A Stadionok Biztonsága és a Szurkolói Elégedettség: Tanulságok és Megoldások
Az idei rendezésű EB-n nem csupán a pályán történtek drámai események - gondolván itt Eriksen esetére -, hanem a lelátón is történt egy incidens, ahol egy angol szurkoló zuhant le a lelátóról. A Wembley Stadionban rendezett Anglia - Horvátország mérkőzésen az egyik angol szurkoló a kezdőrúgással egyidőben esett le a lelátóról, akit kritikus állapotban szállítottak kórházba. Ezek az események rávilágítanak a stadionbiztonság és a szurkolói élmény közötti szoros kapcsolatra, és arra, hogy a szurkolói elégedettség alapja a rendezett és biztonságos környezet.
Katasztrófák a Történelemben: Brit és Szovjet Példák
Európában a legismertebb stadionkatasztrófák a brit focihoz kapcsolódnak. A glasgow-i Ibrox Parkban 1902-ben 25-en haltak meg a Skócia-Anglia válogatott meccsen, amikor leszakadt egy korhadt lelátó. Ugyanebben a stadionban 1971-ben 66-an hunytak el, amikor egy Rangers-Celtic-rangadón az utolsó percben szerzett gól miatt kialakult tumultusban halálra taposták őket. Az 1980-as években a korszerűtlen stadionok, az elavult biztonsági szabályok és a futball-huliganizmus öt éven belül három borzalmas katasztrófához vezettek.
1985-ben egy harmadosztályú meccsen Bradfordban kigyulladt az egyik lelátó, amely ráomlott a tömegre. 56-an haltak meg. 1985. május 11. 56 szurkoló veszítette életét Angliában, amikor a Bradford stadionjának faszerkezete lángra kapott. A tv jóvoltából tízmilliók látták, amint Bradfordba beköltözik a pokol. A tömött lelátón nem sok ügyet vetettek a dologra, mivel a füstbombák hajigálása manapság meglehetősen elterjedt kellemetlenkedés a futballpályák környékén. Ám tíz perc után a füst helyén lángcsóva tűnt elő, és a korhadt fa meg a kátrány égni kezdett.
1985. május 29. A Heysel-tragédiát a hetvenes-nyolcvanas években jelentős futballhulliganizmus okozta. A mérkőzés az 1984-85-ös BEK sorozat döntője volt. A mérkőzést a tragédia ellenére lejátszották.
1989. április 15. Az FA-kupa sheffieldi elődöntőjére érkező liverpooli szurkolókat a stadion Leppings Lane felőli oldalán öt szektorban szerették volna elhelyezni, amelyek egyenként 1600-1600 embert tudtak biztonságosan befogadni. 14.30-ra, fél órával a mérkőzés kezdete előtt a kapu mögötti 3-as és 4-es szektor már zsúfolásig megtelt, ám az utcán még mindig szurkolók ezrei várakoztak, hogy a forgóajtókon keresztül bejussanak. A rendőrség megnyitotta a kapukat és a szurkolók beözönlöttek az alagúton át a lelátók felé, éppen a 3-as és a 4-es szektorok felé. Ám a lelátók ekkor már zsúfolásig tele voltak. A bent lévők közül néhányan a rácson keresztül próbáltak átmászni az üres szektorokba, vagy le a pályára. Sokáig élt az a közhiedelem, hogy a tömeg halálra taposta az áldozatokat, de valójában sokan már előtte, a kerítésnek nyomva fulladtak meg. 15 órakor elkezdődött a mérkőzés, ám nem sokkal később már halottak, sérültek és pániktól megzavarodott emberek tömege lepte el a játékteret, végül 6 perccel 15 óra után a játékvezető lefújta a mérkőzést.

