Tápanyag-utánpótlás és szerves trágyák: Alapvető információk a fenntartható gazdálkodásért

Melyiket válasszuk a szerves trágyát vagy a műtrágyát? Melyiket mikor célszerű használni? Ezek a kérdések gyakran felmerülnek a gazdálkodók és kerttulajdonosok körében. A termesztett növények elsődleges forrása a talajban található szerves anyagok; növényi maradványok, stb.. A termesztett növényeknek a fejlődéshez energiára van szükségük, amelyet a fényből, levegőből, vízből és a talajból nyernek ki.

A talaj él, ezt nem szabad elfelejtenünk. Nem csak homok, agyag, tápanyag és víz, hanem rengeteg élő összetevő nagyon bonyolult rendszere. Akkor egészséges, ha működni képes, ha képes a vizet befogadni és leadni, ha a tápanyagokat tárolja és szolgáltatja. A megfelelő talajélettel rendelkező táblán a szerves és szervetlen tápanyagok egy lassú körforgásba kerülnek. Tápanyagok kötődnek és szabadulnak fel az ásványok, kolloidok felületéről.

A tápanyag-utánpótlás alapjai

Mit is jelent a tápanyag-utánpótlás? A növényeknek a fejlődéshez energiára van szükségük, amelyet a fényből, levegőből, vízből és a talajból nyernek ki. A termesztett növények elsődleges forrása a talajban található szerves anyagok; növényi maradványok, stb.. Tudta, hogy a legszükségesebb tápanyagok: nitrogén, foszfor és a kálium. Egy virágzó gazdálkodáshoz elengedhetetlen a tápanyag körforgásának ismerete.

A sikeres gazdálkodó tisztában van az általa termesztett növények tápanyagigényével, ezen felül tudnia kell, hogy a talajból elvont tápanyag hiány hogyan mérsékelhető és visszajuttatásuk hogyan fokozható. A növények számára legfontosabb tápanyagforrás a talaj szerves anyag tartalma, amelyben megtalálható a növény számára szükséges összes tápanyag. Ebből következik, hogy mindent meg kell tenni a talajban meglévő szervesanyagok növeléséhez. A talaj termékenységének fenntartása alapvető a hosszú távú sikeres gazdálkodáshoz. A szerves és szervetlen tápanyagutánpótlás ad inputot, aminek egy részét a terméssel elvisszük, egy részét pedig a növényi maradványokkal visszaadjuk.

Szerves trágyák: A talaj egészségének megőrzése

Számos jó tulajdonsága ellenére a szerves trágya felhasználás az évek alatt drasztikusan csökkent. Azonban a fenntartható gazdálkodás alapja a talaj szerkezetének, élővilágának és tápanyagtartalmának megőrzése, illetve növelése a hosszú távon is megfelelő szintű terméshozam elérése érdekében. A szerves trágya kijuttatása az egyik legjobb módja annak, hogy fenntartsuk a talaj termékenységét, illetve a termelékenységét. Fontos szerepet játszik a megfelelő talajszerkezet kialakításában, illetve megőrzésében. A kötött talajokat lazítja, míg a homokosabbakat megerősíti. A szerves trágya használat következtében javul a talaj hő és vízgazdálkodása. A talaj termékenységének fenntartásának legfontosabb eszköze a trágya. Általa javul a talaj minősége és nő a talaj szervesanyag tartalma. A termőföldünk fizikai adottságait is javítja: nedvesség, szellőzés, vízelvezetés. A szerves trágyák nem csak a növényeknek adnak táplálékot, hanem hozzájárulnak a talaj jobb szerkezetéhez, és támogatják a hasznos talajmikroorganizmusok tevékenységét.

Trágyatípusok

Beszélhetünk istálló trágyáról, komposztról és zöldtrágyáról. Mind a szerves trágyák csoportjába sorolhatók be.

