A Kosárlabda Utánpótlás Képzés és Meszler Balázs Irányelvei

A kosárlabdázás csapatsport, ahol a játékosoknak együtt, egymásra épülve kell tevékenykedniük a cél elérése érdekében. A közös cél csoportképző impulzus, fő motívuma a győzni akarás. Egyensúlyba kell helyezniük az egyéni felelősséget a csapatjátékkal. A sportág hozzájárul a gyermek személyiségének kibontakozásában, a stratégiai gondolkodás fejlődésében éppúgy, mint a gyermek, majd játékos társas pozíciójának erősítésében. Ahhoz, hogy az utánpótlás korosztályban olyan magas szintű elvárásoknak lehessen megfelelni, mint amilyeneket Meszler Balázs is megfogalmaz, elengedhetetlen a kosárlabda oktatás megalapozott és rendszerezett megközelítése már az alapoktól kezdve.

Meszler Balázs és az U16-os Leány Válogatott: Új Irányok az Utánpótlásban

Az újonnan kinevezett Meszler Balázs vezetésével megkezdte a közös felkészülést az U16-os leány kosárlabda-válogatott, amely már túl is van az első összetartásán. Ahogyan az U18-as és az U16-os fiú kosárlabda-válogatottat élére új szövetségi edzőt neveztek ki, úgy Meszler Balázs személyében az U16-os leány nemzeti csapat is új trénert kapott a kispadra.

Meszler Balázs edzői filozófiája és elkötelezettsége mélyen gyökerezik az utánpótlás nevelésben:

„Ez a kinevezés hatalmas dolog az edzői karrieremben - kezdte Meszler az Utánpótlássportnak. - A több mint tizenötéves pályafutásom során klubszinten vezetőedzőként a legkisebbektől a legnagyobbakig minden korosztályban dolgoztam már az utánpótlásban, egészen az U11-esektől kezdve az U16-osokon, U18-asokon át NB I/B-s felnőttcsapatot is irányíthattam, de igazából ott is fiatalokkal foglalkoztam. Emellett válogatottszinten másodedzőként is megfordultam valamennyi korosztálynál, viszont az, hogy vezetőedzőként is irányíthassak nemzeti csapatot, eddig hiányzott az életemből, de hál’istennek most is ez megadatik, és nagyon örülök a lehetőségnek. Többször is lett volna már lehetőségem, hogy A-csoportos felnőttcsapat kispadján is kipróbáljam magam, de ezeket az ajánlatokat végül rendre visszautasítottam, mert mindig rá kellett jönnöm: nekem korosztályos szinten még bőven van tennivalóm, és ebben a feladatban ki is tudok teljesedni. Mindig elhangzik, hogy az egymásra épülés nagyon fontos, de azt gondolom, eddig ez nem tudott igazán a gyakorlatban is hatékonyan megvalósulni. Az a benyomásom, hogy most végre mindenhol olyan szakmai stábok alakultak ki, amelyek lehetővé is teszik ezt az egységes gondolkodást.”

Az újjáalakuló U16-os válogatott a múlt héten négynapos összetartás keretében 16 játékossal kezdte meg a munkát Székesfehérváron. Az első összetartás alapvető célja az volt, hogy a kötelező ismerkedésen túl már a lényegi munkát is meg tudják kezdeni. Célirányosan, konkrét feladatokon keresztül gyakorolták a támadás- és védekezésbeli alapmozgásokat. Rögtön láthatták, hogy a lányok fizikálisan miképpen tudják felvenni a harcot egymással, és milyen hamar képesek alkalmazkodni az általuk támasztott alapelvekhez. Továbbá, ami szintén kulcsfontosságú terület volt az a gyors döntéshozatal, lehetőleg minél kevesebb hiba mellett. A jövő nyári Európa-bajnokságon csak akkor lehetnek majd eredményesek, ha a játékosok nagy nyomás alatt is jól teljesítenek. Ehhez viszont arra van szükség, hogy minden egyes edzésen nagy intenzitással és magas sebességgel játsszanak, hiszen ha ehhez vannak hozzászokva az edzéseken, akkor a meccseken sem fognak meglepetések érni őket. Ami elterveződött az első edzőtáborra, azt nagyjából sikerült is végrehajtani.

