A Tippmix és a jégkorong fogadás története és népszerűsége Magyarországon
A sportfogadás Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza, melynek gyökerei mélyen a lovassportok világában gyökereznek. A lovassportfogadás, ha máshonnan nem is, a Sose halunk meg című filmklasszikusból sokak számára ismerős lehet, azt azonban talán kevesen tudják, hogy mennyivel megelőzte itthon a „lovizás” a más sportágakra való fogadás rendszerét. A rendszerezett sportfogadás, a Totó, bevezetésére a háború utáni időszakban került sor.
A Totó bevezetése és a sportfogadás fellendülése
Magyarországon csupán néhány hét előkészület után, 1947. október 19-én vezették be a Totót, amit akkoriban csak „embersportfogadásként” emlegettek, utalva arra, hogy immár nem csak lovak, hanem sportolók várható teljesítményére is lehet tippelni. A Totó itthoni meghonosodására az Olimpiai Játékok világháború utáni újraszervezése adott apropót: Magyarország háború utáni államkasszájából lehetetlen volt a sportolók felkészítését és az olimpia részvételi költségeit fedezni, ezért sok más európai nemzethez hasonlóan az ország vezetése úgy döntött, hogy a hiányzó összeget sportfogadások szervezésével teremtik elő. A kezdeményezés sikeres volt, a befolyt összeg nagy részét a magyar sport támogatására fordították, így a magyar sportolóknak lehetőségük nyílt részt venni az 1948-as londoni ötkarikás játékokon.
Az 1953-as legendás futballmérkőzés után, amikor a magyar válogatott 6:3-ra verte az angolokat, a sportfogadás iránti érdeklődés óriási növekedésnek indult. Akkor már több mint egy éve lehetőség volt önálló góltotófogadásra, és az eredeti egyhasábos szelvények mellett kollektív szelvényen is lehetett fogadni. A technikai fejlődés sem maradt el: 1993-ban elindult a totó-lottó és a góltotó gépesített értékesítése, 3 évvel később, 1996-ban pedig már csak gépi fogadások voltak köthetők. Ezek a változások készítették elő a terepet egy újfajta sportfogadási platform számára.
A Tippmix elindulása és a jégkorong fogadás
A Szerencsejáték Zrt. 1997-ben, 26 éve indította útjára a Tippmixet, egy új korszakot nyitva ezzel a magyar sportfogadásban. Már a kezdetektől lehetőség volt a futballmérkőzéseken kívül jégkorongra, atlétikai versenyekre és Forma-1-es futamokra is fogadni. Eleinte heti egy alkalommal jelent meg a fogadási kínálat, 3 évvel később váltott heti két kínálatra a játék. Az egész 2020-as évet nézve a legnépszerűbb sportok a labdarúgás, az asztalitenisz és a jégkorong voltak, ami jól mutatja a jeges sportág népszerűségét a fogadók körében.
A jégkorong története Magyarországon
A jégkorong magyarországi története legalább annyira izgalmas, mint a sportfogadásé. Az Újpesti Torna Egylet 1885. június 16-án alakult, így jelenleg Magyarország legpatinásabb klubja. Ám kezdetben nem hogy jégkorongról, de csapatsportágakról sem volt szó az ekkor még önálló Újpest községben. A jégkorong első szótagjáról, vagyis a „jégről” az első ismert újpesti tudósítás már 1886. novemberében megjelent. Ekkor így írt az Ujpest és Vidéke: „Az UTE elhatározta, hogy korcsolyázó egyletet szervez. Az Ehrenwald cég átengedte a kikötői vízfelületét korcsolyapálya kialakítására. A jégpálya 1887. január 3-án nyílik.”
Később a pályát a Hartmann gyár mögé helyezték át, de a cikkben ígért korcsolyázó egylet alapítása ekkor még elmaradt. A jégpályák azonban nem maradtak el, hol a nagyközség, hol az UTE készített természetes jegű pályát. 1903-ban az UTE létrehozta első komolyabb sporttelepét a Népszigeten, ahol 1906-tól a klub telente ismét jégpályát létesített. Sőt, a hatalmas pályát acetilén fény világította meg, így sötétedés után is lehetett használni, a korcsolyázóknak pedig melegedő szobák és büfé álltak rendelkezésre. Ám ekkoriban a jégkorong még ismeretlen volt nem csak Újpesten, hanem egyáltalán Magyarországon, a jégpályát kizárólag korcsolyázásra használták.
