Átigazolási időszakok a topligákban: trendek, pénzügyi szabályok és a legfontosabb mozgások
A labdarúgás átigazolási időszakai mindig kiemelt figyelmet kapnak a szurkolók és a szakértők körében egyaránt. Ezek az időszakok döntő fontosságúak a klubok számára a keretek erősítése, gyengítése vagy éppen átalakítása szempontjából, és jelentős hatással vannak a bajnokságok kimenetelére. Évről évre érdekes trendekre hívja fel a figyelmet a FIFA jelentése a nyári átigazolási időszakban, például az angol uralomra és a női labdarúgásban tapasztalt rekordokra.
A Premier League átigazolási piacának dinamikája: pénzügyi szabályok és trendek
A Premier League, mint a világ leggazdagabb labdarúgó-bajnoksága, rendre az élen jár az átigazolási költekezésben. Az angol élvonalban tavaly télen az eddigi legcsendesebb zárását láthattuk az átigazolási időszaknak, mégis az angol klubok költötték a legtöbb pénzt. A hétfői zárónapon mindössze hét igazolást jelentettek be a Premier League klubjai, és bár a korábban látott „deadline day-es drámák” elmaradtak, a teljes ablakot nézve elköltött közel 400 millió font így is jócskán felülmúlja a többi topliga költését.
A januári inaktivitás egyik legfontosabb oka a klubok pénzügyi óvatossága volt. A nyári rekordköltés után számos egyesület már eleve szűkebb mozgástérrel vágott neki az idény második felének, és tudatosan kerülte a további jelentős kiadásokat. Emellett egyre nagyobb szerepet játszik az a szabályozási környezet is, amely a következő idénytől érdemben átalakítja a Premier League pénzügyi kereteit. A jelenlegi Profit and Sustainability Rules (PSR) rendszert a 2026-2027-es idénytől a Squad Cost Ratio (SCR) váltja fel, amely a klubok teljes játékoskeretének költségét a bevételek 85 százalékában maximálja.
Az új szabályrendszer bevezetése már most érezhető hatást gyakorol a döntéshozatalra: a klubok igyekeznek úgy alakítani pénzügyi helyzetüket, hogy a következő, várhatóan ismét aktív nyári piacra megfeleljenek az előírásoknak. Paul Macdonald, a FootballTransfers.com szakértője szerint természetes reakció volt a kluboktól a fokozott óvatosság. Mint fogalmazott, mindig jelen van egyfajta pénzügyi bizonytalanság egy csendes átigazolási időszakban, különösen akkor, amikor a piac következő szakasza jóval intenzívebbnek ígérkezik. A januári visszafogottság így részben tudatos előkészítésnek tekinthető: a klubok elsődleges célja az volt, hogy megfeleljenek az új szabályoknak, és elkerüljék azt, hogy a jövőben pénzügyi korlátok akadályozzák őket a valódi erősítésekben.
A csendes zárással együtt is az angol élvonal klubjai költötték a legtöbb pénzt. A Premier League-et a Serie A követi 210 millió fonttal, amely 187 millióval marad el az első helytől. Érdemes kiemelni, hogy a Crystal Palace és a Manchester City külön-külön is olyan összegeket költött a tél során, amelyek magukban is meghaladták a teljes spanyol első osztály kiadásait. Ez is jól mutatja, hogy az angol élvonalban nem csupán összességében, hanem egyes klubok szintjén is jelentős pénzügyi eltérések vannak a kontinens többi ligájához képest. Ez a különbség nem új keletű jelenség, hanem a Premier League tartós gazdasági fölényének következménye, amelyet a kiemelkedő televíziós bevételek, közvetítési jogok és globális márkaérték táplál. Még egy „alacsonyabb intenzitású” téli ablak is elegendő volt ahhoz, hogy a legtöbb európai bajnokságnál nagyobb összeg áramoljon a játékospiacra az angol élvonalból, ami tovább erősíti azt a narratívát, hogy a Premier League - még a visszafogott időkben is - külön kategóriát képvisel.
