Sütő Károly válogatott labdarúgó
A sütik kis szövegfájlok, melyeket a webhely az oldalaira látogató felhasználó számítógépén, illetve mobilkészülékén tárol el. A sütik segítségével a honlap bizonyos ideig megjegyzi az Ön műveleteit és személyes beállításait (pl. A sütiknek az engedélyezése nem feltétlenül szükséges a webhely működéséhez, de javítja a böngészés élményét és teljesítményét. A sütik által tárolt információkat nem használjuk fel az Ön személyazonosságának megállapítására, és a mintaadatok teljes mértékben az ellenőrzésünk alatt állnak. Önnek lehetősége van arra, hogy engedélyezze, letiltsa, karbantartsa és/vagy tetszés szerint törölje a sütiket. Bővebb információkért látogasson el az aboutcookies.org. Ön törölni tudja a számítógépén tárolt összes sütit, és a böngészőprogramok többségében le tudja tiltani a telepítésüket.
Sütő Károly (1919. szeptember 15. - 1980.) válogatott labdarúgó volt.
Pályafutása
A Gamma leszerződtette Sütőt, a TTE középcsatárát. Népsport, XXXI. évf. 150. sz. (1939. augusztus 10.) 2.
Néhány játékost kölcsönbe ad a Gamma. Nemzeti Sport, XXXIV. évf. 167. sz. (1942. augusztus 28.) 1.
A villámigazolások nagy eseményei. Sporthírlap, XXXV. évf. 9. sz. (1944. január 29.) 3.
Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968.
Rejtő László - Lukács László - Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977.
A magyar csapat az első perctől kezdve az utolsóig nagy fölényben volt. Iram nem volt. Ehhez túlságosan sok volt a pepecselés. Néha tíz percekig unalom terjengett a mezőnyben, a labda el sem jutott a kapukig. Jó lövéseket nem láttunk. A magyar csatársor játéka ebből a szempontból kiábrándító volt. Nem szabad, hogy az örvendetes győzelem elbizakodottá tegyen bárkit is. Ezen a mérkőzésen egyedül a fedezetsorunkkal lehetünk megelégedve. A védelemre nem lehet panasz, ezt a csapatrészt azonban nemigen tették próbára.
Nemzeti Sport: Biztos győzelem, de lakodalomra nincs ok (1940).
Barátságos / felkészülési mérkőzés, amely nappal kezdődött, 15:30-kor.
„Kincses pompás labdát bead jó csel után a középre, Kalocsay elől Minelli továbbfejeli a labdát, de Kalocsay gyorsan fordul, még a tizenhatos szélén elfogja és jobblábbal magas ívben […] a kapu elé csavarja, ahol Sárosi dr. három svájci védővel áll szemben. A kapus lemarad egy gondolattal, a hátvédek is őt zavarják. „Sárosi dr. és Dudás adogat egymásnak a tizenhatos táján. Sárosi indításával Sütő húzott el a jobb oldalon, középre adását pedig Dudás csúsztatta tovább az ötös bal csücske közelében lövésre várakozó Kalocsayhoz.
A magyar labdarúgás exportja Törökországba
Hosszú évtizedeken keresztül tanítani hívták a magyar labdarúgókat és edzőket Törökországba, Mészöly Kálmánékat a nyolcvanas években még félistenként kezelték a Boszporusz partján - a kocka azóta nagyot fordult.
Magyarországon a labdarúgás a világ többi részéhez képest viszonylag hamar vált nagykorúvá, így két évtized után már expanziós tevékenységet is tudott folytatni. Az 1920-30-as években, a Duna-menti iskola térhódítása idején például Olaszországot árasztották el a magyar játékosok és edzők, és terjesztették el ott a játékról alkotott magyar felfogást és szellemet, ami olyan jól sikerült, hogy az 1938-as párizsi világbajnokság döntőjében az olaszok éppen minket győztek le.
Olyannyira sokáig hordozta a magyar labdarúgás a „know-how-t”, hogy még akkor is kelendők voltak a magyar játékosok és szakemberek a futballban harmadik világbelinek számító, ha úgy tetszik, fejlődő országokban, amikor valójában már nemigen volt jó a labdarúgásunk. Ez történt például Izraelben a kilencvenes években, ahol az első magyar légiósok (Sallói István, Pisont István, Hamar István) valóságos bálványok lettek. És ez történt csütörtöki és vasárnapi Nemzetek Ligája-ellenfelünknél, Törökországban is a nyolcvanas években.
