Szurkolói buszok és a sporteseményeket kísérő események: Feszültségek, incidensek és tragédiák
A sportesemények, különösen a labdarúgó-mérkőzések, gyakran generálnak felfokozott hangulatot, amely nem ritkán vezet incidensekhez, sőt, tragédiákhoz is. A szurkolói buszok kulcsfontosságú szerepet játszanak a csapatok követésében, de az utazások során, és a mérkőzések helyszínén is felmerülhetnek váratlan helyzetek, a rendőrségi intézkedésektől kezdve a súlyos balesetekig.
Szurkolói buszok ellenőrzése és incidensek külföldön
Nemzetközi mérkőzések alkalmával gyakori a szurkolók fokozott ellenőrzése és a feszült helyzetek kialakulása. Az nso.hu idézte az utazás egyik szervezőjét, Poszpischek Tamást: "A négy buszunkból egy továbbhajtott, hármat viszont megállítottak a rendőrök, már rohamrendőrök is érkeztek a helyszínre. Nagyjából százötven-kétszáz drukkerről lehet szó". A rendőrök azzal vádolták a szurkolókat, hogy kifosztottak egy benzinkutat Velencénél. Molnár-Tóth Marianna főszervező viszont arról tájékoztatta a Nemzeti Sport Online-t, hogy a Milánó közelében megállított magyar buszokat nem benzinkút kifosztásának vádja miatt állították meg a rendőrök. Állítása szerint a szurkolói buszokon pirotechnikai eszközöket kerestek és koboztak el a magyar szurkolóktól.
Az Eb első fordulójából öt meccs kapott kiemelt rendőri védelmet a huligánok miatt, köztük az Anglia-Oroszország találkozó is. Az oroszok többsége Olaszországból vagy más szomszédos országokból gépkocsival érkezett Franciaországba. Ennek ellenére egyetlen orosz huligánt sem tudtak letartóztatni a rendőrök - ismerte el az ügyész. A prefektúra csak két oroszt utasított ki a Franciaországból azonnali hatállyal, de ők kevésbé súlyos cselekményeket követtek el. Az ügyész szerint ugyanakkor az elmúlt három napban nem volt hiba a rendőrség munkájában. A péntek és szombat esti incidensekben 35-en sérültek meg a városközpontban, szinte mindannyian brit szurkolók.
A három napig tartó marseille-i erőszakhullám miatt Bernard Cazeneuve belügyminiszter felszólította az illetékeseket, hogy a mérkőzéseknek otthont adó városokban korlátozzák az alkoholtartalmú italok értékesítését. Ez a meccsek előtti estén és a mérkőzések napján a közterületekre és a stadionok környékére vonatkozik. "Tudjuk, hogy vannak durvább belga szurkolók, de azt is tudjuk, hogy tegnap este például a lyoni ultrák keresték az összetűzéseket a belgákkal, ezért felléptünk" - fogalmazott Michel Delpuech prefektus a France Info hírrádióban. A közép-franciaországi városban hétfőn játsszák az első rangadót, 21 órakor Belgium és Olaszország nemzeti válogatottja a nemrég felavatott 59 ezer férőhelyes új stadionban csap össze. A résztvevő csapatok szurkolói csoportjainak mindennemű alkoholtermék értékesítése tilos - jelentette be hétfőn a prefektúra.
Tragikus baleset Romániában: PAOK szurkolók
Súlyos balesetet szenvedett Romániában egy Görögországból Franciaországba tartó kisbusz. A frontális ütközésbe torkollott egy előzés Romániában: a Görögországból Franciaországba tartó kisbusz balesetében heten meghaltak. A járműben a PAOK szurkolói utaztak Lyon felé. A baleset a Temes megyei Lugoshely térségében történt azt követően, hogy a kisbusz megelőzött egy tartálykocsit, de egyelőre tisztázatlan okból nem sorolt vissza teljesen a saját sávjába, hanem fékezés nélkül frontálisan összeütközött a szemből érkező nyergesvontatóval, amely a tartálykocsi elé lökte a buszt - írja a Tények. A 8+1 férőhelyes kisbuszon tízen utaztak. Hat személy - köztük a jármű vezetője - a helyszínen, egy hetedik utas pedig néhány órával később, a kórházban halt meg. A többi három utas is megsérült, őket kórházba szállították. A DN6 jelzésű főúton több mint három órán keresztül mindkét irányban szünetelt a közlekedés Lugos és Karánsebes között. A hírek szerint a kisbusz a szaloniki PAOK labdarúgócsapat szurkolóit szállította Lyon felé, ahol a görög csapat csütörtökön lép pályára az Olympique Lyonnais ellen az UEFA Európa Liga mérkőzésén.
