Tejallergia és Laktózintolerancia: Megértés, Diagnózis és Tejmentes Étrend

A tejallergia és a laktózintolerancia két merőben különböző betegség, melyeket gyakran összetévesztenek. Éppen ezért célszerű és elengedhetetlen a két fogalmat letisztázni, hogy a betegek pontosan tudják, milyen állapot érinti őket, és hogyan kezeljék azt.

A tejallergia (tejfehérje-allergia) az immunrendszer kóros reakciója a tejben található fehérjékre (például kazeinre vagy savófehérjékre). Tejallergiában a szervezet idegenként ismeri fel ezeket az egyébként ártalmatlan fehérjéket, és allergiás immunválaszt indít el ellenük. Ezzel szemben a tejallergiában akár kis mennyiségű tejfehérje is súlyos, perceken belül jelentkező tüneteket válthat ki. Míg a laktózérzékenység kellemetlen, de nem életveszélyes állapot, addig a tejallergia súlyos esetben életet veszélyeztető allergiás reakcióhoz (anafilaxiához) is vezethet.

A laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység) esetén a panaszokat nem az immunrendszer, hanem az emésztőrendszer enzimhiánya okozza. Ilyenkor a szervezet nem tudja lebontani a tejcukrot (laktózt) a szükséges laktáz enzim hiányában. A bélrendszerünkön keresztül csak a bontott állapotban lévő laktóz képes felszívódni. Ha a laktáz enzim hiányzik, vagy működése károsodik, akkor a bontatlan tejcukor nem szívódik fel, és a vastagbélben az ott található baktériumok bontják és használják fel. A vastagbélben bekövetkező bakteriális erjedés gázképződéshez vezet, ami haspuffadást, hasi görcsöket, hasmenést eredményez. A tünetek súlyossága laktózintolerancia esetén függhet a tejcukor mennyiségétől, és az érintettek egy idő után felismerik, hogy mely termékek és ezek milyen mennyiségben okoznak náluk tüneteket.

Tejallergia vagy laktózintolerancia? A főbb különbségek

Az alábbi táblázat összefoglalja a tejallergia és a laktózintolerancia közötti legfontosabb különbségeket:

A Tejallergia Tünetei és Előfordulása

A tehéntej-fehérje allergia többnyire csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkezik, rendszerint akkor, amikor az anyatejről vagy a hipoallergén tápszerről a gyermek tehéntej alapú tápszert kap, vagy a tejtermékek bevezetésre kerülnek az étrendjébe. Magyarországon a tehéntej a táplálkozásunk egyik alapélelmiszere és egyben az egyik leggyakrabban allergizáló táplálék, mivel fehérjetartalma túlnyomó részt kazeinből áll. A nemzetközi statisztikák 0,3-7 % közötti adatokról szólnak, de legelfogadottabb - és ezt a magyar vizsgálatok is megerősítik - a 2 % körüli előfordulás.

Gyermekkori tejallergia - kinőhető-e?

Csecsemők és kisgyermekek között a tejallergia a leggyakoribb ételallergén, különösen 3 éves kor alatt. Ilyenkor a szülők azt vehetik észre, hogy a baba vagy kisgyermek tej fogyasztása után nem várt tüneteket produkál.

Gyakori csecsemőkori tünetek:

• Bőrkiütések (ekcéma, csalánkiütés), ajak- és szemhéjduzzanat, bőrpír, duzzanatok.
• Emésztőrendszeri tünetek: hányás, hasmenés, véres széklet, hasfájás, haspuffadás, hasi görcs, fokozott sírás/nyugtalanság evés után, heves hányással, rosszulléttel, gyengeséggel is járhat.
• Légúti tünetek: orrdugulás vagy sípoló légzés, orrfolyás, orrdugulás, fülgyulladás, asztmás jellegű hörghurutot válthat ki, vagy akár fulladást is.

Fontos megemlíteni, hogy a tehéntej allergénjei az anyatejben is megjelenhetnek, és allergiás reakciót válthatnak ki a teljes anyatejes táplálásban részesülő csecsemőkben. Az anyatej fogyasztását követően a csecsemőknél kontakt reakciók jelenhetnek meg a száj körül. Az emésztőrendszer fejletlensége következtében fellépő csalánkiütés visszavezethető laktóz intoleranciára vagy allergiára.

