A Tokiói Olimpia Foci Góljai: Rekordoktól az Aranyéremig
Tokió két alkalommal is otthont adott a nyári olimpiai játékoknak, és mindkét alkalommal a labdarúgás is kiemelt szerepet kapott. A legutóbbi, 2020-as (valójában 2021-ben megrendezett) olimpián a női labdarúgásban születtek emlékezetes gólok és rekordok, míg 57 évvel korábban, az 1964-es játékokon a magyar férfi labdarúgó-válogatott történelmi aranyérmet szerzett. Ez a cikk a tokiói olimpiai futballmérkőzések legfontosabb eseményeit és góljait tekinti át, kitérve a játékosok és csapatok teljesítményére.
Rekordok és Gólok a 2020-as Tokiói Olimpia Női Labdarúgótornáján
Hivatalosan 2021. július 21-én pénteken indult a 2020-as tokiói nyári olimpia, valójában a női labdarúgás küzdelmei már két nappal a megnyitó ünnepség előtt a kezdetét vették. A csoportkör első fordulójában emlékezetes pillanatoknak lehettünk szemtanúi.
Brazil Csúcsok: Formiga és Marta Történelmet Írt
Két brazil női labdarúgó, Miraildes Maciel Mota - sportági becenevén Formiga - és Marta Vieira da Silva is rekordot döntött a tokiói olimpia szerdai versenynapján. A brazilok a csoportkör első fordulójában 5-0-ra legyőzték Kínát.
Formiga kezdőként lépett pályára, így ő az első, aki hét olimpián szerepelt valamelyik csapatsportágban. A 43 éves középpályás minden alkalommal ott volt a pályán hazája válogatottjában, amióta a női labdarúgás 1996-ban felkerült az ötkarikás játékok programjára. A Sao Paulo középpályása aranyéremmel szeretné befejezni pályafutását, miután 2004-ben és 2008-ban ezüstöt nyert, 2016-ban Rio de Janerióban pedig az elődöntőt és a bronzmeccset is elveszítette csapatával.
A Kína elleni sikerhez Marta két góllal járult hozzá, ezzel ő lett az első női futballista, aki öt egymást követő olimpián eredményes volt. Első találatát 2004-ben Athénban szerezte, és jelenleg 12 olimpiai gólnál jár. A 35 éves játékost minden idők legjobb női labdarúgójának tartják, és eddig öt alkalommal kapta meg az év legjobbjának járó díjat.
Az 1964-es Tokiói Olimpia Férfi Labdarúgótornája - A Magyar Aranyérem Útja
Legutóbb 57 évvel ezelőtt, 1964-ben adott otthont az olimpiai játékoknak a japán főváros. Akkor az egész magyar küldöttség kiválóan szerepelt, 10 arany, 7 ezüst, és 5 bronzéremmel az éremtáblázat hatodik helyén végeztünk. Ebben a kiváló teljesítményben kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar labdarúgó-válogatott aranyérme.
Az Amatőr Szabályok és a Kvalifikáció
Az 1992-es barcelonai játékok előtt csak amatőr játékosok vehettek részt az olimpiai labdarúgótornákon. Az 1960-as években (illetve az egész hidegháborús időszakban) azonban a szocialista tömb országaiban hivatalosan nem létezett professzionális labdarúgás. A focisták falból sportállást vállaltak különböző cégeknél, állami intézményeknél, így ezekben az országokban minden játékos amatőrnek számított.
Ezért annyiban próbáltak szigorítani az előírásokon, hogy az amatőr játékosok közül is csak azokat lehetett nevezni az olimpiára, akik nem szerepeltek korábban világbajnokságon. 1964-ben konkrétan az volt az előírás, hogy aki játszott az 1962-es vb-n, vagy annak selejtezőin, az nem szerepelhetett az olimpián. Novák Dezsőnek valószínűleg egyik szeme sírt amiatt, hogy világválogatottsága ellenére sem léphetett pályára egy világbajnokságon sem. A másik viszont nevetett emiatt, hiszen ennek köszönhetően lehetett ott három olimpián, amiből kettőt meg is nyert, a harmadikon pedig bronzérmet szerzett.
