Változások a magyar sport idegenlégiós és utánpótlás szabályaiban: új irányok és kihívások

A magyar sport, különösen a labdarúgás és a vízilabda, jelentős szabályozási változások előtt áll, amelyek alapjaiban befolyásolhatják az idegenlégiósok szerepét és az utánpótlás-nevelés jövőjét. Ezek a módosítások a sportági szövetségek célkitűzéseivel és a gazdasági realitásokkal összhangban igyekeznek új kereteket szabni a hazai bajnokságoknak és a nemzeti csapatoknak.

Vízilabda: Az OB1 légiós és utánpótlás szabályainak szigorítása

Nagy horderejű változások várhatóak az idegenlégiósokkal kapcsolatos szabályozásban a 2020-21-es bajnoki szezontól kezdve. A jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogy csapatonként három külföldi mellett szinte korlátlan számban (más válogatottban szereplők közül csak egy lehet) szerepeljenek olyanok, akik kettős állampolgárok, tehát eredeti állampolgárságuk mellett "magyar útlevéllel" is rendelkeznek.

Az utóbbi években több külföldi került át ebbe a státuszba, például jelenleg nem terheli csapatának idegenlégiós korlátját - többek között - Aaron Younger (FTC), Braniszlav Mitrovics (OSC), Milan Alekszics (Szolnok), Marko Avramovics (Eger), Szasa Misics (Miskolc).

Az olimpia után megszűnnek a kiskapuk, a jelenleginél jobban korlátozzák a külföldiek szerepeltetését az OB1-ben. A Liga csütörtöki ülésén élesen körvonalazódtak azok a szabályok, amelyeket az olimpia utáni időszakban a klubokkal konszenzusban vezethetne be az elnökség. Tóth Sándor, a Liga elnöke a vlv-nek elmondta, azt javasolják, hogy csapatonként három olyan vízilabdázó játszhasson, aki külföldi, beleértve a honosított vízilabdázókat is.

Magyar állampolgársággal nem születése óta rendelkező, hanem azt később felvett sportoló az új szabályozás szerint két feltétel valamelyikének teljesítése esetén nem terheli majd az idegenlégiós kvótát:

• Az egyik lehetőség, hogy egy vagy két szezont (ezt még nem határozták meg) el kellett töltenie korábbi pályafutása során a magyar utánpótlás-bajnokságban.
• A másik: magyar állampolgárságának megszerzése után a magyar válogatott színeiben szerepel, tehát játékával a magyar nemzeti csapatot erősíti, nem más ország válogatottját.

Példaként Bundschuh Eriket említette, aki régóta Magyarországon játszik és szerepelt is a magyar válogatottban, ő nyilvánvalóan megfelel majd az új kritériumnak. Azonban Aaron Younger, aki szintén kettős, ausztrál-magyar állampolgár, már nem, hiszen ő a világversenyeken az ausztrál nemzeti csapatban szerepel.

A Liga azt kéri az MVLSZ elnökségétől, hogy már a következő szezon versenyszabályzatában szerepeljen előzetes jelzés arra vonatkozóan, hogy az olimpia utáni időszakra szólóan erre a változásra kell felkészülni. Tóth Sándor elmondta, hogy a következő szezontól kezdődően várhatóan minden csapatnak kötelező lesz egy fiatal magyar játékost szerepeltetni. Egészen pontosan a 2019-20-as szezonban legalább egy 1999-es születésű vagy annál fiatalabb, saját nevelésűnek számító (tehát már korábban az adott klubban játszó, nem "erre a célra" szerződtetett) játékosnak kell lennie csapatonként.

Kicsit változik a bajnokság lebonyolítási rendszere is. A Liga javaslata szerint az első osztályú bajnokság lebonyolítás rendszere a következő szezonban várhatóan nem változik jelentősen. A mostanihoz hasonlóan két csoportban kezdődnek majd meg a küzdelmek, viszont nem lesznek elődöntők, a play off-rendszer úgy alakul, hogy a tabella első két helyezettje egymás ellen vívja a döntőt (a jelenlegi három győzelem helyett kettő elég lesz a végső sikerhez), a harmadik és a negyedik helyezett pedig a bronzéremért vív szintén az egyik fél második győzelméig tartó párharcot.

