Tápanyag-utánpótlás és Talajvédelem: A NÉBIH Szerepe a Fenntartható Gazdálkodásban

A sikeres gazdálkodás szempontjából a növénytermesztő számára kulcskérdés a tápanyag utánpótlás, a növények optimális tápanyagellátásának biztosítása. Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák - különösen a búza és a repce - sikeres termesztésének egyik kulcsa a megalapozott, tudatos tápanyagellátás. Az őszi periódusban kijuttatott alaptrágya a növények kezdeti fejlődését, gyökérképződését, bokrosodását és áttelelését támogatja.

A Talaj: Az Élet és a Termelés Alapja

Mi az? Rajta élünk, járunk, esszük a rajta termett növényeket, rá építjük házainkat, útjainkat, a tápanyagok körforgásának alappillére, elnyeli a napból érkező káros sugárzás nagy részét, csökkenti a hőingadozást, állatok élő- és búvóhelye. A talaj, mint a földkéreg szilárd, felső része felfogja és átalakítja a felszínt érő fizikai, kémiai és biológiai (természetes és emberi) hatásokat.

A talaj a rajta élő növényzet közvetítésével is jelentős szerepet játszik a Föld energiaforgalmában. A növények - fotoszintézissel - az élet számára nélkülözhetetlen oxigént fejlesztenek, úgy, hogy a napsugárzás energiájának felhasználásával szerves anyagot állítanak elő a talajból származó tápanyagokból, a vízből és a levegő szén-dioxidjából. Talajon megtermő növényeink nem csak a levegőnk tisztaságáról, tisztításáról gondoskodnak.

Tudta-e, hogy a gabonák, zöldségek, gyümölcsök, magtermések, valamilyen formában feldolgozott vagy nyers fogyasztású növények az élelmiszereink 70%-át teszik ki? A kender, len, gyapot az általunk használt textíliák alapanyagai, lépten-nyomon találkozunk vele ruházatunkban, lakásunkban, egészségügyi és műszaki textíliákban. Belegondolt-e autója tankolásakor, hogy a kőolaj, amiből benzin is készül, évezredek során talajban lebomlott növényekből és állatokból ered? Ugyanez vonatkozik a szénre és a földgázra is.

Az emberi környezetet tekintve a talaj legfontosabb tulajdonsága a tisztítóképessége. Ha a kezünkbe veszünk egy marék földet, az élettelennek tűnik, pedig élőlények milliárdjai hemzsegnek benne. Az egysejtűektől az emlősökig, vagy növényekig, mintegy 4000 faj él a talajokban. A földigiliszták talajtermékenységre gyakorolt hatása nagyon fontos. Mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak némi földdel keverve, amely az emésztőcsatornájukon áthaladva ürülék formájában távozik az állatból, felhalmozódik a talajban, javítva annak szerkezetét és tápanyag ellátottságát. A kisebb állatok nagy földmennyiséget mozgatnak meg, kevernek össze, jelentős növényi anyagot dolgoznak be a talajba. Járataikkal javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodást. Mindezen tényezők szerepet játszanak a talaj létrejöttében, a talajszerkezet és a tápanyagot szolgáltató humuszos réteg kialakulásában.

Mi is az a humusz? A talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó, azaz termékeny rétege a humuszos termőréteg. Védelmét hazánkban törvény (2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről) írja elő, amely mindenki számára kötelező. A talajnak e rétegében felhalmozódott tápanyag az, amely nagymértékben hozzájárul növényeink fejlődéséhez. A humuszanyagok nagyon lassan bomlanak le, ezért sok száz vagy ezer évesek is lehetnek.

A Talajromlás Okai és Következményei

A mezőgazdasági termelés célja a nagy mennyiségű, egészséges, eladható termés. Ahhoz, hogy ez előállítható legyen, megfelelő termesztési körülmények szükségesek, a termesztést befolyásoló tényezők közül pedig a legalapvetőbb a talaj. A talajon termesztünk, az ad tápanyagot, a talaj nyújt nedvességet és a fejlődéshez szükséges teret a növényeknek. A talaj él, ezt nem szabad elfelejtenünk. Nem csak homok, agyag, tápanyag és víz, hanem rengeteg élő összetevő nagyon bonyolult rendszere.

