A magyar labdarúgás fejlesztési irányai, ösztönzők és nyelvi sajátosságok
Szabályok, ösztönzők és ajánlások, 4+1 vagy 3+2 - finoman fogalmazva sem volt könnyű követni az magyar labdarúgók és fiatalok szerepeltetésének elősegítését megcélzó kísérleteket az elmúlt hetekben, hónapokban. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az állami támogatások révén több rendszer is bevezetésre került a hazai foci erősítésére.
MLSZ ösztönzőrendszer és a magyar játékosok szerepeltetése
A Magyar Labdarúgó Szövetség folytatja a magyar játékosok szerepeltetésének elősegítését, ezért a májusi közgyűlésen bejelentett irányelvek mentén megújítja ösztönzési rendszerét. Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: ahogy azt fentebb is írtuk, a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a májusi közgyűlésen fogadták el. Lényege - ahogy az a június végi pontosításnál kiderült -, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) kell a pályán tartania a maximális prémium eléréséhez.
Az MLSZ-en keresztül minden első osztályú nagypályás és futsalbajnokságban jelentős forrásokhoz jutnak azok a klubok, amelyek teljesítik a magyar labdarúgás további erősödését irányzó, pénzügyileg ösztönzött előírásokat. A rendszer a nagypályás férfi és női NB I-es, a futsal férfi és női NB I-es, valamint a nagypályás férfi NB II-es bajnokságokra terjed ki. Az ösztönzési rendszer alkalmazásának célja a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, valamint a legújabb sporttudományos eszközök használatának elterjesztése, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítése.
A férfi NB I-ben az elvárás, hogy legalább öt magyar, köztük legalább egy fő U21-es korú játékos legyen végig a pályán a mérkőzés egészében. Az NB II-ben a bónusz eléréséhez csak magyar játékosok játszhatnak a mérkőzéseken. Az MLSZ dokumentumtárában is megtalálható, az Elnökség által elfogadott dokumentum részletesen tartalmazza az ösztönzési rendszer előírt feltételeit az egyes bajnokságokra külön-külön.
Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára (összesen 280 percet hoztak össze). A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak.

| Bajnokság | Elvárt magyar játékosok száma | További feltételek |
|---|---|---|
| Férfi NB I (Fizz Liga) | Legalább 5 magyar | Ebből legalább 1 U21-es korú játékosnak végig a pályán kell lennie. |
| Férfi NB II | Csak magyar játékosok | A bónusz eléréséhez magyar játékosoknak kell játszaniuk. |
| Női NB I, Futsal férfi és női NB I | A magyar labdarúgás erősödését irányzó előírások teljesítése | Jelentős forrásokhoz jutnak a feltételeket teljesítő klubok. |
Az akadémiai rendszer és a produktivitási ösztönzők
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Korábban egyébként volt egy tizedik is, ám a sportállamtitkár szerdán elmondta, hogy a szombathelyi Illés Akadémia a jogszabályi előírásokban foglalt szakmai feltételeknek nem felelt meg, így 2025. június.
Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Előbbit a rendszer 2023-as indulásától kezdve minden szezon elején megkapják az akadémiák, ebben pedig most sem történt változás. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at.
Jelenleg tehát a produktivitási rendszer (amely mint az később látszik tévesen terjedt el 3+2-es ajánlásként) lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni.
Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek - éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt. Schmidt Ádám szerint éppen amiatt, hogy ez egy már két éve bevezetett, mindenki által ismert és folyamatosan egyeztetett rendszer, annak részletei senkit sem érhettek meglepetésként.
Természetesen felvetődött, hogy nyilvánossá tehetnék a klubok által vállalt fiatalperceket (a DVTK részéről Kovács Zoltán korábban elárulta, hogy 7000 percet vállaltak), ám „a zárt ajtók mögötti egyeztetéseken elhangzottakat előzetes jóváhagyás nélkül”, etikai és jogi okokra hivatkozva a két sportvezető egyelőre nem osztotta meg az újságírókkal. A sportállamtitkár elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk.
„Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak. Ennek ellenére bárki mondhatja azt, hogy én nem szeretnék ezekkel a támogatásokkal élni, de akkor magának kell megoldania gazdaságilag. Ebből viszont az következik, hogy az akadémia és az első csapat fenntartását játékosértékesítésből és folyamatos európai kupaszereplésből lehet elérni.”

