A francia sztárjátékosok és ügynökeik: Hatalom és befolyás a modern futballban

Mint a legutóbbi írásomban megpedzegettem, a játékosok árát és vélt értékét ugyan valóban nagyon sok minden képes befolyásolni, de mindezek hátterében és egyre nagyobb súllyal megbújnak az őket menedzselő ügynökök. Egyesek szerint átok, mások szerint áldás az ő működésük a labdarúgásban. A cikknek különleges apropót ad a nemrégiben elhunyt Mino Raiola személye, akiről nyugodtan kijelenthető, hogy nem csupán a legnagyobb szerződéseket tető alá hozó ember volt, hanem egyben az egyik legmegosztóbb jelenség is ezen a piacon. Ő maga volt az ügynöki rendszer démonizálható karaktere.

Azt már a filmekből jól ismerhetjük, hogy a legismertebb zenészeknek, színészeknek és persze sportolóknak vannak-voltak saját menedzsereik, sztárcsinálóik, akik segítették őket a helyes, de legalábbis üzletileg mindenképpen sikeres döntések meghozatalában. Ugyanakkor azt is érzékelhettük, hogy ezen „segítők” nélkül számos karrier el sem indulhatott volna vagy könnyen megfeneklődött volna egy rossz állomáson.

Az ügynöki lét kialakulása és fejlődése

Nem meglepő módon az ügynökösdi az érdekképviselet és a professzionálissá válás okán érkezett meg a labdarúgás életébe. Mert ugyan bármilyen meglepő lehet, de bizonyos konstrukciók mellett olyan legendának is volt már menedzsere, mint Diego Maradona. Az argentin fenegyerek ügyeit Guillermo Coppola intézte, aki akkoriban is 200 másik játékossal állt kapcsolatban. Coppola feladata Maradona esetében igencsak nemes volt, hiszen a tarthatatlan klasszis életét sokszor nem igazán a futballpályákon, hanem azon kívül kellett elsősorban irányba állítani.

Az 1980-as években maga a játék még mindig sok tekintetben amatőr hatást kelthetett. A FIFA 1991-ben hivatalossá tette az ügynöki létet. Egy ilyen helyzetből eredt a Bosman-szabály is, aminek messzemenő kihatásai lettek. Jean-Marc Bosman, belga labdarúgó ugyanis az Európai Bírósághoz volt kénytelen fordulni, miután 1990-ben az RC Liege csapata lényegében megakadályozta, hogy klubot váltson. A testület kimondta, hogy a játékosok szabad mozgása nem akadályozható meg, valamint, hogy az európai uniós labdarúgók nem tekinthetők „idegen” játékosnak.

20 év alatt 6000 felettivé nőtt a hivatalos képviselői szám és ennek nem meglepő módon 41 százaléka az öt legnagyobb liga országából (Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország) érkezett. Ezekből a legmagasabb számot talán nem meglepő módon Olaszország képviselte, ahol az átigazolási és kölcsönadási piac a legkaotikusabb, és amely a 2000-es évek elejéig az európai futballpiac egyeduralkodója volt.

A sztárügynökök és a francia futball

Ezen írás kereteit szétfeszítené, ha részletesebben mutatnánk be azokat a cápákat, akiktől leginkább zeng a sajtó, de Mino Raiola, Jorge Mendes és a rutinos róka Jonathan Barnett néhány történetére és képviselt játékosára érdemes kitérni. Természetesen az sem meglepő, hogy a több ezer ügynökből az üzletek nagyjából felét egy szűk mag, kevesebb, mint 100 ember sajátítja ki.

Korunk sztárja viszont mindenképpen Jorge Mendes és a néhány hónapja elhunyt Mino Raiola. Ezen két ember ügyfelei közé olyan sztárokat sorolhatunk, mint Cristiano Ronaldo, Erling Haaland, Paul Pogba, Matthijs de Ligt, Zlatan Ibrahimovics, Angel di María, Bernardo Silva, David de Gea, Darwin Nunez vagy éppen James Rodríguez. Bátran kijelenthető tehát, hogy a játékosuralom végleg beköltözött a labdarúgás világába. A legnagyobb játékosok túlnőttek még a klubok profiljain is, így marketingértékük egészen felfoghatatlan magasságokba kerül.

Az ügynökök könnyedén rá tudnak települni egy-egy klubra, ahol több átigazolást is képesek nyélbe ütni rövid időn belül.

Paul Pogba pályafutása ügynöke árnyékában

Haaland és Ibrahimovics is az elhunyt Mino Raiola ügyfele volt, de az ő eseteiknél Paul Pogba története még magasabbra emelte a lécet. A francia sztárjátékost Sir Alex Ferguson penderítette ki a Manchester United együttesétől, amikor Raiola az akkor 19 éves játékosnak már a legnagyobb sztárokkal vetekedő fizetést szeretett volna kiharcolni. Sir Alex Ferguson visszavonulása után Paul Pogba visszatért a csapathoz, és évi 15 millió körüli összegeket kaszált, amivel természetesen a legjobban fizetett sztárok közé tartozott. Ezek mellett a mai napig nem tisztázott, hogy pontosan mekkora összeg is üthette Raiola markát a 100 milliós eurós üzletből.