Istállótrágya

Az istállótrágya, mint köztudott állati eredetű, így az állatfaj, az elfogyasztott takarmány és az alomanyag minőségének kölcsönhatásától függ a trágya összetétele és hatásfoka. Becses forrás az istállótrágya, hiszen elősegíti, hogy a nitrogén, a hüvelyes és a takarmánynövényekből vissza tudjon kerülni termőtalajba. Az állati eredetű szerves trágyák általában hasznosabbak, a növények számára felvehető tápanyagaik nagyobb mennyiségben és könnyebben válnak elérhetővé a növényi eredetű szerves trágyákhoz képest, mivel a növényi összetett szerves molekulákat az állatok már részben megemésztették. Az állati eredetű szerves trágya szén-nitrogén aránya alacsonyabb, mint a növényi eredetű szervestrágyáé, vagyis az állati trágyák nitrogénben dúsabbak. Az istállótrágya felhasználása azoknál a növényeknél szükségeltetik, amelyek a legtöbb tápanyagot vonják el a termőföldből.

A friss istállótrágyát legalább 100 napig kell halmokban tárolni, hogy megérjen és használható legyen. Vigyázz a friss trágya nem megfelelő a trágyázásra, hiszen a benne lévő tápanyagok, még nem hozzáférhetőek a növények számára. Ha eléri a földszerű, a homogénhez hasonló állagot, akkor megfelelő. Lehetőleg ősszel juttassuk ki, amikor még semmi sincsen a talajban vagy a gyümölcsfák köré, és forgassuk is bele.

Komposzt

A komposzt a növényi és állati hulladék szerves vegyületté bomlásából jön létre. Gyomok, trágya, széna, szalma, konyhai maradék, bármelyik komposztálható. A komposztálóba nemcsak a kertben keletkező növényi hulladék, de a háztartásból származó szerves, növényi hulladék is belekerülhet, ennek köszönhetően akár 30%-kal csökkenthetjük a kukába kerülő hulladékot. Az érett komposzt remek tápanyagforrás a növények számára, javítja a talaj szerkezetét, felpezsdíti a talaj élővilágának aktivitását, valamint magas rosttartalma következtében kitűnő a vízmegtartó képessége. Annak ellenére, hogy a komposzt tápanyag tartalma csekély mégis jó talajjavító képessége. Elősegíti a talaj művelését, megelőző hatással van a növénybetegségekre, növeli a terméshozást, kiváló talaj lazító hatása van, és mindazonáltal csökkenti műtrágya iránti igényt. Komposzt alkalmazásával nagymértékben csökkenthetjük az egyéb trágyák használatát a kertben. A talaj felső rétegébe keverve humusszal látja el a talajt. Az ilyen talajban a növények gyökerei sokkal könnyebben tudják felvenni a talajban található tápanyagokat. Ne dobja és ne égesse el a növényi maradványokat, hiszen felhasználhatók a talaj komposztálására.

Zöldtrágya

Zöldtrágya, amelynek a neve is árulkodó, hiszen az erre a célra termesztett növényeket zöld, lédús állapotban szántják be a megművelni kívánt területen. Leggyakrabban a hüvelyes növényeket használnak fel. Számos kiváló hatással rendelkezik; megnöveli a tápanyag megmaradást, szerves anyagmennyiségét megsokszorozza, lecsökkenti a talajeróziót, megsegíti a gépek haladását a területeken, takarmányt biztosít az állatok részére is. A nitrogén-körforgás javítása kritikus szerepet játszik a fenntarthatóságban, ezzel együtt a talaj tápanyagtartalmának fenntartásában. Ennek eléréséhez hozzájárulnak a takarónövények beépítésével.

Pelletált szerves trágyák

Természetesen, akinek kisebb kertje vagy idegenkedik a szervestrágyától, a gazdaboltokban kapható érlelt vagy pelletált marhatrágyát is használhatja. Az állati trágyák közül ajánlott a korszerű pelletált vagy más néven granulált, komposztált szerves trágyák alkalmazása. A boltokban pelletált és komposztált formában is elérhetők a szerves trágyák. Érdemes tudni róluk, hogy csíramentesek, azaz gyomnövény, kórokozó és kártevő sem kerül a kertünkbe. A pelletek egyenletes tápanyagellátást biztosítanak, ami elősegíti a növények hatékony tápanyagfelvételét és a talaj hosszú távú termékenységének megőrzését, így a növények kiegyensúlyozott növekedését.

