A futball világa: szenvedély, történelem és a játék tizenegy életeleme

„Sokak szerint a futball élet és halál kérdése, ám bennem nagy csalódást kelt ez a hozzáállás. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal több annál” - hangzik Bill Shankly híres mondása, és bizonyára kevesen ismerték nála jobban ezt a csodálatos játékot. Ami olykor gyermetegnek tűnhet, máskor pedig teljességgel érthetetlen a körülötte kialakuló hercehurca, mégiscsak tud azonban valamit, ami túlmutat a pályán, a szabályokon és a meccseredményeken. Ez a cikk egy szenvedélyes futballrajongó szemével mutatja be a labdarúgás sokrétűségét, a magyar válogatott sikereitől a sportág történetén át egészen az életre szóló tanulságokig.

A szenvedélyes futballrajongó és a magyar válogatott sikere

A labdarúgás iránti szeretet kortól és foglalkozástól független. "Bizonyára követi az Európa-bajnokságot. Amikor csak tudom, nézem a magyarok mérkőzéseit, de sajnos pont a harmadikat, a portugálok ellenit nem láttam, pedig az elmondások szerint az eddigi legjobb volt az Eb-n. Fontos papi találkozót tartottunk Milejszegen, Zalaegerszeg mellett, és azért bármennyire is szeretem a focit, a paptestvéreim mégis fontosabbak." - vallja egy futballkedvelő. A magyar válogatott közelmúltbeli szereplése a kontinensviadalon emlékezetes pillanatokat szerzett minden szurkolónak.

"Visszatérve a foci-Eb-re: azt hiszem nemcsak mi, szurkolók, hanem maguk a fiúk sem gondolták volna, hogy a legmerészebb álmaikat is felülmúlva, csoportelsőként jutnak tovább a nyolcaddöntőbe." Ennek a sikernek számos oka van.

"Mindenképpen a magas színvonalú szakmai munka. Bernd Storck és segítője, Andy Möller nagyon sokat tesztelték a játékosokat, és személy szerint mindenkinek elmondták, mindenkivel begyakoroltatták, mit kell tennie. A pszichés tényezőket illetően pedig az lehet az ok, hogy kezdünk értéket látni abban, hogy magyarok vagyunk, hogy nem kell nekünk ezt az országot elhagynunk azért, hogy sikeresek legyünk. Lehet, hogy a mi népünk, a mi országunk nem olyan gazdag, mint a nyugatiak, de itt is vannak értékek, és felelősségünk van abban, hogy ezt megőrizzük. Futballhagyományaink is vannak. Azt látom még ezekben a sportolókban, hogy szeretnének példaképek is lenni."

"Már az óriási eredmény, hogy 44 év után Európa-bajnoki porondra, harminc év után világversenyre kijutottunk. Ezáltal már nincsen elvárás, már ha mind a három meccsen kikaptak volna a fiúk, akkor is olyan eredmény születik, amit magyar futballisták már nagyon régen értek el. Amit eddig megtettünk, az is felrázta a magyarságot, az embereket, a szurkolókat. Ezt a sikert nyugalommal, szabadsággal, görcsösség nélküli játékkal tudta elérni a csapat. Nincsenek sztárjaink vagy nagyon kiugró személyiségek, de a csapatszellem, az egymásért küzdés nagyszerűen működik. Emiatt a szabad csapatjáték miatt látok a szereplésükben további meglepetéseket is. Azt hiszem, vasárnap is így mehetnek pályára a belgák ellen."

A hit és a közösség ereje a futballban

A futball nem csupán fizikai teljesítmény, hanem spirituális és közösségi élmény is lehet. "Az Európa-bajnokságon vannak olyanok is, akik rámutatnak arra, hogy hívőként is lehet játszani a játékot. Ha valaki gólt lő, azért az égieknek ad hálát - mint a magyarok közül Gera Zoltán."

"Ha már a hit és a futball kapcsolata szóba került: a foci, vagy tágabban értelmezve a sport a katolikus pasztorációban és misszióban mindig is fontos eszköz volt, különösen a fiatalokat lehetett, lehet megnyerni vele. Elég, ha Don Bosco pedagógiájára gondolunk."

