldi munkavállalása miatt Boldvai Gyula került vissza a csapathoz. A Fekete Judit vezette együttes a csúcsot és a mélypontot is megélte, hiszen a csapat a hetedik helyen végzett, majd az alsóházi rájátszásban kiesett az NB I-ből!

EGER: Szvorda - Fekete - Dudásné, Kiss G., Németh G. - Mező (Nagypál), Szabó I., Kovács, Magda, - Kiss T„ Dalka. A csapatban Nagy D., Dudásné, Simon, Fekete J., Zimányi, Nagy B., Magda, Bögös, Bata, Janovicz, Sáfár, Kiss T. is szerepelt.

Újraépítés és modern sikerek

Az Eger FC-nek nincsen csapata. A városban Őri János vezetésével működik a Dobó Katica SE, ami termelte a tehetségeket. Az együttes leginkább tornákra, kupákra hivatalos. Vinczepap János az újjászerveződő csapat edzője, amely az NB II-ben startol, de dicstelenül zárja, hiszen a 18 mérkőzésen gólt sem szerez.

Paranai Enikő próbálja rendezni a sorokat, de az együttes a Pest megyei bajnokság Keleti csoportjából az alsóházba jut, ahol az utolsó helyen végez. 2019/2020 - EGER SE, PEST MEGYE II. Kollár Péterhez kerül a csapat irányítása, amely a koronavírus félbeszakadása miatt az ötödik helyen végez.

Tamási Viktória, Major Dóra, Ruzsinszki Anna is szerepet kap. Vitányi László veszi át az irányítást, a csapat több új játékossal bővül, markánsabban szerepel és az ötödik helyet szerzi meg. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően a felnőtt csapat az NB II-ben indul, ahol továbbra is Vitányi László irányít. Az együttes a Keleti Csoport 12. helyén végez.

Olyan ismert játékosokat sikerül a klubhoz csábítani mint Nagy Barbara, Kovács Alíz, Pozsgai Melinda, Malinovszky Cintia, Balogh Erika, Gyöngy Gréta. A fiatalok közül a csapatba épül Bukta Nikolett, Kovács Fanni, Varga Janka, Smuczer Mira. A bajnokságot Vitányi László vezetésével kezdi meg a gárda. A csapat többször is remek játékkal rukkolt elő.

A bajnokságot Dr. Vitányi László vezetésével kezdi meg a gárda. Az együttes egyértelmű célja, hogy javítson az előző idény ötödik helyén. Az utánpótlásból felkerül Jakab Zsófia, Pócs Réka, Pifku Vivien.

Az együttes az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét elérve a harmadik helyen zárta a bajnokságot. Futsal csapatunk megnyerte az NB2-es bajnokságot, ezzel történelme során először szerepelhet az élvonalban. A csapatot továbbra is Dr. Vitányi László vezeti. A keret összetétele alapján a vezetőség szeretné ismét a dobogó közelébe juttatni a lányokat.

Az együttes az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét elérve a második helyen zárta a bajnokságot. Idén először szerepelt a futsal NB1-ben a felnőtt csapat, ahol a bajnokságban negyedik helyen végeztünk, míg a Magyar Kupában bronzérmet szereztünk. A csapat Dr. Vitányi László vezetésével kezdi meg a bajnokságot. Új játékosként Bagó Dóra csatlakozik, az utánpótlásból több tehetség is végleg az első kerethez kerül.

tags: #sumi #csaba #eger #foci

Népszerű bejegyzések:

• A régió női kézilabda összefüggései
• MLSZ Adatbank információk
• Nyugati misztikus szövegek recepciója
• Tudjon meg többet a KHL-ről
• A futball-vb-k átfogó története