Szeitler Károly: A Ferencvárosi Torna Club bajnokcsapatának tagja
Szeitler Károly neve szorosan összefonódik a magyar labdarúgás korai időszakával, különösen a Ferencvárosi Torna Club (FTC) dicső éveivel. Az alábbiakban Szeitler Károly pályafutásának kiemelkedő pillanatait és a korabeli futball világát mutatjuk be, a rendelkezésre álló történelmi források alapján.
A Ferencvárosi Torna Club alapjai és vezetői
A Ferencvárosi Torna Club megalakulása a 20. század elején számos tehetséges sportoló és elkötelezett vezető munkájának köszönhető. Ezen vezetők egyike volt Malaky Mihály, akinek neve szinte egyet jelentett a zöld-fehérek futballjával.
„MALAKY MIHÁLY diákkorában úszott. Nevét együtt emlegették Halmayéval. De hamar elhódította a futball és egyik részese a megalakuló FTC csapatának. 1900-ban az első FTC-csapat balösszekötője. De már ekkor jegyzője is a klubnak, amelyben ettől kezdve végigjárja csaknem az összes tisztségek rangsorát. Titkár, intéző, igazgató, majd alelnök.”
Szeitler Károly a bajnokcsapatban
Szeitler Károly a Ferencvárosi Torna Club egyik meghatározó játékosa volt az 1900-as évek elején, tagja annak a csapatnak, amely számos sikert aratott. Az 1910/11-es idényben is kulcsszerepet játszott. Ezt a csapatot jellemzően az alábbi összeállításban láthatta a közönség:
- Állnak (balról): Weinber II., Rumbold, Fritz, Bródy, Blum, Payer, Malaky Mihály.
- Ülnek: Szeitler, Weisz F., Koródy, Schlosser, Borbás dr.
A Ferencvárosi Torna Club bajnokcsapata ekkor a következő játékosokból állt:
dr. Borbás Gáspár, Bródy Sándor, Fischer (Halász) Elek, Fritz Alajos, Gorszky Tivadar, Koródy Károly, Manglitz Ferenc, Medgyessy Jenő, Pápay Ernő, Pataky Mihály, Payer Imre, Rónai Zoltán, Rumbold Gyula, Schlosser Imre, Szeitler Károly, Varga János, Weinber II.
Ez a felsorolás jól mutatja azt a keretet, amelyben Szeitler Károly is a pályára lépett, hozzájárulva a klub korabeli dominanciájához.
Az Ezüstlabda küzdelmei Szeitler Károly részvételével
Szeitler Károly aktív szerepet vállalt a korabeli rangos kupamérkőzéseken, mint például a Margitszigeti Ezüstlabda sorozatban. Több alkalommal is pályára lépett az FTC színeiben ebben a kiemelkedő tornán.
- 1909. június 6. Ezüstlabda, FTC - MAC 4:2. A mérkőzéshez kapcsolódó címkék között szerepel: 1908/09, büntető (kihagyott), büntető (védett), Ezüstlabda, Fritz Alajos, Koródy Károly, MAC, Schlosser Imre, Szeitler Károly, Weisz Ferenc.
- 1908. június 18. Ezüstlabda, FTC - BAK 7:2. A mérkőzéshez kapcsolódó címkék között szerepel: 1907/08, BAK, büntető (értékesített), Ezüstlabda, Ferencvárosi SC (Remény), FTC II., Koródy Károly, Müller József, Rónai Zoltán, Schlosser Imre, Szeitler Károly, Weisz Ferenc.
Az Ezüstlabda további mérkőzései is bizonyítják a kupa jelentőségét a kor futballjában:
- 1907. május 30. Ezüstlabda, MAC - BTC 1:0. A Margitszigeti Ezüstlabdát 1907-ben a MAC. nyerte meg.
- 1906. június 10. Ezüstlabda, FTC - Postás 1:1.
- 1904. május 15. Ezüstlabda, FTC - MAFC 3:2.
- 1903. december 13. Ezüstlabda, FTC - 33 FC 3:0.
- 1903. december 6. Ezüstlabda, FTC - 33 FC 1:1.
A korabeli mérkőzésbeszámolók tükrében
A korabeli újságok részletes beszámolókat közöltek a labdarúgó mérkőzésekről, amelyek bepillantást engednek a játék stílusába és a csapatok teljesítményébe. Ezek a leírások segítik megérteni azt a környezetet, amelyben Szeitler Károly is futballozott.
„A ferenczvárosiak új pályáján szépszámú közönség jelent meg, hogy élvezhesse a főváros két szélső kerületének első küzdelmét. A játék elején a ferenczvárosiak látszanak erősebbnek, lassankint azonban fáradni kezdenek és a második félidőben sikerül az óbudaiaknak az első goalt csapatjuknak megszerezni.”
Egy másik alkalommal a támadó futball is teret kapott:
„Kezdés után Főváros támad, de lövéseik gyöngék. A védelemből előre adott labdával a ferencvárosiak kiszabadulnak és az egyik hátvéd lukat rúg, mire Koródy könnyen lövi az első goalt. A fővárosiak kiváló jobbszélsője néhányszor veszélyesen támad, de a közép tehetetlen. Schlosser szép labdavitele után Weisz csavart lövése a második goalt eredményezi.”