A FIFA alá tartozó nemzeti tagszövetségek kontinentális selejtezőtornákon vívhatták ki az olimpiára való kijutást. Mivel tizenhat csapatnál jóval több nemzet szeretett volna indulni az olimpián, ezért selejtezőmérkőzésekre volt szükség. A selejtezőket kontinensenként külön szervezték. A rendező Japánnak, illetve a címvédő Jugoszláviának nem kellett selejtezőmérkőzéseket játszania, alanyi jogon jutottak ki az olimpiára. Visszalépett az olasz olimpiai válogatott a játékosok profi helyzetével kapcsolatos vizsgálatok miatt.
Az olimpiai részvételhez a magyar válogatottnak két selejtezőkört kellett megtennie. Az elsőben a svédeket kellett legyőzni. A párharc első mérkőzését 1963. május 4-én játszották a Népstadionban, ahol Palotai, majd kétszer Bene és Povázsai góljaival sima 4:0-al küldtük haza a skandinávokat. A visszavágón a svédek a 17. percben már 2:0-ra vezettek, ám Dunai Antal egy perc múlva szépített, majd a 26. percben egyenlített, így 2:2-es végeredmény született, amivel Magyarország továbbjutott.
A spanyolokkal szemben is megmérkőzött a magyar csapat az olimpiai selejtezőkben. Áprilisban Mallorcán 2:1-es végeredmény született a magyarok javára, Mindkét gólunkat Bene szerezte, ezzel biztosítva a továbbjutást.
A Játékvezetés és a Felkészülés
Az 1964. évi férfi labdarúgótornát október 11. és október 23. között rendezték meg. Az olimpiai labdarúgó torna lebonyolítására 28 játékvezetőt jelöltek ki, de ténylegesen 22 játékvezetőt delegáltak. Ázsiából 10 főt, köztük 7 japán játékvezetőt, Afrikából 4 főt, Európából 5 főt, Dél-Amerikából 2 főt, Közép-Amerikából 1 fő játékvezető érkezett.
Az eligazítást Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke tartotta, aki hangsúlyozta a játékvezetői felelősséget egy olyan "szűz területen", mint Japán, ahol sokan először látták a sportot. Figyelmeztette a csapatok vezetőit, hogy minden sportszerűtlenül viselkedő csapatot kizárnak, elkerülve az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon történt események ismétlődését. Az olimpián japán labdákkal játszották a mérkőzéseket. Néhány mérkőzést a fővároson kívül rendeztek, így Jokohamában is.
Októberig az olimpiai válogatott öt felkészülési mérkőzést vívott. Az elsőt a házigazda japánok ellen játszották augusztusban, akik Európába jöttek felkészülési mérkőzéseket játszani. A Népstadionban a magyar olimpiai válogatott várt rájuk, és Benéék alaposan bemutatták nekik a sportág szépségeit. Ezután következett két mérkőzés a Linzer ASK ellen, Linzben 4:0-ra, majd a Népstadionban 2:0-ra győzött a csapat. A következő mérkőzésre már az olimpia helyszínén, Japánban került sor szeptember végén, ahol a házigazdák próbáltak meg visszavágni az augusztusi budapesti vereségért, sikertelenül, ezúttal 7:1-re verték őket. Majd egy hét múlva újabb mérkőzés következett a japán B válogatott ellen.
A Magyar Csapat és Lakat Károly Vezetése
Az 1964-es olimpiára Lakat Károly válogatta össze a magyar labdarúgó-válogatottat, amely a négy évvel korábbi bronzérem után győzelmi tervekkel érkezett Japánba. Az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya az a Lakat Károly volt, akit Tatabányáról neveztek ki erre a pozícióra. Lakat Károly 1957-ben ült le először a Tatabánya kispadjára. Ekkor azonban megkeresték őt az MLSZ-től, és felkérték az olimpiai válogatott irányítására. Grosics Gyula pedig annak a csapatnak a kispadján kezdhette meg edzői karrierjét, ahonnan épp frissen visszavonult, és amit a legjobban ismert.
