A FIFA és a Labdarúgás Szakkifejezései: Játékosok, Taktikák és Statisztikák

Ebben a rovatban érdekes és/vagy fontos szakkifejezéseket igyekszünk röviden megmagyarázni. A szócikkeket folyamatosan bővítjük. Ahány nézőpont, annyi definíció lehet helyes.

FIFA Ultimate Team kártyatípusok és játékosfejlesztés

A FIFA Ultimate Team játékmódban számos különleges kártyatípus létezik, amelyek a játékosok valós teljesítménye vagy különleges események alapján fejlődhetnek.

In-Form kártyák

In-Form kártya: inform (if) kártyának hívjuk azokat a kártyákat, amiket a játékosok a való életben elért erdeményeik után kapnak. Ilyen a minden héten kiosztásra kerülő, Team of the Week (TOTW), Man of the Match (MOTM) a minden hónapban kiosztásra kerülő Player of the Month (POTM), illetve a Bajnokok Ligája és Európa Liga csoportkörök után kiosztásra kerülő Team of the Group Stage (TOTGS) kártyák.

A különböző események miatt megjelenő kártyák, mint az Ultimate Scream, Team of the Year (TOTY), Future Stars, FUT Birthday stb-stb nem számítanak in-form kártyának.

Team of the Week (TOTW)

Team of the Week: a hét csapata. A játékosok valóságban nyújtott teljesítményük után bekerülhetnek a szerdánként megjelenő TOTW csapatba, és a fenti fejlődési lépcsőnek megfelelően jobb lapot kapnak mint az alapkártyájuk. A FIFA 22-től kezdődően újdonság lesz a Featured Team of the Week kártya, amit 80 vagy annál kisebb ratingű játékosok kaphatnak kiemelkedő teljesítmény esetén. Feltétel még továbbá, hogy a játékos ne rendelkezzen fejlődős kártyával (OTW, headliners stb).

Speciális fejlődő kártyák

Ones to Watch: a FIFA szeptemberi megjelenése után az első event (esemény) a játékban. A nagyobb nyári átigazolások kapnak ilyen kártyát, alapból ugyanazzal a ratinggel mint a normál gold lapjuk. Azonban a későbbiek során ha valamelyik játékos akinek van OTW kártyája kap egy informot (lásd fentebb), akkor az OTW lapja mindig felfejlődik hozzá.

Headliners: olyan fejlődős kártyák, amik a játékos legjobb informjától mindig egy ratinggel jobbak. Vagyis ha kap egy játékos mondjuk egy 85-ös TOTW kártyát, akkor ez a kártya 86-ra fejlődik.

Road to Final: A Bajnokok Ligája és Európa Liga sorozatokban szereplő csapatok játékosaiból összeállított csapat, amik fejlődnek attól függően hogy meddig menetel a csapatuk a valóságban. Első fejlődésük akkor megy végbe, ha csapatuk tovább jutott a csoportkör küzdelmeiből.

First Owned Player

First Owned Player: olyan játékosok, akiknek te vagy az első tulajdonosa. Vagyis vagy nyitottad pakkból, vagy megcsináltál egy SBC-t és abból kaptad.

Játékbeli kihívások és mechanikák

A FIFA játékon belül számos módja van az egyedi játékosok megszerzésének és a játéktudás fejlesztésének.

Squad Building Challenges (SBC)

Squad Building Challenges: vagyis SBC. A csapatépítős kivívásokban különböző kritériumok alapján kell összerakni egy csapatot, amiért cserébe kisebb nagyobb jutalmakat kapunk. Kártyacsomagokat, különleges játékos kártyákat, vagy épp csak egy mezt. A legfontosabb: az SBC-be berakott játékosokat elbukod, vagyis elcseréled a jutalomra. Így nyílván mindig törekedni kell arra, hogy a legolcsóbb csapatból próbálj kirakni egy SBC-t.

Nagy segítség a futbin.com weboldal, ahol valamennyi SBC-re van megoldás. Itt érdemes nem a legújabbat kirakni, mert bár azt írja legolcsóbbnak a valóságban a Futbin megoldásai nagyon gyorsan felverik az árakat. Lapoz le egy adott SBC oldal aljára, keres egy régebbi megoldást ami elvileg drágább, de a valóságban már sokkal olcsóbbak lesznek a játékosok. Ez azért van, mert nem valósidőben frissül a futbin árkövetője, hanem valamennyi késéssel.