Szerencsére a tejallergiás gyerekek jelentős része kinövi ezt az allergiát. Az orvosi tapasztalatok alapján a gyermekek többsége (becslések szerint 80-90%-a) 3-5 éves korára megszabadul a tejallergiától. Az allergiára hajlamos csecsemőknél is sokszor megfigyelhető a tünetek enyhülése és megszűnése az óvodáskor környékére. Mindössze a betegek kis hányada, kb. 5-10% az, akinél a tejallergia megmarad későbbi gyermekkorban vagy felnőttkorban is. Korai felismerés és szakszerű gyermekgyógyászati/gasztroenterológiai gondozás mellett nagyobb az esély arra, hogy a gyermek idővel toleránssá válik a tejre. Ennek ellenére mindig vannak olyan esetek, amikor az allergia nem múlik el, különösen, ha a reakciók súlyosak voltak vagy nagyon magas az allergiás ellenanyag szintje.

A tejallergia tünetei felnőttkorban

Felnőttkorban a tejallergia kétféle módon jelentkezhet: vagy a gyermekkorból megmaradt allergia kíséri végig a beteget, vagy - ritkábban - újonnan alakul ki tejallergia felnőtt életszakaszban. A felnőttkori tejallergia tünetei röviddel a tej vagy tejtartalmú étel fogyasztása után vagy késleltetve (akár néhány óra múlva) is jelentkezhetnek.

Felnőttkori tünetek lehetnek:

• Bőrtünetek: viszkető kiütések, csalánkiütés (urticaria), bőrpír, duzzanatok.
• Emésztőrendszeri tünetek: hányinger, hányás, görcsös hasfájás, hasmenés.
• Légúti tünetek: orrdugulás vagy orrfolyás, torokviszketés, köhögés.

A késleltetett tünetek (amelyek órákkal vagy egy nappal később jelentkezhetnek) közé tartozhat a tartós hasi diszkomfort, puffadás, esetleg bőrtünetek elhúzódó megjelenése vagy általános rossz közérzet. Ezek a késői reakciók a nem-IgE mediált immunfolyamatok miatt alakulhatnak ki, és gyakran az emésztőrendszert érintik (például tartós hasmenés vagy gyulladásos jelek a bélben).

A Tejallergia Diagnosztizálása

A tejallergia biztos felismerése érdekében az orvos részletes kórelőzményi kikérdezéssel kezdi a kivizsgálást: rákérdez a gyermekkori allergiás előzményekre, a tünetek jellegére és jelentkezésének idejére (milyen hamar a tej fogyasztása után). Már a háziorvos vagy gasztroenterológus gyaníthatja a tejallergiát a panaszok alapján, de a diagnózis megerősítéséhez speciális allergiatesztek szükségesek.

Felnőtteknél ilyen formában jelentkező tejallergia tünetei nehezen felismerhetők, és a gasztroenterológus sokszor kizárásos alapon (minden más okot vizsgálva) jut el a tejallergia diagnózisához.

Diagnosztikai módszerek:

• Vérvizsgálat: Ellenőrizhető a tej ellen termelődött specifikus IgE ellenanyagok szintje - ha ez magas, az alátámasztja az IgE-mediált tejallergiát. A modern allergológiai vizsgálatok közé tartozik a molekuláris allergén diagnosztika is. Ez a módszer nem csak azt mutatja meg, hogy a beteg allergiás a tejre, hanem azt is, pontosan melyik fehérjére reagál.
• Prick-teszt: Bőrteszt, mely allergiás reakciókat vizsgál. Fontos tudni, hogy nem minden tejallergiás reakció mutatható ki egyszerű tesztekkel - különösen a késleltetett típusú, nem-IgE mediált allergiák esetén a vérvizsgálat és Prick-teszt is negatív lehet.
• Táplálkozási napló: Ilyen gyanú esetén a táplálkozási napló vezetése hasznos. A beteg leírja, mit fogyasztott és milyen tünetei voltak, így az orvos összefüggést kereshet a tejtartalmú ételek és a panaszok között. Kivétel nélkül minden szakorvos étkezési napló vezetését írja elő, mely elengedhetetlen fontosságú az allergiát okozó anyag kiszűréséhez.
• Eliminációs-provokációs teszt: A tejallergia diagnózisának arany standardja az eliminációs-provokációs teszt. Ennek lényege, hogy a páciens egy előre meghatározott ideig (általában 2-4 hétig) szigorú tejmentes diétát tart, majd orvosi felügyelet mellett visszakap bizonyos mennyiségű tejfehérjét (provokáció). Ha a provokáció során ismét jellegzetes allergiás tünetek jelentkeznek, az megerősíti a tejallergia diagnózisát. Felnőtt betegek esetén ezt a provokációs tesztet a kórházi vagy ambuláns körülmények között, gasztroenterológus/allergológus szakorvos felügyeletével végzik, készen állva az esetleges súlyos reakció azonnali ellátására.

