Szűcs Lajos: A Ferencváros Legendás Kapusának Pályafutása és Emlékei
Szűcs Lajos (Budapest, 1973. augusztus 8.) 1999 és 2005 között volt a Ferencváros közönségkedvenc kapusa. Ő azon kevesek egyike, aki hivatalosan az Újpesttel és az FTC-vel is nyert bajnokságot. Igaz, a mindezidáig utolsó lila-fehér aranyérmet hozó szezon második felében már a Kaiserslauternben szerepelt, amely pedig a Bundesligát nyerte meg akkor. A Ferencvárosban első számú kapusként számoltak vele mindvégig. Itt két bajnoki címet és kupát, valamint egy szuperkupát nyert, és szerepelt az UEFA-kupa csoportkörében is.
Pályafutásának Kezdetei és Útja Németországba
Szűcs Lajos pályafutását a Ferencváros ifjúsági csapatában kezdte. Tizennyolc évesen munkába kellett állnia, így abbahagyta a labdarúgást. Akkoriban az Újpest ifi csapatának kapusgondjai voltak, és megtudták, hogy mi történt Szűccsel, így Sarlós András szerződést ajánlott neki, amit vonakodva, de elfogadott. Garami József edzőségének idején került az Újpest felnőtt csapatába.
Az 1997/98-as szezon felénél Németországba igazolt, az újonc Kaiserslauternbe, ahol bajnoki címet szerzett. Első évében már távozni akart kevés játéklehetőség miatt. Aztán mégis maradt, mert a Bajnokok Ligája kezdetén leszakadt az első kapus válla. Ennek ellenére sem játszott a BL-ben. Ezek után egy évre kölcsönbe leszerződött a Ferencvárosba. Egy év után visszarendelték Németországba, ekkor szerződést ajánlott neki a Stuttgart és a Cottbus. Végül a Ferencváros vásárolta ki a Kaiserslauternből.
A Ferencvárosi Évek Fénykora
Szűcs Lajos 1999 és 2005 között erősítette a Ferencváros férfi labdarúgócsapatát. 52 esztendős korábbi kapusunk összesen 217 tétmeccsen védett a Fradiban, amelyben négyszer gólt is szerzett, tizenegyesből.
Trófeák és Emlékezetes Szezonok
2001-ben és 2004-ben bajnoki címet ünnepelhetett a Fradival, 2003-ban és 2004-ben pedig a Magyar Kupát is elhódította klubunk színeiben. A 2004/2005-ös idényben az UEFA Kupa főtábláján védte az FTC kapuját.
Szűcs Lajos trófeái a Ferencvárossal
| Év | Trófea | Eredmény |
|---|---|---|
| 2001 | NB I | Bajnoki cím |
| 2003 | Magyar Kupa | Kupagyőzelem |
| 2004 | NB I | Bajnoki cím |
| 2004 | Magyar Kupa | Kupagyőzelem |
| Ismeretlen | Szuperkupa | Szuperkupa-győzelem |
Szűcs Lajos összes NB1-es gólja
Emlékezetes Mérkőzések és Csapatszellem
A Sparta Praha elleni playoff-párharc fájó emlék. Az itthoni döntetlen után benne volt, hogy idegenben is kivívjuk a továbbjutást. A játékvezető a kárunkra hibázott, ami érzékenyen érintett bennünket. Ha sikerült volna eljutnunk a büntetőpárbajig, Szűcs Lajos biztos benne, hogy nyertek volna, mert pont olyan stádiumban volt a pályafutása, amikor nem nagyon rúgtak gólt neki tizenegyesből.
Hatalmas mérkőzést játszottunk a Millwall ellen. Oda-visszavágós párharcban múltuk felül őket, majd a csoportkörben nagyon komoly csapatokkal találkoztunk. Voltak vezérek a csapatban. Egyéniségek, olyan karakterek, akik kezdenek eltűnni a mai labdarúgásból. Említhetem Lipcsei Petit, Sorin Botist vagy Adem Kapicot. Nagyon erős csapatot alkottunk. Jó volt az eloszlás a fiatalabb és az idősebb játékosok, illetve a külföldiek és a magyarok között. Nemcsak akkor voltak együtt, amikor az edzésre vagy a meccsre mentek, a pályán kívül is összetartottak.
A Derbik Varázsa
Szűcs Lajosnak nincs lelkiismeret-furdalása, mert amikor az Újpest kapusaként védett, soha nem volt győztes csapat tagja a derbin! A Fradival szerencsére szép emlékei vannak a derbikről. 2001-ben elég tartalékosan álltak fel az Újpest ellen. Több meghatározó játékosunk nem játszott, Dragóner Attila fejesgóljával mégis 1-0-ra nyertek. Fontos siker volt! Nem sokkal később az élre kerültek a tabellán, aztán megnyerték a bajnokságot. Csank János volt az edzőjük. Hozzáteszem, a derbinek mindig különleges hangulata volt, óriási várakozás előzte meg már a meccs előtti napokat is.
