Turzó József és a magyar futsal fejlődése: Egy edzői utazás és a sportág jövőképe

Turzó József neve szorosan összefonódott a magyar futsallal, különösen az MVFC Berettyóújfalu csapatánál végzett munkája révén. Az egykori játékos, ma már elismert edző, nemcsak a felnőtt futsalcsapat élén áll, hanem szívesen foglalkozik a gyerekekkel is, építve a sportág jövőjét. Személyes történetén és szakmai tapasztalatain keresztül betekintést nyerhetünk a futsal hazai és nemzetközi helyzetébe, valamint a sportágban rejlő hatalmas potenciálba.

Bevezetés Turzó József világába és a visszatérés

Az MVFC Berettyóújfalu férfi futsalosai fontos szerepet játszanak a hazai bajnokságban. A gárda éléről három szezont követően köszönt le a klub legendája, Trencsényi János a nyáron, és ekkor vette át a stafétát Turzó József. Hat év után döntött úgy, hogy a következő időszakban a családja közelében szeretne lenni, de hogy mit hoz a jövő, azt nem tudta. Még a sporttól távoli munkavégzés is benne volt a pakliban, de az egyik napról a másikra - mondhatni csodálatosan - alakultak a dolgok. Szitkó Robérttel, az MVFC technikai vezetőjével, arról állapodtak meg, hogy Turzó József lesz a BUSE, mint körzetközpont szakmai vezetője.

Turzó József így fogalmazott a visszatéréséről: „Az egyik oldalon azt csinálom, amit szeretek, hiszen újra napi szinten futsallal foglalkozhatok gyakorlati szinten, és ez nekem mindennél többet jelent. Ennél nincs nagyobb elégedettség és boldogság számomra, persze jó lenne, ha eredményesek is lennénk a futsalban. És nem utolsó sorban nagyon sokat jelent, hogy édesapám közelében lehetünk, aki helyi öregek otthonának lakója, így talán többször eljutunk hozzá. Persze ebből a felsorolásból nem maradhatnak ki a gyerekkori vagy később szerzett barátok is.”

A futsal mint karrier és életút: Egy játékosból lett edző története

Turzó József futsalos pályafutása a kezdetekhez nyúlik vissza. A 2014-ben a világ elitet is megjárt Mezei-Vill legelső csapatát eredetileg egy lelkes baráti társaság alkotta, melynek tizenéves srácként ő is alapító tagja volt. Ez a kezdetben még „5 + 1”-es formációban játszó társaság a jelenlegi klubtulajdonos, Mezei József támogatásával benevezett egy versenysorozatra, amelynek révén kvalifikálta magát az országos futsal NB II-es bajnokságba. A futsal tudásuk kezdetben nagyjából annyiban merült ki, hogy a futsalban egyszerre csak négy mezőnyjátékos lehet fenn a pályán. Ekkor érkezett közénk Mezei József közbenjárása révén a futsal válogatott akkori szövetségi edzője, a Hajdú-Bihar megyei kötődésű Kozma Mihály, aki edzéseket tartott nekik, és segített a csapatnak „megfutsalosodni”. Mint Turzó József elmondta: „Mi ugyanis addig - a szó átvitt értelmében - csak kispályán űztük a futsalt (még ha egyébként többen rendelkeztünk is már nagypályás tapasztalatokkal), ő viszont segített rendszert vinni a játékunkba.”

Az első évben elért NB II-es bajnoki cím egyértelműen Kozma Mihály érdeme volt. Turzó Józsefet szinte folyamatosan sérülések hátráltatták, így viszonylag korán felhagyott az aktív játékkal és elkezdte az edzősködést. Már az első komolyabb sérülésétől fogva, azaz 22 éves korától elkezdte „edzői szemmel” figyelni a játékot, illetve követni Kozma Mihály edzéseit. Minden gyakorláson ott volt, figyelt, jegyzetelt. A sérülése miatt aztán elhagyni kényszerült a Mezei-Villt, ám ahogy az élet bezárt egy ajtót, rögtön ki is nyitott egy másikat, hiszen egy, a Debreceni Egyetemen töltött évei során kialakult másik baráti társasággal - szinte viharos gyorsasággal - beneveztek a futsal NB II-be. Akkoriban - a nagypályás labdarúgáshoz hasonlóan - meglehetősen kaotikus viszonyok uralkodtak a hazai futsalban. Elég sok csapat szűnt meg, így az első évben, mondhatni adminisztratív úton fel is jutottak az első osztályba. Nyíradonyban az élet ismét összehozta őket Kozma Mihállyal, aki szakmai igazgatóként segítette a munkájukat, sőt, egy mecénást is hozott nekik, akinek köszönhetően román válogatott játékosokat tudtak igazolni, és bent tartották az ekkor már Nyíradonyi Huszárok néven szereplő csapatukat az NB I-ben.

