A szenvedély és rivalizálás szerb futballszurkolói
A szerb rangadó az egyik legkülönlegesebb ezen a kontinensen. A felek közötti párharcok több sportágban is jelen vannak, így például a labdarúgáson túl a kosárlabdában, ahol szintén kemény harcok zajlanak a két belgrádi klub között. A csapatok közötti mérkőzések szinte mindig rangadónak számítottak.
A belgrádi futball óriásai: Crvena Zvezda és Partizan Belgrad
Mindkét együttest 1945-ben alapították, a Crvena Zvezda március 4-én jött létre, míg a Partizan Belgrad október 4-én alakult meg. Előbbit az Egyesült Szerb Ifjúsági Antifasiszta Liga fiataljai hozták létre, így az elnevezés, amely ‘Vörös Csillag Labdarúgó Klubot’ jelent, tőlük ered, de külföldön sokszor csak ‘Red Star Belgrad’ néven ismerik őket. A Partizan neve sem véletlen, hiszen az akkori Jugoszláv Néphadsereg saját sportegyesülete révén született meg a csapat, amelyet a Partizánokról, a II. Az egymás elleni heves csaták főként a klubok elődei miatt bontakozhattak ki, mivel a Zvezda gyakorlatilag az egykori Sk Jugoslavija romjaira építkezett, amit a hatóságok feloszlattak, majd többek között annak stadionját az új csapatnak ítélték. Ezt követően az egyik legerősebb gárdává váltak és a sikerek is gyorsan jöttek, így hamar jelentős népszerűségre tettek szert.
A Crvena zvezda a legsikeresebb csapat Szerbiában, a szerb, valamint korábban a jugoszláv bajnokságot huszonötször, a kupát huszonháromszor sikerült megnyernie. A jugoszláv bajnokság örökranglistáján az első helyen zárt. Az egyetlen exjugoszláv csapat, amelyik BEK-et nyert (1991), valamint az egyetlen balkáni, aki elhódította az interkontinentális kupát. A Zvezda abban az évben megnyerte a jugoszláv bajnokságot, valamint a BEK-et és az Interkontinentális Kupát is. A Partizánnal együtt egyébként eddig uralták a hazai terepet, mivel az 1997/1998-as szezon óta csak ez a két egyesület tudta megnyerni a bajnokságot. A Crvena zvezda legnagyobb ellenfele, egyben a városi rivális, az FK Partizan. Mindkét klubot 1945-ben alapították, mindkét klub már gyakorlatilag a kezdetektől sikeres, ráadásul a Crvena zvezda mindig is közel állt a Tito-rezsimhez.
A szurkolótáborok: Delije és Grobari
A találkozók mindig egyedülálló hangulattal rendelkeznek a csapatok méltán híres szurkolótáborai miatt. A két klub két legnagyobb szurkolótábora a Crvena zvezdánál a Delije, míg a Partizannál a Grobari.
A Crvena Zvezda fanatikusai: Delije
A Crvena Zvezda mögött álló népes csoport a Delije néven ismert, ami tulajdonképpen erős és bátor emberekre utal. A delija a szerb nyelvben erős, bátor, bizonyos szövegkörnyezetben jóképű férfit jelent. Nagyon szabad fordításban a „hősök” szó áll a legközelebb a csoport nevéhez. A szót először a nyolcvanas években használták a klub ultráira, amelyet hivatalossá 1989-ben tettek. A Delije talán nem csak a Balkán, de Európa egyik leghíresebb ultracsoportja. A Delije mára a világ egyik leghíresebb szurkolói csoportja lett, amely a klub minden egyes szakosztályának lelátóin jelen van. Az ultracsoportot 1989-ben alapították, a piros-fehérek a Crvena Zvezda fanatikusai, akik mindenhová elkísérik a csapatot. A belgrádi székhelyű klubnak szinte egész Szerbiában vannak testvércsoportjai, de Szlovéniában, Montenegróban, Boszniában, de még Macedóniában is vannak Zvezda szurkolók.
A verbális szurkoláson, valamint egy hangosbemondón utasításokat adó főszurkoló révén skandált rigmusokon kívül különböző kisebb-nagyobb zászlók, molinók és változatos koreográfiák kísérik a Delije tevékenységét. A klub az 1990-es évek végén a Delije szektorában található székekre ráfestette a csoport nevét, egyfajta tiszteletként. Mottójuk: ” A Zvezda az élet, minden más apróság “. A Delije a futball meccsek mellett, kosárlabdára is jár. A Zvezda egyébként közvéleménykutatások szerint mai napig Szerbia legnépszerűbb klubjának számít, ami a lelátókon is megmutatkozik, de nem panaszkodhat ellenfelük sem. A csapatnak olyan emberek is szurkolnak, mint a híres szerb teniszező, Novak Djokovics, vagy a szerb miniszterelnök, Alekszander Vucsics.
Legnagyobb riválisuk, a szintén belgrádi Partizan és annak szurkolói, a Grobari, de nincsenek jóban a horvát és albán szurkolókkal sem. Ellenben baráti viszonyt ápolnak a görög, Olympiakosz és az orosz, Szpartak Moszkva ultráival. A Delije egyúttal a történelemre is hatást gyakorolt. Ha a legkeményebb szurkolótáborok között az lenne a rangsorolási szempont, hogy melyik gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelemre, a Delije jó eséllyel pályázna az első helyre. 1990. május 13-án, amikor Jugoszlávia már a szétesés szélén állt, a Dinamo Zagreb fogadta a Crvena Zvezdát. A balhé kialakulása miatt két fél egymásra mutogat, ami viszont nem kérdés, hogy a szerb ultrák kövekkel dobálták a horvát drukkereket, akik erre székhajigálással válaszoltak. Ezután a pályára beszabadult a tömeg: verekedés, késelés, káosz, 60 sérült. A meccset nem játszották le. Történet szempontjából fontos, hogy a Delijét akkoriban Zeljko Raznatovic vezette, aki a nem sokkal később kirobbant délszláv háborúban azt az Arkan Tigrisei nevű paramilitáris szervezetet irányította, amely a legkegyetlenebb háborús bűncselekményeket követte el.
