Tottenham Hotspur és a „Zsidó” Klubok Rivalizálásának Története
A sportban az egymás elleni vetélkedés egy természetes dolog, amely szükségszerű a sportolók és a klubok életében. Ez adódhat a földrajzi elhelyezkedésből vagy az állandó bajnoki címért folyó versengésből. Azonban az identitás fogalma manapság talán csak a futballban van olyan meghatározó divatja, mint a politikában, érdekes módon talán még nagyobb is, mint a foci hőskorában lehetett.
Két „zsidó” csapat játszik negyeddöntőt egymás ellen nemsokára, hogy hogyan lettek zsidók, arról beszél ez a cikk. Az Ajax, a Tottenham Hotspur és az MTK azon kevés nem izraeli és nem felekezeti alapítású klub közé tartozik Európában, sőt az egész világon, amit a saját drukkereik és az ellenfelek szurkolói egyaránt "zsidóként" azonosítanak. E három egyesület önképének és identitásának meghatározó elemét jelentik a büszkén vállalt zsidó gyökerek.
A Tottenham Hotspur „Zsidó” Identitása
A 19. század vége és a 20. század eleje a keleti zsidók nyugatra vándorlásának időszaka volt. Rengetegen mentek ki Amerikába és sokan Angliába „hazát keresni túl a tengeren”. Azok, akik Londonba mentek, sokan az East Enden telepedtek meg más bevándorlók között, munkások lettek, az ipar adott nekik valami megélhetést többnyire. Ők és aztán különösen a gyerekeik tartozni akartak valahová, meg akarták tartani a családi hagyományaikat, de otthon akartak lenni Angliában. Ez lett a környék csapata a Tottenham Hotspur, rövidebben a Spurs.
A fentiek miatt a bevándorlók első generációja is el-eljárt már meccsre, de különösen az asszimilálódó, a világ egyik legnagyobb metropoliszában a szigorú vallásgyakorlást fellazító második nemzedéktől kezdve lett észak-londoni zsidó népszokás a legtöbbször a szombat ideje alatt tartott Tottenham-meccsekre való eljárás. A második világháború előtti időkben volt úgy, hogy állítólag tízezer zsidó volt kinn a meccseken. Ha az összecsapások szombatra estek, mindenfélét ki kellett találni, hogy a sábesz is megmaradjon, legalábbis valami maradjon belőle és a pályára is ki lehessen menni délután. Sokan töltötték a délelőttöt a zsinagógában, ebédeltek a családdal és mentek onnan meccsre. Angolok voltak és zsidók, akik tartoztak valahová a világban. Ezt jelentette nekik a Spurs.

A legérdekesebb az, hogy a Tottenham akkor vált „zsidó csapattá” a saját nemzsidó drukkerei, maga a klub és a külvilág szemében is, amikor szociológiai és történelmi okokból már nem is drukkolt nekik annyi zsidó a stadionban. Ez a hatvanas években történt, eléggé hasonlóan, mint az Ajax esetében. Az ellenfelek szurkolói ekkoriban kezdték válogatott antiszemita szidalmakkal hergelni a Tottenham közönségét. Divatba jött a gázkamrákat felidéző hangos sziszegés, a yidezés és yiddózás és az „Indul a vonat...”-típusú náci dalok skandálása.
A „Yid Army” vita és a klub álláspontja
A rivális csapatok később antiszemita rigmusokat kezdtek kiabálni a „zsidó” csapatra, amely hivatalosan nagyon hosszú ideig semmilyen mértékben nem volt hajlandó elfogadni, hogy a zsidó szurkolók részei az önazonosságának, a drukkerek viszont büszkén magukra vették a bélyeget, hogy zsidók, yid armynak, zsidó hadseregnek kezdték magukat nevezni. Máig is így van ez, noha a szurkolói bázis nagyon nagy része nem zsidó, sokan problémásnak is találják a yid army-skandálást. A szurkolók viszont maradnak ennél, szerintük a dolog nem félreérthető, ők igenis büszkék a csapat „zsidóságára”.
A jelentős zsidó szurkolótáborral rendelkező és a rivális csapatok szurkolói körében is zsidónak számító londoni Tottenham Hotspur a honlapján közzétett nyilatkozatában arra kérte a szurkolóit, hogy hagyjanak fel a yid és yiddo (magyarul talán a bibsi és biboldónak megfelelő) szavak használatával. A közlemény szerint nem szeretnék, hogy a továbbiakban ezeket a szavakat a klubbal azonosítsák, mivel szitokszavakról van szó, amelyek kirekesztő jelentéssel bírnak. A Tottenham szerint ezeket a szavakat a saját szurkolói azért kezdték el használni, mert a rivális csapatok szurkolóinak antiszemita skandálásairól úgy próbálták elterelni a figyelmet, hogy magukévá tették a szitokszavakat és ezzel kifordították azok jelentését.