Labdarúgás: Az MLSZ új stratégiája az NB I és NB II szabályozásában

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) több, az NB I-et és az NB II-t érintő, a 2020-2021-es idénytől tervezett változtatásról számolt be. Vági Márton főtitkár és Barczi Róbert versenyigazgató részletes tájékoztatást adott. Az MLSZ által a 2020-2021-es idénytől tervezett változtatások pontokba szedett ismertetése előtt azt érdemes leszögezni, hogy a szövetség szeretne egy fokkal hátrébb lépni a szabályozások terén, ahogy elhangzott: „az eddigiekhez képest máshol és más anyagból lesz a kerítés”. A cél, hogy nagyobb döntési szabadságot kapjanak a klubok, ne érhesse a szövetséget az a vád, hogy a túlzott szabályozás miatt nem fejlődik a labdarúgásunk, nincs mozgástere a csapatoknak. Ezzel összhangban ugyanakkor az is cél, hogy gazdaságosabbá tegyék a működést, ne legyenek tömegével olyan játékosok, akiknek van NB I-re érvényes versenyengedélyük, fizetést is kapnak, de az első csapatban nem szerepelnek, nincs játékpercük.

25 fős keret és bértömeg-szabályozás

A fentiekkel összefüggésben az egyik legfontosabb változás a következő idénytől, hogy a keretek létszámát maximalizálják 25 főben, ennyi játékos kaphat A-s versenyengedélyt. Ezenkívül csak úgynevezett I-s engedéllyel rendelkező, U19-es és annál fiatalabb játékossal növelhető a keret. Ezzel együtt pedig, az UEFA által is alkalmazott „financial fair playjel” összhangban bevezetnek egy bértömeg-szabályozást.

Ennek az a lényege, hogy az úgynevezett sportágon kívüli bevételek - idetartozik többek között a jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, televíziós közvetítésekből és szerencsejátékból származó bevétel - hetven százaléka fordítható személyi kiadásokra, vagyis bérköltségre (ez a teljes bérköltségre vonatkozik, nem csak a játékosok bérezésére). Fontos leszögezni, ez nem fizetési sapka, mert nem lesz bérplafon, nem lesz egységes fizetési keret, hanem a bevételek függvényében korlátozzák a bérekre fordítható összeget.

A tavaly ősszel bevezetett kooperációs kölcsönöket - ide tartoznak azok a fiatalok, akik egyszerre szerepelhetnek az NB I-ben és az NB II-ben is - nem befolyásolja az új szabály, ez a lehetőség továbbra is megmarad, de csak a 25-ös keretben amúgy is szereplő, U21-es játékosokat adhatják ilyen formában kölcsön.

A légióskorlátozás megszűnése az NB I-ben és a honosított játékosok

A változások másik fontos eleme, hogy a következő idénytől az NB I-ben semmilyen korlátozás sem vonatkozik majd a légiósokra, tehát megszűnik az a szabály, hogy csak tíz légióst lehet nevezni az NB I-es keretbe. Vági Márton kifejtette, tízéves időkeretben nézve Magyarországon, az európai átlaghoz képest nem magas a légiósok száma. Az MLSZ nem tart attól, hogy a jelenlegi korlátozás megszüntetésével ellepik majd a légiósok az NB I-et, nem számítanak arra, hogy egy keret 20-25 külföldi játékosból áll majd.

A Magyar Labdarúgó Szövetség letette a fegyvert a légiósok korlátozására készülő MLSZ. „A játékospolitikáját minden klub saját maga határozza meg, beleértve az idegenlégiósok alkalmazását is. A klubok felelőssége, hogy milyen arányban foglalkoztatnak saját nevelésű vagy más hazai játékosokat.” Ez teljesen szembe megy a szövetség korábbi célkitűzéseivel, hogy visszaszorítsák a légiósok arányát a magyar focisták érdekében. Korábban az FTC élén álló Kubatov Gábor az Indexnek adott interjújában tett kijelentéseit vizsgálva már megnéztük, miként alakult át az intézkedés hatására a fiatal magyar labdarúgók játékperceinek aránya az NB I-ben. A Ferencvárosban 14 légiós van jelenleg. Úgy tudjuk, hogy a korlátozás legnagyobb ellenzője éppen a Fradi és a Fehérvár. A hivatkozási alapjuk az, hogy sok légióssal lehet elérni az Európa-liga csoportkört, ami 2018-ban az egykori Videotonnak, tavaly az FTC-nek sikerült. Orosz Pál, a Fradi felnőtt csapatát működtető cég vezérigazgatója ki is mondta egy decemberi sajtótájékoztatón, hogy magyar játékosokkal nem tudnának nemzetközi eredményeket elérni.

