Szűcs Sándor: A Kommunista Rezsim Áldozatául Esett Válogatott Labdarúgó Tragédiája

Február 25-e hazánkban a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. A totalitárius rendszer sokakat küldött a halálba az úgynevezett koncepciós perek során, amelyekben kikényszerített vallomások, hamis vádak és bizonyítékok alapján „hozták meg” az előre meghatározott ítéleteket. Egy labdarúgó, Szűcs Sándor is egy ilyennek esett áldozatául: mivel arra utasították, szüntesse meg házasságon kívüli viszonyát Kovács Erzsi énekesnővel, az ország elhagyása mellett döntött - amiért az életével kellett fizetnie 1951. június 4-én.

A Nemzeti Sportrádióban Csonka Zsófia, Ballai Attila és Harsányi Levente beszélgetett - vendégeket is bekapcsolva a műsorba - többek között az újpestiek válogatott labdarúgójáról, Szűcs Sándorról, akit 1951-ben kivégeztek, mert szerelmével külföldre akart szökni. A koncepciós perben halálra ítélt és 1951-ben kivégzett korábbi Újpest-játékosról, Szűcs Sándorról Ballai Attila emlékezett meg a műsorban.

Szűcs Sándor Pályafutása és Korai Élete

Szűcs Sándor 1921. november 23-án, Szolnokon látta meg a napvilágot. Géplakatosnak tanult. Tehetséges focista volt, aki 17 éves korától már szülővárosa NB I-es felnőttcsapatában játszott egészen 1944-ig.

Még tizenhét éves sem volt, amikor először pályára lépett szülővárosa NB I.-ben, a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatában. A Szolnok MÁV SE játékosaként 1940. augusztus 25-én mutatkozott be az NB I-ben a Kispest ellen 1-0-ra megnyert idegenbeli bajnokin. A szolnoki csapattal 1941-ben Magyar Kupa-győztes lett, Szűcsék a Salgótarjáni BTC-t verték 3-0-ra a döntőben.

Már 1941-től, mint a Szolnoki MÁV tagja, a nemzeti válogatottba is bekerült. Másfél év múlva már a válogatottban is debütált a rendkívül tehetségesnek tartott fiatal hátvéd - összesen pedig tizenkilencszer ölthette magára a címeres mezt. 1941 és 1948 között tizenkilenc alkalommal öltötte magára a válogatott mezét, nagyrészt már mint az Újpest játékosa. A nemzeti együttesben a Jugoszlávia elleni 1-1-es barátságos mérkőzésen, 18 esztendősen kapott lehetőséget. Szűcs Sándor a magyar labdarúgó-válogatottban 1941 és 1949 között 19 mérkőzésen szerepelt - 7 találkozón Puskás Ferenccel közösen. 1947-ben Balkán-kupa-győztes volt a nemzeti csapattal, valamint 1948. április 21-én pályára lépett az 1948-1953-as Európa-kupában, a Svájc ellen 7-4-re megnyert mérkőzésen.

1944-ben az egyik élvonalbeli fővárosi csapat, az Újpest játékosa lett. A Dózsa azonban a rendszer egyik kirakatcsapatának számított, így a játékosokat nagyon szigorúan fogták.

„Szűcs Sanyi a kullancsok eszményképe. Ha formában van, nincs center, aki meg tud tőle szabadulni.” De nem csak rajongói, kritikusai is voltak, akik „favágó típusú hátvédnek” titulálták, mondván, játéka lehetne technikásabb és kifinomultabb, mert szinte csak a fizikai erejére épül. Ő maga a következőképp reagált ezekre a véleményekre: „Csupaizom testemről a gyengébb játékosok úgyszólván lepattannak.”

Felfelé ívelő karrierje 1946-ban - amikor már az Újpest játékosa volt - megtorpant: súlyos bokasérülést szenvedett, a kényszerpihenő ideje alatt pedig felszedett némi súlyfelesleget, amin a sajtó is élcelődött. Ráadásul a civil életben is voltak ekkor nehézségei: a frissen nyitott vendéglője nem jövedelmezett úgy, ahogy szerette volna.

Szűcs Sándor pályafutásának főbb dátumai

A Betiltott Szerelem: Szűcs Sándor és Kovács Erzsi

Szűcs Sándor 1948-ban ismerkedett meg Kovács Erzsi énekesnővel. Szűcs Sándor és Kovács Erzsi Hévízen ismerkedett meg egymással, frivol módon pont az énekesnő akkori férje, a zongorista Boros László mutatta be őket egymásnak. A férfi lelkes Újpest-drukker volt, és épp balatoni turnén volt a feleségével, amikor megtudta, hogy a csapat Hévízen van edzőtáborban. Boros a hír hallatán gyorsan leszervezett egy találkozót az újpesti labdarúgókkal. Ott pillantotta meg egymást először Szűcs - aki akkor már házas, kétgyerekes édesapa volt - és a férjével jelen lévő Kovács Erzsi.