A laktózintolerancia diagnosztizálása

Amennyiben a tünetek főként emésztőrendszeriek (pl. puffadás, hasi görcsök, hasmenés), és enyhébb lefolyásúak, a gasztroenterológus gyakran először laktózintolerancia-vizsgálatot végez vagy javasol. A GasztroKlinikán végzett vizsgálat során a beteg laktóztartalmú italt fogyaszt, majd meghatározott időközönként megmérjük a kilélegzett levegő hidrogén- és metántartalmát. A hidrogén- és metánszint emelkedése a kilélegzett levegőben a laktóz lebontásának zavarára - azaz laktózintoleranciára - utal. Ha a laktózteszt pozitív, az nem allergia, hanem enzimhiány. Előfordulhat azonban, hogy valakinél mindkét állapot fennáll egyszerre (például laktózintoleranciája is van és a tejfehérjére is reagál), ezért fontos a teljes kép áttekintése. A GasztroKlinika gasztroenterológusának feladata, hogy minden lehetséges okot feltárjon és a megfelelő szakember bevonásával (allergológus, dietetikus) pontos diagnózist adjon.

A Tejallergia Kezelése és a Tejmentes Étrend

Jelenleg a tejallergia egyetlen oki kezelése a tej és a tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek teljes kiiktatása az étrendből. A pontos diagnózis birtokában lehet megkezdeni a hatékony kezelést és diétát. A tejmentes étrend megtervezését érdemes a GasztroKlinika dietetikusa és gasztroenterológusa segítségével végezni, hogy a beteg minden szükséges tápanyagot megkapjon, miközben elkerüli a veszélyes allergént.

Tiltott élelmiszerek és a rejtett tej

Tejallergiában minden állati eredetű tej (tehéntej, kecsketej, juhtej, bivalytej stb.) fogyasztása tilos, valamint az ezekből készült összes élelmiszer kerülendő. A különböző eredetű (tehén, kecske, juh) tejek allergén fehérjéi között magas százalékban áll fenn keresztaktivitás, így ezek fogyasztását a biztonság érdekében nem ajánljuk. Ide tartoznak a tejtermékek (sajt, túró, joghurt, kefir, tejföl, vaj, tejszín, tejpor, sűrített tej stb.). Fontos tudni, hogy a laktózmentes tejtermékek sem biztonságosak a tejallergiás számára, mivel azokból csak a tejcukrot bontották le, de a tejfehérje ugyanúgy jelen van bennük. Tehát a tejallergiás betegnek nem elegendő a laktózmentes termékeket választani - teljes tejmentességre van szükség.

A tejmentes étrend betartásakor az egyik legfontosabb feladat a rejtett tej összetevők elkerülése. Minden élelmiszer vásárlásakor gondosan el kell olvasni a címkén az összetevők listáját. Az allergének (köztük a tej vagy tejszármazékok) általában kiemelve szerepelnek a csomagoláson, de nem szabad csak a vastagon szedett „Tejet tartalmaz” feliratot keresni - végig kell nézni az apróbetűs összetevőlistát is, mert a tejfehérjét sokféle néven tüntethetik fel. Gyakori tejtartalmú adalékok vagy alapanyagok: kazein, laktalbumin, savó (tejsavó), kulturált tej (író), tejpor, tejsavópor, kazeinátok, laktoglobulin stb. Ha egy terméken az szerepel, hogy „nyomokban tejet tartalmazhat”, azt jobb elkerülni, mert a gyártás során belekerülhetnek kis mennyiségű tejfehérje-maradványok. A vizes kifli és a vizes zsemle kivételével szinte az összes pékáru, valamint a rozskenyerek is tartalmazhatnak tejet, vagy tej alapú margarint.

Az iparilag előállított élelmiszerek és konzervek összetételéről is tájékozódni kell, hiszen az allergéneknek már igen kis mennyisége is elegendő az allergiás reakció elindításához. A húsipari készítményekben is alkalmaznak állományjavítóként tejport, de jelen van a csokoládéban, az édesipari termékek, kekszek, nápolyik nagy részében is. A fagylaltok, pudingporok, mártások, krémek, habok, öntetek, sodók, majonéz szintén tartalmazhatnak tejfehérjét.

