Szolnoki Dózsa Vízilabda Klub: A Tisza-parti Óriás Gazdag Története és Fejlődése
A szolnoki vízilabda története mélyen gyökerezik a város sportéletében, generációk óta formálva a helyi sportkultúrát és számos nemzetközi sikert hozva. A kezdetektől fogva Szolnok a hazai úszó- és vízipólósport vidéki fellegvárává vált, neves játékosokat és bajnoki címeket termelve ki.
A szolnoki vízilabdázás gyökerei és a Szolnoki MÁV
A múlt századelőn Pilczer Sándor, a Magyar Általános Hitelbank szolnoki gabonakirendeltségi vezetője gondolt egyet magában, s a Holt-Tiszán rendezett egy nagyszabású úszóversenyt. A rendezvény sikerén felbuzdulva 1921-ben megalakította a Szolnoki MÁV úszószakosztályát, mely elgondolás megteremtette a helyi vízilabdasport alapjait is.
Az ötvenméteres szabadtéri medencét a Véső úton 1926-ban kezdték el kiásni. A Nemzeti Sport 1928. november 18-án már arról cikkezett: „Amit a nagy Budapest tanulhat a kis Szolnoktól: a Szolnoki MÁV az ország első egyesülete, amelynek saját uszodája van!”. A Szolnoki MÁV uszodáját ünnepélyesen 1929. június 16-án avatták fel, amely végtére beindította a város vízisport-életét. Az 1933. augusztus 6-án Szolnokon az akkorra már két és félezer négyzetméterrel kibővülő sportlétesítményben megrendezett Országos Vasutas Liga úszóverseny és vízipóló-döntő egyaránt a MÁV sikerét hozta.
A város második világháborús bombázásai a MÁV sporttelepet sem kímélték. Az uszodában a vízszolgáltatás vontatottan haladt, de a számos nehézség ellenére az úszó- és vízilabdaedzések tovább folytak. A MÁV úszó- és vízilabda-szakosztálya végül 1985-ben szűnt meg, de addig több mint harmincezren tanultak meg itt úszni Gulyás János úszómester hajdani dokumentációja szerint.
A Szolnoki Dózsa megalakulása és az első sikerek
Döntő változást hozott, hogy a városnak 1949. május elsejétől újabb uszodája lett. Ekkor avatták fel a Tisza partján a Damjanich Népuszodát. A város központjában létesített „Dami” jelentősen megváltoztatta a város úszósportjának arculatát. A legjobb úszók és vízilabdázók a MÁV-tól átkerültek a várost reprezentáló Szolnoki Dózsa ’50-ben alakult úszó- és vízilabda-szakosztályába. 1950. október 8-án a Bp. Dózsa látogatott Szolnokra, hogy az egy héttel korábban befejeződött bajnokság után barátságos mérkőzést játsszon a Tisza-parti csapattal. A mérkőzés előtt Taródy Zoltán r. alezredes, a belügyi sportközpont vezetője „üdvözölte a Szolnoki Dózsa újonnan megalakult vízilabda-szakosztályát”.
Az 1950-es bajnokságot pályaválasztóként ugyancsak Bp. Dózsa ellen, hazai pályán kezdték - vereséggel, mert a fővárosiak 10-2 arányban jobbnak bizonyultak. Az első bajnoki pontot június 11-én a Bp. Lokomotív ellen szerezték meg (3-3), az első győzelem pedig a Bp. Előre ellen Szolnokon született az ötödik fordulóban (3-2).
Az 1951-es bajnokságban a Szolnoki Dózsa a negyedik helyet érte el, a bajnok Bp. Dózsa, a második helyezett Vasas és a bronzérmes Kinizsi mögött. A csapatot Boros Ottóval megerősödve 1952-ben is vereséggel kezdődött bajnokság. A bajnokságot megelőzően július végén játszotta vízilabda-válogatottunk Hasznos Istvánnal a helsinki olimpiai torna mérkőzéseit. Szolnok első olimpiai bajnok vízilabdázója Hasznos István, aki az 1952-es a vízilabda-válogatott győzelmével zárult helsinki olimpián a csapat tagja volt.