„Miután hazaértünk Hévízről, egyszer csak megszólalt a telefonom. Ő volt. Szeretett volna velem találkozni, és én elfogadtam a meghívását” - emlékezett vissza az énekesnő, aki pár nap múlva el is költözött a férjétől. Első látásra szerelem lobbant fel köztük, és amikor a házaspár hazatért Budapestre, Kovács Erzsi elköltözött a férjétől. Az énekesnő lakást bérelt, ez lett az ő és a focista szerelmi fészke.

Csakhogy mindent titokban kellett tartani, mert Szűcs nemcsak házas volt már ekkor, hanem két kisgyerek édesapja is. A focistának volt felesége, ezért a kommunista vezetés nem nézte jó szemmel az újdonsült pár kapcsolatát. A szocialista erkölcsiség és így a pártvezetés nem tűrte a házasságtörést, se a válást, ráadásul az ismert focista példakép is volt a fiatal generációk számára. A futballista szinte mindennap meglátogatta szerelmét, a családját viszont nem akarta elhagyni miatta. A szenvedélyes kapcsolatot az énekesnő és a focista annak ellenére fenntartotta, hogy Szűcs ódzkodott elhagyni a családját, ám a viszonyról ekkor már elég sokan tudtak. A szerelmesek eleinte nem tulajdonítottak nagy jelentőséget ezeknek a figyelmeztetéseknek.

Az Újpest ekkoriban a Belügyminisztérium csapata volt, így Kovács Erzsire rendőröket küldtek, akik rendszeresen igazoltatták az utcán, a háza előtt, és ha csak verbálisan is, de folyamatosan zaklatták az énekesnőt, hogy lelkileg felőröljék. A szerelmesek az egyre fokozódó fenyegetések hatására sem szakítottak egymással.

A Kelepce: A Disszidálás Terve és az ÁVH Szerepe

A szerelmespár nem bírta elviselni a nyomást, és szakítani sem akartak, ezért Szűcs azzal az ötlettel állt elő, hogy hagyják el az országot, természetesen illegálisan, vagyis disszidáljanak. A focistának ráadásul egy ajánlata is volt az AC Milan csapatától. Mivel nem akarták elhagyni egymást, elhatározták, hogy disszidálnak.

Találtak egy embercsempészt, aki vállalta, hogy fél kiló aranyért és ötezer dollárért cserébe átjuttatja őket Ausztriába. Csak hát ez a férfi, Kovács József - vajon ez volt a valódi neve? - az Államvédelmi Hatóság, vagyis az ÁVH ügynöke volt. A hatóság ugyanis már mindent tudott a tervükről, sőt, igazából ők terelgették a szerelmespárt ebbe az irányba. Az álcsempészt Kovács Erzsi egyik kollégája mutatta be nekik, miután Szűcs már diszkréten - legalábbis ő ezt hitte - elbúcsúzott a csapattársaitól, akik között viszont valószínűleg volt egy besúgó, aki leadta a drótot a disszidálás tervéről.

„Szűcs Sándort, az Újpest játékosát lépre csalták, úgy tettek, mintha kicsempésznék külföldre Kovács Erzsivel, a barátnőjével, akivel szerették egymást, de mind a ketten családosak voltak. A beépített ügynök azonban nem Ausztriába, hanem egy Vas megyei zsákfaluba vitte őket.” Kovács végül elvállalta Szűcsék megbízását fél kiló aranyért - az akció sikeressége esetén pedig még további 5000 dollárra is igényt tartott. Amikor a pár egyeztetett vele, Kovács Erzsinek rossz előérzete támadt, mert a férfinak „nem volt tiszta a tekintete”. Az is furcsa volt, hogy miután közölte velük, elromlott a kocsija, Kovács az énekesnőt küldte el az egyik „barátjához” egy kölcsönautóért, mondván, egy „fiatal, csinos nő mégis könnyebben zöld ágra vergődik egy férfival”.