Fontos a talajok minősége, termékenysége, azonban ezt sok tényező leronthatja. Ezek a káros folyamatok kialakulhatnak az emberi tevékenységtől függetlenül, mint például az erózió, defláció, aszály, ár- és belvizek, továbbá kedvezőtlen talajtulajdonságok (például savanyúság, szikesség, alacsony humusztartalom). Az olyan átgondolatlan emberi tevékenység, mint a talajromboló talajművelési mód, vagy túlzott műtrágyázási eljárások, a talajok másodlagos szikesedését előidéző szakszerűtlen öntözés, a környezeti ártalmak, mint a por vagy a füst a talajok minőségében kárt okoznak. A mezővédő erdősávok vagy gyepsávok védik a talajt a vízeróziótól (víz okozta talajpusztulás), vagy deflációtól (szél talajpusztító hatása).

Tudatos Tápanyag-utánpótlás és Talajfenntartás

A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni. Akkor egészséges, ha működni képes, ha képes a vizet befogadni és leadni, ha a tápanyagokat tárolja és szolgáltatja. Ahhoz, hogy amit belefektettünk, az megtérüljön, a talajnak megfelelően kell működnie. Az élő komponensének szerves anyagot kell felhalmoznia és lebontania. Tápanyagraktárakat kell létrehoznia, vizet kell megkötnie és szolgáltatnia. Valójában nem is kell sokat tenni, hiszen az egészséges talaj, a természet megoldja - újraépíti, fenntartja magát. Persze ez csak akkor valósulhat meg, ha nem kizárólag kizsarolni akarjuk, hanem fenn is szeretnénk tartani.

A mezőgazdasági művelésbe vont talajok nagy része az intenzív gazdálkodás miatt sokszor nem képes regenerálódni, mert nincs ideje vagy megfelelő forrása egészséges életfolyamatainak megújításához, fenntartásához. Ezért leromlik, elveszti gazdaságos termőképességét. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, mi, gazdálkodók járulhatunk hozzá a leginkább. A talaj szerves anyagait visszapótoljuk, életképességét fenntartjuk, ha pedig nagy a baj, megújítjuk. A termesztett növények szármaradványai mindig fontos részét képezték a talajéletnek, mert ez adja táplálékát a lebontóknak, feltáróknak. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező melléktermékek, szerves hulladékok újrafelhasználása jelentős a talajok tápanyag-utánpótlása szempontjából.

A talajban lévő nitrogén 95%-a szerves kötésben található. Ez azt jelenti, hogy a kijuttatott műtrágya nagy része a növény vagy a mikroorganizmusok szervezetébe kerül, másik része pedig szervetlen formában a talajoldatban marad. A másik két makroelem, a foszfor és a kálium nehezebben mozog a talajban, de ezekből is jelentős mennyiség megy kárba. A megfelelő talajélettel rendelkező táblán a szerves és szervetlen tápanyagok egy lassú körforgásba kerülnek. Tápanyagok kötődnek és szabadulnak fel az ásványok, kolloidok felületéről. Szerves és szervetlen tápanyagutánpótlás ad inputot, aminek egy részét a terméssel elvisszük, egy részét pedig a növényi maradványokkal visszaadjuk. A helyes műveléssel kíméljük szerkezetét és a benne élőket, cserébe a talaj is többet ad a termesztéshez. A tápanyag-gazdálkodást talajvédelmi laboratóriumok korszerű mérései alapján tudatos, átgondolt, tervezett alapokra helyezhetik ma már a gazdálkodók. A hosszú távú és költséghatékony tápanyag utánpótlás érdekében célszerű talajvizsgálatot végeztetni. A vizsgálatot követően pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen elemek pótlására van szükségünk a kertészkedés során.

Innovatív Alaptrágyák és Biostimulátorok a Növényfejlődésért

Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák - különösen a búza és a repce - sikeres termesztésének egyik kulcsa a megalapozott, tudatos tápanyagellátás. Az őszi periódusban kijuttatott alaptrágya a növények kezdeti fejlődését, gyökérképződését, bokrosodását és áttelelését támogatja. Mind a repce, mind az őszi búza különösen érzékeny a kezdeti fejlődési szakaszban. A repce esetében kiemelten fontos a gyors és intenzív gyökeresedés, mely biztosítja a sikeres áttelelést és a tavaszi dinamikus indulást. Az őszi búza esetében a korai bokrosodás, erőteljes gyökérzet és az oldalhajtások kialakulásának támogatása kulcsfontosságú a termésmennyiség és a minőség szempontjából.