"A játéknak, a játékosságnak nagyon fontos szerepe van az ember életében, nemcsak szórakoztat, hanem nagyon sok mindenre meg is tanít. Arra nevel, milyen lényeges, hogy egymásért küzdjünk, hogy a másik embert, aki velem egy csapatban játszik, helyzetbe hozzam, hogy ne az legyen a fontos, hogy én lőjem a gólt, hanem hogy nyerjen a csapatunk, hogy elérjük a célunkat. Én azt tanultam meg a labdarúgástól, hogy másokkal közösségben egymásért küzdjünk és vállaljunk áldozatot egymásért. Hogyha együtt játszunk valakivel, az nemcsak a játékot jelenti, hanem a közösséget, az együtt létezést. Azt is focizás közben tanultam, hogy a másikat tisztelni kell, az ellenfél nem ellenség, és ha nemes küzdelemben játszunk is egymással szemben egy mérkőzést, attól még barátok is lehetünk. A foci megismertet a játék örömével és azzal is, hogy nem mindig úgy alakul az életünk, ahogy azt szeretnénk, ezáltal megtanulunk veszíteni is. Don Bosco nevelési módszerének épp az a lényege, hogy fontosnak tartom azt, amit a gyermek fontosnak tart, hogy aztán ő is lényegesnek találja, ami nekem az: Isten ügyét."

"A portugálok elleni meccs előtt rengeteget gyűltek össze az egyik lyoni templomban, hogy együtt imádkozzanak a magyar válogatottért. A találkozónk miatt csak utólag értesültem erről, de természetesen mindig nagyon örülök, ha az emberek együtt imádkoznak. Mi, keresztények, fontosnak tartjuk, hogy dolgainkat Istennel kezdjük, és vele is fejezzük be, egy fontos futballmeccs is tartozhat ebbe a kategóriába. Imádkozhatunk egy mérkőzés előtt, hogy győzzünk, de nem ez a legfontosabb, hanem hogy Isten szeretetének parancsa szerint teljen el a játék ideje, és ha Isten úgy akarja, nyerjünk, de ha nem, adjon erőt, hogy meg tudjunk birkózni a vereséggel."

A futball tizenegy életeleme - Amit a játék tanít

A futball nem csupán egy sport, hanem egy életérzés és egy igazi tanítómester is. Ahogy a bevezetőben is olvashattuk, sokan évtizedeket töltenek el azzal, hogy megpróbálják megfejteni a játék titkát és tanulságait. Íme tizenegy olyan életelem, amit a labdarúgás nyújthat az embernek:

1. Ne add fel soha

"Közhely? Persze. Első olvasatra. De csavarjunk egyet az elsődleges értelmezésén ennek a közhelynek: a meccs akkor is a lefújásig tart, ha épp az óra szerint már letelt a 90 perc. Szóval lehet, hogy lefutottnak tűnik a mérkőzés, de amíg nem szólt a hármas sípjelzés, nem az. A győzelem (vagy a szépítés legalábbis) pedig azé, aki az utolsó pillanatig küzd. Mondok egy példát a közelmúltból: a Liverpool úgy szerezte meg a legutóbbi szezon végén a Bajnokok Ligája-szereplést érő helyezést a bajnokságban, hogy a West Bromwich Albion elleni meccs 95. (!) percében előre ment fejelni egy szögletnél - Alisson Becker, a csapat brazil kapusa. Akinek, ugye, semmi, de semmi keresnivalója nincs az ellenfél tizenhatosa környékén, ez a gól azonban a teljes következő évről döntött, ami természetesen sok millió fontot jelent a klubnak. Hogy ez mennyire nem megszokott dolog, arról legyen elég annyi, hogy Alisson az első kapus a Premier League történetében, aki fejjel győztes gólt szerzett. S hogy mindez miért történhetett meg? Mert Jürgen Klopp csapata nem adta fel a 90." percet sem.