A magyar futballnyelv sokszínűsége és fejlődése
A sportnyelv az egyik legdinamikusabban fejlődő szaknyelv, szó- és kifejezéskészlete gyorsan változik és gazdagodik. A futball vagy labdarúgás kifejezés előtt a rugósdi, láblabda szavakkal is próbálkoztak, ám végül a labdarúgás és a hangalakjában magyarosított futball bizonyult maradandónak. Jelentése az angol nyelvű football szóból származik (foot = láb; ball = labda).
A labdarúgás szakszókincse folyamatosan bővül, a sportág változásával szavak jönnek létre, amelyeket átveszünk és megfelelő hangsort alkotunk rá. A labdarúgás a katonai nyelvből is rengeteg elemet átvett. Így lett a mérkőzés szinonimája az ütközet, csata, csörte, összecsapás, és így született a bunkerfoci kifejezés is, amikor csak a védekezésre koncentrálva focizik valaki; de hallhatunk olyat, hogy ágyúz, vagyis erőset lő; ostromolja az ellenfél kapuját; vagy bevehetetlen erőd, ami pedig a jó hazai statisztikai mutatókkal rendelkező csapat pályája.
A sportnyelvújítás napjainkban is tart. Szokás arról beszélni, hogy ma visszaidegenedik a sport nyelve, mert újra áramlanak be idegen (főként angol) kifejezések. Ezt az igényt belátva indította futballnyelv-magyarítási kezdeményezését 2013-ban a Kazinczy SE blogja. 2010-ben magyarítani próbálták a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság jellegzetes hangszerének nevét, a vuvuzelát is. Érdekes megemlíteni a sportnyelvi köznevesítés példáját, hiszen előfordul, hogy egy-egy futballista neve köznevesül, egy köznévi fogalom szava lesz.
„… én a foci nyelvének labdadobbanás-szívdobogására figyeltem, arra a vérzsibongású, hálózörgető, zengető zenére, amellyel ez a játék belejátssza a maga sípos, dobos, trombitás, harsonás, harangzúgásos zsoltárait, himnuszait a magyar nyelv Nagy Zenekara időtlen szimfóniájába. Arra a muzsikára, amelytől szemeink tüzelnek, fülünk átforrósodik s orrunkat a frissen nyírt gyep illata tölti meg.”
Kocsis Norbert 2014, Futballszleng. In: Nyiri Péter - dr. Kováts Dániel (szerk.) 2014. A nyelv lelke, a lélek nyelve. Múzsák Kertje. A Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei II.. Nyiri Péter 2014. A cornertől a zlatanozásig. In: Nyiri Péter - dr. Kováts Dániel (szerk.) 2014. A nyelv lelke, a lélek nyelve. Múzsák Kertje. A Magyar Nyelv Múzeuma Füzetei II..

Játékfilozófiák és stílusjegyek a magyar labdarúgásban
Mielőtt továbblépnénk a kérdés taglalásában, idézünk Egervári Sándor, digi tv-ben elhangzott nyilatkozatából. Az Aranycsapat játékát az 50-es években a “gyors, sokmozgásos, változatos, helycserés támadójáték” illette. Illetve elődeinknek volt még egy tanítása. Agresszív letámadással próbálkozott a meccsen, a románokkal együtt. Még csak nem is hibára kényszeríteni, mert ez is más futball-filozófia.
Vi. Senki se, - még az edző sem -, tudja előzetesen, hogy mi fog történni a pályán. Pl. a Barca drukker előre tudja, mit fog játszani a csapata. Ugyanúgy eldugják a labdát. Az ellenfél mindig csak nyomozza, állandóan szedik ki a labdát a hálóból. Az ellenfél edzője előre tudja, mit fog játszani a Barca. Szépen fel tud készülni belőle. Az edzésen gyakoroltatja pl. Ott minden csapanak van SAJÁT STÍLUSÚ JÁTÉKA. Függetlenül attól, hogy az utolsó játszik az elsővel.
