A magyar labdarúgás hőskora és társadalomtörténeti jelentősége
A labdarúgás Magyarországra érkezéséről több legenda is szól, például az első Angliából importált labda története. A szájhagyomány szerint egy Löwenrosen Charly-nak nevezett figura 1896-ban rendelt egy labdát Angliából, ahol korábban asztalosként dolgozott, valamint talán játszott is a Tottenham Hotspur FC csapatában. A labdarúgás Magyarországon a 19. század utolsó éveiben terjedt el, elsősorban Budapesten, a modernizálódó nagyváros környezetében.
Szegedi Péter 2016-ban írt alapművet a magyar foci kezdeteiről Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig címmel. Nem a régi foci statisztikai oldala érdekelte, hanem a társadalomtörténet: az, hogy kiket ragadott el a legeslegelején a játék, hogyan sikerült meghonosítani, hogyan vált nemzeti sporttá. A 20. század első éveiben a legtöbb szurkolót befogadó Millenáris pályára már tízezrével mentek ki az emberek, főként a nemzetközi meccsekre. A Millenáris pályát azonban nem labdarúgásra építették eredetileg, a stadiont hamarosan kinőtték a mérkőzések. Amikor a közönség létszáma elérte az 5-10 ezer nézőt, a kluboknál felmerült a saját stadion építése. A kor két nagy riválisa, a Ferencváros és az MTK szinte egyszerre épített 25 ezer nézőre tervezett stadiont még az első világháború előtt.
A klubidentitás és a közösségformáló erő
Az 1899-ben alapított Ferencváros igazi lokális kezdeményezés volt, a IX. kerületben a munkásoktól a gyártulajdonosokig mindenkit érdekelt. Kezdettől megvolt a „mi csapatunk” érzés a közönség körében. Főként, hogy a földből alig néhány évtized alatt kinövő „ipari” Ferencváros kerületi identitása is akkoriban alakult ki, és a csapaton keresztül azonosulni lehetett ezzel. A sport szinte azonnal szórakoztatóipari termék lett, és tömegek számára vált eladhatóvá. A foci különösen, hiszen afféle vér nélküli harc volt az egyes közösségek között.
A magyar futball története (2000)
Gazdasági hátterek és a profizmus megjelenése
Mind az FTC, mind az MTK a részvényjegy-kibocsátást választotta a pénz összegyűjtésére. A részvények többségét azonban magántulajdonosok birtokolták, közöttük olyanok is, akik politikai szerepre is vállalkoztak. A befektetéssel ugyanis jól ki lehetett fejezni a közösségért vállalt áldozatot, és a foci már az 1910-es években annyira népszerű volt, hogy politikai tőkét lehetett vele szerezni.
| Klub | Stadion nézőszám terv | Részvény árfolyam (korona) |
|---|---|---|
| Ferencváros | 25 000 | 100 |
| MTK | 25 000 | 200 |
A labdarúgás erőszakos periódusai és társadalmi hatásai
A stadionokban mindig is volt valamilyen szintű erőszak, de ennek feléledése jellemzően hullámokban történt. Nem véletlenül mondják a társadalomtudósok, hogy ha az ember nagyon rövid idő alatt akar megismerni egy társadalmat az aktuális problémáival együtt, akkor menjen ki egy focimeccsre. Az 1920-as évek közepére csökkent az erőszakosság, de aztán ahogy a harmincas években, a válság meg a háborús készülődés miatt radikalizálódni, militarizálódni kezdett a társadalom, ismét erőszakkal telt meg az élet.
A magyar futball második világháború utáni újjászervezésében központi szerepet betöltő Gallowich Tibor a hazai futballtörténelem méltatlanul feledésbe merült alakja. Szövetségi kapitányi mérlege 17 győzelem és 1 döntetlen mellett mindössze 4 vereség. Nála debütált a válogatottban Grosics, Bozsik, Zakariás, Hidegkuti és Puskás, a későbbi Sebes-féle „Aranycsapat” derékhada.
tags: #szegedi #peter #a #magyar #labdarugas #fobb