Az első jeges csapatsportág, ami hazánkba érkezett a bandy avagy magyarosítva jéglabda volt! A Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) A és B csapata 1908-ban játszotta első bandy mérkőzését, és a leginkább jégen játszott gyeplabdára hasonlító sportág gyorsan népszerű lett. A „koronghokki” 1925-ben érkezett hazánkba, és gyorsan sikert aratott. Természetesen a jégkorong bölcsője is Városligetben volt, és ismét a BKE illetve a BBTE voltak azok, akik útjára indították a sportágat, az addig bandyző játékosok pedig egymás után tértek át az új sporthoz. Nagy lendületet adott, hogy a városligeti tavat 1926-ban műjégpályává alakították, így a kontinensen másodikként Budapesten jött létre az időjárástól függetleníthető jégfelület.
Hazánk 1927-ben már csatlakozott is a nemzetközi jégkorong szövetséghez, vagyis az IIHF-hez, és még az ebben az évben rendezett EB-n is elindult. A történelmi első válogatott mérkőzésen 6-0 arányban maradtunk alul Ausztria legjobbjai ellen. 1928-ban már az Olimpián is részt vettek a magyarok, sőt, a műjég révén óriási fejlődő válogatott 1929-ben már hazai pályán rendezett EB-n vehetett részt! Ám bajnokságot ekkor még nem rendeztek, mert a külön klasszist képviselő BKE és BBTE mellett senki sem akart „leégni” a küzdelmek során. A fejlődő, a világ nyolc legjobbja közé bekerülő válogatott mellett gyorsan fejlődésnek indult a klubélet is. 1930-ra már több hokiklub alakult. Létrejött az FTC, az MHC, a MUE, az AHC, a MAFC és a BEAC jeges szakosztálya is. 1937. januárjában végre a bajnoki küzdelmek is megindultak, három csapat részvételével.
Az első bajnoki címet a műjégpálya tulajdonosa, a BKE I. csapata nyerte a BBTE és a BKE II. előtt, a következő szezonban pedig már az Amatőr HC és az FTC is csatlakozott a mezőnyhöz. Kevesen tudják, de az újpesti jégkorongélet is már a harmincas években megkezdődött! Ám az újpesti jégkorong létezni akart! És hamarosan újra létezett is! Az „időszámításunk szerinti”, azaz az 1955-ös alapítás már visszavonhatatlan: Kecskés József szakosztályvezető irányításával az 1950, vagyis Nagy-Budapest kialakítása és a „sportklubok szocialista alapon történő átszervezése” óta Bp. Dózsa néven szereplő újpesti klubnál is útjára indult a korong.
A Bp. Dózsa történelmi első mérkőzését 1955. december 10-én, az egyetlen hazai hokipályán, a városligeti műjégen játszotta. Az ellenfél „természetesen” az akkor Bp. Kinizsi néven szereplő ferencvárosi gárda volt, az eredmény pedig győzelem!
| Esemény | Eredmény | Helyszín | Nézőszám |
|---|---|---|---|
| Béke-kupa selejtező | Bp. Dózsa - Bp. Kinizsi 3:2 | Műjégpálya | 3000 |
A nagyobb siker sem váratott magára sokáig: a Béke-kupában végül a döntőig jutottak az újpestiek. Végül rögtön az első évben dobogón végeztünk a bajnokságban! Az 1955-56-os, bronzérmes nyitószezont egy ezüstös követte, vagyis ahogy napjaink híres-hírhedt Újpest- és hokirajongója, Ganxsta Zolee művész úr mondotta volt: „jövünk fel, mint a (…) higany”. Az 1956-os forradalom alatt és után fontos változások is történtek: a klub visszavette a régi, szeretett Újpesti TE nevet. Az állami vezetők azonban nem nézték jó szemmel a változásokat, így végül Újpesti Dózsa néven szerepelt tovább a klub minden szakosztálya, köztük a jégkorongozók is. 1958-ban máris bajnokcsapatot ünnepelhetett a lila-fehér szurkolósereg! Veretlenül nyertünk bajnoki aranyat!