A magyar-román futballrangadók feszültsége és a szurkolói összecsapások
A magyar-román focimeccseken a súlyos szabálytalanságok, megdöbbentő jelenetek és véres sérülések sem voltak ritkák. A legdurvábbnak talán az 1958-as mérkőzés számít, utána a nagyválogatottak 46 évig nem játszottak barátságos találkozón egymással. A sporttörténeti adatok áttekintésekor furcsa kép bontakozik ki előttünk: magyar és román válogatottak viszonylag ritkán játszottak barátságos mérkőzéseket a második világháború után. A magyarfutball.hu szerint Ceausescu idején egyetlen olyan meccs akad, amelyet nem nemzetközi selejtező keretében rendeztek meg. Az, hogy Romániával alig játszott a magyar válogatott (23 találkozó 1931 óta), miközben nyugati szomszédunkkal, Ausztriával világrekord-közeli (136) az egymással vívott meccsek száma, nem véletlen.
Az 1958-as bukaresti "barátságos" meccs
A legfontosabb ebből a szempontból egy 1958-as bukaresti "barátságos" találkozó volt. A bukaresti Augusztus 23 Stadionban rendezett mérkőzésnek már a helyszíne is a román nemzeti törekvések újjáéledésének jelképe volt. E stadionban gyűlt össze százezer néző. A levert 1956-os forradalom után nemcsak Magyarországon, hanem Romániában is megkezdődött a megtorlás. Az 1958-as bukaresti focimeccset ebben a nyomott hangulatban rendezték meg. Fodor János szintén erre a találkozóra hívja fel a figyelmet a Román-magyar kapcsolatok a kommunizmus időszakában című munkájában: "...még érzékenyebbé tette a helyzetet az ősszel megrendezett barátságos labdarúgó mérkőzés a román és a magyar ifjúsági, valamint felnőtt válogatott között. A játék közben és végén rendbontások történtek, az atrocitások elszenvedői magyar szurkolók, illetve játékosok voltak. Bottoni kiemeli, hogy a szovjet diplomácia figyelmét is felkeltette az eset. A bukaresti mérkőzésen kint volt ugyanis a szovjet nagykövet, így szemtanúja lett az ott kitört botránynak. Romániában ekkoriban kezdődött a "nemzeti kommunizmus" építése, ekkor számolták fel gyakorlatilag a székelyföldi magyar autonómiát is. Bottoni szerint 1959-ben Moszkva kritikusabb hangot kezdett megütni a román nemzeti törekvésekkel szemben. Ebben a kolozsvári magyar egyetem felszámolása, a Babes és a Bolyai egyetemek kényszerű összevonása is szerepet játszott, de a másik tényező "...valószínűleg az 1958. október 26-ai román-magyar 'barátságos' labdarúgómeccs alatt Bukarestben kitört botrány" lehetett.