A klasszikus NPK-komplexektől eltérően a TIMAC AGRO alaptrágyái olyan hozzáadott értékekkel rendelkeznek, melyek nagymértékben képesek támogatni a növények életfolyamatait, elősegítve a zavartalan fejlődést és a maximális tápanyaghasznosulást. A termékek speciális hatóanyagai és biostimulátorai segítenek a növények kezdeti fejlődésében, a gyökeresedésben és serkentik a talajban lakó mikroorganizmusok aktivitását. Készítményeink a növények igényeihez mérten biztosítják a szükséges foszfor- és káliumszintet, emellett kiegészített kén, cink és kalcium tartalommal is rendelkeznek. Az EUROCEREAL 10:24 MPPA DUO alap- és startertrágyánk -biostimulátor tartalmának köszönhetően- megfelelő választás lehet az egyenletes és intenzív gyökér- és hajtásfejlődés biztosításához őszi kultúrákban.

A Malagrow Protect portfólió alapvető terméke a Myco’Sol PTC. Ez a készítmény egy mikrobiológiai összetevőkkel kiegészített alaptrágya, a Malagrow komplex megoldása az egészséges talajért és a gazdaságos termesztésért. Pseudomonas baktériumai hatékonyan tárják fel a lekötődött tápelemeket. A benne található Trichoderma gombák igen gyorsan kölcsönösen kedvező kapcsolatot alakítanak ki a növényekkel, tápanyagokkal és fitohormónokkal támogatják a gyökereket, a növényi fejlődést. Vivőanyaga a Calkonutrium, amely egy hatásos talajszerkezet-javító anyag, magas hatóanyag-tartalmú nitrogén- és kéntrágya, de elsősorban mikroba tápanyag.

A Myco’Sol PTC-vel kezelt talajok a szerves élettani támogatás segítségével képesek megújulni, átlagon felül teljesíteni, egészséges és bőséges termést biztosítani. Nem csak a romló vagy gyenge minőségű talajokra kínál megoldást, hanem a jól működő talajok magas teljesítményét is képes növelni, esetleges hibáikat kijavítani. Hatására a talajélet intenzívebbé válik, a káros folyamatok háttérbe szorulnak, lecsökkennek. A tápanyagok feltárása, körforgása jelentősen javul, nem tolódik el a tápanyagmérleg. A termék javasolt felhasználása technológiától, növénytől és fenológiától függően változik. Általánosságban 150-200 kg dózissal javasoljuk hektáronként, de szélsőséges esetekben ennél kisebb vagy nagyobb dózisra van szükség ahhoz, hogy a legjobb eredményt érjük el. Azoknak a gazdálkodóknak ajánljuk ezt a terméket, akik egy kipróbált, működő, minőségi készítményt szeretnének használni megfizethető áron.

A Talajsavanyodás Kezelése

Megoldást kínálunk a megfelelő talajállapot kialakítására és fenntartására is. A talajsavanyodás akár már rövid távon nagy problémát okozhat, rontja a növények fejlődési intenzitását és a termelés eredményességét, hosszú távon pedig a talajállapot jelentős leromlásához vezet. Ennek a folyamatnak a megfelelő kezelésére kínálnak megoldást talajkondicionáló termékeink. A TIMAC AGRO nemcsak termékeket, hanem szaktanácsadást is kínál partnerei számára, talajtípushoz, előveteményhez, vetésidőhöz és a várható időjárási körülményekhez igazodva. Innovatív és komplex technológiai elemeket tartalmazó termékeink biztosítják a megfelelő tápanyag-utánpótlást a növények számára, szem előtt tartva a talaj optimális egészségi állapotának fenntartását.

A Tápanyaghiány Jellemző Tünetei

A növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken, vagy nem is hoz termést. A foszfor hiánya esetén a növény gyökere gyengén fejlődik, a virágzat, magvak kisebbek lesznek, a termés csökken. A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. "rejtett éhség" azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg.

A Termésnövelő Anyagok Szabályozása

Mi is az a termésnövelő anyag? Termésnövelő anyagnak tekintünk minden olyan tápanyag utánpótlására szolgáló terméket, amelyek forgalmazásához a megfelelő hatóság engedélye szüksége. A biztonságos minőségű és mennyiségű élelmiszer gazdaságos előállításához elengedhetetlen a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás, amely figyelembe veszi - a növény optimális tápanyagszükséglete mellett - a talajvédelmi szempontokat is. Újabb kihívás, hogy az egyre fejlődő ipari és mezőgazdasági termelés következtében folyamatosan növekszik azon melléktermékek mennyisége, amelyek jelentős tápanyagtartalommal is rendelkezhetnek, és termésnövelő anyagként történő újrahasznosításuk lehetséges. Magyarországon is szabályozott e termékek minőségének követelményei és azok forgalmazása. A címkén szereplő „eltarthatóság” jelenti azt az időtartamot, amíg a vásárolt termésnövelő anyag biztonsággal felhasználható és a készítmény kifejti hatását. Bizonyos műtrágyák megfelelő körülmények között gyakorlatilag korlátlan ideig eltarthatók. A komposztok és szerves trágyák esetében fontos szempont a szervesanyag tartalom, amelyet a címkén kötelező feltüntetni.