1982 október 20-án a Szovjetúnióban, ezen belül Moszkvában, a Szpartak Moszkva-Haarlem UEFA Kupa mérkőzésen történt egy tragédia, amelynek részletei csak évekkel később kerültek nyilvánosságra. Ezt a szomorú történetet nem a Heyselben, vagy a Hillsborough-ban történtek homályosították el, hanem a szovjet diktatúra sajátos propagandája hallgatta el, próbálta éveken át meg nem történtté tenni, úgy csinálni, mintha semmi sem történt volna. Pedig a szovjet sporttörténelem legnagyobb nézőtéri tragédiájáról van szó. És hogy mennyire sikerült jól összekuszálni a szálakat? Olyannyira, hogy az áldozatok pontos száma a mai napig nem ismert. A házigazdák a mérkőzés 16. percében már Edgar Gessz szabadrúgásából megszerezték a vezetést. Ahogy múlt az idő, a csapatok úgy törődtek mindinkább bele az 1:0-ba és ezt a nézők is észrevették. Szép lassan ezrek kezdtek szállingózni a szektorok kijárata felé, mígnem a 90. percben egy már-már minden végső elkeseredést szimbolizáló szöglet után Szegej Szvecov és a holland védelem összehoznak egy gólt. A szektor kijárata felé tartó nézők visszafordulnak és rohannának vissza csapatukat ünnepelni. De síkos, jeges lépcsőkön ez lehetetlen, egy ezer fő körüli embertömeg kezd el hömpölyögni lefelé, megállíthatatlanul. Szvecov egy jó bő évtizeddel később azt mondta, bárcsak soha ne rúgta volna azt a gólt. És maguk a holland játékosok, akik ott voltak a pályán, is csak évekkel később értesültek, pontosan mi is történt. A Haarlem játékosait a pályán belül szolgálatot teljesítő rendőrök finoman az öltözőbe terelték, majd folyamatosan sürgetve és nyomás alatt tartva őket, a stadion mielőbbi elhagyására szólították fel. Másnap egyedül a Vecsernaja Moszkva napilap számolt be egy rövid kis blokkban, hogy baleset történt a stadionban a mérkőzés alatt. A nézők csak magukat okolhatják a szabályok megsértésért.
Tragikus Események a Magyar Stadionokban
Március 4-én a nagyszerűen szereplő Újpest fogadta a Ferencváros csapatát az alig hat éve átadott Megyeri úti otthonában. Hatvanfős rendezőgárda és százhúsz rendőr próbálta fenntartani a rendet, de a veszedelmes zsúfoltság miatt szinte prognosztizálható baleset már az első félidőben bekövetkezett. A felső sorok nyomása megdöntötte az alsókat, és az egymásra torlódó emberhullámok az elöl állókat a korlátokhoz szorították, melyek a hatalmas teher alatt összetörtek. Mintegy 40-50 ember zuhant be a pályára, néhányukat a mentőknek kellett ellátni. Az állóhelyek fölötti kisebb, fából készült büfé tetejéről közel száz szurkoló figyelte a mérkőzést. A nagy súly miatt ez az alkalmi tribün leszakadt, többen az alattuk levő zsúfolt lelátóra zuhantak.
Az előbbinél jóval súlyosabb baleset történt majd húsz évvel később, az 1947. május 4-én rendezett Magyarország-Ausztria válogatott mérkőzésen. Több mint negyvenezren szorongtak az ennél kevesebb néző befogadásra alkalmas falelátókon. A magyar csapat második góljánál az állóhelyi nézősereg egy része rázuhant az alatta lévő korzóülés közönségére. Egyszerre megmozdult a hatalmas „embererdő”, és a nyolc méter szélességben leszakadó lelátórésszel együtt vagy kétszáz szurkoló zuhant a mélybe. Szinte hihetetlen, hogy itt sem történt haláleset. A legsúlyosabb sérült, Varga Pál csigolya- és koponyaalapi töréseket szenvedett. Az egész életére nyomorékká lett fiatalembert később az FTC alkalmazta: negyedszázadon át volt a sporttelep pénztárosa, sőt, az Üllői úti székházban szállást is biztosítottak számára.
| Stadion/Helyszín | Dátum | Esemény típusa és következménye |
|---|---|---|
| Ibrox Park, Glasgow | 1902 | Korhadt lelátó leszakadása, 25 halott |
| Ibrox Park, Glasgow | 1971 | Tomultus gól után, 66 halott |
| Bradford | 1985. május 11. | Lelátó kigyulladása, 56 halott |
| Heysel, Brüsszel | 1985. május 29. | Futballhuliganizmus okozta tumultus |
| Hillsborough, Sheffield | 1989. április 15. | Túlzsúfoltság miatti fulladás |
| Luzsnyiki, Moszkva | 1982. október 20. | Tomultus jeges lépcsőkön, ismeretlen számú áldozat |
| Megyeri út, Budapest | 1941. március 4. | Zsúfoltság, lelátó összetörése, sérültek |
| Népstadion, Budapest | 1947. május 4. | Zsúfoltság, lelátó leszakadása, súlyos sérültek |
A Szurkolói Magatartás és Szervezés Kihívásai
A szurkolói magatartás és a rendezett szurkolás kulcsfontosságú a pozitív stadionélmény szempontjából, de gyakran szembesül kihívásokkal. A csapat teljesítményével való elégedetlenség, vagy a klub és a szurkolói csoportok közötti feszültség befolyásolhatja a hangulatot. A közelmúltban már megszokhattuk, hogy Diósgyőrben szervezett szurkolás nélkül rendezik a mérkőzéseket, miután a drukkerek elégedetlenek a csapat teljesítményével. Amikor a Magyar Kupában a Kecskemét ellen lépett pályára a csapat az elődöntőbe jutásért, a klub tájékoztatása alapján az ultraszektor (Q) az MLSZ által kiszabott zártszektoros büntetés miatt zárva volt. Ezt a szurkolók tudomásul vették, de felmerült a kérdés, hogy amikor a lelátói képekkel, a pyrotechnikával és a telt Q szektorral történik a klub promóciója, amikor a hangulat és a derbik atmoszférája nézőket vonz, akkor az rendben van-e. A szurkolók lépésüket nem a csapat ellen irányulónak tekintik, és továbbra is teljes mellszélességgel kiállnak a játékosok mögött.
