A TAO-támogatások transzparenciája és ellenőrzése a magyar labdarúgásban

A Társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látvány-csapatsportágaknál, köztük a labdarúgásba is. Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, aminek lényege, hogy a cégek a társasági adójuk egy részét nem az államkasszába fizetik, hanem egy általuk kiválasztott látványcsapatsport-egyesületnek vagy kulturális egyesületnek adhatják. A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. A változások lehetővé tették a hat látvány-csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a röplabda) támogatását a támogató vállalkozások társasági adó kötelezettségük terhére.

A támogatás célja, hogy minél több amatőr futballista, minél jobb körülmények között játszhassa a világ legnépszerűbb játékát. A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint a támogatások hatására egyre többen kezdenek el futballozni, ami hosszú távon a labdarúgás sikeresebbé válásához vezethet. A TAO-program piaci források bevonásán keresztül számos egyesület pénzügyi önállóságát is magával hozza majd.

Megéri támogatni, hiszen azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társaságiadó-kedvezményt továbbá adóalap kedvezményt is kapnak. Minden nyereséges, társasági adót fizető magyar vállalkozás adhat támogatást. A támogatás összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költségnek, rendkívüli ráfordításnak minősül, így nem növeli meg a társasági adó alapját. A támogatáshoz un. kiegészítő támogatás kapcsolódik, amellyel további források kerülnek a labdarúgásba. Fontos megjegyezni, hogy a TAO-támogatás nem szponzoráció: nem kapható érte ellenszolgáltatás.

A TAO-támogatás folyamata és felhasználása

A támogatásra jogosult szervezetek számára a folyamat több lépésből áll:

1. Sportfejlesztési program benyújtása: A támogatásra jogosult sportszervezet első lépésben ún. sportfejlesztési programot nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ), amelyben az egyesület a következő sportévben végrehajtani kívánt programját mutatja be, a megvalósítani kívánt projektelemek és működési költségek részletes költségvetésével (a pályázatok benyújtására minden év február hónap utolsó napjáig van lehetőség az e célra létrehozott elektronikus felületen). E programot az MLSZ - mint hatóság - elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja. A jóváhagyásról a sportszervezet határozatot kap, amely a megszerezhető támogatást is tartalmazza. A támogatási összegekhez minimum 10% önrész szükséges, a kiadás jogcímétől függően.

2. Támogató keresése: Következő lépésben a sportszervezetnek támogatót kell keresnie. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív társasági adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt, és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. A támogatási igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.

3. Támogatás átutalása: A támogató a Tao törvény 22/C. §-a szerint kiállított támogatási igazolás alapján közvetlenül teljesíti a támogatás utalását a kedvezményezett sportszervezetnek. A 24/A típusú támogatási igazolás esetén az adóhatóság utalja át a támogatási összeget a támogató már befizetett társasági adójából a kedvezményezett sportegyesület részére. A támogatót az így átutalt összegre tekintettel adójóváírás illeti meg, amely jóváírás a támogató társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.

4. Adókedvezmény: A támogató a támogatási igazolásban szereplő összegig a támogatás idejének adóéve vagy az azt követő évek adójából (legfeljebb 8 évig) adókedvezményt vehet igénybe. A támogató a támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a december 20-i kötelező feltöltésből levonhatja, vagy a május 31-i bevallásban visszaigényelheti, feltéve, hogy a támogatást december 31-ig át is utalja. Az adókedvezmény igénybevételére csak az utalás (pénzügyi) évében van lehetőség. Az adókedvezmény csak a támogatás pénzügyi folyósítását követően érvényesíthető: ha az érvényesíthető adókedvezmény mégsem biztosítana kellő fedezetet, az adókedvezményt három évig tovább lehet vinni.

A támogatást a támogatott szervezetek csak meghatározott területek fejlesztésére használhatják fel: utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására, személyi jellegű ráfordításokra, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, ide értve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is, valamint képzéssel összefüggő feladatokra és üzemeltetésre.