Az Aranykor és az Olimpiai Bajnokok Fénykora
Az első igazán kiemelkedő sikert a szolnokiak számára az 1954-es év hozta. Földes László irányításával első alkalommal jutott a bajnoki dobogó legfelső fokára a Szolnoki Dózsa. Az elsőség értékét emeli, hogy egyszer sem szenvedett vereséget, mindössze két alkalommal kényszerült pontosztozkodásra. Az 1955-ös bajnokságban csupán a bajnok Dózsa tudta legyőzni a szolnokiakat, ám a hosszú, 29 mérkőzésen át tartott veretlenségi sorozat megszakadt.
Az 1956-os melbourne-i Olimpián ismét bajnok lett a vízilabda-válogatott, melynek két szolnoki tagja volt, Kanizsa Tivadar és Boros Ottó személyében. Az 1957-es bajnokságban nem talált legyőzőre a Szolnoki Dózsa, ezzel megszerezve a bajnoki címet. Fölényére jellemző volt, hogy a második helyezettet négy ponttal előzte meg. Az 1958-as év Boros, Kanizsa és Pintér számára a magyar bajnoki cím mellett Európa-bajnoki címet is hozott Budapesten, ahol a három szolnoki fiú is tagja volt az első helyen végzett válogatottnak. Az 1959-es év ismét sikerrel zárult, a bajnoki cím megvédésével, bár most csak a jobb gólkülönbség révén. A római olimpián tovább folytatta éremgyűjtését a magyar válogatott, benne Borossal és Kanizsával, aki 6 góljával járult hozzá a bronzéremhez.
Czapkó Miklós ötéves edzői pályáját 1961-ben kezdte Szolnokon, és azonnal a táblázat élére vezette csapatát. A 22 mérkőzésen szerzett 130 góllal a legeredményesebb csapatnak bizonyultak, megszerezve sorrendben az ötödik bajnoki címet. 1962-ben az újabb Európa-bajnoki mérkőzéssorozatra Lipcsében került sor, és válogatottunk Borossal és Kanizsával újra a kontinens legjobbjának bizonyult. 1963-ban először végzett a dobogó második helyén a szolnoki vízilabdacsapat. Hasznos István, a csapat első olimpiai bajnoka búcsúzott a játéktól. A 14 bajnoki évi szereplése során elért 339 góljával sokáig vezette a góllövőlistát.
1964-ben ismét a Szolnok nyerte a magyar vízilabda-bajnokságot. A tokiói olimpián ismét bravúrosan szereplő válogatottunk tagjaként Boros Ottó és Kanizsa Tivadar újabb olimpiai aranyéremmel gyarapították addigi gyűjteményüket. A szolnoki vízilabda öt olimpiai arany és három bronzéremmel büszkélkedhet Hasznos István, Boros Ottó és Kanizsa Tivadar jóvoltából. Boros Ottó ebben az évben vonult vissza az aktív játéktól, 14 év után adta át helyét fiatalabb játékostársának.
A Szolnoki Dózsa névváltozásai és időszakai
A klub története során több néven is szerepelt, melyek az alábbi táblázatban láthatók:
| Időszak | Klubnév | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1921-1950 | Szolnoki MÁV | A szolnoki vízisport alapjainak lerakása |
| 1950-1973 | Szolnoki Dózsa | Az első bajnoki címek és olimpiai sikerek korszaka |
| 1974-1976 | Vízügy-Dózsa | Átmeneti időszak a klub történetében |
| 1977- | Szolnoki Vízügy | Bartalis István irányításával |
| Jelenleg | Szolnoki Dózsa Vízilabda SC | A mai klub, mely a hagyományokat folytatja |
Váltakozó Fortunával - A Dózsa az Évtizedek Során
1965-ben megtisztelő feladat várt a szolnoki vízilabdázókra: a magyar bajnokcsapatok közül elsőként vehettek részt az Európa Kupa mérkőzéssorozaton. Az 1966-os év elsősorban az MNK-győzelem miatt volt emlékezetes. Kanizsa Tivadar ebben a bajnokságban, 33 éves korában játékos edzőként is bemutatkozott. Két későbbi válogatott, Borzi és Cservenyák 1967-ben játszotta első bajnoki mérkőzését Szolnokon. 1968-ban a csapat két helyezéssel előrébb lépett a bajnoki táblázaton, és megismételte két évvel azelőtti MNK-győzelmét. 1969 júliusában ismét három szolnoki vízilabdázó, Cservenyák, Vezsenyi és Borzi kapott helyet a válogatottban. Ez volt sorrendben a 20. élvonalbeli bajnoki szereplésük.