A Népsport 1958. október 27-ei, címoldalas cikke szerint a magyarok "nagy küzdelemben" győztek 2:1-re Románia ellen. A meccs előtt Baróti Lajos szövetségi kapitány felhívta a figyelmet arra, hogy "kemény küzdelemre van kilátás". A nagyválogatottak mérkőzése így már eleve felfokozott hangulatban indult: "Az első percekben igen kemény küzdelem alakul ki, többször szabálytalan belemenések miatt a játékvezetőnek meg kellett állítania a játékot. Főleg Macri, a románok balhátvédje szabálytalankodik sokat" - írta a magyar tudósító. Az indulatok a második félidőben szabadultak el, az 53. percben. Még ugyanabban a percben a magyar válogatott csatára, Budai egy vetődésnél megrúgta Tomát, a román kapust, akinek felszakadt a fejbőre. A 67. percben az egyetlen román gól szerzője, Dinulescu sípszó után lőtte a hálóba a labdát, a játékvezető ezért figyelmeztette. Válaszul Dinulescu mondott neki valamit, mire Saar leküldte a játékost a pályáról. Dinulescu azonban nem akart lemenni, ami óriási füttykoncerthez vezetett, a Népsport szerint percekig állt a játék. A magyar csapat ekkor a partvonal mellé vonult, és várta, hogy mikor folytatódik a mérkőzés. A kiállítás után megváltozott a játék képe, és a magyarok két gólt szerezve megnyerték a mérkőzést. A Népsport szerint ugyan "a játékvezető a szabadrúgásokkal rendszerint a román csapatot sújtotta", és voltak "kifogásolható döntései", ám "ezek mindkét csapatot egyformán sújtották".
Későbbi feszült találkozók
Másnap, október 28-án a Népsport így jellemezte a bukaresti lelátó hangulatát, utalva a Dinulescu kiállítása utáni közjátékra: "Kétségtelen forró, izzó volt a légkör, s a 'viharszünet' alatt is olyan jeleneteknek lehettünk tanúi, amelyek egyáltalán nem méltóak egy ilyen baráti találkozóhoz. A fanatikus szurkolók egy része szinte arénává változtatta a pályát, a nemes vetélkedések színterét. Egy embernek, Elmar Saar szovjet játékvezetőnek köszönhető, hogy a mérkőzés mégis simán véget ért."
A 46 éves mosolyszünet közben a legkiélezettebb helyzet 1972-ben következett be. Ekkor a budapesti és bukaresti - szintén felfokozott hangulatú - meccsek után sem született döntés az Eb-selejtezőben a továbbjutásról. A bukaresti meccsen a közönség egy része a magyar himnuszt énekelte, válaszul a román hangorkán igencsak félelmetes volt. A harmadik, mindent eldöntő meccset május közepén semleges helyszínen, Belgrádban rendezték meg. A pályán a szó legszorosabb értelmében is küzdő játékosok rendkívül idegesek voltak. Kű Lajos például - akinek már a beállítása eleve kérdéses volt a csapatba - úgy csapott össze Deleanuval, hogy a magyar játékost vérző fejjel kellett levezetni a pályáról. Ennek ellenére úgy kiabált Illovszky szövetségi kapitánynak, hogy a nézőtérre is felhallatszott: "Ne, Rudi bácsi... könyörgöm, ne cseréljen le!" A magyarok a meccs hajrájában megszerezték a döntőnek bizonyult gólt, és ekkor aztán elszabadultak az indulatok. A román kapus, Raducanu hasba rúgta a kapura törő Benét. A Népsport 1972. május 19-ei összefoglalója szerint "nehéz visszaadni, mi minden történt a belgrádi Partizan Stadionban az után, hogy a játékvezető hármas sípszava a mérkőzés végét jelezte. Az újságíró szókincse szegényes ahhoz, hogy az emberi érzelmek végtelen határait bebarangolva, csak hozzávetőlegesen is érzékeltesse a két tábor hangulatát. A román szurkolók egy része nem bírt keserűségével és csalódottságával; tüzet rakott az ülőhelyek farácsaiból."
1981-ben a világbajnoki szereplés volt a tét, amikor Mészöly Kálmán - a selejtezőket végül sikeresen záró - csapata szerepelt Bukarestben. A hangulat ekkor sem volt túl barátságos. A Népsport szeptember 24-ei tudósítása így hangzott: "Amit a nemzetközi szinten elismert közönségszervezés és nyugodtan mondhatjuk, a korszerű technika is tud, az itt, ezen a mérkőzésen 'be volt dobva'!" A csapatok szakvezetői ezért úgy döntöttek, hogy "a játékosok a pályán melegítsenek, szokják a hangzavart, a biztatást, és a maroknyi magyar csoport ellenszurkolását."