Jidnek lenni (Spurs)
A klub arra is kitér, hogy megpróbálnak mindenki számára befogadó környezetet teremteni, ennek azonban a szitokszavak sokszor útjában állnak. A csapat szerint a szurkolók nagy része is tisztában van azzal, hogy ezeknek a szavaknak kirekesztő jelentésük van a zsidó emberek számára. A lépés azért is érdekes, mert 2020-ban még a Tottenham vezetősége az ellen tiltakozott, hogy az Oxford Szótár rasszista szitokszónak minősítette a Yid szót, arra hivatkozva, hogy sok szurkoló büszkén alkalmazza azt.
Az Ajax Amsterdam - Egy Másik „Zsidó” Történet
Az 1900-ban alapított amszterdami Ajaxnak semmilyen értelemben nem voltak zsidó gyökerei. Nem zsidók alapították, és hosszú évtizedekig a szurkolói között sem voltak jelentősebb arányban zsidók, a játékosokról nem is beszélve. A helyzet az 1930-as évekre annyiban változott meg, hogy a csapat 1934-ben átköltözött az Amszterdam keleti részén felépített De Meer stadionba, ami a város zsidónegyedében állt. A régi stadion az egykori zsidónegyed szomszédságában volt, a más településekről érkező szurkolók ezen keresztülmenve látták az Ajax vendégeinként, kicsodák a zsidók.
A rivális csapatok sok, vidékről érkező drukkere ezért életében először Ajax-meccsre menet látott zsidót. Az Ajax mint sportszervezet a második világháború és a náci megszállás idején sem volt még zsidó identitású csapat, annyira nem, hogy a nácik rendelkezéseinek megfelelően ők is kizárták a zsidó származású klubtagokat. A háború utáni évtizedekben azonban az ellenfelek szurkolói minden elképzelhető verbális eszközzel próbálták felheccelni, bántani, kiborítani az ajaxosokat. A dolog azonban nem várt irányba sült el: az Ajax szurkolói nem azzal vágtak vissza, hogy „dehát nem is vagyunk zsidók”, hanem ellenkezőleg, magukra vették a dolgot, mondhatni beleálltak.

Az Ajax fanatikusai „Super Jewsnak”, vagyis „Szuperzsidóknak” nevezik a csapatukat, azt skandálják, hogy „Ki nem ugrál, az nem zsidó” és izraeli zászlókat lengetnek, a legszenvedélyesebb ultrák közül pedig sokan viselnek Dávid-csillag tetoválást. Amszterdamban sok zsidó élt, az Ajaxnak sok zsidó szurkolója volt és ahogy a Tottenham Hotspursnek is, nekik is voltak komoly, korszakos zsidó vezetőik is, még híres zsidó játékosból is volt számos. A zsidó csapattá azonban az ellenfelek „zsidózása” tette őket. Az ő stadionjukban az hallatszik sokszor, hogy „super jews”, hogy ők a szuperzsidók.
A klubon belül a hatvanas-hetvenes évekre egészen komoly, túlnyomó részben nemzsidók által ápolt és fenntartott zsidó kultúra alakult ki, az öltözőben is. A legnagyobb álzsidó pedig maga a császárba oltott félisten, Johann Cruyff volt, aki a társaival együtt kóser marhaszalámit evett a meccsek előtt és jiddis szavakat kevert az öltözői szlengbe. A külvilág számára is látványos zsidóügyi fordulat végül csak 1976-ban történt meg, amikor az Ajax-tábor F side nevű ultracsoportja felvette a zsidó külsőségeket, ideértve a zászlókat, Dávid-csillagokat és dalokat.
Az MTK Budapest - A Büszkén Vállalt Gyökerek
Európában, sőt az egész világon összesen három olyan nem izraeli és nem felekezeti alapítású klub van, amit a saját drukkereik és az ellenfelek szurkolói egyaránt "zsidóként" azonosítanak: az Ajax, a Tottenham Hotspur és az MTK. Az MTK esete azért különleges, mert a klubot nemcsak nagyrészt zsidók alapították - sok ilyen konkurens volt itthon is, kezdve az Újpesttel - de a közönség sokszínűsége ellenére azóta is jelentős arányban szurkolnak neki zsidók.