A NÉBIH és a Mezőgazdasági Adatszolgáltatás

A Talajok Nemzetközi Éve eseménysorozat folytatásaként az OMÉK keretében a Minisztérium panelbeszélgetést szervezett a gyakorlati tápanyag-gazdálkodás és az integrált gazdálkodás témakörében. Az integrált gazdálkodás a lehető legösszehangoltabban alkalmazza a növénytermesztési technológia valamennyi elemét az egészséges, biztonságos élelmiszer előállítás és a környezet megóvása, a fenntartható gazdálkodás érdekében.

Kihelyezett Élelmiszerlánc-biztonsági Tanszék létrehozásáról kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara (SZIE ÁOTK). Az együttműködési megállapodást a NÉBIH részéről Oravecz Márton elnök, míg a SZIE ÁOTK képviseletében Sótonyi Péter dékán látta el kézjegyével. A rendezvényen Bognár Lajos országos főállatorvos köszöntötte elsőként a kezdeményezést. Beszédében hangsúlyozta, hogy a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia célkitűzései között egyaránt szerepel a tudáshálózat kiépítése és fejlesztése, a tudásmegosztásra épülő modern oktatás-képzés megvalósítása, valamint a partneri kapcsolatok kialakítása a kutatás területén. A NÉBIH és az egyetem között már eddig is szoros együttműködés volt az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerlánc-biztonsági stratégiával összefüggő feladatokkal kapcsolatos oktatás és kutatás terén. A két szervezet vállalja, hogy együttműködnek a graduális, posztgraduális és a PhD-képzés, valamint a tudományos, kutató és szaktanácsadó tevékenységekben. Emellett törekednek a pályázati lehetőségek közös kihasználására is.

Minden nitrátérzékeny területen gazdálkodónak, valamint az egy háztartás igényét meghaladó mértékben állattartást végzőknek területi érzékenységtől függetlenül adatszolgáltatási kötelezettségük van. Háztartási igényt meghaladónak számít, ha 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetén 3 számosállat/ingatlan mértéknél több állatot tart. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VII. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet mondja ki az adatszolgáltatási kötelezettséget. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 48/A. § alapján a nitrát adatszolgáltatást a 2013/2014. A gazdálkodónak mezőgazdasági tevékenységéről nyilvántartást kell vezetnie vagy a Nébih elektronikus felületén elérhető Elektronikus Gazdálkodási Naplóban vagy papír alapon. A gazdálkodó a papír alapon vezetett nyilvántartás tárgyévre vonatkozó adatait a tárgyévet követő március 31-ig rögzíti az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban. Papír alapon vezetett nyilvántartás esetén is célszerű az adatbevitelt év közben megbontva, több alkalommal megtenni, ezzel elkerülhető, hogy az adatszolgáltatási időszakban nagy mennyiségű adatot kelljen rögzíteni egy alapvetően folyamatos vezetésre optimalizált felületre. Az Elektronikus Gazdálkodási Napló kitöltését saját jogon, meghatalmazottként, vagy cégképviselet útján lehet végezni. A meghatalmazás elektronikus úton intézhető, az igénylés lépéseiről az ÜPR használati útmutató 3.4. Nitrátérzékeny területen gazdálkodóként jogosultságként a Nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás (NET) jogosultságot kell megjelölni, és termőhelyenként a hasznosításra, tápanyag-utánpótlásra, az agrotechnikai műveletekre és a legeltetésre vonatkozó adatokat kell töltenie.

Az állattartással foglalkozó gazdálkodóknak - az adatszolgáltatás környezetvédelmi vonatkozásai miatt - kell rendelkeznie KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) számmal, az állattartó telepnek pedig TH-KTJ (Telephelyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel) számmal. A telepen belüli, eltérő kialakítású (eltérő műszaki védelemmel rendelkező) trágyatárolók ezen belül külön EH-KTJ számot kapnak. (Az EH-KTJ szám a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti engedélyköteles tevékenység helyéhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jelet jelenti).

Főbb azonosítók a NÉBIH adatszolgáltatásban

tags: #tapanyag #utanpotlas #nebih

Népszerű bejegyzések:

• a régi kispesti kézilabda gyökerei
• a magyar salakmotor bajnokság
• Női kézilabda a Ferencvárosban
• Izgalmas pillanatok a női kézilabdában
• Ebben az egyedi elemzésben