Az MLSZ transzparencia-gyakorlata és az adatszolgáltatási vita

Az MLSZ közleményében azt írja, 2010 óta minden jogszabályi kötelezettségen alapuló adatot nyilvánosságra hoznak honlapjukon, mind a TAO-programmal, mind egyéb tevékenységével kapcsolatosan. Ezzel párhuzamosan a szövetség 2011, a TAO-rendszer indulása óta nagy energiákat fordít arra, hogy a jogszabályi előírásokban meghatározott közérdekű adatokat hivatalos honlapján, mindenki számára elérhetővé tegye és naprakész módon nyilvánosságra hozza. Szerintük ugyanakkor ezen felül is előfordulnak megkeresések, amikor polgári peres ügyben, vagy újságírói érdeklődésre további adatokat igényelnek az MLSZ-től. Ezekben az esetekben a szövetség minden esetben kiadja az igényelt közérdekű adatot, és ennek közérdekű tartalma minden korlátozás nélkül nyilvánosságra hozható. Azonban az elmúlt időszakban előfordult, hogy egy-egy orgánum az adatok közlése során nem tartotta be a rá is vonatkozó jogszabályokat, és például személyiségi jogokat sértett a dokumentumok megjelentetése kapcsán.

Ennek ellenére, a Magyar Labdarúgó-szövetség tovább titkolózik a tao-pénzekről - írta meg az Átlátszó. A Transparency International Magyarország még 2016-ban kérte ki az adatokat, melyik cégek mennyi tao-támogatást adtak a csapatoknak, és azok mire költötték ezeket a pénzeket. A szövetség adótitokra és a személyes adatok védelmére hivatkozva megtagadta a választ, ezért a Transparency pert indított. A Kúria tavaly mondta végül ki: közpénzről van szó, kötelező kiadni az adatokat. Csakhogy az MLSZ ennek ellenére sem hajlandó nyilvánosságra hozni azokat. Az is nehezíti az ügymenetet, hogy 400 ezer forintot kér a szövetség a papírokért. De ha kiadnák az adatokat, azzal sem érnének sokat: az MLSZ azt akarja, hogy a Transparency írjon alá egy titoktartási nyilatkozatot. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója azt mondta: a támogatási szerződés azt tartalmazza, hogy melyik cég adományozott, mennyi pénzt, melyik sportszervezetnek, ez viszont a Kúria szerint is közérdekű adat, vagyis nincs mit titkolni rajta. Ligeti Miklós cinikusnak tartja, hogy a Kúria döntése után az MLSZ pénzt kér, és különösen annak fényében visszásnak tartja a kicsinyességet, hogy a labdarúgásba eddig közel 230 milliárd forint összegű TAO támogatás érkezett.

A TAO-ellenőrzések fejlődése és az MLSZ hatásköre

Miközben évente több milliárd forint közpénz vándorol tao formájában a futballklubokhoz, a támogatások szabályos felhasználásának ellenőrzése sokáig akadozott. A taotámogatások ellenőrzése azután pörgött fel, hogy 2014-ben átkerült a sportági szövetségekhez a feladat. A szövetségnek külön raktárhelyiséget kellett bérelnie, akkora mennyiségű iratot vett át az NSI-től. Fontos tisztázni, hogy az MLSZ kizárólag a 300 milliónál kisebb összegű taoprogramokat ellenőrizheti. Az ennél nagyobb összegű támogatások szabályos felhasználását már az Emmi vizsgálja. A 300 milliónál kisebb taoprogramokból van több, ezek teszik ki a programok 98 százalékát.