Volt persze korábban is magyar légiós Törökországban, már a két háború között is. Balassa Béla útja a legkülönlegesebb: az FTC egykori csatára Fiumébe került, a Tengerészeti Akadémiára, majd az elvégzése után hajóstisztként elvetődött Konstantinápolyba, vagyis Isztambulba. A Galatasaray csatára lett, 1921-ben járt csapatával Budapesten, az Üllői úton, s olyan jól futballozott, hogy a Fradi ismét leigazolta. Nemes-Neufeld Sándor a húszas években került vándorlása során a Galatasarayhoz, ő volt az első magyar válogatottban is szereplő futballista, aki török klub mezét viselte. De vannak példák a második világháborút követő évtizedekből is. A hatvanas években a spanyol élvonalban sikerrel szereplő két „56-os”, Szalay Tibor (1966-1967) és Kuzman József (1966-1967, 1968-1969) erősítette a Besiktast, eddig csak ők ketten nyertek országos török bajnoki címet a magyar futballisták közül, az idén Sallai Rolandnak lehet erre esélye a Galatával.
A török futball fellendülése és a magyar edzők szerepe
De a nagy áttörést az 1980-as évtized hozta el. A török futball akkor még mindig kifejezetten gyenge volt. 1996 előtt az 1954-es svájci világbajnokságot leszámítva a török válogatott egyetlen vb-re és Eb-re sem jutott ki, 1994 előtt pedig a török nemzeti tizenegy csak egyszer győzte le a magyart, 1956-ban. Amikor a Bp. Honvédból Varga József 1985-ben a Denizlisporhoz szerződött, csak egy évvel voltunk a magyar válogatott törökök elleni 6-0-s isztambuli, illetve három évvel 5-0-s győri győzelme után. Amikor 1990-ben a magyar válogatott nyolc perc (!) után már 3-0-ra vezetett a törökök ellen, a sajtó élesen kritizálta másnap Mészöly Kálmán szövetségi kapitány csapatát, hogy nem szolgálta ki a közönséget, és végül csak 4-1-re nyert.
Varga József a Denizlisporba igazolt a Honvédból
A nyolcvanas évek szabadabb légkörében útjukra kelhettek újra a magyar labdarúgók, és megindult a magyar áradat Törökországba is. Kuti László (1985-1986) a Denizlispor, Kerekes Attila (1985-1987) és Tulipán Mihály (1985-1986) a Bursaspor játékosa lett. Tulipán idehaza KEK-negyeddöntős volt az MTK-val, odakinn Török Kupát nyert, de 1986. június 9-én tragikus körülmények között elhunyt, amikor a Bursa városához közeli Uluabat tavon családjával kiránduláson vett részt. Az őket szállító komp egy hirtelen támadt nyári vihar miatt felborult, s Tulipánon kívül felesége és egyik kisfia is életét vesztette (másik gyermeke túlélte a tragédiát). A fent említett Varga „Kacsa” lett az első, aki török klubból bekerült a magyar válogatottba, szerepelt aztán mindmáig utolsó világbajnokságunkon, az 1986-os mexikóin.
Tizenhét magyar edző (Balasits Mihály, Csernai Pál, Kutik András, Kuzman József, Limbeck Gyula, Markos Imre, Mészáros Ferenc, Mészöly Kálmán, Molnár Ignác, Obitz Gábor, Schweng-Sütő József és Károly, Singer Imre Samu, Szabó Péter, Székely László, Szóbel István, Turbéky István) dolgozott eddig a török első osztályban, közülük Tóth Béla, Molnár Ignác, Székely László és Mészöly Kálmán tevékenykedett szövetségi kapitányként is.
