A magyar sportlétesítmény-fejlesztések és Szabó Tünde államtitkár szerepe
A magyar sportélet az elmúlt években rendkívül mozgalmas időszakon ment keresztül, amelynek középpontjában a sportlétesítmények fejlesztése és a rangos nemzetközi sportesemények megrendezése áll. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban, aktívan részt vesz a beruházások előkészítésében és kivitelezésében, valamint formálja a magyar sportpolitika irányvonalait.
A kormány 2011-ben minősítette nemzetstratégiai ágazattá a sportot. Azóta az eredmények nem is elsősorban a versenysport, hanem az utánpótlás, a szabadidősport, a sportlétesítmények fejlesztése, valamint a rendezvényszervezés területén mutatkoznak meg. Ennek köszönhetően 2011 óta a duplájára, több mint félmillióra emelkedett az igazolt sportolók száma az utánpótláskorú versenyzőkkel együtt.
Az Új Bozsik Stadion építése Kispesten
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében 2014-ben dőlt el, hogy új, többfunkciós létesítmény épülhet a Bozsik Stadion helyén Kispesten, amely a Honvéd új otthona lesz. Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, amelynek beruházása látványos fázisba ért: felkerültek az épületre a borítólemezek, és már az első székeket is elhelyezték a lelátón. A stadion borítólemezei a Honvéd színeiben, pirosban, feketében és fehérben pompáznak.
Történet és finanszírozás
A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de a kivitelezésre kiírt első közbeszerzési eljárás 2017. szeptember közepén eredménytelen lett, mivel az 5 milliárd forintért nem találtak kivitelezőt. Végül nettó 11,8 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. vállalta a beruházást. Nem sokkal a tender eredményhirdetése után, 2018 októberében kormányhatározat jelent meg, amely szerint a 2019-es központi költségvetésből 9,35 milliárdot, 2020-ban pedig további 4,2 milliárd forintot biztosítanak a stadion felépülésére. A határozat rögzíti, hogy összesen maximum 17 milliárd forint állami pénzt költhetnek a stadionra.
| Év/Időszak | Esemény/Költségtétel | Összeg (nettó) |
|---|---|---|
| 2014 eleje | Eredetileg tervezett költség | 5 milliárd Ft |
| 2017 szept. | Eredménytelen tender a tervezett költségen | - |
| Későbbi tender | Kivitelezési szerződés | 11,8 milliárd Ft |
| 2018 okt. (2019-re) | Kormányhatározatban biztosított támogatás | 9,35 milliárd Ft |
| 2018 okt. (2020-ra) | Kormányhatározatban biztosított támogatás | 4,2 milliárd Ft |
| Összesen | Teljes állami támogatás | 17 milliárd Ft |
Alapkőletétel és technikai részletek
A régi stadion bontása 2019. február 18. és március 29. között zajlott. Miután lebontották a létesítményt, Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és George F. Hemingway, a Budapest Honvéd labdarúgócsapat akkori tulajdonosa 2019 márciusában rakta le az új Bozsik Stadion alapkövét. Az eseményen George F. Hemingway azt ígérte, hogy az új stadion műszaki átadása 2020. június 30-ig megtörténik. Az alapkőletételi ünnepségen Dr. Szabó Tünde és George F. Hemingway időkapszulát is elhelyezett. George F. Hemingway kiemelte, hogy „a sportág történetének kiemelkedő földdarabján kezdődik most el az új stadion építése, hiszen a névadó Bozsik József, valamint Puskás Ferenc innen indult el a világhírnév felé, és hagytak maguk után egészen rendkívüli örökséget.”
Az új Bozsik Stadion az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) 4-es kategóriájába, valamint az MLSZ I. osztály A kategóriájába kerül. A legmagasabb, 4-es besoroláshoz komoly követelményeknek kell megfelelni, például minimum 8000 férőhelynek, ebből 500 VIP-nak, valamint legalább 150 VIP parkolóhelyre van szükség, ami a tervezett 438 parkolóhely egyharmadát teszi ki. A lelátórész 8200 néző befogadására lesz alkalmas, a média képviselőinek minimum 200 négyzetméter jár, és 25 közvetítőállomás is követelmény. A korszerű pályavilágítási-rendszer HD-minőségű közvetítéseket tesz majd lehetővé. Az Index korábban írt arról, hogy mennyire aránytalanok ezek az elvárások az új Bozsik stadion óriási méretéhez képest, figyelembe véve a Honvéd szurkolótáborának látogatottsági számait. A létesítmény megközelítése sem túl könnyű, azonban a stadion egyik érdekessége, hogy a vendégszurkolók egy, a vasúti sínek feletti, 20 méteres hídon keresztül közelíthetik meg a szektorukat.
Így épül a Bozsik Stadion
Nyíregyházi Városi Stadion projekt
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében Nyíregyházán is új Városi Stadion épül Magyarország Kormánya támogatásával. Az ünnepélyes alapkőletételre tavaly augusztusi bontás után került sor, a létesítmény a tervek szerint 2023. őszére készül el. A régi stadion 1958-ban épült, és bár volt fejlesztés, de a mai viszonyoknak már nem felelt meg.