És ami legalább ennyire fontos, az MTK szellemiségét deklaráltan az asszimilált, nyitott, középosztálybeli magyar zsidók egyszerre patrióta és kozmopolita felfogása határozta meg. Ez az egyetlen olyan az úgynevezett zsidó egyesületek közül, ami a fogalom minden értelmében rászolgál erre a névre. Miközben a három csapat közül ez az egyetlen olyan, aminek egy ma idelátogató külföldi vendégszurkoló garantáltan ki nem találná az identitását a Hungária körúti személyes élményei alapján.

Ez valószínűleg két alapvető oknak köszönhető. Az egyik az, hogy az alapítók és közönségük önmeghatározásában legalább olyan fontos, ha nem fontosabb elem volt, hogy ők magyarok, mint az, hogy zsidó származásúak. Ezt már a klub, abban a korban szokatlan, csak magyar szavakból álló neve is mutatta. Az MTK asszimilált polgári jellegét példázza a híres történet arról, amikor 1922-ben a Hungária körúton a lelátóra is kiterjedő tömegverekedés tört ki a cionista, Dávid-csillagos mezben játszó, akkoriban elsőosztályú VAC és az MTK játékosai és nézői között. A másik oka annak, hogy a zsidó múlt a kommunista tiltás után, 1990 óta sem jelent meg a lelátón dalokban-drapériákban, talán az MTK múzeum vagy skanzenjellegében rejlik.
A Rivalizáció és az Identitás a Modern Futballban
A labdarúgás gazdag és hosszú története során rengeteg menedzser és játékos jött és ment, de a klubok tovább táplálják az egymás ellen érzett ellentétet. A futball kulturális értelemben eleve a nagy leegyszerűsítések és szinte törzsi jellegű azonosulás sportja volt mindig is, hasonlóan mondjuk a politikához és a popzenéhez. A modern focinézők döntő többsége már régen nem elkötelezett drukker, hanem olyan fotelszurker, aki a legmagasabb minőségű futball ingyenes svédasztaláról szemezget magának.
Hiába választhatsz szombat délután 8-10, egyformán jól hangzó angol, spanyol, német és olasz bajnoki között, hiába nem követsz egyetlen csapatot, még mindig 47 százalékkal jobb szórakozás úgy figyelni egy közvetítést, hogy valamivel jobban örülsz az egyik fél győzelmének. Na de mi alapján válasszon az ember csapatot magának, akár csak 90 percre, ha egyszer mindegyikben egymáshoz nagyon hasonló Instagram-sztárok játszanak egymásra eléggé hasonlító stadionokban eléggé egyforma, sok futásra és kiemelkedő fizikumra épülő technikás erőfocit? Ezen a ponton lép be a képbe az identitás, ami a futball esetében egyszerűen a csapathoz kötődő kulturális sztereotípiákat jelenti, amik alapján választani tudunk a középtávolról nézve eléggé hasonlónak tűnő versenyzők közül.
Híres Futball Rivalizációk Európában
Anglia egy futball szerető ország. Emiatt nem is meglepő, ha több csapatot is találunk, akinek van valamilyen „ősi ellenfele”. Az alábbi táblázatban néhány példát gyűjtöttünk össze a leghevesebb európai rivalizálások közül.
| Párharc neve | Ország | Főbb okok/jellemzők |
|---|---|---|
| El Clásico | Spanyolország | Katalán függetlenségi törekvések, két nagy múltú klub küzdelme |
| Derby d’Italia | Olaszország | Juventus és Inter Milan, ki az ország első számú futball csapata, sosem estek ki az élvonalból |
| Északnyugati derbi | Anglia | Manchester United és Liverpool, az ország két legnépszerűbb és legsikeresebb klubja |
| Ruhr-vidéki derbi | Németország | Borussia Dortmund és Schalke 04, földrajzi alapú ellentét, de a drukkerek jól kijönnek egymással a pályán kívül |
| Isztambuli derbi | Törökország | Galatasaray és Fenerbahçe, két kontinens ütközése, fanatikus szurkolók, erőszak |
| Örökrangadó | Magyarország | Ferencváros és Újpest, a Rákosi-korszak (belügyminisztériumi csapat) generálta viszály |

Az angol foci egyik legádázabb rivalizálásaként tartják számon az Arsenal és a Tottenham Hotspur párosítását. Bár az angol bajnokság két csapata egyaránt London északi részéről származik, de a kettőjük között mégsem ez okozza az ellentétet. A történetük egészen a huszadik század elejéig nyúlik vissza, amikor az angol labdarúgó-szövetség az „Ágyúsokat” vette be az első osztályban a „Spurs” helyett. Azóta van az egymás elleni mérkőzések tele agresszióval és érzelmekkel.
