A Fradi játékosok fizetései és a magyar labdarúgás bérviszonyai: Átláthatóság és Becslések
A professzionális sportban világszerte eltérőek az átláthatósági normák, különösen a játékosok fizetéseit illetően. Míg egyes országokban a bérek nyilvánosak, addig Magyarországon - kevés kivételtől eltekintve - régóta hétpecsétes titokként próbálják kezelni az érintettek a profi focisták bérét. Ez a titkolózás azonban komoly kihívásokat rejt magában a piacibb alapú versenyzésre való átállás szempontjából.
A magyar szórakoztatóipari focinak valójában a rendszerváltás óta nem megy az átállás a piacibb alapú versenyzésre. Egy klasszikus példa a fizetések nyilvánossá tételének hatására az amerikai NHL-ből származik. Amikor 1990-ben - évtizedes titkolózás után - nyilvánossá váltak a fizetések a világ legjobb hokibajnokságában, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy eltorzultak a szerződések; érdemben többet lehetett keresni támadó erőfeszítésekkel, mint a közvetettebben mérhető védekezéssel. Ezért az alulfizetett védők elkezdtek gyakrabban előrehúzódni, és több gólt is lőttek - csakhogy csapataik még több gólt kaptak.
Az állami befolyás és a finanszírozási különbségek
A hazai élvonalbeli labdarúgásban az állami befolyás mára szinte minden klubot meghatároz, azonban ez a központi szerepvállalás nem feltétlenül jelentkezik az egyenlő finanszírozásban. Ezen egyenlőtlenségek és a bérek körüli titoktartás miatt nehéz pontos képet kapni a játékosok keresetéről.
Játékosfizetések becslése: Az UEFA és hazai adatok
Annak ellenére, hogy a pontos béradatok hiányosak, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) éves összefoglalójának és a hazai vállalati beszámolóknak köszönhetően hozzávetőleges becslést lehet mondani a hazai élvonalbeli focisták tavalyi nettó átlagkeresetéről klubonként. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy egyszerű becslés, ami főleg az egymáshoz képest nagyságrendi eltérésekhez ad támpontokat, és adók és egyéb juttatások nélkül értendő.
A becslés egyrészt csak a pénzbeli bérekre és bónuszokra, prémiumokra vonatkozik - mondjuk a lakhatási, közlekedési vagy egészségügyi juttatások ezen kívül értendők. Az egyszerűsítés kedvéért a tavaly csak durván fél évig elsőosztályú MTK-val és a Gyirmóttal most nem foglalkoztunk az elemzés során.
A Ferencváros és más klubok fizetési adatai
A becslések szerint a Ferencvárosi Torna Club (FTC) kiemelkedik a magyar bajnokságban a játékosfizetések tekintetében. Az egyszerű becslés alapján egy Fradiban játszó labdarúgó átlagosan nettó 11 millió forint körül kereshetett havonta az elmúlt évben. Ez az összeg a játékosok bérét jelenti, a klub egyéb kiadásai, mint például a szertárosok, edzők, pénzügyesek és egyéb alkalmazottak fizetése ezen felül értendő.
Összehasonlításképpen, durván öt éve a Kispest korábbi tulajdonosa állítása szerint - egy játékos kivételével - ötezer euróban maximálta focistái havi bérét. Ezzel szemben három éve például romániai hírek szerint az FTC havi 7,5 millió forintos (akkoriban 21 ezer eurós) kezdő bérígérettel csábított el egy tunéziai-francia középpályást Romániából, ami már akkor is jóval meghaladta a Kispesten maximált összeget.
A mezőny másik végén helyezkedhet el a Kecskemét. A szezonban második Kecskemét fizethette tavaly átlagosan a legkevesebb bért, igaz, ők a kettővel ezelőtti szezonban még a másodosztályban játszottak. Érdemes megjegyezni, hogy van, hogy őrült sok pénzt fizetnek egy 18 éves saját nevelésnek is, ami tovább árnyalja a klubok bérpolitikáját.
Focista átlagfizetések klubonként (becslés)
| Klub | Fizetési részlet | Becsült érték | Kontextus |
|---|---|---|---|
| Ferencvárosi TC | Átlagos nettó havi bér (játékos) | ~11 millió HUF | Tavalyi becslés |
| Ferencvárosi TC | Kezdő havi bérígéret (tunéziai-francia középpályás) | 7,5 millió HUF (akkoriban 21 ezer EUR) | 3 évvel ezelőtt, romániai hírek szerint |
| Kispest (korábbi tulajdonos) | Havi bér maximum (egy játékos kivételével) | 5 ezer EUR | Durván 5 évvel ezelőtti állítás |
| Kecskemét | Átlagos bér | A legkevesebb | Tavalyi szezonban a második helyezett klub, két szezonnal ezelőtt még másodosztályú |
Az MLSZ játékoskeret-szabályozásának változásai
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is próbálta befolyásolni a klubok keretgazdálkodását. Az MLSZ 2020 elején jelentette be, hogy nyártól 25 főben maximálják az élvonalbeli fociklubok első csapatának játékoskeretét úgy, hogy az utánpótláskorú focisták nem számítottak bele a 25 főbe. Csányi Sándor MLSZ-elnök egy évvel később javulónak ítélte meg a helyzetet a változtatás után.
Azonban 2022 elején, a szezon felénél valamiért bejelentés nélkül egyszerűen eltüntették ezt a szabályt (a versenykiírás 16. pontja).
A bérek becslésének további kihívásai
A játékosfizetések valós mértékének megállapítását számos tényező bonyolítja. Például, azt sem lehet tudni, hogy két klub közül mikor melyik csapat milyen arányban fizette a kölcsönbe adott focisták bérét. Emellett néhol részben vagy egészben külön cégbe szervezhetik ki az utánpótlást, ilyenkor az ottani alkalmazottak bére ezeknél a kluboknál nem látszik. Az egyszerűség kedvéért a valódi játékoskereteket akkorának feltételeztük, ahány játékos játszott legalább 90 percet az előző szezonban.
tags: #szabadi #fradi #jatekos