Kapcsolat a Szurkolókkal és Későbbi Pályafutása
Szűcs Lajos úgy érzi, a mai napig jó a kapcsolata a szurkolókkal. Nyilván azt nem lehet mondani, hogy mindenki szereti és mindenki kedveli, de ez már csak ilyen. Nagyon szereti a ferencvárosi szurkolókat, és nagyon sokat kapott tőlük.
2005-ben a Lombard Pápához szerződött, mert a Ferencváros akkori vezetősége nem tudta őt kifizetni, és szinte elszegényedett. Itt tíz évet töltött el, különösebb sikerek nem történtek a 2009-es feljutáson kívül. A csapat vezéregyénisége volt, és védéseivel tartotta az NBI-ben a Lombard Pápát sok éven át. Részt vett az 1996-os atlantai olimpián, de pályára nem lépett. 2002-ben mutatkozott be a válogatottban Moldova ellen.
2016 februárjában csatlakozott az NB III-as Rákosmente KSK csapatához, ahol amellett, hogy játékosként is számítottak rá, ő lett a csapat kapusedzője is. 2016. április 20-án Véber György helyett őt nevezték ki a csapat vezetőedzőjének. A 2017-18-as szezon előtt a Csákvári TK kapusedzője lett. 2019-ben a Vasas kapusedzője lett, majd 2020-ban a Kaposvár csapatánál dolgozott, de még ugyanebben az évben távozott.
Jelenlegi Tevékenysége és Gondolatai a Mai Fradiról
Szűcs Lajos ma is aktív a labdarúgásban. Jól van, és Vecsésen dolgozik, két korosztályos csapatnak tart edzéseket. Két U19-es együttesről van szó, egy Pest vármegyeiről, illetve egy regionálisról. Az összes hálóőrnek ő vezényli Vecsésen a kapusedzést, a kicsiktől egészen a felnőttekig. Emellett még a Testnevelési Egyetemen a felnőtt futsalkapusoknak, a fiúknak és a lányoknak tart kapusedzéseket.
A család jelenti számára a kikapcsolódást, annál jobb és több nem is kell. A gyerekei már nagyok, feleségével boldog házasságban él. Elégedett és boldog. Két fia van, és úgy néz ki, az ultrahangos vizsgálatok alapján kislánya lesz a gyermekének. Nagyon sűrű a programja, a hétvégék pedig különösen a mérkőzések miatt. Így sajnos nehéz kijutni egy-egy Fradi-meccsre. Természetesen a televízióban mindig követi a mérkőzéseket, minden találkozót megnéz, sokszor felveszi, és utólag visszanézi.
Egyszer védett a Fradi öregfiúk-csapatában, Ecseren egy augusztus 20-i mérkőzésen. Az volt a probléma, hogy nyertek 2-0-ra, és igazából megfogott mindent, ezt pedig nem nézték jó szemmel akkor. A viccet félretéve, az a helyzet, hogy volt egy nagy sérvműtéte. Van egy jó 15 centis vágás a hasán, és nem nagyon meri már kockáztatni azt, hogy a kapuba álljon. Világéletében kapus volt, belevetődött mindenbe, nem félt a párharcoktól. Máshogy nem lehet!
A mai Fradi kapcsán minden fradista büszke lehet erre a teljesítményre. De nemcsak a fradisták, hanem mindenki, aki szereti a magyar labdarúgást. Sokan kritizálják a csapatot, hogy nem úgy teljesít a bajnokságban, ahogy a nemzetközi meccseken. Nyilvánvalóan voltak nem várt eredmények, picit rapszodikus a gárda szereplése az NB I-ben. De ki fognak lábalni ebből a helyzetből, jó a csapat, amely még mindig egy meccsel kevesebbet játszott a többieknél.
Örül neki, hogy fiatal kapus kapott lehetőséget a Ferencvárosban, ez bizonyítja, hogy jól működik az utánpótlás a klubnál. Annak is örül, hogy sikerült felülmúlni a Békéscsabát, amely korábban okozott meglepetést ellenük a Magyar Kupában. Dibusz Dénes 2014 óta meghatározó tagja a Fradinak. Nagyon szép karrierje van. Dénes amellett, hogy egy rendkívüli sportember, nagyon szerény és céltudatos is a magánéletben, mindenkinek a példaképe lehet. Pécsről került a Fradiba, amelynek hosszú évek óta a legbiztosabb pontja, megérdemelten lett csapatkapitány.