Dürr Balázs szerint mostanra sikerült feldolgozniuk azt a lemaradást, amivel átvették az NSI-től az elszámolásokat: 2014 óta a taotámogatások 75 százalékát ellenőrizték, korábban ez 15 százalék volt. További 1,7 milliárd visszafizetés keletkezett a fel nem használt taotámogatásokból. Ez 5 százalékos szabálytalansági arányt jelent, más támogatástípusoknál is hasonlóan alakul ez a szám, mondta Dürr. Összehasonlításnak: 2018 elején 1,68 milliárdot követelt vissza az MLSZ visszaélésre hivatkozva, míg a fel nem használt támogatások összege 690 millió volt. Azaz egy év alatt 500 millióval nőtt a szabálytalanul elköltött támogatások összege, amiből sejthető, hogy bőven vannak még problémás ügyek. A visszafizetések az Emmi számlájára érkeznek, 2011 óta eddig 3,15 milliárd forint folyt be ezen a címen. Ha azt nézzük, hogy a kezdetek óta több mint 275 milliárdot kapott a futball, az 5 százalékos szabálytalansági aránnyal számolva körülbelül 13 milliárdnak kéne lennie a minisztérium számláján.

Az ellenőrzések felzárkóztatásához az MLSZ-nek fel kellett gyorsítania az eljárás menetét. Bevezették, hogy a sportegyesületek kizárólag elektronikus úton adhatnak be elszámolást. Az erre szolgáló felületet a szövetség fejlesztette ki, azóta más sportszövetségek is átvették a rendszert. Az elektronikusan benyújtott dokumentumokból felépült egy jól kereshető adatbázis, ami nagyban megkönnyítette a szabálytalanságok kiszűrését. Össze tudják vetni az előző években beadott számlákat, így például nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a számlát két egyesület is beadja az elszámolásában. További gyorsulást eredményezett a kockázatelemzés bevezetése, aminek köszönhetően nem kell minden egyesületet ugyanolyan mélységben átvizsgálniuk.

Az ellenőrzés egyrészt a beérkezett dokumentumok (számlák, igazolások) alapján történik, másrészt végeznek célzott vagy szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. Amelyik egyesületnek előélete van, esetleg már a benyújtott dokumentumok alapján gyanús, az nagy eséllyel számíthat helyszíni ellenőrzésre. Van egy felülete az MLSZ-nek, ahol bárki - szurkoló, ellenszurkoló, szülő - bejelentést tehet, ha visszaélést gyanít.

Gyakori szabálytalanságok és visszaélések

A leggyakoribb szabálytalanság, amikor egy egyesület nem tud elszámolni a támogatással. Általában ott van a legnagyobb gond, ahol a pénz és a beruházás sincs meg. A tízmillió forintot meghaladó, építési engedélyt igénylő beruházásokra ezért is vonatkoznak szigorúbb szabályok: ilyen esetben csak utófinanszírozással kaphatja meg a klub a támogatást. Ez jogszabályi előírás, nem az MLSZ saját szabálya, tette hozzá Dürr. Szintén gyakori, hogy nem arra a célra költik a pénzt az egyesületek, ami a sportprogramjukban szerepel, vagy olyan költségeket akarnak elszámolni, amit nem lehet.

Az a tapasztalat, hogy ezek a visszaélések előbb-utóbb úgyis kiderülnek, például a kisebb egyesületeknél gyorsan híre megy az ügyeskedésnek, mondta Dürr Balázs. Tipikus példa: az egyesület taotámogatásból megveszi a sportfelszerelést, majd a szülőktől is beszedi rá a pénzt. Kettős finanszírozásnak számít, ami szabálytalan. Az elektronikus rendszernek köszönhetően sokszor már a dokumentációból látszik az ügyeskedés, még helyszíni ellenőrzésre sincs szükség. Az ehhez hasonló szabálytalanságok elkerülése miatt került be később az MLSZ taoszabályzatába, hogy az egyéb munkakörben alkalmazott profi futballisták után nem számolható el támogatás. Az is feltűnő, ha az elszámolási határidőhöz közeledve megszaporodnak a taós kiadások az egyesületnél: ilyenkor vélhetően fiktív kiadásokkal próbálják lefedni a megmaradt támogatást. Erre vezette be az MLSZ, hogy az egyesületeknek előre be kell jelenteniük, mikor mennek edzőtáborba, különben nem kapnak rá támogatást. Az Ózdi Kohász és a Nagykőrösi Kinizsi esetében gyaníthatóan az történt, hogy az ilyen-olyan célokra lehívott taopénzekből (pályaépítés, pályavilágítás kiépítése) fizették a profi futballistákat. Csak vélelmezni tudjuk, hogy az ehhez hasonló esetekben a profikra költik a taotámogatást.