A pelletált baromfitrágya magas tápanyagtartalma miatt javítja a talaj fizikai és kémiai szerkezetét. A pelletált juhtrágya magas nitrogéntartalmáról ismert, de foszfor- és káliumtartalma is jelentős. Használatával javítjuk a talaj kémiai és biológiai tulajdonságait, növelhetjük a talajban élő hasznos élőlények számát. A sokak által ismert és alkalmazott szarvasmarhatrágya-pellet közepes tápanyagtartalommal bír, ezért biztonságosabban alkalmazható az érzékenyebb kultúrnövények esetében, hiszen lassabban táródik fel a pellet tápanyagtartalma. A többi pellettel ellentétben hosszú hatástartamú (több hónap), szálas szerkezete miatt jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, vízből a saját tömegének 2-3-szorosát képes felvenni.

A pelletek egyenletes szerkezete és állománya lehetővé teszi a precíz adagolást, javítja a kezelhetőséget, csökkenti a szállítási és raktározási költségeket, mérsékelve ezzel a logisztikai veszteségeket és a kockázatot, amelyet a hagyományos, nagy mennyiségben előforduló nyers trágyák esetében tapasztalhatunk. Alkalmazásuk elősegíti a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását, valamint helyettesítheti a műtrágyák használatát, ezáltal mérsékli a talaj- és vízszennyezés kockázatát.

Az állati szerves trágyák pelletálása olyan technológiát jelent, amely során a nyers, jellemzően nedves és változó minőségű szervesanyagból először előkészítési lépéseket - például előkeverést, aprítást és nedvességtartalom-szabályozást - követően homogén tápanyagtartalmú pellet formájában készül el a végtermék. Olyan gazdaságokban, ahol képződik vagy könnyen beszerezhető nyers szerves trágya, ott a pelletek alkalmazása indokolatlan, hiszen a talajjavításra az érett állati trágyák a legalkalmasabbak (főképp a szarvasmarha trágyája). A pelletálás energiaigényes folyamat, így csak abban az esetben gazdaságos az alkalmazásuk, amikor előnyünk származik a könnyű szállíthatóságból, tárolhatóságból, kijuttathatóságból.

Műtrágyák: Előnyök és hátrányok

A műtrágya könnyen kijuttatható, többféle formában rendelkezésre áll, és célszerűen juttatható ki. Kisebb szállítási igénye, használata a növény igényeihez időzíthető és az összetétele teljes mértékben növény szükségleteihez alakítható. Ezeknek a tápelemeknek szinte mindegyike megtalálható a komplex műtrágyákban is, amelyek tartalmaznak ezeken kívül más szükséges anyagokat is.

A 70-es években betörtek a piacra a műtrágyák és átvették az uralkodó szerepet. Az intenzív mezőgazdasági rendszerekre jellemző az ásványi műtrágyák fokozott (vagy túlzott) használata, amelynek következménye a talaj leromlása, a vizek és a talajok elszennyeződése. Szerves trágya használat mellett is szükséges bizonyos esetekben pótolni a fontosabb tápelemeket, mint a nitrogén, foszfor vagy a kálium. A műtrágyákból és az állati trágyákból eredő nitrátszennyezés csökkentése érdekében a területegységenként felhasználható nitrogén mennyiségét szabályozni kell.

A műtrágya csupán a növényt táplája, mivel csak ásványi eredetű. Ha csak kizárólag műtrágyát használunk, meggátoljuk a földben lévő élő folyamatok helyes működését. A talaj fokozatosan elveszíti mikroorganizmus életközösségét, tömörré válik, megindul az elsavasodása, majd ezek a folyamatok magukkal vonják a különböző betegségeket, kórokozókat. Ne feledjük, hogy a gazdaboltokban hasznos tanácsokat is adnak a vásárlóknak a szakszerű információk mellé!