Azt sem értették, miért kérte Kovács zavartan, összevissza halandzsázva az indulás előtt a futballistát, hogy hozza magával a szolgálati pisztolyát is - amelyet egyébként ő maga korábban soha nem használt. Amikor pedig már úton voltak - érdekes módon nem a kölcsönkért járművel, hanem Kovács autójával -, az énekesnő érezte, „valami tényleg nagyon nem stimmel”. Ahogy közeledtek Szombathely felé, fekete autók kezdték követni őket, Kovács pedig időnként minden ok nélkül a kocsija fényszóróit villogtatta - amikor pedig emiatt kérdőre vonták, azt válaszolta, időnként ellenőrizni kell az égőket.

Azt, hogy az egész disszidálási ügyet az ÁVH irányította, hogy az egész csak kelepce volt, még az is bizonyítja, hogy amikor az állítólagos határhoz értek, ott szinte azonnal fegyveresek vették körül őket, akik mindenkit letartóztattak. Az álcsempésznek gondolt ügynök ráadásul nem is a magyar-osztrák határra vitte őket, hanem egy onnan elég messze fekvő faluba, Nagytilajra. Az ÁVH karmai közé kerülő pár számára ekkor már összeálltak a mozaik kockák: kiderült, hogy az embercsempésznek hitt Kovács valójában a titkosrendőrség ügynöke, ők pedig egy előre kitervelt átverés áldozatai voltak. (Azt is csak később tudták meg, hogy Nagytilaj valójában nem határ menti település, hanem egy Zalaegerszeghez közel eső falu.)

Letartóztatás és Koncepciós Per

Ahogy teltek a percek, az énekesnőn egyre inkább kezdett úrrá lenni a félelem, de Szűcs nem látott semmi okot az aggodalomra. Aztán egyszer csak megállították az autót, éles fények villantak fel, mindenkit kiszállítottak, és fegyveres katonák ugrottak elő az útszéli árkokból. Majd motozás következett, amely során a futballista fegyverét is megtalálták. Kovács Erzsit és Szűcsöt letartóztatták, majd elhurcolták.

Az álcsempész, az énekesnő és a focista mellett még két civil tartott velük. Szűcs Sándornál a letartóztatásakor egy töltött pisztolyt találtak, ami a per során sorsdöntőnek bizonyult. Ugyanis mindenki, aki az Újpest labdarúgója volt, rendőrségi állományban is volt, a focista főhadnagyi rangban, és ezért volt saját szolgálati fegyvere. Az embercsempész jelentésében az szerepelt, hogy Szűcs Sándor azért vitte magával rendőrségi szolgálati fegyverét, hogy lebukás esetén használja azt. Kovács Erzsi későbbi visszaemlékezésében viszont arról beszélt, hogy az ügynök beszélte rá azzal az indokkal, hogy a határon esetleg szüksége lehet rá, ezért vigye magával. Ez súlyosbító körülménynek számított a per során, mégpedig egy szigorúan titkos minősítésű törvényerejű rendelet alapján. Az 1950. évi 26. sz. titkos törvényerejű rendeletet értelmében a fegyveres testületek tagjai a fegyveres disszidálásért életfogytiglani börtönnel, kiemelt esetben halálbüntetéssel sújthatók.

A vizsgálatok során, immár Budapesten, mind a négyen tartották magukat ahhoz, hogy céljuk nem az ország elhagyása, hanem Kovács József illegális tevékenységének lebuktatása volt. Az énekesnő visszaemlékezése szerint a gyorsított eljárás alatt többször megkínozták őket, végül az asszony akkor tett beismerő vallomást, amikor meglátta Szűcs saját kézírásával lejegyzett üzenetét: „Mondjál el mindent, én is elmondtam mindent.”

Gyorsított eljárásban és zárt ülésen tárgyalták az ügyet, és elég hamar ítéletet hirdettek. A labdarúgó helyzetén egyértelműen rontott, hogy rendőrségi alkalmazottként kísérelte meg a tiltott határátlépést. Szűcs az elején még nem vette komolyan az egészet, hisz korábban is előfordultak már hasonló ügyek, az akkori bűnösök pedig megúszták internálótáborral. Ő is ebben bízott, csakhogy ott volt a pisztoly, és egy olyan jogszabály - erre hivatkozott a bírósági ítélet -, ami azt mondta ki, hogy aki illegálisan és fegyverrel kísérli meg a határátlépést, annak kivégzés jár.

