A tarokkban elvesztett játszma és a "bika" fogalma
A tarokk egy komplex ütésű kártyajáték, melynek őshazája feltehetően Olaszország. Az elnevezése a XVI. századtól kezdődően az olasz "tarocco" szóból származik, amely a Pó mellékfolyójának, a Tarónak a nevére vezethető vissza. Magyarországra feltehetően a 19. században érkezett, és a hagyomány szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Paszkievics orosz tábornagy hozta be az országba. Erre utal a játék egyik változatának neve is: húszashívásos vagy Paskievics-tarokk.
A szabadságharc lezárása után igen népszerű játék lett Magyarországon. Dzsentri kártyajátékként tartották számon, ahol általában nem a vagyoni meggazdagodás volt a cél, hanem a szellemi kihívás és a társasági élmény. A politikusoknak lényegében kötelező volt ismerni, és a társasági élet minden területén szégyennek minősült, ha valaki nem tudott részt venni egy spontán szerveződő tarokkpartiban.
A "bika" fogalma a tarokkban
A tarokkban a "bika" kifejezés egy speciális, nem kívánatos eseményre utal: egyenlő pontszámmal elvesztett játszmára, illetve az így vesztő játékosra. Ahogy Mikszáth Kálmán is említi: „Bika ne legyen belőle, mert megeszlek…”. Jókai Mór szintén használja a kifejezést: „Hagyj nekem most békét, mikor épen dritte káfban „bika” lettem”. Ez a kifejezés jól mutatja, hogy a tarokkban a veszteségnek ez a fajtája különleges, pejoratív értékkel bír.
A tarokk kártya és felépítése
A tarokk kártya 42 lapból áll. A 42 lapból 22 tarokk (ez a játékban az adu), és van még 5-5 treff, pikk, káró és kör. A lapok mindegyike pontértékkel rendelkezik. A tarokkok állandó ütőlapként szerepelnek a játékban, így ütőerejük magasabb a színes lapokénál. A tarokkok rangját a rajtuk lévő római számok határozzák meg. Legkisebb a pagátnak is nevezett, I. tarokk, legnagyobb a jelzés nélküli, udvari bolondot tükörképesen ábrázoló skíz. Három kártyalap különleges jogokkal lett felruházva. Ezek a honőrök: az I (Pagát), a XXI és a skíz.
A színes lapok négy sorozatban a francia kártya színjeleit viselik: kőr, káró, treff, pikk. Kőr és káró színekben király, dáma, lovas, bubi és ász; pikk és treff színekben király, dáma, lovas, bubi és tízes. Rangjuk is ennek megfelelő: saját színében legerősebb lap a király, legkisebb a tízes, illetve az ász.
Pontértékek:
- Honőrök: értékük 5 pont (a skíz és a XXI a nagyhonőrök).
- A többi tarokk: értékük 1 pont.
- Színes lapok:
- Király: 5 pont
- Dáma: 4 pont
- Lovas: 3 pont
- Bubi: 2 pont
- Tízes vagy Ász: 1 pont
A tarokkok összes pontértéke 34, a színes lapoké 60, így a pakliban összesen 94 pont található. A játék célja minél több pont összegyűjtése (és ezáltal a parti megnyerése).
A tarokk játékszabályai
A tarokkot általában négyen lehet játszani. Az illusztrált tarokkot négy személy játssza. Az érdekközösséget alkotó párok osztásonként változhatnak. A partnerek személye gyakran csak a lejátszásnál derül ki, de előfordul, hogy a felvevő kénytelen, vagy egyedül akar játszani három ellenféllel szemben.
A játékosok száma öt is lehet, ilyenkor a mindenkori osztó kimarad a játékból és teljesíti a rászabott feladatokat, vagyis az osztásra korlátozódik a szerepe.
Osztás
Elsőként a tarokkot húzó játékostól balra ülő oszt, majd jobbra haladva mindig változik az osztó személye. A kártyacsomag alapos megkeverése után az osztótól balra ülő játékos kötelezően elemeli a kártyacsomagot. Az osztó képükkel lefelé fordítva az asztal közepére helyezi a 6 darab cserelapot, a talont. Jobbra haladva minden résztvevő 5-5 kártyát kap, majd a maradék csomagból még 4-4 lapot. Az osztás végén tehát minden játékos kezében 9 kártya lesz.
Licitálás
Osztás után a játékosok felmérik a lapjukban rejlő játéklehetőséget. A licitálás a felvételi jog megszerzéséért folyik. Ebben részt vehet az a játékos, akinek legalább egy honőr (I, XXI, skíz) jutott az osztásnál. Honőr nélkül nem lehet licitálni (passzolni kell), kivéve, ha az első három játékos passzolt, akkor a negyedik játékos honőr nélkül is licitálhat, reménykedve, hogy a talonból honőrt kap. Ha senki sem licitált, akkor új osztás van, és a következő játék pontértéke duplán számít.
A licitáláskor mindig nagyobbat kell licitálni az azt megelőzőtől. A licit addig tart, míg három egymást követő passz el nem hangzik (ez alól kivétel a legelső kör).
Lehetséges licitek és pontértékeik:
- Három: 1 pont
- Kettő: 2 pont
- Egy: 3 pont
- Szóló: 4 pont
A licitek tulajdonképpen azt is jelentik, hogy hány lapot cserél a felvevő a talonból. Szóló esetében nem lehet a skartból cserélni, de a skart mind a hat lapja az ellenpárt ütéseihez számít.
