A Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre félbemaradt stadionjának története: A TAO-rendszer árnyoldalai
Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra. Ez a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körét (SZTK). Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. A történet tanulságos példája a taorendszer árnyoldalainak.
Az álomból valóság helyett torzó: A szigetszentmiklósi stadion
Nem sokkal a tűzoltóság után, egy murvás úton kell befordulni a félbemaradt szigetszentmiklósi futballstadionhoz. Könnyű elvéteni, semmi nem jelzi, hogy a fák mögött egy 3,5 milliárdosra tervezett beruházás romjai találhatók. A szigetszentmiklósi stadion körülbelül 30 percnyi autóútra fekszik Budapest központjától. A létesítmény a közel 40 ezres lakosú város szélén található a tűzoltóság és a vasútállomás épületével szemben. A stadion építése 2018-ban maradt végleg félbe, a közút felől már tábla sem jelzi az építményt.
Regionális utánpótlásközpontnak szánták a létesítményt, 1700 fős stadionnal, 150 férőhelyes parkolóval, villanyvilágítással ellátott két élő füves és egy műfüves nagypályával. Ez lett volna az ország első zöldstadionja, ha elkészül: az eredeti tervek szerint a pályát és a főépületet hőszivattyúval fűtötték volna, az áramot és a meleg vizet pedig napenergia segítségével tervezték megoldani. Az 1100 férőhelyesre tervezett főlelátó oldalról nézve is monumentálisnak ígérkezett. „Már csak a tetőív hiányzik, ezt leszámítva az épület szerkezetileg kész. Itt jöttek volna be a vendég szurkolók, ott a hazaiak, ide pedig egy üvegkalitkát terveztünk, benne egy büfével” - mutatta a helyszínen Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) korábbi ügyvezetője, hogyan is nézne ki a főlelátó.
A valóság azonban más: a félkész betonépülethez évek óta nem nyúlt senki, csak az itt-ott eldobált óvszerek jelzik, hogy néha mások is járnak arra. A stadion a mai napig nem készült el: a parkolóval szemben csontvázként tornyosul a főépület, amiben kialakították a helyiségeket és a lelátót, de hiányzik róla a tető, a lelátóról a székek, és a külső szigetelés is sok helyen levált - a főépülettel szembe tervezett lelátó pedig egyáltalán nem épült meg. A stadion 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták. A természet elkezdte visszafoglalni a területet, a centerpályát teljesen benőtte a gaz, nehéz elképzelni, hogy ott valaha futballozni fognak. A műfüves pálya borítását több helyen felszaggatták, a labdafogó háló is hiányos pár helyen. A műfüves edzőpálya ugyan elkészült, de évek óta csak romlik az állapota, a borítást több részen ellopták. A főépületben egy kiadós eső után megáll a víz. Oszlopok hevernek a stadion tövében, és összegyűlt esővíz található a stadion aljában.
A Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre felemelkedése és bukása
Az SZTK a környék egyik legnagyobb klubjának számított. 2009 és 2016 között NB II.-es csapatuk is volt, az évek során ismert edzők fordultak meg a kispadon, például Várhidi Péter és Horváth Ferenc. Erős volt az utánpótlásuk is, több mint 300 gyerek focizott náluk, minden korosztályban tudtak csapatot indítani. Még bőven a taózás előtti időszakban indult fejlődésnek a klub, amit teljes egészében céges szponzorációból tartottak fenn. Az önkormányzattól csak az utánpótlásra kaptak támogatást, évi 10-15 milliót, tette hozzá Potoczki. Az utolsó években a felnőttcsapat fenntartása már évi 300-400 millióba került a klubnak.
Miért volt szükség új stadionra?
Idővel kinőtték a régi sporttelepet, egyrészt szűkössé vált az egyetlen műfüves pálya, ahol edzettek és a meccseiket játszották, másrészt az infrastruktúra már nem felelt meg az NB II.-es előírásoknak. Így merült fel az utánpótlásközpont ötlete, amit már taotámogatásból akartak megvalósítani. Azt remélték, hogy ezáltal a régió legnagyobb utánpótlásbázisává válhat a klub, és még több tehetséget tudnak odavonzani. Olyan pályát akartak, ami a nemzetközi előírásoknak is megfelel, hogy a női és az utánpótlás-válogatottaknak is rendezhessenek meccseket Szigetszentmiklóson. Ezért az MLSZ-szel egyeztetve olyan elemek is bekerültek a tervekbe (például közvetítőállások kiépítése), amik 100-200 millióval növelték a beruházás költségeit. Az ambiciózus projektbe 2012-ben vágtak bele, de a történteket látva nem túlzás azt mondani, hogy alaposan túlvállalták magukat vele.