Az 1960-as jubileumi év ugyanis már végképp az ünneplés jegyében telt. A 75 esztendős egyesület szakosztályai közül bajnok lett a futball-, a vízilabda-, a röplabda-, de még a teniszcsapat is, így a jegeseknek nem is maradhatott más feladat, mint hogy ők is méltóképp tegyenek pontot a diadal-év végére. A fiúk kezében ezúttal sem remegett az ütő, így a Szamosi Ferenc és Bán József edzette alakulat a háromfordulós bajnokságban ismét biztos győzelmet aratott (12 meccsen: 9 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség, 76:34-es gólkülönbség, 20 pont). A gólkirályi cím is Újpestre került, Boróczi Gábor volt az évad legtöbb gólt lövő játékosa.
Egyetlen dolog hiányzott már csak: egy „hazai pálya”. Noha a vezetők már az alapításkor elhatározták, hogy műjégpályát létesítenek Újpesten, a sokéves kitartó munka csak 1963-ban érett be. Ekkor végre megkezdődtek a munkálatok, és alig egy évvel később, 1964 elején a régi kézilabda pálya helyén, az ország negyedik műjégpályájaként megnyílt a Megyeri úti jégpálya, amely nemcsak a sportolóknak adott rég várt otthont, de a korcsolyázó nagyközönséget is szívesen látta. Ez óriási jelentőséggel bírt a szakosztály jövője szempontjából, hiszen végre Újpesten talált otthonra a csapat. Így a minőségi utánpótlásnevelés is beindulhatott, és a klub is jobban kötődött a IV. kerülethez.
Közvetlenül a magyar válogatott világháború utáni egyetlen olimpiai szereplése, az Innsbrucki játékok megnyitója előtt egy héttel került sor a történelmi első mérkőzésre. Mi más is lehetett volna ez a mérkőzés, mint egy örökrangadó, egy Újpest-Ferencváros összecsapás. Persze lila-fehér diadallal! A korabeli jegyzőkönyv: január 15. Újpest - FTC 8:0 Megyeri út, 3000 néző. A történelmi első gólt Boróczi Gábor szerezte az I. harmad 19. percében. Ebben a szezonban a Megyeri úti jégpálya mellett a Magyar Kupa is debütált, ugyanis ekkor írták ki először a sorozatot. Sikerült is a döntőig jutnunk, a Dózsa sikerét azonban ismét egy későbbi lila, Rozgonyi György akadályozta meg, akinek három góljával 3:2-re nyert a Vörös Meteor.
Ahogy az évkönyvek feljegyezték, a hatvanas években „a lila-fehér színeknek éppen olyan nagy a tekintélyük a tükörsimajégen, mint a labdarúgópályák üde zöld gyepén.” Kétségtelen: a futball és a vízilabda mellett a jégkorong vált a legtöbb szurkolót vonzó sportággá. Nem csoda, hisz az évtized második felében minden eddigit felülmúltak a játékosaink: 1965-től kezdődően hat szezonból ötöt nyertek meg! Az 1965-ös év két további dicsőséget is tartogatott a liláknak a bajnoki diadalon kívül! A szezon végén rendezett Magyar Népköztársaság-kupa (MNK) sorozatát első ízben nyerte meg csapatunk.