„Van egy presszió, nem biztos, hogy feladatunk az, hogy magyar játékosokkal legyen tele a klub. Természetesen nagyon szeretnénk, de nekünk teljesítményt kell felmutatni” - mondta a legnépszerűbb magyar klub vezetője. „Szeretnénk, ha minél több magyar játékos szerepelne a Ferencvárosban, de jelen pillanatban nekünk azt kell szem előtt tartanunk, és ez az ország érdeke is, hogy jól szerepeljünk a saját szintünkön.” Ez elfogadható hozzáállás lenne, ha Magyarországon nem pumpálnánk irgalmatlan mennyiségű közpénzt az utánpótlás-nevelésbe, éppen azért, hogy nemzetközi szintű játékosok kerüljenek ki az akadémiákból.

Az NB II-ben továbbra sem lehet légiósokat foglalkoztatni, illetve lehet, de az a klub elesik a szövetség 2.4 milliárd forintos normatív támogatásának ráeső részétől. Viszont nyártól már nem kettő, hanem csak egy U20-as játékos szerepeltetése lesz kötelező mérkőzésenként a másodosztályban. Azok a határon túl született magyar, illetve magyar származású játékosok, akiknek ugyan nincs magyar állampolgárságuk, de közokirattal igazolni tudják, hogy felmenőik között vannak, voltak magyar állampolgárok, a jövőben sem számítanak majd légiósnak - de ez csak az U21-es, illetve fiatalabb játékosokra vonatkozik majd. Az idősebbek esetén a jelenleg élő szerződéssel rendelkezőket a szerződésük lejáráig nem korlátozzák, de ezentúl már csak az U21-es, illetve fiatalabb futballistákra vonatkozik ez a könnyítés.

A "külföldi" kategória közel sem egyértelmű, hiszen a történelem viharai és főleg Trianon. Ráadásul a magyar állampolgárságról szóló törvény 2010-es módosítása igen szoftosra sikerült, egész pontosan így szól: "kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja". A Fehérvárnál magyar állampolgár a brazil Vinicius, a zöld-foki szigeteki Stopira vagy a francia Nego. Sok helyen aztán inkább olcsóbb légiósokat szerződtettek, és kerestek neki magyar ősöket. Miközben érezzük, hogy valamennyi eset más, hogy nem teljesen ugyanaz, amikor a Paks évek óta egyetlen légiósa, Molnár Péter idén úgy dönt, ő mostantól hivatalosan is magyar lesz, mint amikor Fabio Guaru (Békéscsaba) tesz hasonlóképpen, azért csak ott motoszkál a kérdés: ha eddig nem volt neki fontos, akkor most hirtelen miért? Illetve az egész magyar származás dolog abból a szempontból mellékes, hogy az MLSZ törekvése a hazai képzés erősítése volt, ezt tekintve pedig szinte teljesen mindegy, hogy egy beregszászi vagy egy kongói nevelés veszi-e el a helyet az akadémistáink elől.