A TAO-rendszer és a finanszírozási kihívások
A stadiont a 2011-ben bevezetett társasági adókedvezménynek (TAO-nak) köszönhetően álmodták meg, ekkor döntött a beruházó, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre (SZTK) vezetősége a stadion építéséről. A 2011-ben bevezetett társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látvány-csapatsportágaknál, köztük a labdarúgásba is. A cégek ezáltal kevesebb társasági adót (TAO) fizetnek az államnak, az összeg a támogatott szervezethez kerül, amely azt bizonyos célok megvalósulása érdekében felhasználja.
Az utófinanszírozás buktatói
A taoszabályok szerint a 10 milliónál nagyobb beruházások esetében csak utófinanszírozásra van lehetőség. Vagyis az egyesület elkezdi megvalósítani a beruházást, majd ahogy halad előre az építkezés, úgy kapja meg a korábban megítélt taotámogatás aktuális részletét. Tehát hiába kapott papíron közel 2 milliárd forint taót az SZTK, a pénz nem volt azonnal a klubnál, hanem az MLSZ számláján parkolt, míg el nem számoltak a megvalósult fejlesztésekkel. Erre panaszkodott az egyik önkormányzati ülésen Becz Péter fideszes önkormányzati képviselő, az SZTK elnöke: „Azzal, hogy a taoberuházások esetében egy utófinanszírozott rendszer - nem akarom ezt mondani, de mégis mondom, hogy nem minden Felcsút, nem minden Mezőkövesd, hogy azok a pénzek ott állnak a páncélszekrénybe, hogy ki tudom fizetni a vállalkozó számláját, és utána majd megkapom -, a mi esetünkben azt jelentette, hogy az MLSZ-nél lévő begyűjtött taót mindig elköltés után lehetett igényelni, addig meg kellett előre finanszírozni.”
TAO-támogatás nélkül valóban vége van a magyar sportnak? #sport #gazdaság
TAO-támogatások az SZTK számára
Nem is automatikusan kapják meg a sportszervezetek a taotámogatást. Az MLSZ által megítélt összeg csak egy keret, amit még fel kell tölteniük a cégek felajánlásaiból. A kisebb, kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező egyesületeknek ez nem mindig egyszerű feladat, kitartó lobbizást és utánajárást igényel. Szigetszentmiklóson viszont kifejezetten jól álltak ezen a téren. Az Mfor.hu által ismertetett dokumentumok szerint az SZTK-t legnagyobb összegű TAO-val támogató három nagyvállalat a következőképpen járult hozzá:
| Cég neve | TAO felajánlás összege (millió Ft) |
|---|---|
| GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. | 602,6 |
| Allianz Hungária Zrt. | 438,6 |
| Market Építő Zrt. (Garancsi István cége) | 192,9 |
| Összesen (a három legnagyobb) | 1234,1 |
2015-2016-ban 674 milliós keretet, míg a 2012-2013-as támogatási évben több mint 900 milliós keretet állapított meg számukra az MLSZ, amit sikerült is teljesen feltölteniük. Ebben nemcsak a stadionra szánt támogatások vannak benne, hanem az utánpótlásra és a személyi ráfordításokra kapott pénzek is. Jól mutatja, hogy nem a tao begyűjtésével volt a probléma Szigetszentmiklóson. Viszonyításképpen: a 2012-2013-as időszakban csak a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia gyűjtött náluk több taót, 2,3 milliárdot egészen pontosan. Összesen 2,12 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott a Szigetszentmiklós Testgyakorlók Köre (SZTK).
Az önerő hiánya
Az ilyen típusú beruházásoknál a taotámogatás csak 70 százalékig fedezi a költségeket. A fennmaradó részt a sportegyesületeknek kell összeszedniük. Jellemzően ilyenkor az önkormányzat biztosítja a hiányzó önrészt; így történt például Nagykőrösön is, ahol 200 milliót adott a város az új klubház megépítésére. Szigetszentmiklóson az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat viszont egy forinttal sem támogatta a beruházást, csupán a telket adta bérbe, amire a létesítmény épült. Taopályázatukban le is írták, hogy a klub anyagi háttere stabil, kockázatot csak az önerő előteremtése jelent. Hogy ez mennyire így volt, csak később vált világossá.
