Szuperliga álom és Bajnokok Ligája reformok: a futball jövőjének átalakulása
Az európai klubfutball az elmúlt években jelentős átalakulásokon ment és megy keresztül. A nagy múltú és gazdag élcsapatok már régóta dédelgetik egy „szuperliga” létrehozásának álmát, ami alapjaiban írná át a nemzetközi klubversenyek szerkezetét. Bár az Európai Szuperliga (ESL) kezdeti elképzelése nem kelt életre, a klubok nem adják fel teljesen a zártabb, elitista sorozat iránti vágyukat. Ezzel párhuzamosan az UEFA, az európai labdarúgás irányító testülete is nagyszabású reformokat vezet be saját zászlóshajó sorozatában, a Bajnokok Ligájában, melyek a 2024/25-ös szezontól lépnek életbe.
Az elvetett Szuperliga ötlete és a reakciók
Mint ismert, az európai élcsapatok, élükön a Real Madrid által kezdeményezett Szuperliga elképzelése nem kelt életre, ám a klubok nem adják fel. Az ötlet nem új keletű, az eseményeket viszont felgyorsította a koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági válság, amely több klubot is megrendített. Az elmúlt hónapokban széles körű párbeszéd folyt a labdarúgás érdekeltjeivel az európai versenysorozatok jövőbeli formátumairól.
A spanyol ‘COPE’ című lap beszámolója szerint a top-csapatok rájöttek, hogy a Bajnokok Ligája név olyannyira a mindennapok része lett, hogy ezt nem is bolygatnák tovább. A közvetítési jogokat alapvetően godolnák át. Európai futballhírek szerint egyébként az UEFA elsőre nem zárkózott el kategorikusan az elképzeléstől. A kérészéletű Európai Szuperligával szemben a zárt rendszer, az alapítók garantált helye, valamint a mobilitás hiánya volt a legfőbb kritika. Ezzel kapcsolatban a "A futball a szurkolóké" felkiáltással tiltakoztak a Leeds-játékosok az Európai Szuperliga ellen. Abban az esetben, ha létrejött volna a Szuperliga, a klubokat nemcsak a nemzetközi porondról, hanem hazájuk bajnokságából is kizárták volna.
Az Európai Szuperliga első elnöke Florentino Pérez, a Real Madrid első számú embere lett volna. Andrea Agnelli, a Juventus elnöke lemondott helyéről az UEFA végrehajtó bizottságában és az Európai Klubszövetségből, jelezve a szándék komolyságát.
Névvita a Szuperliga körül
Az elmúlt hónapok egyik fontos fejleménye, hogy az Európai Unió bírósága szerint a nemzetközi (FIFA) és az európai futballszövetség (UEFA) az uniós joggal ellentétesen döntött korábban amellett, hogy megakadályozza az úgynevezett Európai Szuperliga (ESL) létrehozását. Most újabb fordulat jött az ügyben, Európai Szuperliga néven ugyanis biztosan nem valósul meg a sorozat.
A European Super League Company S.L. megpróbálta bejegyeztetni védjegyét az EU-ban, de a dán Superligaen úgy vélte, hogy az elnevezés az ő védjegyük, az Európai Unió védjegyhatósága pedig jóváhagyta a dán klubok kérelmét. A dán Superliga miatt nevet kell változtatnia az Európai Szuperligának (ESL), ugyanis a Superliga a dán klubok közös tulajdonában lévő védjegy, így a jövőbeli Európai Szuperliga nem jogosult a név használatára.
Claus Thomsen, a Superligaen A/S vezérigazgatója elmondta: „Nagyon boldogok vagyunk, hogy az EU védjegyhatósága egyetértett abban, hogy a Szuperliga védjegy sérti azokat az értékeket, amelyeket a dán klubok a Superligába invesztáltak. Mindig is elleneztük a nagy klubok törekvését egy új európai ligára. Úgy gondoljuk, hogy nyitottságot kell biztosítani mindenki számára, és a nemzeti bajnokságokon keresztül kell kvalifikálni a nemzetközi szerepléshez. A labdarúgás nem lehet zárt rendszerű, ezért természetesen különösen örülünk ennek a pályán kívüli győzelemnek.” A döntés értelmében a védjegyet a European Super League Company S.L. nem jegyeztetheti be uniós védjegyként.
A Bajnokok Ligája 2024/25-ös reformjai: a svájci modell
Javában zajlanak a Bajnokok Ligája 2024/25-ös szezonjával kapcsolatos egyeztetések. Az UEFA végrehajtó bizottsága ülésezik, többek között a Bajnokok Ligája átszervezésének lehetőségéről (32 csapatról 36-ra bővítés, lebonyolítás megváltoztatása) is egyeztetnek. Az már eldőlt, hogy a sorozat ettől az idénytől kezdve az úgynevezett svájci modell szerint zajlik majd, vagyis a mostani csoportkör helyett egyetlen nagy csoportba kerülnek a résztvevők, a sorrend pedig 10 forduló alapján alakul ki.