A Vasas kispadjáról a török válogatott élére
Tulipán Mihály Török Kupát nyert
A legnagyobb sajtóvisszhangot kétségkívül az kapta, amikor 1985-ben a Vasas éléről menesztett Mészöly Kálmánt nevezte ki kapitányának a török válogatott. „Nem sokkal azután lettem kapitány, hogy Magyarország leckét adott labdarúgásból a törököknek, amikor is a mieink hat nullára győztek. Ez még nagyon is friss emlék volt ott, amikor velem tárgyaltak, engem fogadtak. A török futballszövetség vezetői pontosan tudták, hogy egy korábbi világ- és Európa-válogatottal egyezkednek - idézte fel a törökországi kezdeteket 2014-ben megjelent önéletrajzi könyvében Mészöly Kálmán. - Hodzsa. Így szólítottak a törökök. A hodzsa egyébként tanárt jelent, és úgy is kezeltek, mintha a futball professzora lennék. Elképesztő, már-már zavarba ejtő volt az a szeretet, amivel közeledtek felém. Nem tudtam olyasmit kérni, amit ne teljesítettek volna. Ha végigsétáltam az isztambuli bazársoron, lépten-nyomon felismertek, autogramot kértek, megsimogattak, fényképezkedtek velem, pedig mindössze fél évig tartott a török kapitányi korszakom.”
Azért csak fél évig, mert új szövetségi elnök lett a törököknél, aki azzal kezdte, hogy szövetségi kapitányi posztjáról leváltotta a magyar szakembert, s egyben közölte is vele, hogy kinevezte a Fenerbahce vezetőedzőjének. Így ment ez ott akkoriban…
De nem kellett már sok idő a fordulathoz, ahhoz, hogy a török futball megelőzze a magyart. Amikor 1994 szeptemberében Eb-selejtezőn a törökök 2-2-es döntetlent értek el ellenünk Budapesten, majd az isztambuli meccsen simán nyertek 2-0-ra a Törökországból hazatérő Mészöly Kálmán (a Fenerbahce után edzősködött még az Izmir Altay csapatánál is) irányította magyar válogatott ellen, a törökök szövetségi kapitánya Fatih Terim volt, akit Mészöly Kálmán karolt fel még odakinn.
„Fatih Terim akkor még futballista volt, középhátvédet játszott a Fenerbahcéban és a válogatottban. Én viszont úgy láttam, változtatni kell ezen a poszton, Fatih barátom túlságosan alacsony és már nem eléggé gyors. Nem volt más választásom, mint meggyőzni őt, legyen inkább edző, segítem a tanulását, az előmenetelét, ha kell, odaveszem magam mellé. Így is történt” - olvasható szintén a Mészöly-önéletrajzban.
És Fatih Terim aztán híresebb edző lett, mint bármelyik magyar tréner azóta, volt a Fiorentina és a Milan edzője is, 2008-ban, az osztrák-svájci rendezésű Európa-bajnokság elődöntőjébe vezette a török válogatottat. A török labdarúgás minden téren előrelépett, a Galatasaray 2000-ben UEFA-kupát nyert, Hakan Sükür világsztár lett Olaszországban az Internazionaléban és a Parmában. A nagy változásról mindent elmond, hogy az a török válogatott, amelyet még csalódás volt 1990-ben „csak” 4-1-re legyőznünk, 2002-ben Japánban és Dél-Koreában világbajnoki bronzérmet nyert.
Magyar játékosok a Süper Ligben
Így nem csoda, hogy az 1990-es évek végén és az ezredforduló után Törökországba szerződő magyar játékosok már nem tanítani mentek a helyieket, hanem inkább nekik jelentett előrelépést szakmai és anyagi értelemben is az NB I-ből a televíziós közvetítési jogok révén feltőkésített Süper Ligbe szerződni.
1995-1996-ban Petry Zsolt a Genclerbirligiben védett, ugyanebben a klubban játszott 1998-ban a debreceni Sándor Tamás. Hamar István 1996-ban a Vansport erősítette. Stark Péter a Kocaelispor (1999-2000), Kabát Péter az izmiri Göztepe (2001-2002) és a Denizlispor (2002-2003), Pető Zoltán a Kayserispor (2004-2005), Ferenczi István a Caykur Rizespor (2004-2005), Böőr Zoltán a Vestel Maniaspor (2005-2006), Tóth Balázs a Malatyaspor (2004-2006), majd a Kayseri Erciyesspor (2006-2007), Molnár Balázs (2004-2006) és Sitku Illés (2006-2007) az Ankaraspor mezét viselte. A 2011-2012-es idényben két magyar válogatott szerepelt a török ligában: Lázár Pál a Samsunsporban, Elek Ákos pedig az Eskisehirsporban.