Online Friendlies

Online Friendlies: Friendlies: jelentése barátságos. Tehát olyan mérkőzés, aminek nincs tétje. Véletlen sem barát (mint személy) jelent. Online: interneten, más elő ember elleni játékot jelent. Tehát ha az a feladat, hogy játssz egy Online Friendlies mérkőzést, akkor az azt jelenti hogy játssz egy barátságos mérkőzést interneten keresztül egy másik ember ellen. Persze játszhatsz egy barát ellen is akár, ez a Play a Friend játékmód. De nem muszáj, nem kell toborzást szervezned, ad neked a gép egy random ellenfelet a nagyvilágból.

És ezt hol? A FIFA Ultimate Team főmenüjében található a Play fül alatt a Friendlies (megtanultuk, ez barátságos mérkőzést jelent) játékmód. Megjelenik a három csempe, középen ott röhög Rashford és Lingard. Az a Play Online mód, menjél bele. Az alsó csempék közül kiválasztod melyik játékmódban szeretnéd letudni a dolgot, majd csapatot választasz.

Speciális lövésmódok

Volley Goal: Levegőből rúgott gól. Beívelés után nem hagyod a földre leesni a labdát, hanem kapásból, a levegőből gólt lősz. A fejjel szerzett gól nem számít. Másik módszer, mikor futsz a kapu felé a jobb oldali analóg kart megnyomva (PS4-en ez az R3) a játékosod felkapja a labdát a levegőbe, és így rúgod be.

Chip Shot: a kapus felett átívelt gól. PlayStation 4-en L1 + kör, Xboxo LB + B. Nehezen szokta megadni a játék, lényeg hogy mindenképp a kapus felet menjen el a labda, és ne mellette.

Labdarúgó posztok és szerepkörök a FIFA-ban és a valóságban

A FIFA játékban megtalálható posztok gyakorlatilag egy az egyben ugyanazok, mint a valódi életben. Ez azt jelenti, hogy van kapus, és előtte a védelem, a középpálya és a csatársor kap helyet.

Általános felosztás

• A hálóőr esetében nem nagyon lehet tovább ragozni a témát.
• A hátvédek vagy védők a kapus és a középpályások között helyezkednek el. Feladatkörük az ellenfél gólszerzési kísérleteinek meghiúsítása. A magas hátvédek gyakran előremennek a csapatuk javára megítélt szögleteknél és szabadrúgásoknál, kihasználva magasságukat a gólszerzés érdekében.
• A középpályások a hátvédek előtt és a csatárok mögött helyezkednek el. A támadóknak ők készítik elő labdát, a legtöbb támadás a középpályán folyik át, így sokszor a játéktér ezen részén dől el az eredmény.
• A csatárok azok a játékosok, aki a csapatból a legközelebb helyezkednek el az ellenfél gólvonalához. Az elsődleges és legfontosabb feladatuk a gólszerzés. A csapatok legalább egy, de legfeljebb három támadóval játszanak. A csatárok általában a legismertebb és legdrágább játékosok közé tartoznak, ők döntik el csapatuk sorsát, ezért a többi játékost „hangyának” nevezik.

Részletes posztok a FIFA-ban

A pálya egyes részeit illetően van némi eltérés, szóval vegyük át, hogy milyen szerepkörök is vannak a FIFA-ban. Talán ez is segíthet kicsit jobban átlátni a játékot és segíthet a helyes taktika kialakításában.

Konkrét szerepkörök és jellemzőik

Sokan szerint a mai modern labdarúgásban az egyik legfontosabb poszt a védekező középpályásé. Az ebben a pozícióban szereplő játékosok fő feladata a labdaszerzés, de az is nagyon lényeges, hogy a megszerzett labdát pontosan játsszák meg.

Védekező középpályásként futballozni nem a leghálásabb feladat, hiszen a szurkolók elsősorban a támadó feladatokat ellátó játékosokat szoktak észrevenni és díjazni, bár az utóbbi időben egyre több olyan univerzális középpályás jelent meg a világ futballpályáin, akik a védekezés mellett a támadásokból is igyekeznek kivenni a részüket.