A Tottenham Hotspur Jelenlegi Küzdelmei - Egy Topklub a Szakadék Szélén
Múlt hétvégén 118 nap után nyert újra a Tottenham Hotspur az angol élvonalban, de továbbra is kieső helyen áll, és egyre kilátástalanabb a helyzete. Ha nem sikerül kiharcolnia a bennmaradást, az nem csak a Premier League históriájának, hanem az egész 21. századi labdarúgásnak a legnagyobb betlije lenne, amihez hasonlóra is alig akadt példa. A Spurs valójában már csak a csodában, és az ősi rivális West Ham United botlásaiban bízhat.
A Spurs novemberig szépen tartotta magát, 11 forduló után még a PL ötödik helyén állt, miközben magabiztosan gyűjtögette a pontokat a Bajnokok Ligájában is. A bajok ezután kezdődtek: az év végére már a mezőny második felébe süllyedt az együttes. A Tottenham december 28. és április 25. között egyetlen bajnoki mérkőzését sem tudta megnyerni, a 15 meccses nyeretlenségi széria kis híján negatív klubrekord.

Az Összeomlás Okai
A Tottenham vesszőfutása a taktikai identitás teljes elvesztésére, a védekezés rendszerszintű összeomlására és az eget verdeső, kulcsjátékosok sorát érintő sérüléshullámra vezethető vissza.
- A csapatnak nincs stabil tengelye, az elégtelen középpályás szűrőmunka miatt a védelem teljesen kiszolgáltatottá vált.
- A támadójáték teljesen meddővé vált, mivel a kreatív kulcsemberek (James Maddison, Dejan Kulusevski, Kudus) sérülése miatt nincs, aki fazont szabjon a játéknak.
- Ehhez párosul egy súlyos mentális gát, amely a majd négyhónapos nyeretlenségi sorozat alatt épült fel: a csapat láthatóan pánikba esik, amint hátrányba kerül vagy nyomás alá helyezik.
Bár egy ennyire drámai összeomlásra nem adhat teljes felmentést, tény, hogy ennyi és ilyen hosszan tartó sérüléssel iszonyú nehéz még egy topklub dolga is. A kurrens szezonban a Tottenham a tavalyi negatív rekordját adta át a múltnak: az idény során a játékosai összesen több mint 1600 napot hagytak ki sérülés miatt. Különösen drámai a térdszalagsérülések száma. Az egész liga ACL-sérüléseinek 20 százalékát a londoniak szenvedték el!
Történelmi Precedensek Más Kluboknál
Ha a Tottenham nem tudná megőrizni élvonalbeli tagságát a 2025-2026-os szezon végén, az a modern kori labdarúgás egyik legnagyobb sokkja lenne. A Premier League 1992-es alapítása óta még soha nem esett ki a Big Six egyetlen tagja sem. A Spurs aláhullása történelmi léptékű esemény volna, ha angol példát keresünk, csak a Manchester United 1974-es kieséséhez lehetne hasonlítani.
- A legutóbbi nagynevű búcsúzó a Leicester City volt 2023-ban, amely hét évvel a bajnoki címe és két évvel az FA-kupa győzelme után esett ki.
- Az Atlético Madrid 2000-es kiesése egy merőben eltérő történet: a klubot egy teljes körű pénzügyi és jogi blokád bénította meg, ami morálisan szétzilálta a keretet.
- A bajnoki címet szerző Juventust 2006-ban a Calciopoli botrány miatt sorolták vissza a Serie B-be.
- Az utolsó precedens a Schalke 04 2021-es kiesése volt: a gelsenkircheni csapat bukását a felelőtlen gazdálkodás és a szakmai koncepció teljes hiánya okozta.
Az Atlético és a Schalke 04 kiesése mögött gazdasági összeomlás állt, ami óhatatlanul szakmai válságba is fordult, amely végül kieséshez vezetett. A Spursnek azonban nincsenek anyagi gondjai, sőt! A 2024-2025-ös szezonban generált 672,6 millió eurós összebevételével a világ kilencedik leggazdagabb futballklubjának számít! Ekkora erőforrásokkal rendelkező csapatok egyszerűen nem esnek ki. Nincs rá precedens.
A Tottenham kiesése nemcsak sportszakmai, hanem pénzügyi katasztrófa is lenne: elveszítené a Premier League televíziós jogdíjaiból származó bevételének jelentős részét, jócskán csökkenne a márkaértéke is, ami miatt a szponzorációs lehetőségei is beszűkülnének. Mindez kényszerű játékoseladásokhoz és egy jóval súlytalanabb kerethez vezetne, amely ugyan az azonnali feljutást bátran megcélozhatná, de a PL-elittől jó eséllyel hosszú időre búcsút inthetne.
tags: #tottenham #spurs #rivalis #csapat