A Partizan Belgrad Sírásói: Grobari
A másik belgrádi klub rajongóit csak Grobari néven emlegetik, ami magyarul Sírásókat jelent. A Grobari szerbül Sírásót jelent, ami már önmagában nem túl bizalomgerjesztő, hát, még, ha az ultrák bűnlajstromát is felidézzük! A fura elnevezés eredetére több elmélet is van, de a legismertebb szerint ezt a nagy rivális szurkolói aggatták rájuk a klub fekete-fehér színei miatt. Az is előfordulhat viszont, hogy a stadionjuk utcája miatt alakult így. Hazai meccseiket a Partizan Stadionban játsszák, amely a Humska utcán található, az utcanév viszont sírhalmot jelent, bár valójában a középkori Hum földjéről nevezték el.
A Partizan Belgrád (Grobari) Európa egyik leghírhedtebb szurkolótábora, amely ismert szélsőséges rigmusairól, eszelős pirotechnikai megoldásairól és brutális verekedéseiről. 1999-ben egy rakétát lőttek át a városi rivális Crvena Zvezda szurkolói (Delije) közé, aminek következtében egy ember életét vesztette. A Totthenham Hotspur ellen a 2014-es Európa Liga csoportkörében antiszemita molinót húztak fel, tudatosan a banjicai koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója előtt néhány nappal. A Partizan Belgrád másik szurkolói csoportja, az Alcatraz egyik tagja pedig 2009-ben egy Toulouse elleni Európa Liga-mérkőzés előtt meggyilkolt egy francia szurkolót.
Az Örökrangadó: A belgrádi derbi
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Partizan Belgrad és a Crvena Zvezda a két legnépszerűbb klub Szerbiában, utóbbi pedig sokáig egy 110 000 ember befogadására is alkalmas stadionnal rendelkezett. A klub stadionja a Rajko Mitić Stadion, amely több, mint ötvenötezer fő befogadására alkalmas. A korábbi, még állóhelyes stadion óriási, mintegy száztízezres nézőszáma miatt a stadion nem hivatalos neve a Marakana volt, a brazil stadionra, az Maracanára való utalásként. A több mint százezer fanatikus szerb félelmetes hangulatot tudott teremteni a létesítményben. A befogadóképesség a kilencvenes években csökkent drasztikusan, amikor az UEFA betiltotta a stadionokban az állóhelyek alkalmazását, biztonsági és kényelmi szempontok miatt. Az egyik itt tartott meccs tartja az örök derbik rekordját is, 1976 novemberében kereken 100 000 ember foglalt helyet a lelátókon, ami félelmetes légkört eredményezett.
Eddig a csapatok a kupameccseket és a bajnokikat összeszámolva 211 mérkőzést játszottak le egymás ellen, ám mindössze 17 alkalommal fordult elő, hogy nem született gól. A többi találkozón mindig betaláltak valamelyik oldalon, néha pedig gólzáporos csata alakult ki, olykor jelentős különbséggel. A meccseket látványos koreográfiák, különböző rigmusok (nem feltétlenül nyomdafestéket tűrő stílusban), óriási élőképek és molinók kísérik a szurkolók részéről. Utóbbira az egyik legemlékezetesebb példa a „Welcome to Hellgrade” kiírás, szójáték a pokol és Belgrád szavak angol változataival.
| Kategória | Adat |
|---|---|
| Összes lejátszott mérkőzés | 211 |
| Gól nélküli mérkőzések száma | 17 |
A szurkolói erőszak és a tisztelet pillanatai
A futballultrákról széles körben elterjedt vélemény, hogy erőszakosak és durvák, pedig a döntő többségük csak elhivatottan drukkol a saját csapatának. A szenvedélyes szurkolás helyett megjelenő brutális lelátói - és utcai - erőszak viszont árnyékot vet a világ legfontosabb játékára, és képes elterelni a figyelmet a pályán zajló eseményekről: a csodálatos cselekről és a gólokról.
A szerb szurkolók azonban képesek a tisztelet megnyilvánulására is. A szerb szurkolók három ország zászlaja mellett saját sportminiszterüket is fülsüketítően kifütyülték a férfivízilabda Európa-bajnokság díjátadó ceremóniáján, az ezüsérmes magyar válogatottat viszont megtapsolták. Váratlan és kellemes élmény Belgrádból, hogy a szerbek tisztelnek, sőt kedvelnek minket, és az is kiderült, hogy miért. Jelentős mértékben Varga Zsoltnak köszönhetően.
Belgrád, a futballváros vonzereje
Bármikor is tekintjük meg az örök derbit, érdemes rászánni az időt és felfedezni Szerbia gyönyörű fővárosát. Belgrádban kihagyhatatlan a Skadarlija negyed, amely egy igazán színes és vidám terület a városban, így megéri meglátogatni az üzleteket, esetleg beugrani valahová egy kávéra. Ha pedig már kávé, nem hagyható ki a „?” nevű kávézó. A kérdőjelről elnevezett hely 1823-ban nyitott és igazán különleges élményt nyújt, látnivalókból pedig a leghíresebb a Szent Száva-templom.