Konkrét példaként említhető az NB III.-as Ózdi Kohász, amely 250 millió forint taotámogatást kapott pályafelújításra, de a pénz eltűnt, a tervezett beruházásból semmi nem lett. A fizetések elmaradtak, a játékosok és az edzők sorra hagyták el a csapatot. Ez odáig vezetett, hogy ősszel 29-0-ra kikapott az ifikkel kiálló Ózd a Tállyától. A Szigetvári ZMSE esetéről a G7 írt. A megyei elsőosztályú bajnokságban szereplő egyesület 2011 és 2016 között 62 millió forintot taózott össze, de az öltöző felújítása csak papíron történt meg, ahogy a taotámogatásból vett digitális eredményjelző sem volt meg. Az NB III.-as Nyírbátor 2011 és 2018 között 360 milliót gyűjtött össze tao formájában. A Nyíregyházi Járási Ügyészség 2018 őszén vádat emelt a Gergelyiugornyai Tiszamenti SE elnöke ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlott 2013 és 2015 között összesen 14,9 millió forint taotámogatást igényelt az egyesület számára, a pénzt azonban maga költötte el, az elszámoláshoz fiktív számlákat adott be. Az ügyészség 2-8 évig terjedő szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetést javasolt büntetésként.

Szankciók és kizárások a TAO-rendszerben

Az MLSZ saját hatáskörben szankcionálhatja a szabálytalanságokat: a támogatás visszakövetelésén felül feljelentést tehet a NAV-nál, kizárhatja az egyesületet a taózásból. Ez sem volt mindig így, korábban az Emmi zárta le az MLSZ ellenőrzéseit. Amíg ez nem történt meg, addig a szövetség nem tehetett lépéseket a szabálytalankodókkal szemben. Sok ügy emiatt húzódott el, 2019-ben 2078 elszámolás várt lezárásra az Emminél. 2019 elején ez változott, és a 300 milliónál kisebb sportprogramok esetében már nem kell az MLSZ-nek a minisztériumra várnia.

A taózásból való kizárás az MLSZ másik eszköze a szabálytalankodók szankcionálására. Egy évre automatikusan kizárják az egyesületet, ha a szabálytalanul felhasznált támogatás meghaladja az egymillió forintot és több mint a teljes támogatási összeg 50 százaléka. Két évre, ha ez az arány több mint 70 százalék. A 2020-2021-es támogatási évtől bekerül az MLSZ támogatási szabályzatába, hogy az adott egyesület addig nem taózhat, amíg olyan személy tölt be vezető tisztséget, aki korábban szerepet játszott egy másik sportszervezet bedöntésében.

2014 óta 99 egyesületet zárt ki a taózásból az MLSZ: 39-et egy évre, 30-at két évre és 20-at három évre. Volt tíz egyesület, melyeket többször zártak ki, összesen 4-4 évre. 2017 és 2018 között volt egy nagy ugrás a kizárások számában: 2018-ban tízszer annyi egyesületet - ötvenet - szankcionált, mint az előző évben. Ennek egyik oka az volt, hogy korábban a szabálytalanul elköltött támogatás visszafizetésétől járt a kizárás, később ez úgy változott, hogy a visszafizetés elmulasztásától. A kizárt egyesületek között szereplő Nyírbátor 359 milliót, az Egri Futball Kft. 127 milliót, a Rákóczi SE 74 milliót gyűjtött össze az évek alatt, csak hogy a nagyobb összegeket említsük.