Műtrágyák kijuttatásának szabályai

Íme 3 tény, amit mindenképp tudnia kell a műtrágyák használatáról:

1. Nitrogén műtrágyát általában ne ősszel szórjuk ki, hiszen a tavaszi átütő növekedési időszakig leszivárog a talaj alsóbb rétegeibe. Alkalmazzuk május-júniusi periódusban.
2. Foszfor tartalmú műtrágyát ősszel szántás előtt használjuk, de starter formában a vízoldékony formulációt vetéssel egymenetben juttassuk ki.
3. Kálium tartalmú műtrágyák szintén az őszi mélyszántás során vihető be a talajba, így jól beépül a termőföldbe.

Főbb tápelemek és hiánytüneteik

A fentiekben láthattuk, hogy amennyiben a növény nem kap elegendő mennyiségben a különböző makro tápelemekből, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Ezek a következmények a növényeken jelennek meg legelőször, a későbbiekben azonban a nem megfelelő termés miatt a hozamot is befolyásolják, illetve a hozammal együtt a gazdasági eredményt is. A tápanyagok, elsősorban a nitrogén, foszfor vagy a kálium, pótlása kulcsfontosságú. Nézzük a főbb tápelemek jótékony hatását és hiánytüneteiket:

Nitrogén (N)

A nitrogén (N) a legfontosabb termésbefolyásoló tápelem. A nitrogén a növényi növekedéshez, a fehérjék előállításához elengedhetetlenül szükséges. A nitrogén a fehérjék építőköve. A nitrogén elsőrendű tápelem, hiszen nélkülözhetetlen a fotoszintézishez, valamint befolyásolja a termésmennyiséget és annak minőségét is, de a vegetatív növekedésben is fontos szerepet játszik. A növények a nitrogént főként a gyökereiken keresztül képesek felvenni nitrát- (NO3-) és ammónium-ionok (NH4+) formájában. Az ammónia a szerves anyagok bomlása, a mineralizáció során keletkezik. Az ammóniát a talajban élő baktériumok nitrifikáció útján nitráttá alakítják át, ami a növények számára kedvezőbb felvehető formája a nitrogénnek. A legjobban akkor tud hasznosulni, ha a növény minél jobban elátott más tápanyagokkal is. Célszerű több részletben kijuttatni, mert nem raktározódik a talajban.

Amennyiben a növény nem jut elengedő nitrogénhez, akkor a levelei nem nőnek elég nagyra, színük halványzöld lesz, a megtermékenyülés esélye sokkal korlátozottabb, maga a növény sem éri el a várt nagyságot, úgynevezett “törpenövés” áll be, veszít rugalmasságából, a tartása merev lesz. A nitrogén hiány tünetei gyorsan és látványosan jelennek meg a növényeken. Növekedése lelassul, kezdetben az idősebb levelek a szélüktől kivilágosodnak, majd ugyanebből az irányból el is száradnak. A túl sok nitrogén is káros lehet, mivel a növények szövetei laza szerkezetűvé növekednek, a vízigényük megnő, a terméseknek romlik a tárolhatósága és az íze, csökken az ellenálló képessége, nem beszélve arról, hogy mivel nem raktározódik a talajban, elvész a tápanyag.

Foszfor (P)

A foszfor (P) különösen a kezdeti palántanevelési időszakban fontos, hiszen segíti a növekedést, a gyökérképződést, fokozza az ellenálló képességet. A foszfor nukleinsavakban, nagy energiájú foszfátokban, sejthártyában található. Hiánya a korai növekedési szakaszban jelentkezik, torzulnak a hajtások, gyenge a gyökérzet és a szár. Az idősebb levelek és a szár lilás-vöröses elszíneződést mutat. A foszforhiány egyik jellegzetes tünete, hogy a virágképzés és az érés időpontja a vártnál jóval későbbre esik.