1970-ben Urbán olyan nagy kedvvel szórta a gólokat, hogy az egész bajnokság legeredményesebb játékosává vált 38 góljával, amire az egyesület történetében sem előbb sem később nem volt példa. Az 1970-ben elért második helyezés a szolnoki vízilabdázás számára egészen 1987-ig megközelíthetetlen mércét jelentett. A leggyászosabbnak mondható bajnoki szereplést 1972-ben produkálták a szolnoki fiúk, ekkor kiestek az élvonalból. Ezzel megszakadt egy nagyszerű hagyomány: vidéki együttes soha nem játszott ilyen hosszú ideig meghatározó szerepet a magyar vízilabdázás élvonalában.
Ami nem sikerült a bajnokságban, az a kupában igen! Nemcsak eljutottak az elődöntőbe, hanem ott a harmadik helyért játszott mérkőzésen legyőzték a Bp. Spartacust 4:1 arányban. Egy másik, nem is apró siker volt Cservenyák Tibor olimpiai szereplése, mert a válogatott kapusaként Münchenben ezüstérmet akasztottak a bajnokság végén Szolnoktól búcsúzó játékos nyakába. 1973 április nyolcadikán vereséggel kezdte OB II-es szereplését a Szolnok. 1974-től újoncként, immár Vízügy-Dózsa néven mutatkozott be április 20-án az 1974. évi magyar bajnokság első osztályában. 1977-ben tovább tartott a mérsékelt bajnoki szereplés, immár Bartalis István irányításával. Ennek ellenére Hasznos István, Földi László, Tóth Csaba „bevetésével” három játékos sikersorozata kezdődött, akik több mint egy évtizedig meghatározó szerepet játszottak Szolnokon.
A Szolnoki Vízilabda Jelenkori Kihívásai és Sikerei
Az élvonalbeli vízilabdabajnokságban ma is meghatározó szerepet tölt be a Szolnoki Dózsa. A Tisza-partiak gyakran vívnak nagy csatákat ellenfeleikkel, például az OSC vagy a Szeged csapataival. Az OB I. 6. fordulójának rangadóján csapatunk hatgóllal legyőzte vendégét, az OSC együttesét. A játékosállományban folyamatosan történnek változások, de a cél változatlan: a siker. Például az élvonalbeli vízilabdabajnokság ötödik fordulójában csapatunk a 9-9-re végződő rendes játékidőt követően ötméteresekkel kikapott Szegeden, a Szegedi VE-Szolnoki Dózsa 9-9 (ötméteresekkel: 7-6) eredménnyel.
Az Eurokupa B-csoportjában is újabb győzelmet aratott csapatunk, miután hazai medencében játszva 16-14-re verte az olasz Pallanuoto Trieste legénységét. A felek egyaránt győzelemmel kezdték a csoportkört, a Trieszt hazai környezetben a Barcelonát, míg a Szolnok Bukarestben múlta felül a Dinamo legénységét. Az Eurokupa B-csoportjának második fordulójában csapatunk csütörtökön 18 órától az olasz Pallanuoto Trieste együttesét látta vendégül a tiszaligeti Vízilabda Arénában. A két csapat nem ismeretlen egymásnak, hiszen a kupasorozat 2022-23-as évadjában találkoztak, a negyeddöntő mindkét meccsét egy-egy góllal az olaszok nyerték. A Szolnoki Dózsa továbbra is a magyar vízilabda egyik fontos szereplője, amely gazdag múltjából merít erőt a jövőbeli kihívásokhoz.
tags: #szolnok #vizilabda #klub #cimer