Engedélyezett és tejmentes termékek

A tejfehérje-mentes étrendben adhatóak a liszt, búzadara, zabpehely, rizs, fehér-, félbarna-, barna-, burgonyás-, graham kenyér, vizes zsemle, vizes kifli. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, olajos magvak szintén biztonságosak, és fontos szerepet játszanak a megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátottságban. A halak és a húsok közül a marha és a borjú kivételével bármelyik adható, húskészítmények esetén pedig csak azok fogyaszthatók biztonsággal, amelyekről a gyártó cég garantálja, hogy nem tartalmaz tejfehérjét. A felsorolt tejmentes- és a gyártó által garantált tejfehérje-mentes élelmiszerek, ételek is csak akkor fogyaszthatóak biztonságosan a diétában, ha az ételkészítés során sem használunk fel hozzá tejfehérjét tartalmazó élelmiszereket.

A legtöbb bioboltban kaphatók olyan élelmiszerek, amelyek tehéntej nélkül készültek, és ez a termékeken fel is van tüntetve. Ilyen termékek például a rizstej, szójatej, mandulaital, mogyoróital, tofu, és növényi pástétomok. A rizstej, illetve a szójatej nagy előnye, hogy színük, állaguk nagyon hasonló a tejhez, így a tejfogyasztás illúzióját adják a diétázók számára. Készíthető belőlük tejberizs, madártej, turmixok, stb., illetve főzéshez, sűrítéshez is kiválóan felhasználhatóak. Két tejfehérje allergiás fiú anyukájaként nagy segítségemre volt a fenti szakácskönyv: pizzát, palacsintát, sőt: madártejet is lehet tejtermék nélkül készíteni!

Táplálékkiegészítés és keresztallergia

A tejallergiások étrendjében gondoskodni kell a kalcium és D-vitamin pótlásáról, mivel a tejtermékek elhagyása ezeknek a fontos tápanyagoknak a hiányát okozhatja. Az orvos javasolhat kalciumtablettát vagy D-vitamin cseppeket, illetve segíthet olyan alternatív élelmiszerek kiválasztásában, amelyek gazdagok kalciumban. Jó kalciumforrás lehet például sok növényi tej (szójatej, rizstej, mandulatej, zabtej stb.) - figyelni kell, hogy dúsított változatot válasszunk, amelyhez kalciumot és D-vitamint adtak. Emellett a mák, diófélék, sötétzöld leveles zöldségek (brokkoli, kelkáposzta), hüvelyesek, szezámmag, halak (főleg szardínia, amit szálkástul fogyasztunk) szintén tartalmaznak kalciumot.

Keresztreakcióról akkor van szó, ha az allergiás személy a rokon vagy hasonló szerkezetű allergéneket sem tolerálja, mert az immunrendszere „összetéveszti” azokat. Tejallergiásoknál sajnos gyakori, hogy a más állatok tejével (juhtej, kecsketej) is ugyanúgy reagálnak, mivel ezek fehérjéi nagyon hasonlóak a tehéntejéhez. Egy érdekes keresztallergia: bizonyos esetekben a tehéntejre allergiás személy a marhahúsra is allergiás lehet. Ennek az az oka, hogy a marhahúsban lévő szérumalbumin nevű fehérje hasonlít a tej fehérjéihez, így az immunrendszer erre is reagálhat. Ez nem törvényszerű minden betegnél, de ha valaki tejallergiásként marhahús fogyasztása után is tüneteket észlel, mindenképp említse meg kezelőorvosának. A GasztroKlinika gasztroenterológus segíthet tisztázni, fennáll-e ilyen keresztallergia, és ha igen, tanácsot ad a szükséges étrendi változtatásokhoz.

Az Allergének Címkézése és az Adatbank szerepe

Ma már könnyebben tájékozódhatnak a laktózérzékenyek, tejfehérje allergiásak, mert 2014. december 13-tól léptek életbe azok a jogszabályi változások (Allergének címkézése, tápértékjelölés, 1169/2011 EU - az Európai Unió Hivatalos Lapja), melyek többek között az allergének jelölésének tekintetében három fő kötelező elemet tartalmaznak, például az allergén-tartalom kiemelésével. A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező az allergének jelölése. A szabályozás nem vonatkozik a 2014. december 13-a előtt gyártott termékekre, még nem volt kötelező az allergéntartalom kiemelése. Az érintetteknek továbbra is óvatosnak kell lenniük, legfőképpen a tartós élelmiszerek vásárlása során, kerüljük a diéta hibákat!