A legjobb példa erre talán az angol Steven Gerrard és a német Michael Ballack, bár utóbbi játékos a Bayern Münchenben a legutóbbi két szezonban már kifejezetten támadó szerepkörben játszott. Gerrard is inkább támadó felfogásban játszik a Liverpool FC-ben (legtöbbször ott van mellette a pályán Dietmar Hamann vagy éppen Mohammed Sissoko), de a válogatottban Sven-Göran Eriksson a csoportmérkőzések során neki adott védekezőbb feladatot annak érdekében, hogy Frank Lampard többet mehessen előre - mint ahogyan Lampard mellett a Chelsea FC-ben is ott van Claude Makelele vagy Michael Essien.

Ennek ellenére a két angol középpályás közül Gerrard volt az eredményesebb a vb-n: Lampard ugyan többet próbálkozott kapura lövéssel (összesen 21-szer), mégis a liverpooli szerzett két gólt. Érdekesség, hogy a FIFA statisztikái alapján a támadóbb feladatokkal ellátott Lampard szerzett több labdát: a nemzetközi szövetség a szerelések számát adja meg, az első négy találkozón Lampard nyolcszor vette el az ellenfelektől a játékszert, Gerrard pedig hétszer.

Gerrardhoz hasonló a helyzete a francia Patrick Vieirának is, akit a védekező középpályás pozíciójában a világ legjobbjai közé szokás sorolni. A gall mester, Raymond Domenech által preferált 4-5-1-es szisztémában Vieira és Makelele közvetlenül a védelem előtt futballozik, elvégezve a "piszkos munkát" a másik három középpályás, Florent Malouda, Franck Ribéry és főleg Zinédine Zidane helyett. Ebből a szempontból meglepő, hogy Makelele neve mellett a FIFA statisztikáiban csak hat labdaszerzés áll négy összecsapás alatt, Vieira viszont 19 alkalommal szerelt sikeresen. Arról nem is beszélve, hogy ezzel együtt a támadásokból is alaposan kivette a részét: máris két gól és két gólpassz áll a neve mellett.

Az egyik legkülönlegesebb eset a brazil Zé Robertóé, aki a selecaóban védekezőbb felfogásban kénytelen játszani, mint klubjában, a Bayern Münchenben. Ott kifejezetten támadó középpályásnak számít, a válogatottban viszont Kaká és Ronaldinho mögött defenzív szerepkörbe kényszerül. Sokan azt gondolták, hogy a focista számára ez a feladat nem ideális, de Zé Roberto az első négy mérkőzésen még az ezen a poszton sokkal jobbnak tartott Émersont is felülmúlta, hiszen 17 labdát szerzett, és csak kétszer veszítette el a labdát. Émerson, igaz, kevesebb percet töltve a pályán, csak nyolcszor tudott sikeresen szerelni.

A labdaszerzések szempontjából a FIFA ranglistája szerint ott van az élcsoportban az olasz Gennaro Gattuso, a német Torsten Frings vagy éppen az argentin Javier Mascherano is, ami nem meglepő, lévén őket a világ legjobb védekező középpályásai között szokás emlegetni. A nemzetközi szövetség statisztikái alapján azonban a legtöbb megszerzett labda egy olyan focista nevéhez fűződik, akit azért nem szokás a világklasszisok közé sorolni: az ukrán Anatolij Tyimoscsukról van szó, aki öt találkozó (összesen 480 perc) alatt 32 alkalommal vette el a labdát az ellenfelektől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy őt viszont csupán négyszer szerelték, akkor a focistát valóban a torna egyik nagy felfedezettjének nevezhetjük.

Box-to-box középpályás

A középpályásoknak rengeteg alcsoportja létezik, ezek közül az egyik a kimeríthetetlen fizikai tartalékokkal bíró, tripla tüdőkapacitással megáldott örökmozgó. A box-to-box középpályás végtelen akkumlátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között, kitaposva minden gyeptéglát és ellenfél vádlit. Jeles képviselői: Patrick Vieira, Michael Essien, Arturo Vidal.

Hamis kilences

A 9-es centerposzt sokáig az erős, magas, atletikus alkatú, ám statikus játékosok sajátja volt. Az angol stílus ellenpólusaként - elsősorban a pozíciós, labdatartó játékot preferáló csapatok -, más stílusú csatárt kezdtek alkalmazni, olyat, aki ugyan gyengébb fizikumú, de gyors, kiváló technikai képzettségű és kiemelkedően jól lát a pályán. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidekuti Nándor volt.