A rendszerváltás után a két válogatott egy darabig megint nem játszott egymással, és csak nemzetközi selejtezőkben találkoztak. Budapesten többször kifütyülték a román válogatottat, de a mélypontot talán az 1998-as pesti meccs után érték el a magyar szurkolók. Az október 14-én rendezett Eb-selejtezőt követően kövekkel dobálták meg a románok buszát. Ezután a bukaresti 1999-es visszavágó is feszült - egyes szemtanúk szerint félelemkeltő - hangulatban zajlott. A magyar és a román labdarúgó-válogatottak 2013. március 22-én zárt kapus meccset játszanak. A döntés oka jól ismert, a tavalyi magyar-izraeli barátságos mérkőzésen történt rasszista bekiabálások miatt a nemzetközi szövetség Magyarországot rendkívül szigorú büntetéssel sújtotta a - továbbjutás szempontjából akár döntő fontosságúnak is nevezhető - világbajnoki selejtezőn.
Dzsudzsák bevarrta a labdát a román kapuba
A Ferencváros szurkolói buszának története és a klubbal való konfliktusok
A ferencvárosi klubvezetés és a csapat meccseit bojkottáló tábor tagjai közötti harcban Kubatov Gábor egyik fegyvere a stadionból való kitiltásokkal való példálózás. "A Fradibusz volt régen, s van ma is. A szervezőjével, Végel Tomival jó viszonyt ápoltam. Nagyon tehetséges volt, remekül megszervezte, hogy a vidéki fradisták közösségi alapon intéztek maguknak buszt. De a Tomi a lelátón fojtogatta az egyik szurkolótársát. Ez dokumentálva van, ő az egyike a tizennégy kitiltottnak. A legnagyobb sajnálatomra" - mondta Kubatov Gábor. A ferencvárosi klubelnök szavaiból egy következetesen végigvitt, tiszta eljárásra következtethetünk, amelynek a végén egy magáról megfeledkezett szurkoló jól megérdemelt büntetéseként nem látogathatja többé a Fradi meccseit. Ahogy a Fradi vezetése és a csapat meccseit bojkottáló szurkolók közötti viszonyt eddig fejtegettük, látni lehetett, hogyan romlott meg a táborral évekig egyeztető Kubatov és az ultrák viszonya. A stadionból való kitiltások némelyike pedig azt mutatja meg, hogy próbálja igazolni a ferencvárosi vezetés a saját szurkolóival folytatott háborút.
A Fradibusz és Végel Tamás története
A főszereplő, a húszas éveiben járó Végel Tamás egy Baja melletti faluban nőtt fel és eleinte a szüleivel járt fel a nagyobb Fradi-meccsekre. Középiskolásként már baráti társasággal vágott neki az oda-vissza 400-500 kilométeres útnak és sokszor előfordult, hogy egy kései meccs után egész éjszaka utazva, állomásokon csövezve ért haza. Az első út az akkor még NB II.-es Fradi egyik meccsére vezetett. Az utazásból barátságok, társaságok alakultak, többször megismételték, majd Végel egyetemista lett, Pestre költözött. Ekkor jött a gondolat, hogy a bajai utak mintájára érdemes lenne összegyűjteni a vidéki fradistákat és olcsóbbá, kiszámíthatóvá tenni a felutazást a számukra. Végül 2011 tavaszán indult el a buszhálózat kiterjedt formában; az ország minden részéről szállítottak szurkolókat a Fradi-Videoton rangadóra. A mérkőzés a pályán és az utazás terén is okozott gondokat: a Fradi kapott egy ötöst otthon, a buszszervezők pedig mínuszba kerültek. Azonban a drukkerek maguk dobták össze kétszázasával a különbözetet. Ez is jelezte, van igény erre a szolgáltatásra, és lendületet kapott a Fradibusz.
