Szilágyi Sándor: A DVSC legendája a játékvezetői pályától a klubvezetésig
Szilágyi Sándor, a DVSC hajdani cégvezetője és Puhl Sándor egykori asszisztense, rendkívül sokat tett a debreceni labdarúgásért. Játékvezetőként szinte mindent elért, amit csak lehetett, majd a háttérben, cégvezetőként is jelentős szerepet vállalt a klub sikereiben. A jelenleg 73 esztendős szakember, aki a futball több területén is maradandót alkotott, otthonában fogadta a Haon újságíróit, hogy felidézze pályafutása legfontosabb állomásait.
Szilágyi Sándor elmondta, hogy a futball iránti elhivatottsága gyermekkorára nyúlik vissza, édesapja ugyanis a háború után a DVSC játékosa volt. „A Loki tehát gyermekkorom óta az életem része” - vallotta be. A hatéves korában a Debreceni Építőkben játszó Szilágyi Sándor később az NB II.-es Debreceni Honvéd Bocskai SE-ben rúgta a bőrt, majd a Debreceni Volánban fejezte be aktív pályafutását. Bár jó adottságokkal rendelkezett, egy sérülés miatt labdarúgóként nem tudta teljes mértékben megvalósítani álmait.
Nemzetközi szintű partjelző lett
A labdarúgás iránti szenvedélye azonban nem csitult, és hamarosan a játékvezetés felé fordult. „Bár a DVSC-nél is voltam próbajátékon, sérülés miatt nem feltétlen tudtam volna futballozni a legmagasabb szinten. Azonban kapóra jött egy jó lehetőség, ugyanis akkoriban minden klub két játékosának játékvezetői vizsgát kellett teljesítenie” - mesélte. Rögtön magával ragadta az új kihívás, és hamarosan a ranglétrán felfelé haladva nemzetközi szintre is eljutott.
Szilágyi Sándor 1993-tól nyolcvan NB I.-es összecsapáson fújta a sípot és 226 találkozón asszisztált. A nemzetközi téren is bizonyíthatott, többek között szerepet kapott az 1992-es labdarúgó Európa-bajnokságon. Az 1994 és 1997 között minden évben a világ legjobb játékvezetőjének választott Puhl Sándor segítőjeként pedig a Juventus-Borussia Dortmund UEFA-kupa-döntőn is beírta magát a sporttörténelembe. „Óriási megtiszteltetés érte a mi hármasunkat, szerencsés vagyok, hogy ilyen rangos futballderbik egyik szereplője lehettem” - emlékezett vissza.
A nemzetközi szövetség felkérésére létrehozott partbírói keretnek is tagja volt, és 40 nemzetközi mérkőzésen működött közre partjelzőként. A mai napig emlékezetesek számára a legkülönfélébb rangadók, ahol lengethette a zászlót, köztük a Porto-AC Milan, AC Milan-Koppenhága és AC Milan-PSV Eindhoven találkozók, amelyeken az olasz sztárcsapat otthonában, a San Siróban szinte „hazajárt”. Különleges élmény volt számára a Glasgow Rangers-Olympique Marseille rangadó is, valamint az Ajax-Bayern München és a Paris Saint-Germain-Real Madrid UEFA-kupa-negyeddöntő.
Roberto Baggiótól pedig még piros lapot is kapott egy alkalommal, amikor az olasz sztár a játékvezetői öltözőben egy piros lappal lepte meg a bírókat. „A legnagyobb világsztárokkal is közvetlen viszonyban álltunk” - idézte fel nevetve.
A DVSC cégvezetőjeként a sikerkorszakban
Szilágyi Sándor 2002-től 2018-ig, tizenhat éven keresztül dolgozott a DVSC alkalmazottjaként, előbb cégvezetőként, majd klubmenedzserként. Ez időszak egybeesett a klub egyik legsikeresebb korszakával, amely során a csapat hét bajnoki címet, Magyar Kupa-, Szuperkupa- és Ligakupa-győzelmeket, valamint Bajnokok Ligája- és Európa-liga-csoportkörbe jutást ünnepelhetett. „Költséghatékonyan, szigorú gazdálkodással a körülményekhez képest kihoztuk a maximumot, és történelmi sikereket értünk el” - mondta.
A stadionnal kapcsolatos kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az infrastruktúra fejlesztése mindig is fontos volt számára. Bár nem mindig tudta megvalósítani minden elképzelését, jelentős lépéseket tettek a Pallagi Edzőcentrum létrehozásával, amelyhez a Debreceni Egyetem kancellárja és rektora is hathatós segítséget nyújtott. Az új stadion, a Nagyerdei Stadion megépítése pedig nagy álma volt, amelyről Orbán Viktor miniszterelnökkel is beszélt.
Szilágyi Sándor arról is mesélt, hogy a mai játékvezetés miben tér el a korábbitól. „A mi szakmánkban már a megjelenés is rendkívül fontos. Akkoriban még videóbíró és a kommunikációra alkalmas headset sem volt, túlzás nélkül félszavakból is megértettük egymást a kollégákkal” - emlékezett vissza. Hozzátette, hogy a klubokkal való viszony is más volt, sokkal közvetlenebb, barátságosabb, míg ma már merevebbek, üzletiesebbek.
Bár távolabb került a rivaldafénytől, Szilágyi Sándor továbbra is büszke az elért eredményeire. „Boldog ember vagyok. Szerencsés vagyok, mert a családom is szereti a sportot, és nem gátoltak, sőt sokkal inkább segítettek” - fogalmazott.
Szilágyi Sándor gyűjteménye kőkemény munka eredményének tartja. A hajdani cégvezető a legnagyobb kluboknál is szívesen látták vendégül, ereklyéiről pedig érdekes történeteket osztott meg.