Inverted fullback

Egy viszonylag új szerepkör. Legegyszerűbb talán úgy meghatározni az inverted fullback fogalmát, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát és nyújt a középpályásoknak nagyobb szabadságot. Ha a csapat védekezik, akkor a szélső védő szerepét veszi fel. Az egyik fázisban védőként teszi a dolgát, a másikban pedig a belső középpályás pozícióban biztosítja a területet. Hozzátesszük, hogy a támadófázisban sem minden esetben húzódik előre, időnként klasszikus szélső védőként viselkedik.

Taktikai fogalmak és játékfilozófiák

A modern labdarúgásban a taktika és a mögötte álló filozófia kulcsfontosságú a sikerhez.

14-es zóna

A pályát felosztjuk függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre. Így kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ezt nevezzük a 14-es zónának, másképpen “lyuknak”. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. A 14-es zóna tehát a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van. Máig sokan használják a koncepciót: ilyenkor ez a terület a támadások célja, a támadásvezetések során ide szeretnék eljuttatni a labdát, méghozzá a beadások elkerülésével. Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak. Ez a gyakorlat nagyon hasonlít a kényszerítőzésre - csakhogy amíg legjobb tudomásom szerint kényszerítőnél oldalirányba történik a passz, addig itt előrefelé. Konkrétabban: egy hátvéd felpasszolja a labdát a támadónak, a támadó egy érintéssel visszateszi a labdát egy felfutó középpályásnak. Innentől kreativitás kérdése, mit kezdenek, a lényeg a mozgás, amivel egy vagy akár két védelmi vonalat is át lehet törni. Szükséges hozzá szemfülesség és jó passzkészség a védőtől, jó hátrafelé játék és labdakezelés a csatártól, valamint előrelátás és mozgás közbeni labdakezelés a középpályástól. Lényegében egy háromszögelésről van szó, de sokkal nagyobb területen. Javasolt magyar használat: a bennem lévő bürokrata mosolyogna egy “átadás-átvétel”-megnevezésen, de egy “feladás-átadás” is működhet.

Átmeneti fázis

A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis. A kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. Előbbi természetesen a támadásból védekezésbe való átmenet, utóbbi a támadásból védekezésbe való átmenet. Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat. A támadások során a játékostársak egymáshoz viszonyított helyezkedése befolyással van egy esetleges labdavesztés utáni hatásos és azonnali visszatámadás minőségére és hatékonyságára. A megfelelő távolságtartás eleve befolyásolja a labdatartás hatékonyságát, sőt gyakran segít megelőzni a labdavesztést magát. Ami a védekező mozgásokat illeti: ha egy védekező játékos eredeti pozícióját üresen hagyva előretör annak érdekében, hogy a labdás ellenfelet támadja, maga mögött területet nyit. Ezért ilyenkor szükség van egy társra, aki az előrenyomuló területét fedezi, biztosítja. Két megközelítés létezik. Az első szerint a labda környékén helyezkedő csapattárs biztosítását jelenti.

Cadrage

Az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. A “cadrage” nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. A “cadrage” mindig egy darab játékos helyezkedését írja le, nem a teljes csapatét. Feltételezi, hogy a játékos alkotja a sáncot, a mögötte lévő területre tilos a belépés, kialakítja a “csapatblokk” tudatát, egyszerre figyeli a labdát és a mögötte lévő játékost és ahogy más sportágakban is, van passzív és aktív formája is. A kifejezést általában a sakk világában használják, pedig angol nyelvterületen a futball szaknyelvben is előfordul.

Catenaccio

A catenaccio az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével. (Hegedűs Henrik definíciója.) A stílus legnagyobb képviselője a Helenio Herrera által vezényelt “Grande Inter” volt a hatvanas években.