A Tokiói Torna Góljai és Mérkőzései
A csoportkörben minden nemzet az összes csoportellenfelével egyszer játszott. A csoportok első két helyezettjei jutottak tovább a negyeddöntőkbe. A győzelemért két-, a döntetlenért egy-, míg a vereségért nulla pont járt. A sorrendet elsősorban a szerzett pontok száma határozta meg, azonban pontegyenlőség esetén a jobb gólkülönbség rangsorolt. A csoportmérkőzéseket október 11. és október 16. között rendezték.
Csoportkör
A résztvevőket négy négyes csoportba sorsolták. Egy nappal a megnyitóünnepség után mi játszottuk a labdarúgó torna nyitómérkőzését a tokiói Nemzeti Stadionban. Mivel Észak-Korea visszalépett, ezért az első meccsen, Marokkó ellen már a továbbjutás volt a tét. Közel telt ház, 65 000 néző láthatta, amint Bene Ferenc egy személyben elintézte a marokkóiakat.
A második csoportmérkőzésen egy nap különbséggel futballban és vízilabdában is Magyarország-Jugoszlávia rangadót rendeztek, de a 6:5-ös végeredmény nem a medencében született. Ezúttal a Bundesliga edző legenda Csernai Pál öccse, Csernai Tibor volt a főszereplő, négy gólt szerzett a hatból. A gólpárbajt a bosnyák Ivica Osim kezdte, rögtön az 1. percben. Az ötödikben Csernai egyenlített, majd 6 percre rá meg is fordította az állást. Belin azonban egy percre rá egalizált. Magyar részről a félidőben még Farkas és Bene is betalált, Csernai pedig megszerezte a harmadik gólját. A félidőben tehát 5:4 volt az állás ide. Csernai a 63. percben tizenegyesből volt eredményes, amire Osim csak a 82. minutumban válaszolt, de ez már csak a szépítésre volt elég. Két győzelemmel, csoportgyőztesként jutottunk a legjobb nyolc közé. A jelen lévő szakemberek véleménye szerint a torna legmagasabb színvonalú összecsapása volt.
Egyenes Kieséses Szakasz
A csoportkörből továbbjutó nyolc csapat innentől kezdve egyenes kieséses rendszerben játszott tovább a győzelemért. A továbbjutásról egy mérkőzés döntött, aki nyert, továbbjutott. Minden negyeddöntőt október 18-án rendezték.
Az egyenes kieséses szakaszban jött az addigi legkeményebb meccs, méghozzá a románok ellen. A negyeddöntőben Romániával kerültünk szembe. Csernai ismét remekelt, az ő két góljával nyertünk 2:0-ra. A románok viszont nagy rohamokat indítottak, és végül a 81. percben tizenegyeshez jutottak, de Orosz Pál a lelátóról integetett a kapus Gelei Józsefnek, hogy jobb oldalra vetődjön, így a kapus valószínűleg hárította a büntetőt.
03. Magyarok az 1964-es Tokioi Olimpian (Hungarians in the Tokyo Olympics, 1964)
Az elődöntőben az Egyesült Arab Köztársaság válogatottja várt csapatunkra. Fiatalabb olvasóink kedvéért: ez gyakorlatilag Egyiptom válogatottját jelentette. Bene az afrikaiaknak 4 gólt vágott. Mellette Komora is betalált kétszer. Így az elődöntőt elég simán, 6:0-al abszolváltuk. Mindkét elődöntőt október 20-án rendezték. Az 5-8. helyért játszott az a négy csapat, amelyik kiesett a negyeddöntők során. Kizárólag az első hat helyezett sorrendje számít hivatalosnak.
A Döntő - Magyarország Aranyérme
A fináléra visszatértünk az Olimpiai stadionba, ahol ismét teltház csodálhatta a Közép-európai labdazsonglőrök játékát. Északi szomszédjaink, Csehszlovákia két évvel korábban VB döntőt játszott a brazilok ellen, ebből a csapatból azonban természetesen senki nem lehetett ott Tokióban. Ennek ellenére nagyon erős ellenféllel találkoztunk a döntőben. A döntőt az izraeli Askenazi vezette.