A topligák téli költekezése
| Bajnokság | Összeg |
|---|---|
| Premier League | 397 millió font |
| Serie A | 210 millió font |
| Ligue 1 | 89,1 millió font |
| Bundesliga | 84,3 millió font |
| La Liga | 65,1 millió font |
Kiemelt téli átigazolások és a játékospiac mozgása az angol élvonalban
A téli átigazolási időszakban több Premier League klub is jelentős erősítéseket hajtott végre. A Manchester City igyekszik mindent megtenni, hogy tartsa a lépést a bajnokságot vezető Arsenallal, a Semenyo-üzlettel sikerült megerősíteni a támadósort, míg Marc Guéhi érkezése a védelemben jelentkező sérüléshullámra jelenthet gyógyírt. Amellett, hogy a két játékos minőségi erősítést jelent, külön pluszt adhat Pep Guardioláéknak, hogy Premier League-rutinnal vannak felvértezve, így nem kell nekik idő, hogy hozzászokjanak az angol bajnokság légköréhez. A Citynél (84 millió font) mindössze egymillió fonttal költött kevesebbet a Crystal Palace, amely Larsen mellett Brennan Johnsont is megszerezte a Tottenhamtől. Az Aston Villa inkább okosan költött, Tammy Abraham (Besiktas, 18 millió font) szerződtetésén kívül Douglas Luiz (Juventus) kölcsönvétele is jól mélyíti a keretet.
Nem mehetünk el szó nélkül Tóth Alex mellett sem, a Ferencvárostól távozó középpályást a Bournemouth igazolta le NB I-rekordot jelentő összegért (10,3 millió font), a téli PL-klubváltásokat rangsoroló The Athleticnél az ötödik helyre fért oda a legjobb üzletek listáján.
A The Athletic ranglistájának első tíz helyezettje:
- Marc Guéhi (angol, Crystal Palace - Manchester City)
- Douglas Luiz (brazil, Juventus - Aston Villa, kölcsön)
- Antoine Semenyo (ghánai, Bournemouth - Manchester City)
- Oscar Bobb (norvég, Manchester City - Fulham)
- Tóth Alex (Ferencváros - Bournemouth)
- Conor Gallagher (angol, Atlético Madrid - Tottenham Hotspur)
- Rayan (brazil, Vasco da Gama - Bournemouth)
- Angel Gomes (angol, Marseille - Wolverhampton Wanderers, kölcsön)
- Pablo Felipe (brazil, Gil Vicente - West Ham United)
- Valentin Castellanos (argentin, Lazio - West Ham United)
Az átigazolási időszakok jövője és szabályozása
A Premier League klubjai az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre határozottabban vetik fel, hogy a jelenlegi, közel egy hónapig tartó januári átigazolási időszak aránytalanul nagy terhelést jelent a bajnokság lebonyolítására. Ennek nyomán több klubvezetés és ligaszintű döntéshozó is amellett érvel, hogy a téli átigazolási ablak időtartamát a jövőben akár két hétre csökkentsék.
Az egyik legfontosabb érv a módosítás mellett az, hogy a hosszú januári időszak jelentős mértékben befolyásolja az évad közbeni versenyegyensúlyt. A klubok már decemberben elkezdik előkészíteni az átigazolásokat, ami a játékoskeretek stabilitását gyengíti, és a bajnoki mérkőzéseken is folyamatos bizonytalanságot teremt. Ez különösen igaz azokra a futballistákra, akik potenciális távozók, miközben továbbra is pályára lépnek.
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a hosszú átigazolási ablak ösztönzi az eseti, rövid távú döntéseket. A sérülések vagy gyengébb őszi szereplés miatt több klub kényszerhelyzetbe kerül, ami gyakran túlárazott, korlátozottan átgondolt igazolásokhoz vezet. Az érvek szerint egy rövidebb időszak a klubokat pontosabb tervezésre kényszerítené, csökkentve az idény közbeni kapkodás szerepét. A jelenlegi januári piacnál a vásárló klubok időnyomás alatt állnak, amit az eladó felek rendszeresen kihasználnak. Ez az árak emelkedéséhez vezet, különösen a fontosabb célért - bajnoki cím, nemzetközi kupaszereplés, kiesés elkerülése - küzdő csapatok esetében. A kéthetes ablak mérsékelhetné ezt a hatást, kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat teremtve. A játékosok szempontjai sem elhanyagolhatók: a hosszú átigazolási időszak mentális bizonytalanságot eredményez, amely hetekig elhúzódhat, és hatással lehet a teljesítményre, valamint az edzésmunkára.