Azért, mert az alkalmazkodó játék egy TUDATOS JÁTÉK. Az irányító játék, egy SZOKÁSOS JÁTÉK. Amit magamévá tettem, ami belőlem jön, ami az enyém. Amit játszottam 10 éve, és amit játszani fogok 20 év múlva is, és amit kívülről tudok. Bele van írva a fejembe. Ez a stílus létezett Magyarországon, úgy hívták hajdanában: “közép-európai játékstílus” és a “dunamenti iskola” nevet viselte. Ha a kiszámíthatatlan játékot ill. a stílustalanságot stílusjellemzőnek vesszük, akkor Egervári egy innovatív stílust alkotott meg.
A "bohócliga" nyelvezete: Humor a magyar futball kommunikációjában
Egy kis humor(?) a magyar futball közegből. A bohócligában dúl a szünet, átigazolások táján repkednek a sajátos nyelvezetű nyilatkozatok, nem árt tisztában lenni ezek valós jelentésével. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi nyelvlecke.
Játékosok
- „30 éves játékos csak itthon számít öregnek, nem felejtettem el focizni!” = A legutóbbi Cooper teszten már a pályamunkások is lenyomtak, de kapunak háttal ma is 10-ből 9-szer visszapasszolom a labdát.
- „Néhány évem van még a futballban, gondolnom kell a jövőmre.” = Akkor sorolom; aláíráspénz, kocsi, lakás, havi 500 számlára, meccspénz vereség esetére is!
- „Kint elégedettek voltak velem, de hazahúzott a szívem.” = Az elnök személyesen ragasztott „Auf Wiedersehen!” matricát az öltözőszekrényemre.
- „Nem félek a versenytől, megküzdök a csapatba kerülésért.” = Hülye lennék hajtani, ezzel a szerződéssel a padon is megszedem magam.
- „Sok csapatnál megfordultam, de a szívem mélyén mindig visszavágytam nevelőegyesületembe!” = A DVD-n rajta volt a mobilszámon, de a ciprusi másodosztályból sem hívtak vissza.
- „Itt az ideje, hogy kipróbáljam magam külföldön is.” = Itthon már minden fizetőképes csapatnál beégtem.
Klubvezetők
- „Az új befektető már a nyáron megkezdi a stadion felújítását. ” = Új labdafogó hálót veszünk, és lecseréljük a mikrót a büfében.
- „Rutinos idegenlégióssal erősödhetünk.” = A mozambiki srác, már két éve lábtengózik a debreceni menekülttáborban.
- „Egyelőre nem kívánom megerősíteni, hogy nyáron érkezik hozzánk a Barcelona.” = Talán összejön egy edzőmeccs a temesvári Politechnikával.
- „A gazdasági válság miatt a kiszemelt befektetőnek sajnos nem áll módjában tulajdonrészt vásárolni a klubban.” = 2 év 4 hónap ÁFA csalásért.
- „Kulcsjátékosaink csak visszautasíthatatlan ajánlat esetén vihetők.” = Fél éve nem fizetjük a villanyszámlát, az első készpénzes ajánlatot elfogadjuk.
- „Igaz a hír, egy valódi világsztárt is tesztelünk.” = Egy afrikai srác Drogba mezben jelent meg a játékostoborzón.
- „Csak annyit mondhatok az edzőjelöltről, hogy külföldi, és legutóbb is bajnokcsapatot irányított.” = Guiseppe Catenaccio, pályaedző az olasz negyedosztályban.
Edzők
- „A nemzetközi kupaszereplést sem tartom elképzelhetetlennek.” = Ha másik két csapat becsődöl, meglesz a bentmaradás.
- „Egyelőre erőnléti edzésekkel készülünk a szezonra, a taktikai variációkat később gyakoroljuk.” = Valaki ellopta a mágnestáblámat, csak futóedzést tudok tartani.
- „Minden posztra két egyforma képességű labdarúgónk van.” = Egyformán gáz mindenki, ennyi erővel a gyúrót is játszathatnám.
- „A vezetőkkel úgy egyeztem meg, ha kapok megfelelő ajánlatot, elmehetek.” = Már rég felbontanák a szerződésem, de megszívták, Tornyi Barna ajánlott nekem egy munkajogászt.
- „A kihívások miatt szerződtem ide.” = A klub egy éve nem fizet senkinek, 14 fős a keret, edzőtábor helyett útifilmet nézünk a diavetítőn, de NB1-es kispadon ülhetek!

tags: #tessek #javasolni #magyar #nyelv #foci