2025. október 10. A Carpathian Brigade szurkolói felhívást intézett az örmények elleni meccs előtt. A szurkolói csoport korábban már együttműködésre szólította fel az MLSZ-t. Elérkezett az őszi hadjárat újabb állomása, melyen a nemzeti tizenegy és a mögötte álló 12. játékos közösen újfent egy telt házas hazai mérkőzésen gyűjthette be az elengedhetetlenül fontos három pontot. Az Örményország elleni találkozó előtt a szurkolói felhívás szerint gyülekezőt hirdettek a Verseny utcába, ahol 15 órától szerezhették be a koreográfiákat támogató relikviákat (póló, sapka, matricák). A stadiont a szokásos módon együtt közelítették meg, 16.45-kor indultak a Puskás Aréna felé. A mérkőzés első öt percében a csoport helyéül szolgáló középső szektor első tíz sorát üresen hagyták. A telt ház ellenére arra kérték a szurkolókat, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a figyelemfelkeltő kezdeményezéshez a kapu mögötti szektorokban. A 90 perc folyamán arra buzdították őket, hogy kövessék végig az előénekeseket, és dörrenjenek erőteljesen, egységesen.

Azonban nem minden szurkolói megnyilvánulás békés és szervezett. A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség két férfit csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetetett garázdaság bűntettével vádol. A vádirat szerint 2022. október 13-án este, a Groupama Arénában megrendezett Európa-liga Ferencváros - Crvena Zvezda labdarúgó mérkőzés előtt, a stadion előtti szervizútra érkezett egy taxi az utasaival, akik szerb szurkolók voltak. Ezt meglátva, a magyar drukkerek közül többen - köztük a vádlottak - odarohantak a taxihoz azért, hogy abból az utasokat kirángassák és bántalmazzák. Ennek érdekében kinyitották a taxi mindkét hátsó ajtaját és megpróbálták a bent ülő szerb szurkolókat kihúzni az autóból, miközben többször ütöttek és rúgtak is feléjük. Az egyik vádlott ezután több társával együtt felnyitotta a taxi csomagtartóját, és onnan próbálták elérni a hátsó ülésen ülő szurkolókat. A vádlottak és társaik a támadással csak akkor hagytak fel, amikor a mérkőzést biztosító rendőri egységek a helyszínre érkeztek.
A szervezett szurkolói vonulás és a rendőri kíséret azonban segíthet a rend fenntartásában. 2007 májusában a szervező MLSZ megkérte a Magyar Kupa-döntőre érkező szurkolókat, hogy szervezett formában közelítsék meg a Szusza Ferenc Stadiont. A Budapest Honvéd szurkolói május 9-én, 16 órakor a Határ úti metrómegállónál gyülekeztek, és innen utaztak tovább Újpest Városkapu megállóhoz, ahol 16 óra 30 perckor csatlakozhattak a további szurkolói csoportok tagjai. A kispesti hívek - szigorú rendőri kíséret mellett - a Mildenberger utca felőli kapun keresztül juthattak be a stadionba. Debrecenben ajándék járt a jegy mellé. A Debrecen szurkolóinak egy csoportja különvonattal 17 órára érkezett meg Rákospalota-Újpest megállóhelyre, s innen gyalog közelítette meg a stadiont, szintén szigorú rendőri kíséret mellett. A DVSC-szurkolók a Megyeri úti kapu felől léphettek be a Szusza Ferenc Stadionba. Buszokkal is érkeztek debreceni szurkolók, az ő gyülekezőjük 16 óra 30 perckor volt az M3-as bevezető szakaszán, a 25-ös kilométerénél található Jet töltőállomásnál. Jó hír a debreceniek számára, hogy akik a DVSC-TEVA-tól vásárolták meg belépőiket, a klubtól ajándékot kaptak a jegy mellé.