A "Másik" Szűcs Lajos: Az Olimpiai Bajnok
Érdemes megemlékezni Szűcs Lajosról, az olimpiai bajnok labdarúgóról is, aki szintén mélyen kötődött a Ferencvároshoz, és aki 1943. december 10-én született Apatinban, és 2020. július 12-én hunyt el Budapesten. Olimpiai bajnok magyar labdarúgó, balfedezet, beállós, középpályás. Az év labdarúgója volt 1968-ban és 1971-ben, és egyszeres világválogatott (1968).
Az Újpesti Dózsa ifjúsági csapatában kezdte pályafutását (1957-1962), majd Dorogon lett első osztályú játékos. A vajdasági Apatinban született Szűcs Lajos különös kezdetek után jutott el a Fradiba. Emlékezett vissza pályafutása kezdetére a tempofradi.hu oldalon elérhető interjúban: "A kezdet minden egyes momentumát fel tudom idézni. Az 1957-es esztendőt, amikor igazolt játékos lettem, az 1961-es UEFA-tornát, amelyről hazatérve váratlanul eltanácsoltak a Dózsától, az Újpest-Dorog edzőmeccset, amely után - mintegy mentőövként - Buzánszky Jenő feltette a kérdést: volna-e kedvem Dorogon focizni? Itt van előttem az első NB I-es mérkőzés is: a Fáy utcában vendégeskedtünk, s bár öt gólt kaptunk a Vasastól, Buzánszky elégedett volt bemutatkozásommal."
1966-ban megkereste a Ferencváros. "Mit mondjak, nem akármilyen érzés fogott el, hogy azokkal játszhatok majd együtt, akiktől nemrégen még autogramot kértem… Nem csoda, hogy túlfűtött voltam, s a pályán szinte mindenkinek nekirontottam. Nem lógott ki." 1966 és 1969 között volt a Ferencváros labdarúgója. A klubunknál töltött évek alatt (1966-1969) kétszeres magyar bajnok, a nemzeti válogatottal pedig olimpiai bajnok lett (1968, Mexikóváros), nem mellesleg a Fradival bejutott a Vásárvárosok Kupája 1968-as fináléjába is. A Leeds United ellen összesítésben 1-0-ra elveszített döntő mindkét mérkőzésén pályára lépett. "A Fradinak köszönhetem a csodálatos emlékeimet, hiszen itt értem el a fantasztikus eredményeket. Itt lettem válogatott, olimpiai bajnok, világválogatott, bajnokcsapat tagja. Mit kívánhattam volna még?"
A magyar válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal szerepelt és két gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 11 alkalommal szerepelt és 4 gólt lőtt. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje volt. 1968-ban a világválogatott tagja volt Brazília ellen Rio de Janeiróban, Novák Dezsővel, Albert Flóriánnal és Farkas Jánossal együtt. Ugyanebben az évben az Aranylabda-szavazáson a 17. helyen végzett.
1971-ben nagy meglepetésre Kispestre, a Honvédhoz igazolt, ahol hat idényt töltött el. Kispesti klub játékosaként lett olimpiai ezüstérmes, valamint Eb-negyedik 1972-ben. 1977-ben 34 évesen a másodosztályú Bp. Vasas Izzóhoz szerződött és a csapattal kiharcolta az NB I-es szereplést. 1980-ban itt fejezte be az aktív sportot, de még 1982-ben egy rövid időt a hévízi csapatban szerepelt. Végül a Vasas Izzónál fejezte be profi pályafutását.
"Az 1966-os, 7-1-es örökrangadóra emlékszem vissza a legszívesebben a Fradi-meccseim közül - olvasható a tempofradi.hu-n elérhető beszélgetésben. - Akkor két gólt szereztem, ráadásul amolyan hálószaggató gólok voltak… a labda a sarokban a hálótartó vasra „csavarodott…” Mivel egy meccsen sohasem lőttem két gólt, ez mindenképpen nagy emlék."
Szűcs Lajos az aktív évek végeztével nem sokáig tétlenkedett, 1980 és 1995 között a Ferencváros utánpótlás-, tartalék- és ifjúsági edzője, illetve alkalmanként a felnőttcsapat pályaedzője lett, 1981-ben pedig edzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. A kórházban töltött idő alatt szerencsére csak két mérkőzést nem látott, de Gyuszi barátjától kapta a híreket, beszámolt mindenről, úgyhogy tájékozott volt.
Szűcs Lajos és a Ferencvárosi Torna Club neve összeforrt egymással az évtizedek során. Az egykori hátvéd 1992-ben kiérdemelte az FTC aranydiplomáját, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2013-ban Gödöllő díszpolgára lett. Élete végéig irodája volt az FTC-MVM Népligeti Sportközpontban, betegen is többször elmondta, mennyire vágyik rá, hogy újra az imádott közegben lehessen, és megérte labdarúgócsapatunk 31. bajnoki címét.
tags: #szucs #lajos #vidi #fradi #meccs