A Fradihoz való viszonyáról Végel azt mondta, hogy ellentmondásosan alakult. A Kubatov-érában a klub eleinte a tűrt kategóriában hagyta a közösségi alapon szervezett buszoztatást, nem bántotta, de nem is segítette. Ráadásul az utazók nemcsak jegyet vettek a meccsre, fogyasztottak a büfében, hanem még a szurkolói boltban is rendre súlyos összegeket hagytak ott, vagyis jelentős forgalmat generáltak. Végel pedig úgy érezte, a klubelnök egy idő után tisztelte azt, amit ő és a szervezői elértek, rendszeres kommunikáció alakult ki köztük. Ahogyan a Fradi-tábor és Kubatov Gábor viszonyát taglaló írásunkban jeleztük, 2013-ban történt a kenyértörés, és ebben a történetben is ez az időszak lett a fordulópont. Csakhogy itt nem az MTK elleni meccs molinós botránya, hanem az Újpest elleni derbin történtek hoztak változást. "Innentől kezdve Kubatov Gábor mindent másképp csinál, 180 fokos a fordulat, egy teljesen más vezetőről van szó" - állítja Végel. Ő úgy érzékelte a változást, hogy Kubatov személyes beszélgetésben kérte számon rajta azt, hogy a pályára szaladók között olyanok is voltak, akik a Fradibusszal jutottak el a meccsre.
A buszhálózat egykori szervezője úgy emlékszik vissza, hogy az újpesti meccsre 200 jegyet kaptak a klubtól a fradibuszosok, legalábbis az ígéret erről szólt. Végel lenyelte a békát, azonban jött az újabb bukfenc: aláírattak vele egy nyilatkozatot, hogy a jegyek tulajdonosai a Megyeri útra kizárólag az akkor indult idegenbeli buszoztatás igénybevételével juthatnak el az Üllői útról. Ebben a nyilatkozatban szerepelt egy olyan kitétel is, hogy ha mégsem a klub szervezte buszoztatással jut el az újpesti stadionba, akkor Végel Tamást kitiltják a Ferencváros meccseiről. Végel nem foglalkozott ezzel, maga is metróval ment Újpestre. Ekkor már javában épült a Fradi új stadionja, és egyre fokozódott az érdeklődés az augusztusra tervezett nyitómeccs iránt. A szurkolók lázban égtek, a buszhálózat szervezői pedig minden eddiginél több utasra számítottak, úgy tűnt, akár 2-3000-en is érkezni fognak az avatóra. Június elején személyes találkozóra is sor került, amelyen kiderült, hogy a buszosok az új stadionba is bérleteket kapnak majd. "Ne piszkíts oda, ahonnan eszel" - jegyezték meg és nyomatékosították, hogy Végel a továbbiakban ne hangoztassa a politikai nézeteit. Néhány nappal később kiderült, hogy az új Üllői úti stadionba felszerelik a vénaszkenneres beléptető rendszert, amiből az ultrák nem kérnek azóta sem. Végel úgy érezte, választania kell a klub és a kint maradás mellett döntő szurkolók között. Rövid dilemma volt, egyértelmű volt, azokkal tart, akikkel évek alatt számtalan élményt szerzett. Lemondásakor utalt arra is, hogy az addig megosztott Fradi-táborban voltak olyanok is, akik nem nézték jó szemmel a ténykedését, azzal támadták, hogy túl jó viszonyt ápolt a klubvezetéssel.
A lemondása napján kapott egy érdekes telefont: Nyíri Zoltán, a Ferencváros operatív igazgatója kereste meg, hogy Kubatov Gábor üzenetét tolmácsolja. A szkenneres beengedés bejelentésével és a magyar viszonyok között elszállt jegyárakkal a Chelsea elleni nyitómeccs iránti érdeklődés is megcsappant. Végel elkísérte a csapatot Máltára is, utána érdekes látogatás zajlott a boltjában. Szabó "Szőke" Ferenc, a Fradi Security szurkolói koordinátora és egy társa állított be, Végel mégsem gondolt semmi különösre, mert jó viszonyt ápolt velük. Azt rótták fel Végelnek, hogy a máltai meccs alatt a "szeku" ellen lázított, szidta a biztonságiakat. Egy szemtanúra - egy szurkolótársra - hivatkozva állították ezt. Végel szerint nem volt ellenséges hangulatú a beszélgetés, bár Szőkéék utaltak arra, hogy lehetnének barátságtalanabbak is. Végül még vásároltak is a boltban és távoztak. Az FTC-vel a nyár után teljesen megszakadt a kapcsolata, majd februárban a klub képviselői egy levelet vittek el hozzá személyesen. A Fradi ultrái még a tavaly nyári, Győr elleni idegenbeli bajnokin szurkoltak utoljára a csapatuknak, azóta Végel sem járt meccsen.