2. Éld ki magad

"Kiabálj önfeledten, ugrálj, ha örülsz, froclizd az ellenfelet (mondom froclizd, és ne ordenáré módon szidd!), fesd ki magad nemzeti színűre, legyél babonás és ölts hülye ruhákat, énekelj és táncolj és tombolj. És igen. A foci mindezt nemhogy megengedi, de jutalmazza is: egy nagy nemzetközi torna például épp azért olyan különleges élmény, mert a csapatot tényleg csak a legelszántabbak követik, akik szökőkutakban fürdenek, nemzetiszínűre festik a hajukat is, ha kell, őrült fogadásokat kötnek, és játszótérré változtatják a legunalmasabb várost is. Ha meccsen vagy, mindent szabad (egészséges keretek között, mint egy gyereknek)."

3. A szerencse múló dolog, a munka örök

"Ez egy büdös nagy lózungnak tűnik, ugyanakkor, ha mélyebben belegondolsz, ez nagyon szép életfilozófia. Mert mitől jó egy csapat a tehetségen túl? Az elvégzett munkától, a befektetett időtől és energiától. Szóval nem is olyan hülyeség ez, ugye? Igen, néha úgy tűnhet, hogy valaki csak úgy magától nyer, győzelmet győzelemre halmoz, mindezt pedig olyan könnyedén teszi, olyan nyilvánvaló „mákkal”, mintha a bírótól a sorsolásig minden, de tényleg minden neki kedvezne. A kapufáról befelé pattan, ha ők rúgnak, kifelé, ha mi rúgnánk nekik. Maradona „Isten keze” gólja, orbitális bírói hibák, mint Lampard meg nem adott gólja a 2010-es vb-n, álomsorsolások (haha, szevasztok, norvégok!)… Kismillió konkrét esetet vagy jelenséget tudunk mi is felsorolni. És a következő alkalommal - emlékezzünk csak Fiola Attila esetére a 2016-os és a 2020-as Eb-n - majd mellénk szegődik a szerencse. A lényeg, hogy a munkát elvégezzük. A többi Fortuna dolga."

4. Válassz családot

"Az, hogy ki mennyire ápol szoros kapcsolatot a vér szerinti/örökbe fogadó családjával és/vagy a távolabbi rokonsággal, egyén- és sorsfüggő. A választott közösségeink viszont ugyanolyan fontosak életünk során, mint az előbbi kettő. És ha azt hiszed, ennek nem sok köze van a focihoz, akkor tévedsz: abban a pillanatban fogod megérteni az együvé tartozás érzését, amint egy egész stadion énekli együtt a Himnuszt, és amint vadidegen emberekkel ölelgetitek egymást egy másik - tulajdonképpen vadidegen - gólját ünnepelve."

5. Éld át a pillanatot

"Őszintén? A legtöbbünk látta, hogy les. És? Attól még a stadion úgy ünnepelt, míg biztossá nem vált, hogy érvénytelen a gól, mintha nem lenne holnap. Hogy ennek semmi értelme, ha egyszer tudtuk, hogy les volt, és a VAR mindenképp megmutatja majd? Ó, dehogynem. Ez az egyik legnagyobb tanítása a futballnak: izgulni szabad, de ha nem éled át a vezetés, az egyenlítés akár néhány másodperces örömét, hát lehet, hogy akkor, amikor már szeretnél, nem lesz okod ünnepelni."

6. A labdarúgás a világ egyik legdemokratikusabb játéka

"Két ledobott pulcsi, esetleg két kő, egy gesztenye labdának, összecsavart rongyok - a futball az egyik legdemokratikusabb játék a világon, mert elég egy labda(szerű) tárgy és néhány vonás a porba. Vannak gyerekek, akiknek bőrlabda jut, mások mezítláb fociznak, az örömük és a játék élvezete pontosan ugyanakkora lesz. Csak a pályára lépés a fontos."

7. Fogadd el, hogy vannak megmagyarázhatatlan dolgok

"És itt most nem Maradona kacsóira gondolok. Pontosan nem is tudnám körülírni, mire - de szinte mindannyian tudunk olyan futballtörténeti pillanatokat sorolni, amelyekre nincs észszerű magyarázat. A strandról összetrombitálva Eb-t nyerő dán válogatott 1992-ben, a csapatát a hátán cipelő játékos, aki a döntő pillanatban elcsúszik (persze, kommenteljétek csak be nyugodtan, hogy Steven Gerrard!), a felső lécen csattanó tizenegyes… Nekem a futball segített belátni azt, hogy bizonyos dolgokra egész egyszerűen nincs hatásunk."