A Kosárlabda Oktatás Keretei: A Nemzeti Alaptanterv (NAT)

Az új Nemzeti alaptanterv a Kormány jóváhagyását követően, a Magyar Közlöny 2012. június 4-i számában jelent meg. A NAT meghatározza a testnevelés feladatát, melyben kiemelt szerepet kap a testi és lelki egészségre nevelés. Az 51/2012. (XII.) kerettantervek pontos meghatározása útmutatást ad a kosárlabdázás oktatási követelményeiről. A testnevelő tanár kezében a mozgástanulás hatékony eszköz, melyet ha megfelelően használ, folytonosságot és elkötelezettséget eredményezhet a gyermekben a további mozgástanulásra, mozgáskultúrájának bővítésére.

A kosárlabdázás oktatása során a technikai elemeket egymásra építve megfelelően alkalmazzák azokat a kosárlabda játék közben. A NAT iránymutatása szerint az alábbiak szerint épül fel a kosárlabda oktatáshoz szükséges készségek, egyéb ismeretek, szokások fejlesztése:

A Kosárlabdázás és a Játék Fogalma

A kosárlabdázás és a játék fogalmának kapcsolata nem merülhet ki az 5:5 elleni kosárlabda játék mozgásos cselekvésében. A játékok kielégítik a gyermekek mozgásaktivitását, kielégítik mozgásvágyuk szükségletét. A gyermekjátékok megismerése segíti az eszközzel, társakkal való mozgáskapcsolat megértését, a játékszabályokon belüli cselekvéshez alkalmazkodást. Az ösztönös mozgásanyaggal a gyermek nem tudja megverni az ellenfelet, mert ahhoz ismernie kell a kosárlabdázás játékszabályaihoz kötődő speciális technikai elemeket. Ezért célszerű azokat a technikai elemeket megtanítani először, amelyeket a gyermek nem alkalmaz ösztönösen. A játékoknak tartalmazniuk kell a kosárlabdázásban használt technikai elemeket.

Alapvető Támadó Mozgásanyag

Alapállás és Labdafogás

Az alapállásban a játékos labdával olyan stabil testhelyzetet foglal el, amelyből a lehető leggyorsabban tud előre, hátra, oldalirányba elmozdulni. Az alapállás rendkívül fontos mozgásforma, nagyon találkozunk vele. Erre épül a megindulás - megállás, dobás, átadás, a kosárlabda számos technikai eleme. Az alapállás a labda megszerzése utáni talajfogás, a pontos átadás. Az alapállás a lábak, a törzs és a karok helyzetéből, azok kapcsolatából áll. A vállszéles terpeszben a lábfejek egymással párhuzamosan állnak, előre néznek. A térdek hajlított, rugalmas helyzetben. A törzs egyenes, enyhén előre döntött helyzetben. A labdafogás nyitott ujjakkal, az ujjpárnákkal történik, a tekintet előre irányul. Labdával az alapállás során a labda a mellkas előtt, két oldalról kézzel támasztva. Labdafedezés történik abban az esetben, ha a védő közel helyezkedik el. A labdafedezés érdekében a labdát a csípő bal, vagy jobb oldalánál tartjuk. Az alapállás előrehozott formája abban az esetben, ha a védő távolabb helyezkedik el. Ebből a helyzetből kosárra dobást és átadást is kezdeményezni. Fontos a helyes végrehajtás. Mozgás, futás, labdavezetés minden irányban, jelre megállás alapállásban. Falra feldobott labda után labdaelkapás, érkezés alapállásba. Átadások, labdaadogatások párban. Labdaátvétel mindig alapállásban.