Modern Stadionbiztonsági Rendszerek és Jegyértékesítés
A sportesemények biztonságos lebonyolítása és a szurkolói elégedettség növelése érdekében számos technológiai és szervezeti fejlesztés történt. A sportról szóló 2004. évi I. törvénynek való megfelelés érdekében 2012-től kezdve fokozatosan egyre több klub, majd 2014. júliusától kezdve minden NB I-es és néhány NB II-es klub a bajnoki labdarúgó-mérkőzéseken, valamint az MLSZ a felnőtt férfi A válogatott meccsein névre szóló jegyértékesítést, elektronikus beléptető rendszert és kamerarendszert alkalmaz, kiegészítve a klubonként létrehozott klubkártya rendszerekkel. Ezek együttesen alkotják a Stadion Biztonsági Rendszert (röviden SBR).
A Sporttörvény előírja, hogy a Szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (azaz beléptető rendszert) alkalmazhat, de a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt és a fokozott biztonsági kockázatú mérkőzések esetében kötelezően beléptető rendszert kell alkalmazni. A törvény előírja továbbá, hogy beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező csak és kizárólag névre szóló belépőjegyet vagy bérletet értékesíthet. Az MLSZ Elnöksége az SBR rendszer egységes használatának szabályait a Klubkártya- és Jegyértékesítési Szabályzatban, a Biztonsági Szabályzatban, az Infrastruktúra Szabályzatban rögzítette, illetve Elnökségi Döntésekkel szabályozza. A hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően kötelező a névre szóló jegykiadás, és a beléptetésnél a személyazonosság ellenőrzése valamennyi OTP Bank Liga-mérkőzésen, valamint azokon a Magyar Kupa-mérkőzéseken, amit olyan stadionban rendeznek, ahol van kiépített SBR rendszer, továbbá a magyar férfi A-válogatott mérkőzésein.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a klubkártya-rendszer bevezetésével célozta meg a névre szóló jegyvásárlási folyamat felgyorsítását, 2014 szeptemberétől kötelezővé téve a szurkolói kártya használatát. A szurkolói visszajelzéseket figyelembe véve 2015-től a klubok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kötelező érvénnyel használják-e a szurkolói kártyát. 2016 nyarán elindult az MLSZ Szurkoló Klubja, amely rövid idő alatt közel 20 ezres tagságra tett szert. A fejlesztések nem álltak le, a jegyvásárlás egyszerűsítése, gyorsítása érdekében hamarosan mobileszközökre optimalizált felületen is megválthatják belépőiket a szurkolók. A központi jegyrendszerben 2016 őszéig több mint 1000 mérkőzésre több mint 1.200.000 jegyet értékesítettek. A jegyrendszer online felülete magyar és angol nyelven is elérhető a meccsjegy.mlsz.hu címen.
A Széktói Stadion is példája a gyakorlati biztonsági intézkedéseknek. Amikor telt ház előtt fogadták az FTC-t, a klub összeszedte a legfontosabb tudnivalókat a drukkereknek. A belépésénél feltétlen figyelniük kellett arra, hogy melyik kapu és oldal felől közelíthető meg szektoruk, ugyanis csak ennek megfelelően működnek a jegyleolvasók. A hazai szektorokat az 1-es, 2-es („A” lelátó) és 4-es kapu jelöli, utóbbi a városi oldal, a „B” lelátó. A Széktói Stadion pénztáraiban, illetve a stadion teljes területén csak készpénzzel lehet fizetni. Klubkártya továbbra sem kellett a jegyvásárláshoz, viszont a beléptetés során a kedvezményes jegyeket és bérleteket ellenőrizhették a kollégák, ebben az esetben mindenképpen szükséges bemutatni egy születési időt igazoló okmányt (személyi, jogosítvány, útlevél vagy diákigazolvány). Aki csak tehette, érkezzen gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel a találkozóra, parkolóhelyek ugyanis korlátozott számban álltak rendelkezésre, ráadásul a környéken további rendezvények is zajlottak majd párhuzamosan. A Sport utca, valamint a Csabay Géza körút az Izsáki úttól az Aqau Hotel parkolójáig terjedő szakaszon várhatóan 17:30-tól a mérkőzés kezdetéig lezárásra került, majd a körút forgalmának korlátozása a mérkőzés ideje alatt feloldásra került. A vendégszektor a Széchenyiváros irányából közelíthető meg a Csabay Géza körúton. A Ferencváros szurkolók a Domb Beach, a Szabadidőközpont és az Aqua Hotel parkolóit is használhatták, emellett a Tatát sor útpadkáin is lehetőségük volt parkolniuk. A vendégszektor melletti parkoló műveleti területnek számított.
tags: #szurkoloi #elegedettseg #tisztasag #stadion