A Fradibusz név letiltása azonban jelezte, a klub sem akar tétlen maradni: áprilisban újraindult ugyanezen a néven, de immár a klub kezelésében a szolgáltatás. Nagyon olcsó árakon kínálta az utazást a klub, a koordinátorokat pedig apróhirdetésben keresték, telefont és meccsjegyet is ígérve a közreműködőknek. A buszszervező és a klub kapcsolata akkor vett váratlan "fordulatot", amikor áprilisban a már idézett rádióinterjúban Kubatov Gábor Végel Tamás kitiltásáról beszélt részletesen. Ez a kép a tavaly júliusi FTC-Rijeka EL-meccsen készült és egy kisebb társaság áll rajta. Ha jobban megnézzük, a csoportosulás tetején álló alak Végel, aki Kubatov Gábor szerint "fojtogatott". Végelnek a kép ismeretlen volt, de az esetet fel tudta idézni: a szurkolótábor tüntetőleg éppen kivonult a szektorából, és a kép jobb szélén álló, Fradi-mezes fiatalember is a többiekkel akart tartani. A képen az látszik, hogy az állítólagos fojtogató és a sértett fél között még állnak is mások. A rádióinterjú után Végel Tamás felháborodott, de tényszerű cáfolatot szeretett volna kapni. Előbb megkereste a klubot, helyesbítést kérve. Ezt nem kapta meg, így a rendőrséghez fordult, amelynek a Sporttörvény értelmében a Sportrendészeti nyilvántartásban - a klub közlése alapján - szerepeltetnie kellene Végel nevét. Az operatív igazgató azonban azt mondta, őt nem tiltották ki. A Fradibusz egykori szervezője felszólította a klubot, hogy küldje meg számára a hivatalos levelet a kitiltásról és mellékelje a felvételt, ami bizonyítja a neki felrótt fojtogatást. Arra is utalt egy nyilvános levelében, hogy a klubelnök egyszerűen összekeverhette valakivel. Végel Tamás kitiltása azért is érdekes történet, mert a kitiltottnak saját bevallása szerint esze ágában sem áll a Fradi meccseire kimenni, amíg nem változik meg a klub hozzáállása a szurkolókhoz. Nem tudni, hogy ezen az egy képen kívül van-e más bizonyíték, amire Kubatov Gábor alapozta határozott kijelentését. Az sem egyértelmű, hogy ha Végel fojtogatott volna, miért nem tettek ellene feljelentést. Azt sem lehet kizárni, hogy az FTC elnöke egészen egyszerűen "benézte" az esetet és összekeverte a valóban kizárt szurkolót és a Fradibusz korábbi főszervezőjét.
A stadionból valakit kitiltani ma kétféle jogalapon kell, illetve lehet. A klubtól független, kötelező eset, ha az érintett a sportrendezvényen történő részvételből történő kizárás, a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés vagy a szabálysértési kitiltás hatálya alatt áll. Ettől függetlenül azonban a rendező magánjogi szerződést köt, így főszabály szerint nincs szerződéskötési kötelezettsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak adhatna el jegyet, akinek akar: mint minden nyilvánosan meghirdetett kereskedelmi szolgáltatás esetén, itt is csak objektív, ésszerű indok alapján alkalmazható megkülönböztetés.