A 2014-2015-ös idényben Futács Márkó a Mersin Idman Yurdu tíz légiósának egyike volt. Dzsudzsák Balázs rövid ideig a Bursaspor mezét viselte. 2016 nyarán Koman Vladimir az Adanaspor játékosa lett, egy évet az élvonalban töltött, a másodikat már az ottani második vonalban kezdte, majd 2018-ban Iránba szerződött. Otigba Kenneth is kipróbálta magát a Kasimpasában (2016-2017). Feczesin Róbert ugyancsak az Adanaspor mezét viselte.
A 2019-2020-as idény előtt két válogatott is Törökországba igazolt. Megyeri Balázs kevés játéklehetőséget kapott az izmiri Göztepében, Varga Kevin ellenben kifejezetten jól játszott a Kasimpasában. 2022 tavaszán elment Svájcba, de aztán a 2022-2023-as idény első felét megint a török Süper Ligben, a Hataysporban töltötte, később szerződött az Ankaragücübe. Szalai Attila 2021 januárjától két és fél évet játszott a Fenerbahce mezében, Török Kupát nyert. Szabó Bálint 2023 tavaszán az Antalyaspor kötelékéhez tartozott. Jelenleg két magyar játékos szerepel a Süper Ligben: Sallai Roland a Galatasarayban, Mocsi Attila a Rizesporban.
Dzsudzsák Balázs népszerű volt a Bursaspornál (Fotó: AFP)
A török válogatott és a magyarok
Hétfő délben a török válogatott tagjai megérkeztek a rivai edzőközpontba, magyar idő szerint délután három órakor Vincenzo Montella szövetségi kapitány megtartotta az első edzést a Magyarország elleni Nemzetek Ligája-osztályozó előtt. Nem meglepő módon a két Benfica-játékos, Kerem Aktürkoglu és Orkun Kökcü jókedvűen érkezett meg a nemzeti csapathoz, tőlük volt hangos ugyanis a hétfői portugál sportsajtó. A Benfica 3-2-re győzött a Rio Ave otthonában, Orkun Kökcü szerezte az első gólt, míg a csereként beálló Kerem Aktürkoglu hat perccel pályára lépése után belőtte a győztes gólt. Előbbi hatalmas gólt rúgott, a helyi beszámolók szerint nagyszerűen futballozott, remekül mozgatta csapatát − utóbbi három bajnokiján egyaránt betalált, úgyhogy ragyogó formában várja a magyarok elleni ütközetet.
Mindezek alapján Hakan Calhanoglu és Kenan Yildiz mellett a két portugáliai légiósra kell majd csütörtökön figyelniük Willi Orbánéknak. Fontos megjegyezni, hogy a Real Madridban kevés játéklehetőséghez jutó, de kiváló adottságú Arda Güler, valamint az Al-Ahliban megbízható teljesítményt nyújtó Merih Demiral eltiltás miatt kihagyja a csütörtöki isztambuli mérkőzést, a Puskás Arénában vasárnap rendezendő visszavágón azonban bevethetők lesznek. S ha már eltiltottak: Irfan Can Kahveci, Kerem Aktürkoglu, Mert Müldür és Orkun Kökcü is egy-egy sárga lapra van az eltiltástól, így ha bármelyikük figyelmeztetve lesz az első meccsen, nem léphet pályára Budapesten - talán a két Benfica-játékos nélkül meglennénk a visszavágón…
Vincenzo Montellának nyolc játékost kell nélkülöznie sérülés miatt: Altay Bayindir, Caglar Söyüncü, Dogan Alemdar, Enes Ünal, Ferdi Kadioglu, Ozan Kabak, Yusuf Yazici és Zeki Celik sem léphet pályára a mieink ellen, viszont három újoncot is behívott a keretbe. Először játszhat a nemzeti együttesben Taha Sahin (Rizespor), Yusuf Akcicek (Fenerbahce) és Demir Ege Tiknaz (Rio Ave), Emre Mor pedig két és fél év elteltével kapott ismét meghívót.
🎙️2. évad 21. rész - Vendégünk a 36-szoros magyar válogatott labdarúgó, Koman Vladimir
Orkun Kökcü (fölül) és Kerem Aktürkoglu ragyogóan futballozik a Benficában - a mieink elleni meccseken is fontos szerepet játszhatnak
tags: #suto #karoly #valogatott #labdarugo