Futsal és nagypályás labdarúgás: Különbségek és kölcsönhatások

A felszínes szemlélő számára nyilván az a legszembeötlőbb különbség a „rendes foci” és a futsal között, hogy más a pálya, valamint a kapuk mérete, tíz helyett négy mezőnyjátékos játszik egyszerre, nehezebb a labda, és nincsen les. Turzó József rávilágít, hogy a futsalban mennyire sok múlik egyetlen játékos teljesítményén. Mivel egyszerre csak négy mezőnyjátékos van a pályán, ezért a csapaton belül egyetlen játékosra 25 % arányú felelősség jut a csapat teljes mezőnymunkájából. A nagypályán az eltérő létszám miatt 2-3 játékosra összesen jut ilyen szintű felelősség!

Turzó József kiemeli, hogy a futsal speciális technikai elemei - gondoljunk itt elsősorban a talppal történő labdaátvételre -, a játékhelyzet megoldásai, a terem borítása, illetve a nehezebb, kevésbé pattogós labda rengeteget segítenek a technika elsajátításában. „Sokat mondó tény, hogy Guardiola annak idején a Bayern München edzői stábjához csak egy szakembert vitt magával: egy futsal-specialista edzőt! Mint ahogy az is, hogy a magyar válogatott korábbi kapitánya, Dárdai Pali is igyekezett meríteni a futsalos játékelvekből.”

Félreértés ne essék, Turzó József nem akarja a futsalt a labdarúgás elé helyezni, sőt, éppen ellenkezőleg! Meggyőződése szerint a futsal soha nem fog a labdarúgás fölé nőni. Jelenlegi klubjánál, a Szombathelyi Haladásnál ezért úgy igyekeznek kihasználni a futsalban rejlő lehetőségeket, hogy a (nagypályás) labdarúgó utánpótlásukban edződő fiataloknak heti egy alkalommal futsal edzők futsal-specifikus edzést tartanak. Másrészt a futsal kiváló alternatívát, és valódi életpályát kínál az akadémiai rendszerből kieső játékosok számára, akik a futsal nélkül jó eséllyel elvesznének a labdarúgás számára. Tökéletes példa erre Dróth Zoli esete, akinek a nagypályás „mennyei másodosztályból” vezetett az útja a futsal válogatottságig, és nem túlzás azt állítani, hogy a futsal pályán az Európa-, sőt, világklasszis szintig jutott, a magyar válogatott vezéregyénisége lett, és játszott a világ tíz legerősebb csapatának egyikében is.

Ma már ugyanis a futsallal a legmagasabb szinten olyan pénzeket lehet keresni - nem mellesleg teljesen legálisan -, melyekről annak idején, játékos korában csak álmodni mert, és amelyek valóban tisztességes, becsületes megélhetést biztosítanak a jó futsalosok számára, még ha nem is azon a szinten, mint a profi labdarúgók esetében.

Az MVFC Berettyóújfalu aktuális helyzete és Turzó József edzői elvei

Az MVFC Berettyóújfalu férfi futsalosai 9 fordulót követően a negyedik helyen állnak a bajnoki tabellán. A szakember elmondta, hogy egyre erősödik az NB I-es mezőny, számos csapat remek játékerőt képvisel. „Az idény elejére nagyon gyorsan kellett sok új dolgot megtanulnunk, ahogy a játékosoknak tőlem, úgy nekem a játékosokról. Nehéz magas színvonalon játszani, amikor folyamatosan válogatott megmérettetések vannak, lassan indul a Magyar Kupa és néha becsúszik egy-egy eltiltás is.”

Turzó József úgy érzi, a túlzott elvárások hamar csalódásba mehetnek át, ezért fontosnak tartja, hogy klubon belül és kívül is azt kommunikálják, mi a realitás, és abból persze érjék el a maximumot. „A csapat eredményei önmagukban semmit se érnek, mi nem csak magunkért játszunk, hanem a klubért, a klub pedig elnöktől a takarítóig a fanatikus őrült támogatótól a nézőkig mindenkié.”

Mikor annak idején elkezdte az edzői munkát Berettyóújfaluban, azt ígérte a játékosainak, hogy a lehető legjobb tudásával igyekszik majd felkészíteni őket, de ez nem biztos, hogy már a következő mérkőzést jelenti, hanem azt, hogy folyamatosan fejleszteni fogja őket. Ebben a felfogásban dolgozik a mai napig is, legyen szó akár a felnőtt futsal csapatról, akár az utánpótlásról, vagy a sportág megismertetésével, illetve az edzőképzéssel kapcsolatos munkájáról. Ettől függetlenül természetesen vannak céljai. A felnőtt csapattal például szeretné a szezont az első négy hely valamelyikén zárni, és a Magyar Kupába is be akarnak jutni a legjobb négy közé.