8. Ne ítélkezz túl gyorsan

A futballt övező szenvedély hevében könnyen mondunk vagy teszünk olyasmit, amit később megbánhatunk. Fontos, hogy ne ítélkezzünk túl gyorsan, mert "később lehet, hogy nagyon, de nagyon fogod szégyellni magad miatta."

9. A legősibb ellenség is lehet szövetséges

"Elmondok röviden egy sztorit, hollywoodi forgatókönyvírók sem rittyenthetnének jobbat. A dunaszerdahelyi DAC néhány évvel ezelőtt a kiesés ellen küzdött a szlovák bajnokságban. Az utolsó fordulóban pislákolt még némi remény, mégpedig a következő esetben: ha a DAC legyőzi a nagyszombati Spartakot, a párhuzamosan játszott meccsen pedig a Slovan legyőzi a Nyitrát, a DAC megmenekül a másodosztálytól. Ezzel csak két baj volt: a Slovan a DAC legősibb ellensége, és a meccs előtt már javában bajnok volt, így aztán neki tök mindegy volt a végkifejlet. Ott voltam ezen a meccsen, amelyet megnyert a DAC - a párhuzamosan zajló Slovan-meccset viszont még nem fújták le. életem egyik legemlékezetesebb futballélménye az a néhány perc volt, amíg a stadionban lélegzet-visszafojtva azért szorított minden DAC-drukker, hogy az ősellenség Slovan nyerjen."

10. A foci, ez a frenetikus őrület

"Ha belegondolsz, elég agyament dolog ez a foci. Felnőtt férfiak kergetnek egy bőrlabdát, ami frenetikus őrületet vált ki nézők százezreiből. A szurkolók egyik fele odaszegeződik a képernyőhöz, a másik fele viszont mindent elkövet, hogy őrjöngve szétverje a másik tábor szurkolóit és az utcákat." Ez a fajta szenvedély, ami a sportágat körülveszi, megmagyarázhatatlan, de mindenképp a játék részét képezi.

11. Honnan ered ez az őrület? Ki találta fel a focit?

A válaszért egészen a régmúlt időkbe kell visszautaznunk, hogy megismerjük a labdarúgás hosszú és kalandos történetét, amely szintén számos tanulsággal szolgál. Ez a kérdés elvezet minket a játék eredetéhez és fejlődéséhez, megmutatva, hogy a labdarúgás mélyen gyökerezik az emberiség kultúrájában.

A labdarúgás rövid története - Az ókortól napjainkig

"A mai focihoz hasonló játékról szóló legelső feljegyzések Kínából valók az i. e. 2000 körüli időkből. A császár állítólag a katonái kiképzéséhez használta fel ezt a labdajátékot, ezzel fejlesztette a harcosok állóképességét, ügyességét. A játék lényege a következő volt: a pálya közepére felállítottak egy négy méter magas, bambuszrudakból álló kaput, közéjük hálót feszítettek, aminek a tetején volt egy lyuk. Ezen kellett átjuttatni a labdát, melyet nyolc bőrdarabból varrtak össze és tollal tömtek ki. A játékosok lábbal, fejjel, mellel, ököllel érhettek hozzá a labdához, nyitott tenyérrel azonban nem."

"Valószínűleg a kínaiaktól vették át a japánok a labdarúgás ötletét. Az ókori görögök és rómaiak is ismerték a labdajátékokat, de nem volt annyira fontos számukra mint mondjuk az atlétika. A római légionáriusokról tudjuk, hogy gyakran játszottak szőrrel bélelt felfújt hólyaggal. A foci feltalálásáért komoly eséllyel szállnak ringbe a közép-amerikai guaraní indiánok, akik két törzsi háború között boldogan fociztak a prérin. Ők egyenesen azt állítják, hogy az angolok tőlük vették át a foci ötletét. Jezsuita hittérítők feljegyzéseiből tudjuk, hogy az indián férfiak a mise után gyakran játszottak egy kaucsukból készült gumigömbbel."