A mostani 32 helyett 36 csapat indulhat a BL-ben, az viszont egyelőre még nem dőlt el biztosan, kik kapják az extra helyeket. Az első nyolc automatikusan bejut a nyolcaddöntőbe. A 9. és a 24. hely között végző csapatok egyenes kieséses rendszerben fognak megmérkőzni egymással, és a továbbjutókkal alakul ki a legjobb 16 mezőnye, onnantól pedig már minden az ismerős mederben zajlik.
A „történelmi teljesítmény” kvóta és az extra helyek
Ezzel kapcsolatban nyújtott be javaslatot az Európai Klubok Szövetsége (ECA), melynek értelmében a selejtezősorozat bajnoki ága, illetve az ötödik számú bajnokság (jelenleg a francia) kapna egyet-egyet pluszban. A másik kettő a múltbeli eredmények alapján kerülne a klubokhoz, vagyis a szezont megelőző öt évben jól teljesítő, de a bajnokságban gyengébben szereplők reménykedhetnének elsősorban.
Szinte garantált az indulás az elitnek. A tervezet legjobban vitatott pontja a „történelmi teljesítmény” alapján kiosztott kvóta, amely tulajdonképpen egy mentőöv a kvalifikációról lemaradó topligás csapatok számára. Nagyon leegyszerűsítve: amennyiben a Manchester United csak az ötödik pozícióban zár a Premier League-ben, a történelmi eredmények - vagyis az előző öt szezon koefficiens-pontjai alapján - főtáblára kerülhet a Bajnokok Ligájában.
A szabályban egyébként nincs olyan kikötés, hogy csak a topligákból lehet a múltbeli eredményekkel kvalifikálni; az a két klub kerül be ilyen módon, amelyik a lemaradók között a legjobb koefficiens-ponttal rendelkezik. Jelenleg a legjobb 20-ban kettő klub található az öt legnagyobb európai bajnokságon kívülről: az Ajax (14.) és a Porto (15.), de viszonylag előkelő helyen áll a Red Bull Salzburg (21.) és a Sahtar Doneck (22.) is. A gyakorlatban mégis valószínűbb az, hogy az egyik topcsapat ölébe hullik a két kvóta valamelyike.
Ez elsősorban azokban a bajnokságokban lehet fontos, amelyekben nagy a verseny a BL-indulást érő helyekért a topcsapatok között, és emiatt évről évre akadnak nagy hiányzók. Ha nem is az alapító okiratba foglalva, de az UEFA is hasonló útra léphet ezzel a rendszerrel, innentől kezdve ugyanis a topcsapatok többségének egy gyengébb idény is beleférhet, akkor is megőrzi a helyét az elitsorozatban. Ez pedig még tovább élezheti a különbséget a legszűkebb elit és a potenciális üldözőik között.
Hogy az UEFA szempontjából miért előnyös a változtatás, az talán felesleges hosszabban ecsetelni. Az előző szezonokban - ha nem is sok - de azért volt rá példa, hogy egy-egy tradicionális nagycsapat lemaradt a BL-ről, és helyettük jóval kisebb eléréssel rendelkezők szerepelhettek. Ezzel a megoldással kicselezheti a topklubok formaingadozását, és garantálhatja a helyüket a sorozatban, amely a BL presztízsének és bevételeinek csak jót tehet. Valószínűleg a klubvezetők sem bánják, hogy stabilan számolhatnak a BL-ből származó bevételekkel, és kevésbé függenek a saját eredményeiktől.
A Premier League helyzete: verseny és elit
A bajnokságok - elsősorban a Premier League - viszont rosszul járhatnak, hiszen a versenyfutásnak mindenhol meghatározó része, kik csípik el a BL-indulást érő helyeket. A reformnak leginkább az angol klubok örülhetnek, hiszen messze a Premier League-ben van a legnagyobb verseny a legjobb négybe kerülésért.
Jelenleg három csapat helye van kőbe vésve: a bajnoki címért küzdő Manchester City és a Liverpool biztosan ott lesz, de nem kell aggódnia a tőlük valamelyest leszakadó, de biztosan harmadik erő Chelsea-nek sem. Mögöttük viszont nagy a verseny az Arsenal, a Tottenham és a Manchester United között, közülük ketten biztosan nem indulnak a BL-ben a következő szezonban. 2024-től viszont akár mind a hat szóban forgó angol klub főtáblás lehetne.