Küzdelmes mérkőzésen, az első félidőben nem született gól. A második játékrész heves magyar rohamokkal kezdődött. A mieink meghajlással üdvözölték a 65 ezres publikumot, amiért tapsvihar lett a jutalmuk. Az 47. percben meg is szereztük a vezetést: Csernai Benét szöktette, aki a védők közt átkígyózva az alapvonal közelébe jutott, onnan élesen belőtte a labdát, a menteni igyekvő Weiss pedig a saját kapujába terelte azt. Öngóllal szereztünk tehát vezetést. Az 59. percben ismét a mozgékony és szélvészgyors Bene Ferenc kapott egy jó átadást, kicselezte a védőket, és 7 méterről menthetetlenül bombázott a kapuba. A csehszlovák válogatott a 80. percben még szépíteni tudott, de az egyenlítés már nem sikerült nekik, mert Urban kihagyott helyzeténél szerencséje is volt a csapatnak.
Magyarország a második aranyérmét szerezte az olimpián labdarúgásban. Az Aranycsapat 1952-es győzelme után 12 évvel ismét a mieink nyakába került a legfényesebb medál. A futballisták aranya kárpótlás is volt, mert a kardválogatott nyerőszériája megszakadt 1964-ben. Magyarország összesen tíz aranyéremig jutott a tokiói olimpián, amivel a nemzetek versenyében a hatodik helyet szerezte meg.
A Gólkirály és a Csapat Öröksége
A legtöbb gólt Magyarország nemzeti válogatottja lőtte, szám szerint huszonkettőt. A góllövőlista élén a magyar Bene Ferenc végzett tizenkét góllal. Őt nyolc góllal követte az egyiptomi Moustafa Reyadh.
| Játékos | Nemzetiség | Gólok száma (1964) |
|---|---|---|
| Bene Ferenc | Magyarország | 12 |
| Moustafa Reyadh | Egyiptom (Egyesült Arab Köztársaság) | 8 |
12 góljával Bene Ferenc lett a gólkirály, aki két év múlva az angliai világbajnokságon is mind a négy meccsen betalált. Ő az egyetlen magyar futballista, akinek vb- és Eb-gólja is van az olimpiai tornák mellett. Palotai Károly bíráskodott pályafutása befejezése után, BEK-döntőt is vezetett. Varga Zoltán négy év múlva is bekerült az olimpiai csapatba, de Mexikóvárosban nem lépett pályára, hanem onnan disszidált. Nagy karriert jósoltak neki, ami elmaradt, még ha ott is ült a Szuperkupa-döntőben győztes Ajax kispadján. Komora Imre bajnok is volt edzőként a Honvéddal, a felnőttválogatottat is vezette.
Az 1968-as olimpiának ismét Lakat Károllyal vágtunk neki, és ismét győztünk. Bár ő, mint edző nem kapott érmet, második olimpiai aranyérmét nyerte. A magyar válogatott az 1972-es olimpián ismét döntőbe jutott, itt azonban vereséget szenvedtünk a lengyelektől. Ezután már csak egyszer, az 1996-os atlantai olimpiára sikerült kvalifikálnunk magunkat. Ennek a csapatnak a tokiói kerettag Dunai II Antal volt a szövetségi kapitánya. De ekkor már a csoportból sem jutottunk tovább. Ennek ellenére Magyarország a húsz év alatt (1952-1972) megnyert 3 arany, 1 ezüst és 1 bronzéremmel az olimpiai labdarúgótornák legeredményesebb férfi csapata.
Általános megjegyzés: Az olimpiai mérkőzéseket a nemzetek "B" válogatottjai játszották. Ez azt jelenti, hogy az olimpián játszott mérkőzések nem számítanak hivatalos nemzetek közötti mérkőzéseknek, illetve a játékosok válogatottságát és válogatottban elért góljainak számát sem növelik. Ezért fordulhat elő az, hogy a válogatottság, illetve a gólok száma kevesebb, mint az olimpián az adott játékos által játszott mérkőzések száma. Ha a válogatottság oszlopában nulla szerepel, az azt jelenti, hogy az adott játékos soha nem játszott országának nagyválogatottjában.
tags: #tokioi #olimpia #foci #donto #goljai