Az új stadion 8150 férőhelyes lesz, és nemcsak futballmeccsek megrendezésére lesz alkalmas, hanem kulturális eseményeket is tarthatnak benne. A beruházás költségvetési támogatásból, 19 milliárd forintból valósul meg. A stadion mellett futókört is kialakítanak, mely 670 méter hosszú lesz és kivilágítják, így este is lehet használni. Ez a stadion multifunkcionális, egy 160 négyzetméteres mobil színpad elhelyezésére is van lehetőség, az épület mellett pedig egy két szintes 900 m2-es sportközpont is helyet kap konditeremmel, kiszolgáló helyiségekkel, öltözőkkel. A régi stadionból sok elemet újra hasznosítanak, a lelátó beton részeit például ledarálva újra felhasználják.
Egri sportberuházások és a sportállamtitkárság támogatása
Egerben is jelentős sportfejlesztések vannak folyamatban, amelyekhez a sportállamtitkárság szakmai segítségét is kérték. A városvezető a jövő beruházásait részletezve kiemelte, hogy az önkormányzat előkészíti a Szentmarjay Tibor Városi Stadion tervezett megújítását. A kormány Modern városok programjában szereplő egri Nemzeti Úszó- és Vízilabdaközpont építéséről kormánydöntés született, és ennek megvalósíthatósági tanulmányához is kapott támogatást az önkormányzat 2016-ban.
A Modern városok program keretében Eger tavaly áprilisban írt alá szerződést Orbán Viktor miniszterelnökkel mintegy 50 milliárd forintos fejlesztésről. Habis László polgármester elmondta, Eger azon dolgozik, hogy a Bitskey Aladár Uszoda szomszédságában lévő Bárány Uszodában elkezdődött fejlesztés második és harmadik üteméhez a már megítélt kormánytámogatás mellé TAO-forrást is bevonjon, és a szükséges önerőt rendelkezésre tudja bocsátani. A TAO bevonásával 530 millió forintból három ütemben kivitelezik a beruházást, amelynek első ütemével egy új medencét, mellette egy tanmedencét és egy melegedő medencét alakítottak ki.
Sportpolitikai célok és jövőbeli kihívások
Dr. Szabó Tünde államtitkár a Magyar Időknek adott interjúban hangsúlyozta: a sport nem véletlenül vált nemzetstratégiai ágazattá, hiszen az élet számos területére nagyon kedvező hatást gyakorol. A sport a legjobb befektetés az egészségügybe, mert minden egyes forint a sokszorosát hozza vissza. Hozzáfűzte, hogy jövőre Budapest lesz Európa Sportfővárosa.
Az államtitkár szerint szükség van további multifunkciós sportcsarnokokra, sportparkokra, és a jégpályaépítési program is most fog beindulni. Emellett kormányzati szándék, hogy minden járásban legyen tanuszoda, hogy minden gyereknek az otthona közelében legyen lehetősége úszni megtanulni. A sporthoz kapcsolódó turizmus pedig jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy tovább emelkedjen az eltöltött vendégéjszakák száma.
Nemzetközi sportesemények és a stadionstop kérdése
Magyarország komoly presztízzsel bíró nemzetközi sportesemények egész sorozatát rendezte meg az elmúlt időszakban, és a cél továbbra is az, hogy ez a jövőben is így történjen. A 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokságnál nagyobb világverseny rendezési jogát még sohasem nyerte el Magyarország, de említhetjük a 2027-es FINA világbajnokságot is, amelynek rendezési jogát másodszor sikerült elnyernünk. Dr. Szabó Tünde kiemelte, hogy ezek a versenyek hosszú és rövid távon is nagyon sok pozitívumot hoznak, mind turisztikai haszon, mind a sportágak iránti érdeklődés növelése szempontjából.
Karácsony Gergely, Budapest új polgármestere a kampányában stadionstopot ígért, ami bizonytalanságot szült a folyamatban lévő projektek körül. Jelenleg két olyan stadion épül Budapesten, amely Magyarország által megnyert nemzetközi versenyt szolgálna ki: a kézilabda-stadion és az atlétikai stadion. Ezek mögött komoly vállalások vannak a nemzetközi szövetségek felé, hiszen ezek a 2022-es budapesti kézilabda-Eb-re, és a 2023-as atlétikai vb-re készülnek. Nemcsak a stadionok építéséről van szó, hanem a versenyek megszervezéséről is. Dr. Szabó Tünde szerint beláthatatlan következményei lennének a magyar sportdiplomáciára nézve, ha két ilyen jelentős rendezésből kihátrálunk. Pénzügyi jogi következményei vannak egy ilyen lépésnek, nem beszélve arról a munkáról és költségekről, amelyeket már eddig befektettünk a megvalósítás előkészítésébe.
Az új létesítmények hasznosítása
Az új stadionok hasznosítása nem is kérdés. A multifunkcionális kézilabda-stadion alkalmas lesz rá, hogy koncerteket, kulturális programokat tartsanak benne, és tehermentesítheti a telített naptárral rendelkező Papp László Sportarénát. Az atlétikai stadion a világbajnokság után 40 ezresről 15 ezresre bontható majd vissza, így a hazai kisebb versenyek helyszínéül szolgálhat, amellett természetesen, hogy kiszolgálja atlétáink edzésigényeit. A stadionhoz társuló futópályák és street workout parkok pedig a lakosság számára is kiemelkedő sportolási lehetőséget biztosítanak majd.
tags: #szabo #tunde #epul #a #stadion