Sarkazás

A sarkazás a kosárlabdázás támadó mozgásanyagában szereplő, labdával végzett technikai elem. Akkor használják, ha a játékosnak már nincs megindulási lehetősége, a védő őt agresszívan támadja, akadályozza a további átadásban, kosárra dobásban. Célja a labda fedezése és az átadási, vagy dobási lehetőség kialakítása miatt a támadó játékos lépegető mozdulatokat hajt végre. A sarkazás a támadó alapállás alapelveire épül. A kosárlabda játékszabályai szerint megkülönböztetünk támasz - és sarkazó lábat. A támaszlábat nem emelheti fel a talajról, míg a sarkazó lábával szabadon lépegethet. Kétütemű megállásnál az a támaszláb, amelyik először érintkezett a talajjal. Az együtemű megállásnál bármelyik láb lehet a támaszláb. Fontos, hogy a támaszláb a talp elülső részén tudjon forogni. El kell kerülni a támaszláb elmozdulását. A sarkazás gyakorlása párhuzamos a megindulás, megállás oktatásával. A tanulók alapállásban folyamatos kilépő, sarkazó mozdulatokat végeznek, majd vissza alapállásba.

Megindulás

A támadó játékos elsődleges célja, hogy kosarat érjen el. Ehhez az egyik legnagyobb fegyvere, hogy labdaleütéssel megverje a védőjét. A sportág sajátosságai miatt sportág specifikus megindulásokról beszélünk. Jelen fejezetben az álló helyből történő labdavezetést tárgyaljuk. Megkülönböztetünk hosszúindulást, valamint a rövidindulást. Hosszúindulásnál a labdaleütést végző kézzel ellentétes oldali lábbal történik a kilépés. Rövidindulásnál azonos oldali lábbal történik a kilépés. A labdavezetésnél az első labdaleütést megindulásnak nevezzük. A leütést a test mellett érinti azt ujjpárnákkal. A könyök a labda mögött van. Hosszúindulásnál a labda a boka belső, míg rövidindulásnál a boka külső részét érinti a talajt. A két megindulási típus közötti különbség a gyorsaság jellegéből adódó nagyobb előnyének köszönhető. A rövidebb úton történő elmozdulás jellege miatt nagyobb a lépéshibák valószínűsége is. Gyakori hiba, hogy a leütés erőssége nem megfelelő. Labda nélküli rávezető gyakorlat segíti a mozgás elsajátítását. Folyamatos gyakorlat: Hárman egymással szemben egy labdával, ahol a labda van, ott még egy tanuló a labdás mögött áll. Megindulás, labdavezetés feladatok, megállás a társsal szemben.

Megállás

A labdával történő megállásokat szintén a játékszabályok befolyásolják. A megállás történhet hirtelen, vagy szándékból. Fontos, hogy minden esetben az alapállásnak megfelelően egy stabil egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Kétféle megállást különböztetünk meg: az együtemű és a kétütemű megállást. A megállás történhet labdavezetésből, vagy átvett labdából is. Mindkét esetben az alapelvek ugyanazok. Nagyon fontos a labdafogás helyes technikája is. Először a sarok érinti a talajt, majd áthelyeződik a testsúly a talp középső - elülső részére. A súlypont mélyen van, a térdek behajlítva. A megállás minőségét nem a felugrás, beugrás mértéke adja, hanem inkább csúsztassa lábait a talaj felett. A kétütemű megállás egy természetesebb mozgás, elég csak a mindennapi élet alap mozgásformáira gondolni. Az oktatást általában a kétütemű megállással kezdik, mert a lépésszabálynak megfelelően itt megválaszthatja a sarkazó lábát. Labda nélküli rávezető gyakorlatok: Az adott jelre a tanulók meghatározott feladatokat hajtanak végre. A játékosok párba rendeződnek. Kijelölünk egy vonalat. A pár egyik tagja labda nélkül a vonalra áll a fallal szemben, a másik labdával mögé. Úgy kell a társa elé dobni a labdát, hogy az a fal érintésével közvetlenül a földre essen. A falnak háttal álló játékos feladata, hogy mielőbb elkapja a labdát, mielőtt az a talajra esne. Ha ez sikerült, szerepcsere következik. Gyorsasági versenyek, sor- és váltóversenyek gyakorlatai alapállásból, sarkazásból indulva.