Klubfilozófia és futballstílus

Ebben az esetben egy bizonyos koncepció áll az átigazolási politika és a csapat fejlesztése mögött. Egy hosszútávú működési struktúra felépítése a cél, ami eleinte az eredmények rovására is mehet. A vezetőség és a stáb kialakít egy filozófiát (esetleg az új edző személyével “érkezik” maga a filozófia is), aminek a klubnál minden területen folyó munkát alárendelnek. A filozófia képi megjelenítődési formája a labdarúgó pályán. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub. A futball elvi síkon való megközelítése egy egységes, harmonikus játékkép formájában. „Stílus az, amiben egy csapat megjeleníti a tudását. A stílus kifejezi egy csapatnak a csapatjátékban, vagy az egyénnek a technikai felkészültségét. A csapatjáték részleteire jellemző játékelgondolás képi megjelenítődése a pályán, vagyis amit gondolnak a játék részleteiről.

Gegenpressing

Egy csapat a labda nélkül alapvetően három védekezési módszert alkalmazhat: letámadja az ellenfelet, visszahúzódik vagy visszatámad. A gegenpressing az utóbbi: alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés: a Barcelona hat másodpercet adott magának a labda visszaszerzésére, Jürgen Klopp Dortmundja (innen a német elnevezés) már öt másodpercben és a labdahordó létszámfölényes zaklatásában határozta meg az eljárást.

Half space

Virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek. Stratégiai megfontolásból - a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva - a középső rész számít a legértékesebb területnek, a lehetőségek pedig aszerint csökkennek, minél inkább a szárnyak felé terelődik a játék. A half space ugyanakkor látási (onnan is belátható a kapu) és helyezkedési (nem kell háttal állni a játéknak) is előnyt nyújt úgy, hogy a lehetséges opciók száma sem csökken a középső területhez képest.

Aszimmetrikus formáció

A formációk nem minden esetben szimmetrikus struktúrák. Az edző direkt aszimmetrikus formációra is ösztönözheti csapatát.

Játékos akciók és mozgások

A labdarúgásban a játékosok egyéni mozdulatai és interakciói is kulcsfontosságúak.

Interception

A labda megszerzése, “lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.

Kiürít

A védekező játékos a saját tizenhatosa környékéről kizárólag tisztázási céllal lábbal vagy fejjel “eltakarítja” a labdát.

First touch

Talán a legkifinomultabb kifejezés, mind a mozdulatsor leírását, mind a jelentéstartalmat tekintve. A labdarúgásban ugyanis nem mindegy, hogy valaki csak egyszer érhet a labdához (egyérintő), egy labdát úgy rúg meg, hogy nem hagy időt a lepattanásra (kapáslövés), a labdát megszelídíti a játékos (leveszi), vagy magához rendeli úgy, hogy valójában nincs benne az orientáció (átveszi). A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább. Ha a first touch nincs rendesen kivitelezve, a játék csuklani kezd, a támadás megakad, a védő visszaér, az ajtó bezárul. A first touch 50%-ban praktikus, 50%-ban esztétikus, csak észre kell venni, ha felbukkan.

Rögzítés

Nagyon jó leíró, aktív szavaink vannak, amelyek a védekező fázisban történő akciókra vonatkoznak: rácsúszik, lefogja, leköti, lezárja, akadályozza. Miért ne lehetne hasonlót támadásban is? Ezzel a kifejezéssel azt írjuk le, hogy a támadásunknak milyen hatása van az ellenfélre nézve. Franciául akkor használják, amikor egy (jellemzően labdaügyes) játékos rávezeti a labdát az ellenfélre, aki kénytelen kilépni rá, sőt, hozzátolódik a teljes csapatblokk. A labdás ezzel „rögzíti az ellenfelét”, de ezzel teret szabadít fel a társainak (saját csapat), akiket egy jól ütemezett rövid passzal vagy egy átfordítós keresztlabdával meg tud találni. Az így megtalált csapattárs ezáltal szabadabban vehet levegőt, az ellenfélnek pedig vissza kell tolódnia. Hasonló jelenséget ír le, mint az angol „overloading”, de amíg az a létszámfölényes helyzetre vonatkozik, addig itt arra, hogy a labdás játékos azt váltja ki a védőjéből, hogy megmarad a helyén.