A következő táblázat szemlélteti, hogy 2017-től kezdve az új modell szerint hogyan alakult volna az angol klubok BL-kvótája:
| Év | Angol bajnokság helyezés | UEFA koefficiens rang | Történelmi kvóta? | BL főtáblás (új rendszerben) |
|---|---|---|---|---|
| 2017 | 5. | Magas | Igen | Igen |
| 2017 | 6. | Magas | Igen | Igen |
| 2018 | 5. | Magas | Igen | Igen |
| 2018 | 6. | Magas | Igen | Igen |
| 2019 | 5. | Magas | Igen | Igen |
| 2019 | 6. | Magas | Igen | Igen |
| 2020 | 5. (Leicester City) | Alacsony | Nem | Nem |
| 2021 | 5. (West Ham United) | Alacsony | Nem | Nem |
2017-ben, 2018-ban és 2019-ben egyaránt hat klubot adhatott volna a BL-nek az angol bajnokság, lévén, az ötödik és a hatodik helyen olyanok zártak, akik előkelő helyen álltak az UEFA-rangsorban. 2020-ban és 2021-ben viszont nem, méghozzá azért, mert a szóban forgó csapatokat olyanok is megelőzték (Leicester City, West Ham United), amelyek kevés koefficienssel rendelkeznek, ezáltal nem szerezték meg a történelmi kvótát, és más bajnoksághoz kerültek volna a pozíciók. A szabály ugyanis elsősorban azokra a klubokra vonatkozik, amelyek éppen hogy lemaradtak az indulásról, vagyis a topligák esetében az ötödik (esetleg a hatodik) helyen zártak. Amennyiben az angol bajnokságban ötödik helyen végző klub a koefficiens-rangsor alapján kvótát szerez, elegendő pontszám esetén a hatodik is reménykedhet. Ha viszont a Premier League 5. helyezettje kevés történelmi ponttal rendelkezik, akkor a mögötte végzők sem játszhatnak a BL-ben.
Idén egyébként a BL-ről lemaradó klubok közül a három legjobb koefficienssel rendelkező kimaradt volna a szórásból a gyenge bajnokságbeli eredmény miatt. Az Arsenal 8. lett a Premier League-ben, a Roma 6. helyen zárt a Serie A-ban, míg a Tottenham a 7. helyet csípte el Angliában. Idén például a Premier League-ben a kétszereplős bajnoki küzdelem mellett a negyedik helyért zajló csata is érdekes, hiszen legalább négy csapat pályázik rá.
Növekvő mérkőzésszám és a naptár terhelése
Az UEFA számításai szerint a svájci modell a mostani hat helyett tíz meccset garantál a csapatoknak, és egy szezonban 125 helyett 225 meccset jelentene a BL-ben. Anyagi szempontból ez mindenkinek megéri, jóval nagyobb figyelmet generálhat a sorozat, ezáltal még nagyobb szeletet hasíthatnak ki a tortából, és a résztvevők is többet tehetnek zsebre.
Más kérdés, hogy az extra mérkőzéseket valahogyan be kell zsúfolni a versenynaptárba, amely már így is a határokat feszegeti. Ez vagy egyes versenysorozatok - elsősorban a hazai kupák - leértékelődését, esetleg megszűnését eredményezheti, vagy egyszerűen csak még tovább nyitja az ollót az elit és a többiek között. Amennyiben például az angolok úgy döntenek, hogy kitartanak a Ligakupa mellett, csak abban az esetben bírják ezt a terhelést, ha még tovább mélyítik a keretüket, hogy a sztárok elegendő pihenőidőt kapjanak a fontosabb nemzetközi meccsek előtt.
Több rangadó, de kevesebb verseny?
A lebonyolításnak van egy másik hozadéka is: az eddigieknél több rangadóra kerülhet sor, ráadásul a lebonyolítás jellegéből fakadóan változatosabb felhozatallal. A nézettségnek ez alapvetően jót tehet, másfelől viszont egyáltalán nem biztos, hogy az alapszakasz izgalmasabb lesz a mostani csoportkörnél. Az első nyolc helyért lesz valamekkora küzdelem (bár látva a különbségeket, nem feltétlenül nagy), a 9. és a 24. hely között viszont nincs lényeges különbség. A mezőny kétharmada továbbjut majd az alapszakaszt követően, ami azt jelenti, hogy a mérkőzések többségének továbbra sem lesz igazán nagy súlya.
A meccsek mennyisége és a marketing miatt üzletileg sikeres lehet a Bajnokok Ligájában tervezett formátum, közben viszont felerősítheti azokat a folyamatokat, amelyek a verseny folyamatos csökkenését eredményezik. Ebben a tekintetben tehát nem sokban különbözik a megvetett Európai Szuperligától.
tags: #szuper #liga #lesz #a #bajnokok #liga