Az építkezés fázisai és a projekt leállása
A sportlétesítmény kivitelezése több ütemben történt. Az eredeti tervek szerint az első fázisban került volna sor a tereprendezésre, a közműellátás, az út, a parkoló, a járdák illetve a sportpályák kialakítására. Három nagy- és egy kispályát terveztek, a fűvel borított centerpálya esti, villanyfényes mérkőzések lebonyolítására lett volna alkalmas. Az első ütem munkálatainak elkészültét 2016. június végére ígérték. A pályákat, a világítást, a parkolót és a közművek bekötését magába foglaló első ütemet még nagyjából zökkenőmentesen sikerült befejezniük 2016-ra. Az első ütem 1,2 milliárdba került, az ehhez szükséges önerőt, körülbelül 400 millió forintot, végül saját zsebből fizette ki a klub. Azonban az építőipari árak növekedése és a talajvíz miatt menet közben megszaladtak a beruházás költségei, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 361 milliós egyszeri támogatással segítette ki őket.
A második ütemben tervezték magának a stadionnak, a főépületnek és az ahhoz tartozó lelátónak a kialakítását, ezekkel a munkálatokkal 2017-re készültek volna el. A stadiont magában foglaló második ütembe már kényszerből vágtak bele, mivel úgy gondolták, hogy a pályák önmagukban semmit nem érnek a kiszolgálóépület nélkül. Az első, 230 milliós részszámlát még ki tudták fizetni, igaz, csak banki hitelből, és az 50 milliós önrész előteremtéséhez is kölcsönre volt szükségük. Az építkezés folytatásához további 400 millióra lett volna szükségük, ennyi volt a hátralévő, 1,4 milliárdot kitevő részszámlák önrésze. A klubnak azonban addigra már semmi pénze nem maradt.
Még korábban felmerült, hogy a város tulajdonában lévő régi sporttelep eladásából teremtsék elő ezt az összeget, de ebből végül nem lett semmi. Hiába jelentkezett egy befektető, aki vállalta volna az önerő kifizetését, kicsúsztak a határidőből, ezért az Emmi visszavonta a 700 milliós taokeretüket, amiből a második ütem épült volna. A 300 milliónál nagyobb taoberuházásokat a minisztérium ellenőrzi. Potoczki szerint a legnagyobb hiba az volt, hogy egyáltalán belevágtak az építkezésbe: akkor kellett volna lefújniuk az egészet, amikor az önkormányzat visszamondta a sporttelep eladását. „Egy ilyen kicsi klubnak, mint a miénk, nem lett volna szabad egyedül belevágnia” - mondta Potoczki Tamás.
Ami biztos, hogy ezen a ponton bedőlt az egész projekt, és 2018-ban végleg leállt az építkezés, azóta egy kapavágás sem történt a területen. A 3,5 milliárdosra tervezett projektre eddig 1,5 milliárdot költöttek, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták.
A klub pusztulása és a következmények
A taózás felfutásával a klasszikus szponzoráció gyakorlatilag megszűnt a futballban. A cégek úgy voltak vele, hogy ha odaadják a taójukat, akkor azon felül már nem adnak további pénzt. Szigetszentmiklóson is így voltak ezzel, csakhogy ezzel maguk alatt vágták a fát, mert így még több pénz szivárgott el a felnőttcsapattól. Jobb híján a felnőttcsapattól vonták el az önrészhez szükséges pénzt, részben ez vezetett a csapat megszűnéséhez.
2017 körül látszott először, hogy valami nincs rendben. Miután harmadikok lettek az NB III.-ban, bejelentették, hogy a következő szezonban csak a megye egyes bajnokságban indulnak. Majd 2018 februárjában onnan is visszaléptették a felnőttcsapatot, mivel addigra már nem volt pénzük, minden forrásuk a stadion befejezésére ment. A Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körét 1922-ben alapították, a Pest megyei csapat a 3,5 milliárdos stadionépítés miatt ment csődbe. Utánpótlás-csapataik is szétszéledtek, a gyerekek a szomszédos településekre mentek át focizni. „Ha a Fradi megszüntetné az első csapatát, lenne utánpótlása? Melyik szülő vinné oda a gyerekét?” - tárta szét a kezét Potoczki, aki több mint tíz éven át vezette az SZTK-t. 2018 nyarán felszámolási eljárás indult a klub ellen.
A klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az Emminek például 1,6 milliárddal, két építőipari cégnek pedig további százmilliókkal tartoznak, ez teszi ki a tartozás nagy részét. Potoczki azt mondta, az 1,6 milliárd úgy jön össze, hogy meg nem valósuló beruházásoknál a taotámogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kérik vissza, esetükben ez ennyire jön ki. Az egymilliárdnyi taóval is el tudnak számolni: abból épültek a pályák és a főlelátó, és a minisztérium csak azért kéri vissza a pénzt, mert nem tudták befejezni a beruházást. A cégeknek valóban tartoznak, ismerte el Potoczki. Őket már nem tudták kifizetni, mivel az önerő hiánya miatt nem hívhatták le a taotámogatásukat. Abban reménykedhetnek, hogy az árverés után legalább a pénzük egy részéhez hozzájuthatnak. Az Emmit is megkérdeztük az 1,6 milliárdos tartozásról, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Nem csak a klub járt pórul, Potoczki szerint házán és kocsiján jelenleg is végrehajtás van az önrészhez felvett 50 milliós hitel miatt. „Amikor mondják, hogy mennyi pénzt kerestünk ezzel, akkor azt tudjuk mutatni, hogy mindenünk ráment. Lehet azt mondani, hogy ez egy 3,5 milliárdos beruházás, de az a pénz sosem volt nálunk és nem is lesz.”
Felelősség és a "szellemstadion" jövője
Hogy mi lesz az évek óta pusztuló létesítmény sorsa, még nem tudni, az árverést ugyanis szeptember közepén visszavonták. A félkész utánpótlásközpontot árverésre bocsátották, a létesítmény becsült értéke 420 millió forint. Az üzlet nem tűnt túl vonzónak, nem csoda, hogy akkor azt írtuk: az lehet a megoldás, hogy majd az állam megveszi, a csődben lévő klub pedig a 420 millióból kifizeti a tartozásait. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. A lap szerint sokkal reálisabb elképzelés, hogy végül az állam, pontosabban a BMSK Zrt. tulajdonába kerül a regionális utánpótlás-központ. A telek az önkormányzat tulajdona. A kormány csak tavaly év végén egy módosítással lehetővé tette, hogy a TAO-támogatásokból akár 100 százalékig fedezni lehessen egy ingatlanberuházást.
A területen néhány félig kész lelátó és térkövezett parkoló látható. Egy éve még az elkészült műfüves pálya is megvolt, azonban mára azt is szétlopták. Illegális szemétlerakóként funkcionál az épület. „Szimbólum: illegális szeméttelep lett a félkész stadion parkolójából Szigetszentmiklóson” - a dél-pesti agglomeráció legnagyobb városából posztolt Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. Hadházy Ákos szerint szimbolikusnak is mondható az, amit az 1,6 milliárd forintnyi közpénzből félig megépült szigetszentmiklósi stadionnál talált: annak parkolója - vagyis részben a parkoló helye - illegális szemétlerakóvá változott az utóbbi időben. Néhány képpel illusztrálja is, mit talált a város szélén, a Szigetszentmiklós alsó HÉV-állomásnál lévő ingatlanon. A félbemaradt beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte. Hadházy Ákos szerint sok stadion fog majd így kinézni, ha nem kapják számolatlanul az elképesztő mennyiségű adófizetői összegeket és saját bevételekből kell majd gazdálkodniuk.
Azok, akik döntöttek a szigetszentmiklósi stadion építéséről, a kifizetett pénzekről széttárják a kezüket, vagy szóba sem állnak a sajtóval. Felelős nincs, brutális tempóban lopják el Magyarország pénzét. A Telexnek az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. A TAO állatorvosi lova. Az MLSZ megkeresésünkre azt közölte, hogy a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok tekintetében az EMMI az ellenőrző szerv, így a kérdésben nincs illetékességük. Azt kérték, hogy kérdéseinkkel a minisztériumhoz forduljunk. Az EMMI pedig szokásához híven nem válaszolt az újságírói megkeresésre.
tags: #szigetszentmiklosi #testgyakorlok #kore #regi #stadion