Paul Pogba zűrös élete tovább bonyolódik. Egyre nagyobb a baj a francia sztár körül. Egyre nagyobb bajban a 30 éves középpályás. Az olasz doppingellenes ügynökség ideiglenesen felfüggesztette a francia futballista játékjogát. Súlyos eltiltás várhat rá, csapata felbonthatja szerződését.

A francia világbajnok nagyon izgatott a jövőjével kapcsolatban. Véleménye szerint helytelen döntés született, amely ellen benyújtja fellebbezését. Könnyen lehet, hogy ez pályafutása végét jelenti. Buzog benne a bizonyítási vágy. A világ korábbi legdrágább játékosa 811 nap után léphetett újra pályára. Volt Európa-bajnoki döntős, nyert világbajnokságot és Nemzetek Ligáját is. A 31 esztendős középpályás hamarosan elkezdheti az edzéseket. Hamarosan aláírja szerződését új klubjával. 2027 nyaráig írt alá a Bajnokok Ligája-induló klubnál.

Két amerikai klub is szóba jöhet a szabadon igazolható világbajnok francia labdarúgónak. Ez a helyzet így nem véletlenül eredményezte azt, hogy a legnagyobb játékosok, egyre profibb ügynökeiknek hála egyre növő fizetési konstrukciókat és sok esetben még akár a klub egyéb transzfereibe való beleszólást is megkaphatják.

A legnagyobb tehetségek és ügynökeik

Elképesztő összegért maradhat a francia fővárosban a jövő egyik legnagyobb sztárja. A világbajnok francia középpályásnak jövő nyáron jár le a szerződése. Az évi 14 millió eurós fizetés mellé egy 30 milliós bónuszt is belengetett a királyi gárda. A fizetésen múlhat minden.

2012-es adatok szerint az ügynökök közel kétharmada kizárólag a játékos átigazolásával kapcsolatos networking tevékenységet láttak el. Így bármilyen hihetetlen is, de mindössze az ügynökök alig harmada segített a játékosok számára házat keresni vagy fordított gondot a család integrációjára új városokban, új országokban. Pedig mindez egy olyan jellegű tevékenység, amely nélkül a sportolók aligha teljesítenek jól új állomáshelyeiken.

A vezető ügynökségek és portfóliójuk

A FIFA nyilvántartása alapján jelenleg közel 4700 hivatalos licenccel rendelkező menedzser dolgozik a labdarúgásban, a sztárok nagy részének karrierjét azonban ugyanazok a menedzserirodák istápolják - összeállításunkban a tíz legnagyobb ügynökséget mutatjuk be.

A nemzetközi labdarúgás pénzügyi oldalával foglalkozó portugál honlap, a Futebol Finance a minap összeállítást készített a tíz legnagyobb portfolióval rendelkező menedzserirodáról. Az oldal megpróbálta megbecsülni az ügynökségekhez tartozó játékosok piaci értékét, és ez alapján állított össze egy ranglistát.

A Mondial Promotion (amely Pierre Frelot irányítása alatt áll) is elsősorban a francia bajnokságban érdekelt. A cég 72 játékosa között megtalálhatjuk Didier Drogbát, Florent Maloudát vagy William Gallast, akik a Ligue 1-ből igazoltak Angliába, és hamarosan hasonló sors vár Steve Mandandára, Blaise Matuidire vagy éppen Maruan Csamakra - akik most még Franciaországban játszanak. Az ötödik Firsteleven ISN 74 játékosának értéke a honlap számításai szerint 210 millió euró. Ez az iroda a szerb származású Franjo Vranjkovic cége, olyan focistákkal, mint Yaya Touré, Christian Gourcuff, Stéphane Sessegnon vagy Emmanuel Eboué. Mint látható, Vranjkovic úr elsősorban az afrikai sztárokra, illetve a Ligue 1-re specializálta magát.

A szabályozás kihívásai és az ügynökök megítélése

Nehéz lenne tehát ítéletet hozni az ügynökök szerepét illetően, de az egészen bizonyos, hogy ez a szerepkör egyre szélesebb és profibb keretek közé kerül minden olyan európai országban, ahol a futballt nagy érdeklődés övezi és ahol a klubcsapatok, hazai válogatottak is tudnak nemzetközi eredményeket felmutatni.