MVFC Berettyóújfalu - Haladás VSE mérkőzés elemzése

A hazai, PTE-PEAC elleni 5-2-es siker után Berettyóújfaluba szólította a sorsolás a Haladás VSE futsalcsapatát. A szombathelyieknek a szezon eddigi egymás elleni mérkőzésein nem igazán termett babér, most viszont arra készültek, hogy ponttal, pontokkal térjenek haza hajdúsági riválisuk otthonából. Ehhez az első lépést sikerült is megtenniük, méghozzá az első félidő derekához közeledve: Dobos Dávid volt eredményes, ő szerezte meg a vezetést a Haladás számára. Így érkeztünk aztán el az első felvonás végéhez, amikor is finoman fogalmazva felpörögtek az események.

Az első félidőben öt találat is esett - ebből négy az utolsó három percben -, a zöld-fehérek 3-2-re vezettek, a hajrában azonban harmadszor is egyenlíteni tudott a Berettyó és végül 3-3-ra végeztek a felek. Előbb Tayson egyenlített, majd Fehér Dániel jóvoltából ismét a vendégeknél volt az előny, a 20. perc pedig két találatot is hozott: előbb Szabó Lajos gondoskodott arról, hogy ismét egálban legyenek a csapatok, ám jött Kárász Noel, aki viszont kialakította a félidei 2-3-as eredményt, így aztán innen folytatták a csapatok. A második játékrészben nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a Haladás begyűjti a három pontot és újabb nagyon fontos győzelmet tud aratni, a 39. minutumban azonban Szabó Lajos második gólját is megszerezte a meccsen és beállította a 3-3-as végeredményt.

A mérkőzés részletes adatai a következők voltak:

FÉRFI FUTSAL NB I. ALSÓ-HÁZI RÁJÁTSZÁS 7. FORDULÓ

MVFC BERETTYÓÚJFALU - HALADÁS VSE 3-3 (2-3)

• Berettyóújfalu: Mezei - Szabó L., Szalmás, Rábl, Iszák, Petró, Gali, Korcsmáros, Hudák, Magyari, Harmati, Nyeste, Szabó P., Tayson Edző: Turzó József.
• Halaádás: Gyimesi - Tatai, Körmendy, Gerencsér, Dobos, Rosta, Kárász, Nagy, Vidák, Vincze, Novák, Póta, Fehér Edző: Sziffer András.

Gólszerzők:

A magyar futsal jövőképe és fejlesztési lehetőségei

Turzó József szerint a futsal terén nagyon kedvező fejleményeket, változásokat lehet tapasztalni, hiszen például az MLSZ is szervez már téli teremtornákat a fiatalok számára (még ha egyelőre nem is futsal-rendszerben), és a Kozma Mihály által - az ő közreműködésével - megalapozott edzőképzésünk is remekül összefogta a hazai edzőtársadalmat, illetve kivívta az UEFA szakmai elismerését is. És a futsalt nem csak az edzők és játékosok szeretik, hanem a közönség is.

Ahhoz, hogy a futsal még látványosabban előre tudjon lépni, Turzó József szerint elsőként a versenyrendszer lebonyolításán kellene változtatni, és a mérkőzéseket hétvégére kellene időzíteni. Jelenleg ugyanis a játékosok nagy része a futsal mellett nagypályán is játszik alacsonyabb osztályban, így megoszlik az erejük és figyelmük a két játék között. Ha viszont a futsal fordulókat hétvégente játszanák, akkor a nagypályázóknak el kellene dönteniük, hogy nagypályázni, vagy futsalozni szeretnének. Ez persze kezdetben visszaesést hozhatna, hiszen lennének, akik elhagynák a futsalt, idővel azonban egy ilyen lépés meghozná a várt megtisztulást, ugyanis a futsalnál maradók mezőnye profibbá válna. A bajnokság profibbá válása természetesen elképzelhetetlen a játékosok profibbá válása nélkül. Ez alatt azt érti, hogy olyan játékosokat kell megnyerni a futsalnak, akik nem megélhetésből, hanem szívből játszanak, és maguk is folyamatosan akarnak fejlődni.

Fontos azonban, hogy utánpótlás korban minél több gyerekhez eljusson a „futsal üzenete”. Bár nem szeretne az utánpótlásban elért eredményességgel dicsekedni, mégis sokat mondónak tartja, hogy saját korosztályával az első 15 meccsükből 11-et kapott gól nélkül tudtak lehozni. „Az igazat megvallva egyébként sem tartom magamat klasszikus értelemben vett „nagypályás edzőnek”. Ennek megfelelően különféle taktikai hadrendek helyett a játék alapelveit igyekszem megértetni a játékosaimmal, melyben a futsalos játékhelyzet megoldások vannak segítségemre.”

tags: #turzo #jozsef #futsal

Népszerű bejegyzések:

• Ajkai Iskolai Kézilabda: Fejlődés
• Részletek az end zone-ról
• Az MKSZ elitképzési programja
• Matematikai gondolkodás fejlesztése
• a futballhuliganizmus jelensége