Bár a szerelmespár eleinte tagadott, és azzal védekeztek, hogy csak az embercsempészt akarták lebuktatni, végül beismerő vallomást tettek. A minden nyilvánosságot kizáró perben, amelynek során a vádlottak nem kommunikálhattak a védelmükre hivatalból kirendelt ügyvéddel, 1951. május 19-én hirdettek ítéletet. Szűcs Sándort 1951. május 26-án halálra ítélték. Míg az énekesnőt, és a másik párt több év börtönbüntetésre, Szűcs Sándort kötél általi halálra ítélték, mivel hazaárulás, fegyvercsempészés és csoportos szökés vádpontokban találták bűnösnek. Kovács Erzsi 4 évet kapott, Szűcs Sándort pedig kötél általi halálra ítélték. Kovács Józsefet nem vonták felelősségre az ügyben betöltött szerepéért.

Hiábavaló Kegyelmi Kísérletek és a Végrehajtás

Szűcs egészen a másodfokú, jogerős ítélet kihirdetéségig nem hitte el, hogy a kivégzést valóban végrehajtják, hiszen a korábbi években Lóránt Gyulát, Mészáros Józsefet, Kéry Károlyt és Egresi Bélát „csupán” internálták disszidálási kísérletükért. Arról, hogy mi vár rá, csak a siralomházban döbbent rá, ahonnan kétségbeesett üzenetet küldött több játékostársának.

„Ha azért, amit én tettem, fel lehet akasztani valakit, akkor akasszanak fel” - mondta Szűcs, aki így kegyelmet sem kért. Az ítélethirdetés után Kovács Erzsi kétségbeesve, „hisztérikusan üvöltve” kérte a bíróságot, hogy beszélhessen a szerelmével. „Nem tudtunk megszólalni, csak álltunk egymással szemben és sírtunk. »Ezek ki akarnak nyírni - válaszolta -, és ki is fognak. „Halálra vagyok ítélve, mentsetek meg! Ez volt az utolsó szalmaszál, amibe megpróbált belekapaszkodni.

Puskás Ferenc, Bozsik József és Szűcs újpesti csapattársa, Szusza Ferenc próbáltak közbenjárni az érdekében. Szusza Ferenc értesítette Puskás Ferencet és Bozsik Józsefet. Puskás még a honvédelmi minisztert, Farkas Mihályt is megkereste azzal, hogy segítsen megmenteni Szűcsöt. A közbenjárás azonban későn érkezett: mire a Dózsa legendás centere, Szusza Ferenc, valamint az Aranycsapat két játékosa, Puskás Ferenc és Bozsik József bejutottak Farkas Mihály belügyminiszterhez, hogy leállítsák az ügyet, Szűcs Sándor már halott volt. „Ő maga sem hitte el, még a siralomházban sem, hogy ki fogják végezni. Amikor az utolsó pillanat elérkezett, akkor üzent gyorsan Puskásnak, Szuszának, Bozsiknak, hogy segítsenek. Ők bementek Farkas Mihályhoz, aki azonban azt mondta, hogy most már késő, mert kivégezték.”

Szűcsnek esélye sem volt a megmenekülésre, hiszen személyével a rendszer példát akart statuálni. Az akkori hatalom - amely Szűcs kivégzésével példát akart statuálni - elérte célját, hosszú évekig egyetlen futballista sem próbálkozott tiltott határátlépéssel. A labdarúgó szövetségnek és a politikai vezetésnek egyaránt érdekében állt a folyamat megállítása, amelyhez kiváló alapot szolgáltatott a két híresség „közerkölcsöt sértő” életmódja, romantikus kapcsolata. Szűcs azért is lehetett megfelelő alanya egy ilyen eljárásnak, mert a vádpontok (a házasságtörés és a hazaárulás) még súlyosabbnak minősültek annak tükrében, hogy formálisan a rendvédelemnél szolgált.

Szűcs Sándort 1951. június 4-én felakasztották, kezében a gyerekei fotójával. A kivégzésen jelen lévő hadbíró, dr. „A kezeiben - amelyek nem voltak lekötözve - egy fényképet szorongatott. Miközben egyeztettem a személyi adatait, megszólalt: »Uram, könyörgöm, nézze meg ezt a képet, a gyerekeim vannak rajta. Könyörüljön rajtam!« Borzalmas volt hallgatni, de nem tehettem semmit, az adategyeztetés után át kellett adnom, hogy végrehajtsák rajta az ítéletet.”

Ez volt 1951-ben, onnantól kezdve egyetlen magyar játékos sem kísérelt meg disszidálást vagy szökést, mert látták, hogy ebben mekkora kockázat van. Bár a labdarúgók tudták, mi történt, megrázta, sőt sokkolta őket a hír, a nagy nyilvánosság számára csak 1989 után derült fény a koncepciós ügyre, Szűcsöt 1991-ben rehabilitálták, addig még a sírja pontos helye is államtitoknak minősült. A hatóság a perrel pedig, ha csak átmenetileg is, de célt ért el: az 1956-os forradalomig egyetlen focista sem próbált meg Nyugatra szökni.