A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank letölthető formában megjelentette a garantáltan tejcukor és tejfehérjementes élelmiszerek listáját. Ezek a listák lehetővé teszik az allergiás betegek tünetmentessé tételét. A GasztroKlinika gasztroenterológusa a kezelés során hosszú távú partnerként támogatja a beteget. Feladata nem ér véget a diagnózis felállításával: a rendszeres kontrollokon figyelemmel kíséri a beteg általános állapotát, tápláltsági állapotát (nincs-e fogyás, hiánybetegség a diéta miatt), és szükség esetén módosít a diétás vagy terápiás javaslatokon.

Az új 2015-ös tejcukormentes terméklistát és a tejfehérje mentes terméklistát letöltheti a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank honlapjáról, mely nyilvántartja azokat az élelmiszeripari termékeket, amelyek - a gyártók nyilatkozata alapján - mentesek az allergiás tüneteket kiváltó anyagoktól. Fontos tudni, hogy bár az Adatbank a legnagyobb gondossággal jár el, e termékek esetében nem a szigorú előírásoknak megfelelő, ellenőrzött diétás termékekről van szó. A betegek ennek tudatában építik be diétájukba ezeket az élelmiszereket. A Magyarországon leggyakrabban allergiát vagy intoleranciát kiváltó élelmiszer-összetevők között a tejfehérje és a tejcukor (laktóz) is szerepel.

Súlyos Allergiás Reakciók és Vészhelyzeti Terv

A tejallergiás reakciók súlyossága széles skálán mozoghat. Enyhe lefolyású allergiás reakció esetén például csak néhány csalánkiütéses folt jelenik meg a bőrön, vagy a száj körül alakul ki enyhe viszketés. Ilyen esetekben a tünetek maguktól is elmúlhatnak rövid idő alatt, vagy egyszerű antihisztamin gyógyszerrel kezelhetők.

Közepesen súlyos reakciónál már összetettebb tünetegyüttes lép fel: erősebb bőrkiütések testszerte, hányás, hasmenés, esetleg nehézlégzés vagy gégeödéma (torokduzzanat érzése) jelentkezhet. Ezek a tünetek ijesztőek lehetnek, de még nem járnak keringési összeomlással - mindazonáltal orvosi megfigyelésre és ellátásra van szükség, mivel súlyosbodhatnak. Súlyosabb reakciónál, amely érinti a légzést vagy általános tüneteket okoz, szteroid gyógyszerek (tabletta vagy injekció formájában) válhatnak szükségessé a gyulladásos reakció csillapítására.

A legsúlyosabb fokozatú allergiás reakció az anafilaxia, más néven anafilaxiás sokk. Anafilaxia során a teljes szervezetet érintő, életveszélyes tünetek alakulnak ki: a vérnyomás hirtelen zuhan (sokk), a légutak beszűkülnek és a torok nyálkahártyája megduzzad, ami fulladáshoz vezethet, a bőrön pedig gyakran kiterjedt vörösség vagy csalánkiütés észlelhető. Gyakori az ajkak és a nyelv duzzanata is. A beteg ekkor súlyos hasi görcsöket érezhet, hányhat, és pillanatok alatt általános rosszullét lép fel. Anafilaxiás reakció gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni (112), és ha van adrenalin injekció (Epipen vagy más autoinjektor), azt haladéktalanul be kell adni a combizomba. Az adrenalin hatása átmeneti: segít megakadályozni a keringés összeomlását és csökkenti a légúti duzzanatot, de mindenképpen kórházi ellátásra van szükség a stabilizáláshoz és a további kezeléshez.

Minden tejallergiás betegnek tisztában kell lennie azzal, hogy bármikor előfordulhat súlyos reakció, ezért fontos egy allergiás vészhelyzeti terv kidolgozása orvosával. Ennek része, hogy a beteg felismerje az anafilaxia korai jeleit, tudja használni az adrenalininjektort, és a környezetében élők (család, kollégák) is tudjanak az allergiájáról, illetve arról, mit kell tenniük rosszullét esetén. A tejallergiás betegnek, akinél korábban már volt súlyos reakció, az orvos (allergológus vagy gasztroenterológus) adrenalin auto-injektort is felírhat vészhelyzet esetére. Ezt a betegnek mindig magánál kell hordania, és meg kell tanulnia a használatát, hogy szükség esetén saját maga be tudja adni.

tags: #tejallergia #adatbank #termeklista

Népszerű bejegyzések:

• Kosárlabda oktatási tervezet
• A magyar kosárlabdázás nagyjai
• Részletes útmutató az adó 1+1 százalék felajánlásához
• Kihívások az angol labdarúgásban
• Gyerek kerékpárok és kerti medencék kiválasztása