"Mielőtt rátérünk az angolokra, akik maguknak tulajdonítják a foci feltalálását, nézzünk szét egy kicsit a reneszánsz Firenzében. Míg Michelangelo a freskóin ügyködött, kevésbé tehetséges kortársai a bőrt rúgták a város terein. Itt már komoly szabályai voltak a játéknak, sőt játékvezető gondoskodott azok betartásáról. A cél az volt, hogy a labdát az ellenség sátrába jutassák lábbal vagy ököllel. Csak a sátrat védő kapus érhetett kézzel a bőrgolyóhoz. Ja, és a lényeg: az egész játék zeneszó mellett zajlott, ugyanis egy komplett zenekar játszott a meccs alatt."

"Az angol foci kezdetén nem a játék öröme, inkább a rontás elűzése játszotta a legnagyobb szerepet. Az első tavaszi napon minden bajt, betegséget szimbolikusan belegyömöszöltek egy labdaszerű bőrdarabba, és a falu apraja nagyja nekigyürközött, és elkezdték kirugdosni a rontást a faluból. A cél az volt, hogy minél messzebb legyen a labda a településtől, amikor kiszakad, és kiszabadul belőle a veszedelem. Úgy hitték, hogy aki a legnagyobbat tudja rúgni az ártó gömböcbe, az lesz a leginkább ellenálló mindenféle bajjal, betegséggel szemben. Éppen ezért aztán beleadtak apait-anyait. Idővel annyira népszerű lett ez a játék, hogy már nem csak a jeles napon rúgták a bőrt, hanem hétköznapokon is, sőt falvak közti mérkőzéseket is rendeztek, ahol előfordult, hogy több százan játszottak egyszerre, és a falu túloldalán lévő kapuba kellett eljuttatni a labdát. Ezek a „meccsek” egyáltalán nem voltak kedélyes versenyek, inkább durva tömegverekedések kerekedtek belőlük - gyakorta halálos áldozatokkal. Az igazi foci fanatikusokat még a börtönbüntetés sem tántoríthatta el a játék örömétől. A 15. századból még egy latin nyelvű feljegyzést is őriznek a foci leírásáról. A feljegyzés szerint már kijelölt pályán játszanak a játékosok, és csak lábbal érhetnek a labdához. A meccsek durvasága azonban továbbra sem szelídült, gyakoriak voltak a komoly sérülések és halálesetek a pályán. A játékosok gyakran megkéselték egymást meccs közben. Ahogy teltek az évszázadok, kezdtek kialakulni a mai foci játékszabályai. A 19. században már inkább a munkásosztály körében volt népszerű szórakozás, de gyakran vetélkedtek egymással az iskolák csapatai is. Problémát jelentett azonban, hogy az egyes iskolák eltérő szabályok szerint játszottak, ezért a képviselőik összeültek, és kidolgoztak egy közös szabályrendszert. Történt mindez 1848-ban Cambridge-ben."

A magyar labdarúgás helyzete - Ígéretek és valóság

A magyar labdarúgás hosszú utat járt be, és az elmúlt években a fejlesztések és az ígéretek is jelentősek voltak. "Online közgyűlést tartott a Magyar Labdarúgó-szövetség, és elnököt választottak: ahogy az várható volt, az egyetlen jelöltként induló Csányi Sándort választották újra, aki így 2025-ig vezetheti a szervezetet. A mostani közgyűlés azért is volt érdekes, mert letelt az a tíz év, amelyre Csányi első elnökké választásakor programot írt a szövetség. Konkrét vállalások szerepeltek benne arról, hogy hová fog eljutni a magyar foci mostanra, így most lehet számszerűsítve is értékelni az eredményeket."

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2010-es vállalásait a 2020-as tényleges eredményekkel:

"Vagyis jól látszik, hogy azokat a célokat, amelyekhez elég volt közpénzt szerezni, elérték." A táblázatban szereplő adatok rámutatnak a magyar labdarúgás fejlődésének kihívásaira és a még előttünk álló feladatokra.

tags: #tizenegy #egy #srac #aki #imadja #a

Népszerű bejegyzések:

• A MKC szakmai sikerei
• Részletes áttekintés az NB II-ről
• A DVTK-tól a Dunaújvárosig
• Kabaréba illő próbajátékok a magyar fociban
• Készen állsz egy focikvízre?