Az utánpótlás-nevelés és a fiatal játékosok ösztönzése

Az MLSZ azt szeretné, ha a klubok most már teljesen szabadon, az eddigi szabályozásból fakadó kötöttségek alól mentesülve úgy gazdálkodnának a saját utánpótlásuk erőforrásaival, a 17 és 22 év közötti fiatalokkal, hogy közülük mindegyik évfolyamból legalább egy játékost be tudjanak építeni az első csapatba. Legyen folyamatos az átjárás az utánpótlás és az első csapat között, az első csapat edzője kövesse nyomon a fiatalok fejlődési folyamatát, ami a korosztályos bajnokságok után az NB III-ban, majd az utánpótlás-piramis csúcsaként, a kooperációs kölcsönnek is köszönhetően az NB II-ben folytatódhat. Hogy minél többen juthassanak el az első osztályig, hogy legyen kiből válogatnia az aktuális szövetségi edzőknek, szövetségi kapitányoknak, az utánpótlás- és a felnőttválogatottnál, alakuljon ki valós versenyhelyzet.

Az NB I-es klubok normatív támogatási kerete az új idényben is 400 és 600 millió forint között alakul, és az alapösszeg kiegészíthető a többségében hazai játékosok, illetve a következő idénytől az U21-es magyar játékosok szerepeltetéséért járó, nagyjából 50-50 millió forinttal, amely egy az egyben percalapon lesz elszámolva. Lényeges különbség lesz azonban, hogy egy fiatal játékos pályára lépéséért önmagában még nem fog pluszpénzt fizetni az MLSZ, csak akkor, ha az adott meccsen a fiatal játékossal felálló csapat pontot is szerez. Az új idénytől a pluszösszeggel nem „kényszerösztönözni”, hanem jutalmazni szeretnék a csapatokat, hogy olyan fiatalt tudtak feladni az első keretbe, aki hozzá tudott járulni a pontszerzéshez.

Az MLSZ a klubokkal egyetértésben 2020-2021-től változtat az utánpótlás-bajnokságok rendszerén. Az új idénytől úgy változik a rendszer, hogy ősszel az első és a másodosztály csapatait összevonják, két 12 csapatos csoportban küzdenek oda-visszavágós alapon, majd tavaszra az őszi eredmények alapján három nyolccsapatos csoportra osztják a mezőnyt. A 24-ből lesz egyetlen kieső, amelynek a helyére egy csapat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül, viszont mindegyik korosztály csak a saját szerepléséért felel.

A következő idénytől ismét megteremtik annak lehetőségét, hogy az NB I-es klubok indíthassanak csapatot az NB III-ban (egy klub még gondolkodik a lehetőségen, a többi élne vele). Viszont az NB III-as csapatban U21-es és fiatalabb játékosok, illetve négy idősebb játszhatna.

Összefoglalásként elhangzott, az utánpótlásban korosztályonként az első és másodosztályban együttvéve több mint háromszáz gyerek futballozik, öt korosztályt nézve (U15-től) ez a szám ezerötszáz - azt szeretnék elérni, hogy átlagosan mindegyik NB I-es klub, mindegyik korosztályából egy-egy gyereket tudjon eljuttatni az NB I-ig, de nemcsak addig, hogy bemutatkozik, hanem hosszú távon meg is állja a helyét az élvonalban.

A folyamatot a szövetség egy, az utánpótlásra vonatkozó licencrendszer kialakításával (ami a Double Passtól független, állandó ellenőrzésre, nyomon követésre épülne), illetve mentoringrendszer kidolgozásával is segítené. Utóbbi az edzőképzésből kikerülő trénereket is érintené, a lényeg az állandó, akár napi kapcsolat kialakítása a szövetség és az edzők, klubok, akadémiák között, a közös gondolkodás, közös problémamegoldás, de nem az eddigi szabályozások mentén, hanem a kluboknak nagyobb szabadságot adva. „Új világ kezdődik, amelyben a klub döntéshozó. A klub szakembereinek kell kiválasztania korosztályonként a legtehetségesebb gyerekeket, megtervezni a karrierjüket, elmenedzselni őket a felnőttfutballig - ők jelenthetik hosszú távon a magyar labdarúgás jövőjét. Az MLSZ pedig biztosítja az ehhez szükséges, kiszámítható hátteret” - fogalmazott Vági Márton főtitkár.