Voltak azonban gyengébb napok is, ahogy azt egy korabeli kritika mutatja:
„Az eredmény - a két csapat utolsó eredményeit tekintve - meglepetésszámba megy, amit még az is tetéz, hogy a Typographia három játékosa az utolsó pillanatban mondta le a játékot s igy két II. csapatbeli tartalékot, sőt egy III. csapatbeli játékost is kénytelen beállítani csapatába, miáltal csapatát fölforgatva, összjátékot nem is igen mutathatott fel. FTC ezúttal igen gyengén játszott; kiválót csak Rumbold produkált, akinek szép rúgásai és lekapcsolásai általános tetszésre találtak.”
Az „Amateur liga. FTC-TTC 9:0 (4:0). Üllői-uti pálya. 1800 néző. Biró: Izsó László. A FTC a következő csapattal állt fel: Frigyes - Földes, Szandovits - Wiener, Naphegyi, Farkas - Weisz, Tóth, Pataky, Lakatos, dr Borbás. A FTC teljes csatársora, bár először játszott együtt ebben a szezonban, tökéletes összjátékot mutatott és tetszés szerint lőtte a goalokat.” beszámoló egy gólzáporos, sikeres mérkőzésről tanúskodik.
Kihívások és diadalok a Ferencvárosi pályán
A Ferencváros mérkőzései gyakran voltak tele fordulatokkal és kihívásokkal, ahogy azt a következő leírások is érzékeltetik. Ezek a szövegek bár nem közvetlenül Szeitler Károlyról szólnak, de a klub történetének részét képezik, bemutatva a csapatot érő nyomást és a győzelmek ízét.
„Mint várható volt, a Szeged az Üllői úton biztonságos játékra rendezkedett be, tömör védőfalat igyekezett vonni kapuja elé, a hátvédhármast Zallár erősítette meg, s Nyári is a védőket segítette. A mérkőzés legnagyobb részét végig támadta a Ferencváros, beszorította ellenfelét saját térfelére. A zöld-fehérek nemcsak a tömörülő védőkkel, hanem a nehéz talajjal is küzdöttek, elég sokat csúcskáltak. Volt idő, amikor hosszú percekig egykapuztak. Tulajdonképpen érdekes, változatos küzdelmet csak a Szeged egyenlítő gólja után látták a nézők.”
A szünet utáni fordulatok sem voltak ritkák:
„Sokáig emlékezetes mérkőzés lesz ez azok számára, akik látták a két csapat szünet utáni pompás viaskodását. Az I. félidőben a vendégek sokkal tervszerűbben, ügyesebben, ötletesebben kombináltak és egy pillanatra sem álltak be védekezni. Szünet után fordulat következett be, a Ferencváros akárcsak Szegeden, itt is erősíteni tudott, és főleg a durva védelmi hiából született gól után rohamozott rendkívül lelkesen. A kitünő bányászcsapat azonban változatlanul higgadtan és lelkesen küzdött, és két ritkán látható távoli góllal magához ragadta a vezetést. Az utolsó 5 percben azonban taktikai hibát követtel el, mert a közvetlen védelmet nem biztosították.”
A magyar labdarúgásban számos kiemelkedő teljesítmény született, melyek közül Kocsis Sándor nevéhez is fűződik egy emlékezetes alkalom:
„A fölényesen megnyert találkozón Kocsis Sanyi egymaga négyet szerzett, ráadásul mesterien, zsinórban, szépen egymás után.”
A rangadók különleges hangulatát jól írja le az 1973-as FTC-Honvéd összecsapás:
„A márciusi napfény, két jó mérkőzés reménye 55 000 nézőt csalt ki vasárnap délután a Népstadion lelátóira. A Dózsa- és az MTK-játékosok még lefele baktatnak a pályáról, amikor megszólal a hangszóró: - Kis figyelmet kérek: most elsőosztályú labdarúgómérkőzés következik….Az FTC-Honvéd kilencven perce aztán - mindkét tábort alaposan megtréfáló örömeivel és csalódásaival - sok bosszús óráért kárpótol. Amolyan csettintős rangadó ez a nagy csaták minden előnyével és hátrányával, váratlan fordulataival és ízeivel, forró hangulatával…Nyolc gól, ötcsillagos mérkőzés, a 20. percben már 3:0 a Fradinak, a 60. percben már 3:3, majd Albert lő egy parádés gólt, amit az utolsó percben Pintér egalizál…És az emberek hazafelé nem szerencséről és balszerencséről , hanem a nagyszerű mérkőzésről beszélnek.”
Játékosok és klubváltások a futball történetében
A játékosok klubhűsége és átigazolása mindig is izgalmas témát jelentett a futballban. Bár Szeitler Károly idejéből kevés ilyen részlet maradt fenn, más korokból származó beszámolók is megvilágítják ezeket a folyamatokat.
„Szinte kikaptam a tollat az egyik vezető kezéből, hogy minél előbb biztos legyen, hogy mehetek az FTC-be.” - nyilatkozta SZOKOLAI LÁSZLÓ arról, hogy több hónapos huzavona után Győrből végre a Fradiba igazolhatott 1977 augusztusában.
tags: #szeitler #karoly #valogatott #labdarugo