Jelkötőanyag (Fejek)

A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot. Ez a jel kötőanyag, ami a kooperációt, az egységes működést megteremti. A játékosok, akik a jel által kiváltott információáramlás révén összekapcsolódnak, együttes döntést kell hozzanak. A jel ugyanakkor értelmezhető katalizátorként is. Forrás: Sisa Tibor - Döntésképesség és kreativitás fejlesztés a labdarúgásban II. Az edző a „fejek” révén könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat. A „fej” bizonyos kompetenciákkal kell rendelkezzen az irányítói feladat ellátásához. A kereten belül a kilétét kijelölheti az edző, de összeszokott csapatoknál spontán is kialakulhat. Több fej is lehet csapaton belül. „Elhelyezésük” a pálya tengelyében szerencsés. Példa: vesztes állásnál az edző jelzi a fejeknek, hogy a védekezési vonalat hátul (vagy elöl) hol szeretné meghúzni. Forrás: Sisa Tibor - Döntésképesség és kreativitás fejlesztés a labdarúgásban II.

A belső védő a forgatás előtt külsővel tolja meg a labdát. Forrás: Sisa Tibor: Döntésképesség ...

Teljesítménymérési statisztikák a labdarúgásban

A mérkőzések szünetében látott hagyományos statisztikák sok esetben homályos, nem kellően pontos képet adnak egy-egy meccs erőviszonyairól, alakulásáról. Ezért az utóbbi években olyan statisztikai modellek bukkantak fel, amelyek a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt.

Expected Goals (xG)

Ez a helyzet a Expected goals (xG-modell, lásd. Ez egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből. A támadók helyzeteinek mérésére szolgáló expected goal mutatótól szükséges megkülönböztetni a kapusok teljesítményének értékeléséhez használt hasonló statisztikát. Ez utóbbi érték ugyan előbbihez hasonlóan azt mutatja meg, hogy az adott körülményekből leadott lövésből mekkora valószínűséggel születik gól általában, mivel azonban erre a statisztikára a kapusok szemszögéből van szükség, ebbe már csak azok a lövések számítanak bele, melyek el is találták a kaput, az érték pedig a már leadott lövés erősségétől is függ. Más megfogalmazásban az xG a lövés leadását közvetlen megelőző pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét, míg az xG2 a lövést közvetlen követő pillanatban.

Expected Assists (xA)

Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA ugyanakkor megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát. Ebből következik, hogy az xG-hez hasonlóan egy-egy lövés előtti passz xA értéke is 0 és 1 között váltakozhat.

xGChain

Az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). Az xGChain értékének meghatározásakor rögzítenek minden labdabirtoklási ciklust („A” csapat birtokolja a labdát, „B” csapat nem érinti azt). Rögzítik az ezek során kialakult lövéseket, majd összeadják az ezekhez tartozó xG-értékeket. (Ha egy akción belül többször is próbálkoztak, csak a legmagasabb értékkel rendelkező lövést számolják).

Minőségi statisztikai modellek és passzátjátszás

A hagyományos statisztika olykor képtelen visszaadni a hatalmas minőségi különbséget átadás és átadás közt. Például, egy jó passzként kerül be a statisztikába, ha az egyik belső védő nyomás nélkül a másiknak passzol. Bonucci hosszú labdájánál tíz belga védő helyezkedett a labda vonala mögött - az akció mégis góllal végződött. Ez a jelenetsor remekül rámutat arra, hogy egy-egy akció minősége és hatékonysága attól függ, egy átadással hány ember lett átjátszva. A játékost és a csapatot is pontozzák. Egy pont jár például egy csapatnak vagy egy játékosnak minden egyes átjátszott ellenfél után. Fontos ugyanakkor: csak azok az átadások számítanak, amikor egy védő át lett játszva. Érdekesség, s mint a felsorolásnál látható is, nemcsak a passz adóját, de annak fogadóját is díjazzák. - Előbbi esetében a labdabirtoklás 52-48 százalék, a lövések száma 18-14, míg a szögleteké 7-5. - Utóbbi számításai szerint 402 pont a 341 ellenében a mérleg már a német javára billen.

Egyéb fontos információk

Ne feledjétek, hogy elindult a Megyék Csatája - Országos E-sport Verseny regisztrációs szakasza.

tags: #szurke #jatekosok #fifa

Népszerű bejegyzések:

• A legendás Jordan Space Jam kosárcipőkről
• Játékosstatisztikák a Ferencváros TC – Ludogorets meccsről
• Ügynökök a modern futballban
• BL-szponzoráció világa
• a Népstadiontól a XXI. századi sportfellegvárig