A kezdeményezés jelenleg egyeztetési fázisban van, megvalósítását számos tényező befolyásolja, köztük az európai ligák eltérő átigazolási naptára, valamint a FIFA és az UEFA szabályozási keretei. Ugyanakkor az, hogy a Premier League klubjai közösen fogalmaznak meg ilyen irányú igényt, arra utal, hogy nem elszigetelt elképzelésről, hanem hosszabb távú strukturális változtatási szándékról van szó. A FIFA klubvilágbajnoksága miatt egy hétre leállítják a kereskedést az angol élvonalban a 2025-ös nyári átigazolási idényben. A klubvezetők még 2017 szeptemberében döntöttek a rövidítésről, majd 2020-ban ismét változtattak, visszatérve a hosszabb átigazolási időszakhoz. José Mourinho, a Manchester United menedzsere nem volt elégedett a 2017-es döntéssel, mondván, hátrányba kerülhetnek vele.
Topligák a reflektorfényben: nyári és téli transzferek Európában
Az öt topligában, köztük a Premier League-ben, a La Ligában, a Serie A-ban, a Bundesligában és a Ligue 1-ben is jelentős mozgások zajlottak az elmúlt átigazolási időszakokban. A 2022-es nyári átigazolási időszakban például a bajnok Manchester City megvette a Borussia Dortmundtól 60 millió euróért Erling Haalandot, a védekező középpályás posztjára Fernandinho utódjának a Leedstől Kalvin Phillipset (48,75 millió euró), az pedig már télen eldőlt, hogy a River Plate csatára, Julián Álvarez nyártól csatlakozik a Cityhez.
A Manchester United eddig leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nagyon szeretné megvenni Frenkie De Jongot, de a holland nem akar elmenni Barcelonából, na meg azzal, hogy Cristiano Ronaldo olyan csapatban akar futballozni, amely a Bajnokok Ligájában játszik.
Spanyolországban a 2022-es átigazolási időszak leginkább a Barcelonáról szólt. A katalán klub komoly erősítésbe kezdett, miután sikerült pénzügyi forrásokat találnia Laportáéknak. Eközben a Real Madridnak sokkal csendesebb nyara volt. Ez érthető is, a Madrid tavaly Bajnokok Ligáját és spanyol bajnokságot nyert, így nincs szüksége akkora átalakításra, mint a Barcelonának. Túl az orvosin a Real Madrid kiszemeltje, míg a Bayernnél köthet ki Nico Williams.
Az olasz nagy klubok közül eddig a Juventus volt a legaktívabb a 2022-es nyáron, de ez érthető is, miután a tavalyi szezonban mindössze a negyedik helyen végzett a torinói csapat. A Juve az elmúlt évtizedben híres volt arról, hogy nagyon hatékonyan tud megszerezni ingyen igazolható játékosokat. Ez továbbra is igaz, Paul Pogbát és Ángel Di Maríát is ingyen igazolta le a Juve. Romelu Lukaku álma ismét valóra vált, a belga egy szezon után - egyelőre kölcsönben - visszatért az Interhez. A Konferencialiga-győztes Roma bejelentette, hogy a klub megállapodott Paulo Dybalával, miután az argentinnak lejárt a szerződése a Juventusnál, a klub pedig nem akart hosszabbítani vele.