Buszrongálások Miskolcon
Több buszt is megrongáltak és ezzel milliós kárt okoztak a Ferencváros szurkolói, akik a hétvégén a Diósgyőr elleni bajnokira utaztak Miskolcra - írta a Minap.hu. Múlt vasárnap rendezték a DVTK-Ferencváros NB I.-es labdarúgó-mérkőzést (1-2), amelyre több száz Fradi-szurkoló is elutazott. A Ferencváros kilenc autóbuszt bérelt a Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt.-től, hogy a különvonattal érkező szurkolóikat a Tiszai pályaudvarról elszállítsák a Diósgyőr stadionjáig. "A rendőrség is külön kérte társaságunkat, hogy a szurkolókat a menetrend szerinti közlekedéstől teljesen elkülönítve, különjáratokon szállítsuk el a stadionba, de természetesen ennyi fradista felengedése a normál menetrend szerinti járatokra nagy kockázatot jelentett volna" - mondta Juhász János, az MVK villamosközlekedési igazgatója, hozzátéve, hogy gyakorlatilag mind a kilenc busz teljesen megtelt. "Három autóbuszon ablaküvegek törtek ki, a többi járművön pedig a belső térben keletkeztek sérülések, az üléseket, a belső burkolatokat rongálták meg ezek az emberek" - mondta Juhász János. A kár milliós nagyságrendű, amit a Ferencvárosnak kell megtérítenie. Az igazgató szerint a kárösszeget mindképp be fogják hajtani a klubon. "Egy autóbusz kivételével már az összeset helyreállították, köszönhetően annak, hogy az október 23-ai ünnep ellenére munkatársaim bejöttek dolgozni. Az átmeneti időszakban, a javítás alatt átszerveztük a reggeli csúcsidőszakot, így több helyen szóló buszok közlekedtek a csuklósok helyett" - tette hozzá az MVK vezetője.
Tragédia Kecskeméten: Az 1973-as buszbaleset
53 éve történt a szörnyű szerencsétlenség Kecskeméten. A Korhánközi úti buszos tragédia emlékét minden évben kegyelettel idézik fel. A vonat és busz ütközésének kecskeméti helyszíne mellett a helvéciai kopjafánál is leróják tiszteletüket az emlékezők. Megemlékezést idén is két helyszínen tartottak. 1973. január 30-án, kedden késő délután, szürkületben, esőben következett be a végzetes tragédia. A Kecskemétről Helvéciára tartó buszra 58-an szálltak fel, köztük gyerekek, és felnőttek. A Fülöpszállás és Kecskemét között menetrendszerűen közlekedő személyvonat a Korhánközi út sorompó nélküli átjárójában ütközött össze az autóbusszal, melyet 45-50 méteren maga előtt tolt. A helyszínen 24-en vesztették életüket, majd a kórházba szállítás közben, illetve a kórházban további 13-an. 11-en súlyosan, és 9-en könnyebben sérültek meg. Az áldozatok között két négyéves kislány is volt. Hónapokkal később még egy lány meghalt a balesetben elszenvedett sérülése következményeként.
A Korhánközi úti vonatszerencsétlenség során a legtöbb áldozat helvéciai volt. A nagyközség önkormányzata minden évben, így idén is megemlékezést tartott a helyi temetőben, ahol kopjafát állítottak emlékükre. Kecskeméten pedig a baleset helyszínén róják le tiszteletüket. Pénteken a helvéciai temetőben Marton Tamás diakónus, valamint az önkormányzat vezetősége, Balogh Károly polgármester, Nagyné dr. Balogh Csilla jegyző együtt emlékezett meg az áldozatokról, gyertyát gyújtottak és megkoszorúzták a kopjafát. Ezt követően Kecskeméten tartottak megemlékezést, a tragédia helyszínén állított "Átjáró az élet és halál között" elnevezésű emlékműnél, ahol a 37 talpfa és vasúti csavar az áldozatok emlékét idézi meg. A megható eseményen Kecskemét részéről Sipos László önkormányzati képviselő, Cseh Tamás, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, továbbá Helvécia részéről Balogh Károly polgármester, Nagyné dr. Balogh Csilla jegyző is részt vettek.
tags: #szurkoloi #buszt #allitottak