Kálium (K)

A kálium (K) fokozza a szárazságtűrést, tömeggyarapodást idéz elő, csökkenti a fagyérzékenységet és a termések esetén javítja a tárolási kondíciót. A káliummal jól ellátott zöldségek, gyümölcsök termések jobb ízű, jobban szállítható, szebb színű és jól tárolható. Hiánytünetei a növényeken az idősebb levelek levélcsúcsainak és levélszéleinek sárgulása, majd elhalása. Ezek a tünetek a levélerek közti részeken jelentkeznek, míg a levélerek zöldek maradnak. Kevésbé viselik a szárazságot, és a kórokozókkal szemben is fogékonyabbak lesznek.

További fontos tápelemek

Ezen felül oda kell figyelni a kalcium, magnézium, nátrium, klór, bór, vas, mangán hiányra vagy túladagolásra, mert ezek mind segíthetik a növény fejlődését és vissza is vethetik nem megfelelő adagolás esetén. A kén a kéntartalmú aminosavakban, enzimekben található meg. Amennyiben a növény nem jut elegendő kénhez, akkor a levelei nem sötétednek be, hanem világoszöldek lesznek, majd megsárgulnak. A vas segíti a fotoszintézist.

Növények specifikus tápanyagigénye

Paradicsom

A nyári reggelik elengedhetetlen finomsága a paradicsom. A nitrogén pótlása a legfontosabb a paradicsom számára, mivel hiánya esetén a növekedés megreked, a szár elgyengül, az alsó levelek sárgulásnak indulnak, a termése elveszíti színét. Ennek ellenkezője is felléphet, mikor nitrogén túladagolást figyelhetünk meg. Ekkor túlfejlődik a növényünk; nagylombú, erős színekben pompázó paradicsomokat láthatunk. Megvastagszik a szára, túlzottan növekedésnek indulnak a levelek. Az érési folyamat lelassul, ízetlen bogyókat kapunk. Foszfor a kezdeti fejlődés elősegítője. Megnöveli a bogyók súlyát, ezáltal termésnövelő hatású. Leggyakrabban a paradicsomnál fedezhető fel korai foszforhiány. Lilás elszíneződést eredményez a száron, levél sötétzöldé válik, a bogyók pedig sárga színbe burkolódznak. Kálium igen erősen befolyásolja a paradicsom minőségét. Keményebb bogyójú termést eredményez. A káliumhiány leveleken mutatkozik meg először, a levelek szélein sárgulásnak indulnak. A növekedés megreked, hamar elhervadnak. A jó foszfor ellátás fontos a virágzásig.

Kukorica

A kukorica elsősorban nitrogén és kálium igényes növény. A nitrogén felvétele 6-7 leveles kortól válik meghatározóvá és csak virágzás megindulásával kezd visszaesni. Nagy szerepet játszik a gyökérzet megerősödésében és fokozza a növény hideg-meleg és szárazság toleranciáját. Foszfor hiánya a kukorica fejlődésének korai szakaszában kritikus, azon oknál fogva, hogy hiány lép fel a kukorica növekedése csökken. 4-6 leveles periódustól nagymértékű foszfor felvétel, amely kitart egészen a szemtelítődésig. A cinkhiányra meglehetősen érzékeny növény a kukorica.

Rózsa

Az első randi vörösrózsája, hogyan is érhetjük el ezt a vibráló színezetet? A nitrogén elhanyagolhatatlan a rózsa fejlődése során. Segíti a levél és a szár megerősödését. Szebbé teszi a virágzást. Nitrogénhiány szemmel látható tünetei: levelek rohamos gyorsasággal sárgulnak, növekedése lelassul, gyengén virágzik. A foszfor a rózsa növekedésének segítésében elengedhetetlen. Termések, virágok, magok kifejlődésekor játszik igen nagy szerepet.