A Bayern München nem arról híres, hogy esztelenül szórná a pénzt, most sem ezt teszi a bajor csapat, de már így is elköltött durván 120 millió eurót. Gulácsi Péter, Orbán Willi és Szoboszlai Dominik klubja, az RB Leipzig eddig viszonylag inaktív volt a piacon, mindössze Xaver Schlager (Wolfsburg, 12 millió euró) érkezett a Lipcséhez. Franciaországban - az átigazolásokat vizsgálva is - van a PSG és mindenki más. Az elmúlt néhány évben megszokhattuk, hogy a Paris Saint-Germain folyamatosan erősít, most azonban magához képest nem kezdett őrült költekezésbe a Párizs. Persze a csapat magja adott, és miután eldőlt, hogy Mbappé marad, óriási vásárlásra nem is lehetett számítani. Az Atlético volt főszerepben, de a PSG sem tétlenkedett a hajrában a 2021-es nyári átigazolási időszak utolsó napján. A PSG-t leszámítva is volt néhány említésre méltó mozgás. Corentin Tolisso és Alexandre Lacazette visszatért a Lyonhoz (mindketten ingyen).
A legfrissebb transzferhírek szerint Jeremy Jacquet nyári 60 millió eurós (plusz 12 millió euró bónusz) átigazolása a Liverpoolhoz hivatalossá vált. A Liverpool továbbra is élénken érdeklődik az Inter 29 éves holland szárnyvédője, Denzel Dumfries iránt. Arsenal: Mikel Arteta megerősítette, hogy az Arsenal aktívan keresi Mikel Merino pótlását. Chelsea: A Kékek kiemelt figyelemmel kísérik a Nantes 18 éves francia védője, Tylel Tati sorsát. Axel Disasi már orvosi vizsgálaton vesz részt a West Hamnél, a védő kölcsönben érkezik a Chelsea-től. David Fofana pályafutása során immár ötödször távozik kölcsönbe a Chelsea-től, a Chelsea partnerklubjához, a Racing Strasbourghoz került. Manchester City: A Sheffield United megegyezett a Manchester Cityvel Kalvin Phillips kölcsönvételéről. A 30 éves középpályás orvosi vizsgálat után csatlakozik a Championshipben szereplő klubhoz. A megállapodás nem tartalmaz vételi opciót. Tottenham: Megszületett a megállapodás: James Wilson a Tottenham Hotspur játékosa lesz. A 18 éves skót csatár a Spurs projektjéhez csatlakozik. Aston Villa: Az Aston Villa visszarendelte Samuel Iling Jr.-t a West Bromwichtől, majd azonnal kölcsönadta a Serie A-ban szereplő Pisának a szezon végéig. Crystal Palace: A Milan visszalépése Jean-Philippe Mateta ügyében jelen állás szerint nem befolyásolja Jörgen Strand Larsen Palace-hoz igazolását. A norvég csatár ügye a terveknek megfelelően halad: Strand Larsen már átesett az orvosi vizsgálatokon, és 48 millió fontos átigazolási díjért érkezik a Wolverhamptontól. Sunderland: Megállapodásra jutott a Sunderland és az Anderlecht az ecuadori válogatott szélső, Nilson Angulo átigazolásáról. A 22 éves támadó 15 millió fontért, valamint további 2,5 millió font bónuszért érkezik az angol klubhoz. Angulo az orvosi vizsgálatokon is átesett, az átigazolás véglegesítése pedig már csak formalitás. Nottingham: A Nottingham Forest hivatalos ajánlatot nyújtott be Luca Netzért a Borussia Mönchengladbachnak.
A magyar átigazolási piac és nemzetközi kapcsolatai
A magyar labdarúgásban is zajlanak az átigazolások, bár volumenükben elmaradnak a topligákétól. A Ferencváros a Nyíregyházától igazolt, míg az NB II-es Szeged az Újpest korábbi kiválóságának érkezését jelentette be. Magyarországon is augusztus 31-ig van lehetőség az átigazolásokra. Paunoch Péter blogja szerint csökken a légiósok száma az NB I-ben, nyolc élvonalbeli klubnál is kevesebb a külföldi labdarúgó, mint amennyivel az előző évadot befejezték. Ez átalakulást jelezhet a hazai piacon. Az MLSZ 2020-ban bejelentette, hogy az NB I következő idénye augusztus 8-án rajtolhatott, az átigazolási időszak pedig szeptember 22-ig tarthatott a koronavírus-járvány miatt.
tags: #topligak #atigazolasi #idoszaka