A Magyar Kupa és a VAR bevezetése

A nyártól életbe lépő változások annyiban érintik majd a labdarúgó Magyar Kupa lebonyolítási rendszerét, hogy jövőre minden párharc egymeccses lesz, nem lesznek visszavágók, az alacsonyabb osztályú csapatok lesznek a pályaválasztók, két azonos osztályú csapat meccsénél pedig az dönthet a pályaválasztói jogról, hogy melyik csapat játszott a korábbi fordulók alatt kevesebbszer otthon. Vági Márton elmondta, a Magyar Kupát külön branddé kívánják alakítani, a döntőnek pedig minden évben a Puskás Aréna adna otthont, ahogy például Németországban is mindig a berlini Olimpiai Stadionban rendezik meg a kupadöntőt. A főtitkár ugyanakkor arról is beszélt, hogy kettős rangadók megrendezésére nem lát esélyt a Puskás Arénában, mert sem a mérkőzések megrendezésére vonatkozó különböző szabályok és technikai feltételek nem teszik lehetővé, hogy közvetlenül egymás után két bajnoki mérkőzést is megrendezzenek.

Az MLSZ által a napokban rendezett sajtóbeszélgetésen szóba került a videobíró, vagyis a VAR NB I-es bevezetésének terve is. Vági Márton elmondta, szeretnék a 2020-2021-es idénytől bevezetni, de annyira körülményes a technikai és egyéb feltételek kialakítása, hogy elképzelhető csúszás. Az már megvan, ki fogja kiépíteni a VAR (Video Assistant Referee) technikai rendszerét, amely a pályán és a szobában lévő játékvezetők kapcsolaára épül, de emellett van egy úgynevezett VOL (Virtual Offside Line) online videórendszer is, amely a leshelyzeteket elemzi, és amelynek a technikai hátterét szintén ki kell építeni. A harmadik technikai elem a gólvonal-technológia lehetne, de ez utóbbit Magyarországon nem alkalmazzák majd a VAR mellett. A technikai háttér megteremtésén túl ki kell képezni a VAR rendszerét kezelni képes játékvezetőket, asszisztenseket, sőt még a rendszert üzemeltető (döntést nem hozó) operátorokat is. Magyarországon jelenleg csak három játékvezetőnek van ilyen képesítése, de a profi bírók jelenlegi, hazai kerete kevés is lesz ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a VAR-hoz szükséges létszámot, ezt a kérdést is meg kell oldani. A rendszer bevezetése előtt hatvan valós tesztmeccset is meg kell szervezni, mert az előírások meghatározzák, hogy a VAR-bíróknak hány próbameccsen kell közreműködniük, különböző szerepekben, mire élesben is mérkőzést vezetnek a rendszer segítségével.

Kosárlabda: Légiós korlátozások a férfi NB I-ben

Rendkívül eredményes évet tudhat maga mögött a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége az elmúlt esztendőben - derült ki a szövetség gazdasági beszámolójából. Elfogadta az elnökség a jövőévi bajnokságok versenykiírását is. Érdekesség, hogy a 2024/25-ös szezontól a férfiaknál négyre csökken a 12-es mérkőzés keretébe nevezhető, nem hazai nevelésű játékosok száma.

Összehasonlító elemzés: Légiós- és utánpótlás szabályok a környező országokban

Bár a magyar klubok egy része jelentős ellenállással, hovatovább, azt „ostobaságnak” minősítve fogadta az MLSZ, illetve a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportállamtitkárság és háttérintézménye, az NSMI megújult támogatási rendszerét, az különösebben nem lóg ki a környező országok hasonló intézkedései közül. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a környező országok legfontosabb légiós- és utánpótlás szabályozásait a labdarúgásban, összehasonlítva a magyar rendszerrel.

Összességében kijelenthető, hogy bár a magyar klubok egy része ellenállással fogadta az MLSZ és a sportállamtitkárság új támogatási rendszerét, az intézkedések nem lógnak ki a környező országok hasonló törekvései közül, amelyek mind a hazai és fiatal játékosok szerepeltetését célozzák.

tags: #szabalyok #nemzeti #valogatott #idegenlegios

Népszerű bejegyzések:

• Az MTK női röplabdacsapatának felejthetetlen pillanatai és győzelmei
• A vasemberek próbája
• Interjú Charlie Danielsszel
• DVTK októberi meccsei és a mellrák elleni kampány
• Bírói döntések és a videóbíró