Talon felvétele és skartolás
A felvevő megkapja a licitben vállalt számú lapokat, a többi játékos pedig a talon maradék lapjain osztozkodik az alábbi módon:
| Licit | Felvevő | 2. játékos | 3. játékos | 4. játékos |
|---|---|---|---|---|
| Három | 3 | 1 | 1 | 1 |
| Kettő | 2 | 2 | 1 | 1 |
| Egy | 1 | 2 | 2 | 1 |
| Szóló | 0 | 2 | 2 | 2 |
A talon felvétele után a játékosoknak le kell tenniük ugyanannyi lapot, ahányat felvettek, ezt szokás skartolásnak nevezni. A skartolás során tilos királyt és honőrt letenni, továbbá invit vagy engedett játék esetén tilos a jelzett lapot letenni. A játék végén a felvevő által letett lapok a felvevő (és partnere) pontjaihoz számolódnak, míg a másik három játékos által letett lapok az ellenoldal pontjaihoz. Amennyiben valaki tarokkot tett le skartolás során, akkor be kell jelenteni a letett tarokkok számát (a felvevőnek ezen felül azt is meg kell mutatnia, hogy melyik lapok voltak azok).
Játék eldobása
Néhány különösen gyenge lapösszeállítás feljogosítja a játékost, hogy a partit semmissé nyilvánítsa. Ilyenkor új osztás van, és a következő 4 kör pontjai duplán számolódnak. Az alábbi lapösszeállítások eseténa játékos (bármelyik) jogosult a játék eldobására:
- 4 király esetén
- XXI-es mint egyetlen tarokk
- Pagát mint egyetlen tarokk
- XXI-es a pagát és 7 színes lap
- 9 színes lap
A játék semmissé tétele nem kötelező, és csak a lapcsere után van lehetőség rá.
Bemondások és partnerhívás
A bemondásokat a felvevő kezdi. Először tarokkszámot mondhat, majd partnert kell hívnia. Utána vállalhat el tetszőleges számú figurát, majd a végén passzolhat. A rá következő játékosok tarokkszámot mondhatnak, figurát vállalhatnak vagy kontrázhatják az ellenfél bemondásait. Ez addig folytatódik, míg három egymást követő passz el nem hangzik.
A felvevőnek kötelező a XX tarokkot partnernek meghívni. Ha ez nála van, akkor hívhatja a XIX-et, és így tovább, általános szabály, hogy a kézben nem lévő legmagasabb tarokkot kell meghívnia. A meghívott tarokk birtokosa lesz a felvevő partnere, ám ezt semmilyen módon nem árulhatja el. Kiléte csak a lejátszás során derül ki.
Figurák
A játék során különböző figurák teljesíthetőek, melyek külön díjazásban részesülnek. Ezeket az egy oldalon álló játékosok közösen nyerik vagy bukják el. A játékváltozatok között a döntő különbség a bemondható figurákban van. Az első 6 figura mindegyik változatban benne van, míg a továbbiak az illusztrált és a magas tarokkban játszhatóak.
Néhány alapvető figura:
- Trull (Tulétroá): A játékos azt vállalja, hogy mind a 3 honőrt elviszi az oldala. (bemondva 2 pont, csendben 1 pont).
- Négykirály: A játékos azt vállalja, hogy mind a 4 királyt elviszi az oldala. (bemondva 2 pont, csendben 1 pont).
- Duplajáték: A játékos azt vállalja, hogy a megszerezhető pontok 3/4-ét elviszi a játékos oldala (vagyis 71 pontot). Csendben teljesítve az alapjáték pontjai duplán számolódnak, bemondva négyszeresen.
- Volát: A játékos azt vállalja, hogy az összes ütést elviszi az oldala. Csendben teljesítve az alapjáték pontjai háromszorosan számolódnak, bemondva hatszorosan.
- Pagátulti: A játékos azt vállalja, hogy az utolsó ütés a pagáttal történik. (bemondva 10 pont, csendben 5 pont).
- XXI-es fogás: A játékos azt vállalja, hogy leüti az ellenfél XXI-esét a skízzel. (bemondva 42 pont, csendben 21 pont). Akinek elfogták a XXI-ét, társai polgármesternek nevezik és viseli ezt a címet a következő XXI-fogásig.
Kontrázás
A felvevő ellenfelei megkontrázhatják az alapjátékot. Valamennyi játékos megkontrázhatja az ellenoldal által bemondott figurákat. Ilyenkor a megkontrázott játék vagy figura pontértéke duplán számít. A vállaló oldalnak lehetőség van a megkontrázott játék vagy figura rekontrázására (4-szeres érték). További lehetséges kontrafokok: szubkontra (8-szoros), hirskontra (16-szoros), mordkontra (32-szeres).
Lejátszás
Ugyanaz a játékos kezdi a lejátszást, aki a licitálást is kezdte. Hívni bármilyen lapot lehet. Színre színt kell tenni (tarokkra tarokkot), ha az nincs, akkor tarokkot. Ha tarokk sincs, akkor bármilyen lapot le lehet tenni. A kört az a játékos viszi el, aki a legnagyobb tarokkot tette le a körben, vagy ha nem volt tarokk a körben, akkor a hívott szín legerősebb lapját letevő játékos. A következő körökben az a játékos hív, aki az ezt megelőző kört elvitte. Nincs felülütési kényszer.
Pontozás
A játék végén a megnyert figurák értékét megkapják a nyertes játékosok, illetve az elvesztett figurák értékét az ellenoldal. Ha valaki egyedül játszik, akkor mindhárom ellenfelétől megkapja a nyertes figura értékét, illetve a bukott figurák után mindhárom játékosnak adja a figura értékét.
A felvevő oldala megnyeri a játékot, ha legalább 48 pontot elérnek a játék során. Amennyiben a 71 pontot is elérik, akkor a játékosok megnyerik a duplajátékot. Az összes ütés elvitelekor a volátot nyerik meg. 47-47 pontegyenlőségnél az ellenpáros nyer.
tags: #tarokkban #veszto #jatekos #neve