Szamóca

A gyerekszáj kedvence, honnan az édes, vidámságot hozó íz? Szamóca nagy tápanyagigényű növény. Só- és klórérzékeny, emiatt szulfát alapú műtrágyázást javasolnak. Tápanyag felvétele kiegyenlített. A nitrogén szükséglete az érésig egyenletes. A foszfor- és a káliumigény fokozatosan növekszik, majd termés leszedése után megnövekszik a nitrogén igénye is. A szamóca nehezen tűri a nem kiegyensúlyozott tápanyagellátást. Szemmel látható jelek lehetnek: a bogyók méretének csökkenése és a levelek elszíneződése.

Integrált tápanyag-utánpótlás és talajmegújítás

A megoldás valahol közép úton van. A mezőgazdasági termelés célja a nagy mennyiségű, egészséges, eladható termés. Ahhoz, hogy ez előállítható legyen, megfelelő termesztési körülmények szükségesek, a termesztést befolyásoló tényezők közül pedig a legalapvetőbb a talaj. Ahhoz, hogy amit belefektettünk, az megtérüljön, a talajnak megfelelően kell működnie. Az élő komponensének szerves anyagot kell felhalmoznia és lebontania. Tápanyagraktárakat kell létrehoznia, vizet kell megkötnie és szolgáltatnia. Valójában nem is kell sokat tenni, hiszen az egészséges talaj, a természet megoldja - újraépíti, fenntartja magát. Persze ez csak akkor valósulhat meg, ha nem kizárólag kizsarolni akarjuk, hanem fenn is szeretnénk tartani. A talajok természetes termékenysége meghatározó az alkalmazott szerves és ásványi eredetű trágyák optimális érvényesülésében.

A gazdaboltokban hasznos tanácsokat is adnak a vásárlóknak a szakszerű információk mellé! A talajban élő szimbionta baktériumok képesek szerves formává alakítani, átadni a velük szimbiózisban élő növénynek. A mikrobiológiai készítmények keverékében ugyanúgy benne vannak a jótékony baktériumok, enzimek, ásványi anyagok, egyéb hasznos elemek, amik miatt, ha tudatosan juttatjuk ki a talajba, akkor az jó megoldás lesz a következő évi termésmennyiség megalapozásához. A mikroorganizmusok lebontási folyamatokat végeznek, amely által létrejönnek a növények számára hasznos tápanyagok. Szerves trágya használata elősegíti kialakítani a talajban élő mikroorganizmusok megfelelő életkörülményeit.

A Malagrow Protect portfólió alapvető terméke a Myco’Sol PTC. Ez a készítmény egy mikrobiológiai összetevőkkel kiegészített alaptrágya, a Malagrow komplex megoldása az egészséges talajért és a gazdaságos termesztésért. Pseudomonas baktériumai hatékonyan tárják fel a lekötődött tápelemeket. A benne található Trichoderma gombák igen gyorsan kölcsönösen kedvező kapcsolatot alakítanak ki a növényekkel, tápanyagokkal és fitohormonokkal támogatják a gyökereket, a növényi fejlődést. Vivőanyaga a Calkonutrium, amely egy hatásos talajszerkezet-javító anyag, magas hatóanyag-tartalmú nitrogén- és kéntrágya, de elsősorban mikroba tápanyag. A Myco’Sol PTC-vel kezelt talajok a szerves élettani támogatás segítségével képesek megújulni, átlagon felül teljesíteni, egészséges és bőséges termést biztosítani. Nem csak a romló vagy gyenge minőségű talajokra kínál megoldást, hanem a jól működő talajok magas teljesítményét is képes növelni, esetleges hibáikat kijavítani. Hatására a talajélet intenzívebbé válik, a káros folyamatok háttérbe szorulnak, lecsökkennek. A tápanyagok feltárása, körforgása jelentősen javul, nem tolódik el a tápanyagmérleg.

tags: #tapanyag #utanpotlas #szervestragya

Népszerű bejegyzések:

• A DVSC Boxing sikerei részletesen
• A 24. forduló statisztikai összefoglalója
• Izlandi futball szellemiség
• AS Roma Bajnokok Ligája
• Hosszabbítás a jégkorongban