A Tippmix online térhódítása és új lehetőségei
Az interneten 2006-ban vált elérhetővé a Tippmix, 2013-ban pedig elindult a tippmixpro.hu online sportfogadási portál, ahol két évvel később megjelent az élő fogadás lehetősége is a honlapon. 2020-ban, a Covid-19 járvánnyal járó lezárások nagy változást hoztak a sportfogadási piacra is. Számtalan sportesemény maradt el, így a magyar fogadók új bajnokságokat fedeztek fel maguknak, többek között a türkmén és örmény labdarúgást, a dél-koreai baseballt, de fogadhatóvá vált az örmény tollaslabda is. Új sportágakkal is bővült a TippmixPro 2020-as kínálata, ennek köszönhetően a kick-box, a krikett, a pesapallo és a szumó is bekerült a fogadható tételek közé. Ugyanebben az évben vezették be az e-sport fogadást is a piacra, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
Az e-sport fogadás globálisan jelenleg az iparág legdinamikusabban fejlődő szegmense. A fogadók körében mind a hagyományos, mind a szimulátor-típusú játékok népszerűsége ugrásszerűen megnőtt a járványidőszak alatt az elmaradó sportesemények következtében. A fogadók a League of Legends (LOL), a Dota 2, az Arena of Valor és a King of Glory játékokat követik leginkább az online csatateres e-sportok közül, a belső nézetű lövöldözős játékok között a Counter-Strike, a Rainbow Six Siege, a Call Of Duty (COD) és az Overwatch a legnépszerűbbek, a valós idejű stratégiai játékokból pedig a Starcraft vezeti a népszerűségi listát.
2020 novemberében a TippmixPro a fogadói visszajelzések, iparági trendek figyelembevételével jelentős tartalmi megújuláson esett át. Mindez nem csak a design modernizálásával járt együtt: számos új funkcióval, illetve főbb folyamatok átalakításával a felhasználók számára is nagyobb játékélmény elérése vált lehetővé. A fejlesztés főbb céljai között szerepelt a dinamikusan növekvő fogadási kínálat minél hatékonyabb tartalmi kezelése, és nagy hangsúly került az élőben, illetve mobilon fogadók igényeinek teljesebb kiszolgálására is. Idén újabb változtatások érkeztek a TippmixPróra. A vállalat az EveryMatrix szolgáltatóval kötött megállapodást a platform fejlesztésére, hogy világszínvonalúra emelje a szolgáltatást. Mostantól applikáción keresztül is lehet fogadni, mind Androidos, mind iOS rendszerrel működő telefonokról, cashout és fogadáskészítő szolgáltatások most már a tippmixpro.hu-n is elérhetők, illetve a Tippmixen régóta megjátszható „super odds” ajánlat is bekerült az online platform kínálatába.
Magyar sportfogadási trendek és kiemelkedő események
A magyarok sportok iránti érdeklődése a fogadási statisztikákból is kiolvasható. Nem csak a 6:3 hagyott nyomot a fogadóirodák forgalmán, de a sportágak, amelyekben kiemelkedő eredményeket érnek el a magyar élsportolók, általánosságban kedveltek a fogadók körében, vízilabdára például szívesen fogadnak a magyar játékosok. A bukmékeri tapasztalatok alapján a torna iránti érdeklődés viszonylag alacsony, a 2012-es olimpia idején viszont a 10 legnépszerűbb sportág közé került a Tippmixen. Ennek az olimpiának volt az egyik legemlékezetesebb pillanata Berki Krisztián lólengésben szerzett aranyérme.
A fogadóirodák a dobogós helyezését látták biztosnak, az olimpiai győzelmét már nem annyira. A magyar szurkolók viszont annál inkább bíztak benne, így sokan fogadtak a 2,18-as oddsal megjátszható Berki-győzelemre. Bernd Storck vezetése alatt 44 év után először szerepelt a magyar férfi labdarúgóválogatott az EB-n. 2016-ra sokáig emlékezni fogunk, mindenhol és mindenki együtt követte a magyar csapat csoportmérkőzéseit, az ünneplő tömeg Budapest belvárosában megállította a villamosforgalmat is. A fogadói érdeklődés is ezt a felfokozott izgalmat tükrözte: a csoportmérkőzések időszakában messze a legtöbb fogadás a magyar válogatott négy mérkőzésére érkezett, a Belgium elleni játékra több mint egymillió tippet adtak le.
tags: #tipp #mix #febr #1 #orosz #jegkorong