A TAO-rendszer kritikái és a legnagyobb kedvezményezettek

A TAO-támogatási rendszer indulása óta szinte korlát nélkül, számolatlanul ömlenek a milliárdok a nemzetstratégiai ágazattá minősített sportba. A legutóbbi ismert adat 522 milliárd forint, melynek nagyobb része a kormányfő által évek óta felemelni vágyott labdarúgásba ment. Apróbb sikerként értékelhető ugyan, hogy 36 év után kijutottunk az Európa-bajnokságra 2016-ban, vagy az, hogy most ősszel a Vidi bejutott az Európa-liga főtáblájára. A legfőbb probléma azonban nem is az a TAO-val, hogy sportcsarnokokat és stadionokat húznak fel belőle, mégcsak nem is az, hogy 3,8 milliárd forintra tehető az az összeg, melyet szabálytalanul használtak fel a sportegyesületek. A legnagyobb gond az, hogy a TAO teljesen beépült a sportszervezetek költségvetésébe, sőt a sportegyesületek csak még inkább elkényelmesedhetnek a jövőben annak köszönhetően, hogy az idei évtől stadionok működtetésére is lehet támogatást gyűjteni. Ezzel pedig a kormány lényegében megszabadította a piaci kockázatoktól az egyesületeket, klubokat. Probléma az is és egyben a hosszú távú jövőt fenyegeti, hogy a TAO szisztematikusan leépíti a szponzorpiacot. A TAO-ért cserébe ugyanis az adományozó vállalkozás semmit sem kérhet a szabályok szerint - igaz, a gyakorlatban szárnyra keltek piaci pletykák a TAO-ért cserébe megkapott beruházásokról és visszaosztott pénzekről is.

A rendszerben azonban nem egyformán osztogatják a pénzeket, noha van benchmark, vannak sportszakmai szempontok, de a nyertesek között is mindig vannak nagy nyertesek, ahova súlyos milliárdok folytak. Zömében a pénz csak a tárgyi infrastruktúra javítását szolgálta és ehhez képest kisebb arányban finanszírozták belőle az utánpótlás-nevelést. Ez az ismert 522 milliárdnak a 18 százaléka, vagyis a pénz közel ötödén 30 egyesület osztozik. A labdarúgás területén nem érhet meglepetés senkit sem az összesítés eredménye láttán, hiszen 22,9 milliárd forinttal A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány végzett az élen. Az összeg annyira kirívó, hogy az egész TAO-rendszer nyertese az alapítvány. Felcsúton meg is volt a pénz helye, építettek oda mindent, mi a sportrajongó szem-szájának ingere: stadiont, sportcsarnokot, konferenciaközpontot, kazánházat, 150 millióért teakonyhát és készül az ifjúsági sportszálló is. Ezzel szemben sokkal sportszakmai szempontokból nézve klasszikusabb pénzköltés zajlott a második helyezett Illés Sport Alapítványnál, ahova 3,7 milliárd forint áramlott 2011 óta. A pénz döntő részben ugyanis az utánpótlás-nevelés feladataira ment el. A dobogó harmadik fokára ismét egy, a háttere miatt előnyös helyzetben lévő klub, a Mezőkövesd Zsóry FC került kicsivel több mint 3 milliárd forinttal. A stratégia a felcsútihoz hasonló: rengeteg pénz ment el a létesítmények fejlesztésére, épült stadion és sportszálló is. A negyedik legtöbb pénz a Diósgyőr FC-hez került, 2,7 milliárd.

TOP TAO-támogatottak a látványcsapatsportágakban (2011 óta)

tags: #taos #penzek #az #mlsz #honlapjan

Népszerű bejegyzések:

• Nemzetközi futsal esemény Veszprémben
• Információk a ZTE telefon előlapjáról
• Megfelelő labda kiválasztása gyerek röplabdához
• A Veszprém-Vardar BL-csaták története
• Játékos matematika az oktatásban