Alapvető Védekező Mozgásanyag

Védekező Alaphelyzet és Lábmunka

A védekező alaphelyzet egy olyan stabil, statikus egyensúlyi helyzet, amelyből a védekező játékos a lehető leggyorsabban tud minden irányba elmozdulni. A védekezés kar- és lábmunkája az alaphelyzetre épül. Vállszélesnél nagyobb terpeszállásban, a lábfejek és a térdek előre néznek. A védekező alaphelyzet felvételének a támadó alapállásokkal párhuzamosan történjen. A labdás támadó védését alapvetően meghatározza, hogy a támadónak van-e indulási lehetősége. Az indulási joggal rendelkező támadóval szemben kartávolságra, védekező alapállásban kell helyezkedni. A védekező lábmunka célja a labdát vezető támadó lassítása, irányváltoztatásra kényszerítése, megállítása. A labdás játékos gyorsabban mozog, míg a védekezőnek egy lassabb, a gyűrűnek háttal történő mozgást kell végrehajtania. A védekezőnek a legközelebb kell a támadóhoz helyezkednie és lábbal követni a sarkazását. Meg kell akadályoznia az átadást. A megindulás védése egy gyors hátralépéssel kezdődik. A játékos a megindulás irányával ellentétes lábának sarkát elemeli a talajról és a lábfején fordulva készül a hátralépésre. A játékos lábát enyhén kifelé fordítva lép el és marad a labdával szemben. Ezzel irányváltoztatásra, átadásra, labda felvételre kényszeríti a támadót. A térdek végig hajlítva, a súlypont mélyen van. Fontos, hogy a lábak nem keresztezik egymást, valamint a bokák nem érnek össze. Gyakori hiba, hogy a lépő - záró mozdulatnál túl szűk alapállásba lép vissza.

A védekező lábmunka alapjainak fejlesztéséhez különböző játékok is alkalmazhatók:

• Fogójáték jelzőszalaggal: Egy fogójáték, melyben a menekülő játékosok jelzőszalagot akasztanak a nadrágjuk hátuljába. Aki kiveszi valaki más jelzőszalagját, az a fogó szerepébe kerül, és a másik játékos kiválthatja magát a fogó szerepből.
• Halászok és halacskák: A félpálya vonalán áll egy halász, a többiek az alapvonalon helyezkednek el. A halász oldalazó lábmunkával próbálja elkapni őket. Akit megérint az is halásszá válik.
• Körben oldalazás: Egy kijelölt kör mentén 3 játékos oldalazó lábmunkával mozog bármelyik irányba. Jelre cserélnek.

Emberfogásos Védekezés

Az emberfogásos védekezésben megkülönböztetünk nyitott- és zárt védekezést. A zárt védekezés esetén nagy nyomás van a labdás és a labda nélküli támadón. Nyitott védekezés esetén a védők távolságot tartanak a támadótól. Utánpótlás játékosoknál az edző felfogása, alapelvei határozza meg az oktatásukat. Passzsáv védés: A védő a labdás és a labda nélküli támadó között helyezkedjen el, arccal a saját embere felé, kezeit fenn tartva oldalsó középtartásban. Ez a technika segíti a labda nélküli és labdát birtokló támadó védését, félaktív és aktív védővel szemben, létszámfölényes helyzet 2:1 elleni játékban, valamint befutásoknál és 1:1 elleni játék adogatóval. A létszámfölényes helyzet 3:2 elleni játék is gyakorolható.

tags: #tamop #kosarlabda #meszler

Népszerű bejegyzések:

• Az izgalmas kosárlabda elődöntő párharc részletei
• Szakképzés és Európa Bajnokságok: A tehetséggondozás motorja
• gyakorlatok felépítése edzésen
• Ceglédi kézilabda sportfejlesztési eredmények
• focistratégiák és taktikai szoftverek