Ennek okán nem meglepő, hogy a keretek közé való szorítás is egyre inkább megjelenik, hiszen a szövetségek és a klubok sem szeretnék, ha az ügynökök és egyes egyéni érdekek nagyobb szerepet kapnának, mint a helyi szövetségek vagy az UEFA és a FIFA. Ugyanakkor ez már közel sem az első kísérlet ennek a helyzetnek a szabályozására. A klubok és a játékosok védelmében a FIFA már jó ideje licenchez köti az ügynöki tevékenységet, az engedélyt 2001-től a tagszövetségek állítják ki. Ebben a kérdésben alighanem elhúzódó harcra, újabb szabálymódosításokra és élénk médiafigyelemre lehet számítani, ahol a Szuperligához hasonló konfliktusok tovább éleződhetnek a következő években.

Nélkülözhetetlen segítők vagy jéghideg, gátlástalan üzletemberek? Utánajártunk! Minden megközelítés kérdése. Nélkülözhetetlen segítők, jéghideg üzletemberek vagy gátlástalan gazfickók? Nyilván mindháromra van példa. De mert a pályán önmaga maximumát nyújtó labdarúgótól igazán nem várható el, hogy a jog, a diplomácia és a közgazdaságtan útvesztőiben is hasonló tökéletességgel igazodjon el, kell valaki, aki mögötte áll, aki ügyintéz, tárgyal és elsimít. Minden sikeres popsztár, színész és persze futballista mögött áll valaki, aki tudja, nem elég a tehetség, azt el is kell tudni adni.

Az ügynöki munka Magyarországon

Magyarországra is mindenképpen érdemes kitekintenünk ebben az írásban, hiszen a nemzetközi vizekre evezve látható, hogy a kisebb országokba is eljutott az ügynöki lét lehetőség, annak minden buktatójával és szépségével együtt.

Első körben alighanem Hrutka János nevét érdemes megjegyeznünk, aki a német 1. FC Kaiserslautern csapatával lett bajnok 1998-ban. A hátvéd igen korán, 2003-ban vonult vissza és Bognár Nándor jégkorongozóval igyekeztek fiatalok külföldre kerülésében segédkezni menedzserként. Az ex-futballista dolgozott Lothar Matthäus mellett a magyar válogatottnál és 2010-től már új társakkal igyekezett erősíteni a nemzetközi hálózati kapcsolatokat. Az elmúlt években megjelent esetek közül érdemes megemlíteni a Wágner testvérek és Nagy Ádám kapcsolatát, amely viharos körülmények között zárult le. Nagy Ádám jelenleg a sok hazai futballista ügyeit intéző CMG menedzseriroda ügyfele.

És van még egy érdekes történet a zsákban, amely Magyarország talán legjobb, de mindenképpen legfelkapottabb labdarúgóját, Szoboszlai Dominikot illeti. Menedzsere pedig az az Esterházy Mátyás, aki a saját maga által alapított EM Sports ügynökség tulajdonosa és egyben ügyvezetője. Esterházy nyilatkozott arról is, hogy átlagosan az átigazolási összegek 10 százaléka ütheti a markukat. Véleménye szerint nem szabad irreálisan felverni egyesek árát, és egy magyar vagy horvát tehetség árát sem lehet összehasonlítani. A két ország futballjának helyzete miatt ugyanis valóban kivételesnek kellene lenni ahhoz, hogy itt versenyhelyzet teremtődhessen.

A rendszerváltozás aztán ezen a téren is felnyitotta a sorompókat, de rövidesen szabályozni kellett a területet, hiszen a FIFA is látta, hogy milyen figurák sündörögnek a labdarúgók körül. Akkoriban kis túlzással mindenki játékosügynök lehetett, akinek volt egy kis befektetni való pénze, sőt sokszor az sem kellett hozzá, csak szép szóval meggyőzni egy-egy tehetségesebb labdarúgót, hogy „írassa át a játékjogát” az illető nevére (igen, ez létező gyakorlat volt!), és ilyenkor még az is előfordult, hogy nem a futballista klubja profitált egy-egy váltásból. Magyarországon Balla György elhunytáig - a legutóbbi engedélyezési eljárás óta - 17 FIFA-licences menedzser dolgozhatott.

A FIFA-licenccel rendelkező menedzserek mellett az MLSZ időről időre átvizsgálja a játékosügynökök működését, és ha valakiét felfüggeszti, a vele kötött szerződések automatikusan hatályukat veszítik. Azon egyesületek és játékosok, amelyek és akik olyan ügynököket alkalmaznak, akiknek nincs MLSZ-engedélyük, fegyelmi vétséget követnek el, és ellenük eljárás indul.

tags: #sztar #sent #frence #jatekos #ugynokseg

Népszerű bejegyzések:

• Kosárlabdázás szabályai
• Vásárolj magyar válogatott ajándéktárgyakat
• A BL-döntő botrány részletei
• átfogó kézikönyv a sportág fejlesztéséhez
• A Bundesliga hivatalos játéklabdája