Szűcs Sándor tragédiájáról dokumentumfilm is készült. A magyar futballtörténelem kétségtelenül legsötétebb epizódja zajlott a Fő utca és a Gyorskocsi utca között található épületegyüttesben, itt végezték ki ugyanis Szűcs Sándort. Bár a hivatalos anyakönyvi kivonatban Fő utca 70-78. szerepel halálozási helyszínként, az akasztás a korabeli történeti források és a büntetés-végrehajtási intézet sajtóképviseletétől kapott információ alapján a Gyorskocsi utcai börtönszárnyban, az udvaron történt. Szűcs Sándor így lett sok ezer ember mellett a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb korszakának egyik mártírja. Emlékét ma is őrzi síremléke, egy újpesti iskola, mely 28 éve vette fel a nevét, s a gondolat: bármikor bárkivel megtörténhetett, hogy példát statuáltak vele, még az emberélet sem számított.

A Rendszer Áldozatai: Bene Ferenc és Herrné Kiss Éva Történetei

Szűcs Sándor tragédiáján kívül a műsor későbbi részében Bene Ferenc és Herrné Kiss Éva története is szóba került. Ifjabb Bene Ferenc a műsor második felében telefonon keresztül jelentkezett be, és beszélt arról, hogy a kommunizmus milyen hatással volt legendás édesapjának az életére. „Az volt a különösen gonosz ebben a rendszerben, hogy ezekről a külvilág nem tudott. A hírcsatornákat elzárták, teljes kontroll alatt volt a média és az egész rendszer, nagyon-nagyon szigorúan fogták őket.”

Felidézte azt a történetet, hogy egy válogatott mérkőzésen leszállt a repülőgépük Madridban, ahol nyugati sportautó várta őket, hogy aláírjon a Real Madridhoz - édesapja azonban csak annyit mondhatott, hogy keressék meg az MLSZ vezetőit, mert öröm lenne ugyan futballozni a Real Madridban vagy a Barcelonában, ám ez teljességgel lehetetlen volt akkoriban. Beszélt arról is, hogy az Adidas egy kifejezett cipőmárkát szeretett volna piacra dobni az édesapjáról. „Élete végéig éreztem a szomorúságot és a tehetetlen dühöt a tekintetében” - tette hozzá ifjabb Bene Ferenc.

A folytatásban a korábbi kiváló sportlövőt, Herrné Kiss Évát is kapcsolták a műsorban, aki szintén a rendszer kárvallottjának mondhatja magát: „1984-ben még olimpiai válogatót rendeztek, csak '88-tól van kvótaszerzés az indulási joghoz. Épp mentünk külföldre versenyre, beültünk a Keleti pályaudvaron a vonatba, és az egyik lövésztársam, Kányai Gabriella mondta, hogy Fórián Éva és én mehetünk az olimpiára, mivel én mindkét olimpiai válogatót megnyertem. Ő szólt, te befelé mosolyogsz és élvezed, hogy nem volt hiábavaló a rengeteg munka, amit beletettél, és az öröm egészen a magyar-osztrák határig tartott. Jönnek azok, akik a fegyvert ellenőrzik, megállt az ajtóban az osztrák vámos, ránk nézett és azt mondta, hogy »nagyon sajnálom magukat, nem vesznek részt az olimpián.«” Ennek ellenére ugyanúgy megkapta az olimpiai formaruhát, amit a mai napig őriz. „Fennmaradtunk éjszaka megnézni az olimpiai megnyitót, és amikor a román delegáció bevonult, az egész sportaréna felállva tapsolt. Ez fájt. (...) Nem mondom, hogy olimpiai bajnok lettem volna, de hogy mindent megtettem volna a siker érdekében, abban biztos vagyok. Aztán lehet, hogy egy jó nagy adag félsz lett volna bennem, remegett volna kezem-lábam, de ezt most már nem tudhatjuk” - emlékezett vissza.

tags: #szucs #sandor #labdarugo #edzo

Népszerű bejegyzések:

• Útmutató a válogatott meccsek jegyvásárlásához
• Az ELO-értékelés történelme a Sevillánál
• Bővebben a Goodgame Empire játékosairól és közösségéről
• A Tiszántúl szellemi központja: Debrecen
• Aerobik hírek novemberben