Tápanyag-utánpótlás és hatékony tápanyaggazdálkodás a szántóföldi termesztésben
A sikeres növénytermesztés alapja a talajvizsgálatokra és a növények tápelemigényére alapozott precíz tápanyag-utánpótlás. A talajmintavétel és a talajvizsgálat után - tápanyagmérleg-számítások alapján, valamint a növényi tápelemigény és trágyareakció ismeretében megadható az optimális trágyázási javaslat mellett egy minimum technológia. A talajvizsgálat adatai, a talaj tápelem-szolgáltató képessége, a korábbi évek trágyázási gyakorlata, a termeszteni kívánt növény termésszintje és trágyareakciója alapján keressük azon szituációkat, amelyekben a talaj tápanyagszolgáltató-mechanizmusa már nem képes az adott kultúra tervezett termésszintjéhez tartozó tápanyagfelvételi intenzitását követni.
A hatékony tápanyag-gazdálkodás alapja a talajvizsgálatokra, esetenként növényanalízisre alapozott trágyázási szaktanácsadás. Ma a cél nem a rekordtermés, hanem a gazdaságos hozamszint elérése. A talaj, mint rendszer komplexitását jól érzékelteti, hogy a szerves anyagok mennyisége és minősége, a talaj kémhatása, sótartalma, hőmérséklete, levegőzöttsége, vízellátottsága mind árnyalja a tápanyagok felvehetőségét. A tápanyagok hasznosulását számos tényező befolyásolja, aminek mértéke termőhelyről-termőhelyre, évről-évre változik.
A makroelemek jelentősége és kijuttatása
A növények fejlődéséhez igazodva, több kisebb adagban, megfelelő technológiával és időjárási körülmények között juttassuk ki a termésnövelő anyagot. Áprilisban időszerű a kukorica, napraforgó és a szója alaptrágyázása. Mindhárom kapásnövény közös tulajdonsága, hogy káliumigényesek, és káliumfogyasztásuk jóval meghaladja foszforigényüket. A foszfor minden felépítőfolyamathoz (fehérje, zsír, szénhidrát szintézis) szükséges, a kálium elsősorban az olajszintézishez szükséges és legnagyobb mennyiségben a szármaradványokban halmozódik fel.
Amennyiben a növény nem jut elengedő nitrogénhez, akkor a levelei nem nőnek elég nagyra, színük halványzöld lesz, a megtermékenyülés esélye sokkal korlátozottabb, maga a növény sem éri el a várt nagyságot. A nitrogén a talajban könnyen mozog, hatása a többi tápelemhez viszonyítva rövid időn keresztül áll fenn. Többszöri megosztással, mindig a növény aktuális igényének ismeretében kijuttatva biztosíthatjuk a megfelelő hasznosulást.
Tápanyag utánpótlás
Tápanyag-gazdálkodás és technológiai szempontok
A PK-kísérleteink eredményei azt bizonyítják, hogy a folyamatos évenkénti alaptrágyázást kockázat nélkül fel lehet váltani egy vetésforgóba elrendezett periodikus trágyázási módszerrel. A foszfor és a kálium esetében előnyös a vetésforgó összes növénykultúráját figyelembe vevő műtrágyázás. A nitrogén veszteségeket számos úton lehet csökkenteni. Az egyik hatékony eljárás a nitrogén-stabilizátorok alkalmazása. Ez a megoldás azoknál a trágya féleségeknél javítja a nitrogén hasznosulását, amelyekben az ammónium forma dominál.
A technológiai fejlesztés kulcsfontosságú, hiszen az intenzív termesztés következtében a búzában a réz, a kukoricában a cink, repcében a bór, a makroelemek közül pedig igen gyakran a magnézium és olajosoknál a kén terméskorlátozó tényezővé válhat. A kijuttatott - éven belüli lejáratú hitelekből vásárolt - műtrágya hatóanyaga a vegetációs időszakban felvételre kerül és költsége a termelési év végére megtérül.
Az öntözéses trágyázás nagyon precíz, a növény tápanyagigényének megfelelő tápanyag-kijuttatást tesz lehetővé. Ennek két előnye is van: egyrészt a precíz és időben történő tápanyagellátással növelhető a terméshozam, másrészt csökkenthető a kijuttatott tápanyag mennyisége, mivel csökken a kimosódás vagy párolgás miatti veszteség. Az eredmények maximalizálása érdekében a termelőnek következetesen vízoldékony műtrágyákkal kell dolgoznia az öntözéses folyamat során.
tags: #tapanyag #utanpotlas #kiserlet
