Turzó József Futsal Edzői Módszerei és A Játék Átfogó Hasznossága

A futsal, amely a futball és a sale (terem) szavak összetételéből alakult nemzetközileg használt kifejezés, az 1930-as években indult Uruguayból. Juan Carlos Ceriani testnevelő tanár az időjárás viszontagságai miatt vitte be terembe a futballt. Ez a 4+1-es játék a Dél-amerikai kontinensen hamar fejlődésnek indult, majd átterjedt Európába is, elsősorban a spanyol és portugál nyelvterületekre, ami lehetővé tette egy világszövetség létrehozását. Az azonos nyelv és kultúra eredményeként 1982-ben Sao Pauloban rendeztek világkupa versenyt két kontinens csapataival.

Európában a 70-es években egy Gál Endre nevű Belgiumba szakadt magyar még a Puskásék által a 30-40-es években, a magyarországi grundokon játszott kispályás foci egy változatát indította el, szabálykönyvet készített és nemzetközi szövetséget hozott létre. Ez az időszak a kispályás labdarúgás nemzetközi elterjedésének kezdetét jelentette.

A Futsal Fejlődése és Turzó József Pályafutása

1986-ban Szepesi Györgyöt, a FIFA kispályás bizottságának tagját bízták meg a játék tesztelésével, hogy felmérjék, mennyi nézőt vonz a futsal és milyen szabályokat kell kialakítani a globális egységesítéshez. Magyarország az akkori Budapest Sportcsarnokban kísérleti világbajnokságot rendezhetett, amelyen az akkori nagypályás válogatottunk szerepelt Komora Imre irányításával. A tapasztalatok levonását követően 1989-ben Hollandiában került megrendezésre az első meghívásos, de már hivatalos világbajnokság. A még mindig nagypályásokból álló magyar csapat Brazíliát is legyőzve az 5. helyen végzett.

Az 1992-es Hong Kong-i világbajnokságra már nem jutottunk ki, mivel a világ már specializálódott a kispályás játékra, miközben mi még mindig a nagypályásainkkal próbálkoztunk. Így hamarabb volt hazánknak válogatottja, mint bajnoksága, ami miatt Both József vezette csapat nem érhetett el eredményt. Ezen sürgősen változtatni kellett, a hétvégi tornákat felváltották a rendszeres, egész országra kiterjedő őszi-tavaszi rendszerű bajnoki küzdelmek. Az 1997-98-as bajnokságtól 16 NB I-es és 15 NB II-es csapat versengett, ahol mindenki játszott mindenkivel - oda-vissza alapon. Szövetségi kapitányunk Mucha József lett, aki már a kispályás specialisták irányába kezdte el építeni a magyar válogatottat, bár a nagypályás átfedések miatt rendkívül nehezen ment mindez.

2002-ben került először megrendezésre UEFA Futsal Cup néven az első Bajnokok Ligája versenysorozat. A Lisszabonban rendezett nyolcas döntőbe bejutott a magyar bajnok Cső-Montage csapata is, ahol Kozma Mihály vezényletével a 6. helyen végzett. 2003-tól Kozma Mihály került a kapitányi pozícióba, aki az addigi védekező játékunkat egy labdaszerző, letámadó játékká alakította át, amely 2005-ben meghozta a sikert, és hazánkkal kijutott az ostravai Európa-bajnokságra. Ott a világbajnok spanyol, az Európa-bajnok olasz és a VB harmadik portugál együttessel szemben amatőrjeinknek kevés esélye volt. Bár minden találkozón hősiesen helytálltunk és közel voltunk a meglepetéshez, végeredményben csak a nyolcadik helyen végeztünk.

Még ebben az évben kiadásra került az első magyar szakkönyv, amelyet Kozma Mihály akkori szövetségi kapitányunk írt, és a későbbi edzőképzésünk alapját képezte. 2008-ban elindítottuk a nemzeti hatáskörbe szervezett edzőképzésünket is, amelynek vezetésével szintén Kozma Mihályt bízták meg. Még ugyan ebben az évben a férfi válogatottunkkal a brazíliai világkupán 4. helyet szereztünk meg. Ebben az időszakban férfi válogatottunk tartósan a kontinensünk legjobb tíz csapata közé tartozott. Ki tudtuk alakítani női válogatottunkat is, Ózdon sor kerülhetett az első nemzetek közötti mérkőzésre. 2009-ben Török Károly lett a világ legjobb futsal játékvezetője. Az EB után, 2010-13 között Frank Tamás irányította a válogatottat, akire nagy mértékű fiatalítás várt. 2017-től az UEFA elismerte edzőképzésünket és „FUTSAL B” minősítésű képzés megtartását engedélyezte. Ezzel szakemberképzésünk két szintűvé vált.

Turzó József Edzői Utazása és Filozófiája

Turzó József elmondása szerint 2014 novemberében arra kérte Marc Carmonát, az FC Barcelona világverő futsal csapatának legendás mesterét, hogy szenteljen neki pár percet az idejéből egy kis szakmai eszmecsere céljából. A 2014-ben a világ elitet is megjárt Mezei-Vill legelső csapatát eredetileg egy lelkes baráti társaság alkotta, melynek tizenéves srácként ő is alapító tagja volt. Ez a kezdetben még „5 + 1”-es formációban játszó társaság a jelenlegi klubtulajdonos, Mezei József támogatásával benevezett egy versenysorozatra, amelynek révén kvalifikálta magát az országos futsal NB II-es bajnokságba.

A futsal tudásuk kezdetben nagyjából annyiban merült ki, hogy a futsalban egyszerre csak négy mezőnyjátékos lehet fenn a pályán. Ekkor érkezett közénk Mezei József közbenjárása révén a futsal válogatott akkori szövetségi edzője, a Hajdú-Bihar megyei kötődésű Kozma Mihály, aki edzéseket tartott és segített a csapatnak „megfutsalosodni”. Kozma Mihály segített rendszert vinni a játékukba, megmutatva, hogy ezen a szinten már nem mindegy, hogy kispályán kispályáznak, vagy kispályán futsaloznak-e. Az első évben elért NB II-es bajnoki címük egyértelműen Kozma Mihály érdeme volt.

Turzó József viszonylag korán felhagyott az aktív játékkal és elkezdte az edzősködést, részben a sérülései miatt. Már az első komolyabb sérülésétől fogva, azaz 22 éves korától elkezdte „edzői szemmel” figyelni a játékot, illetve követni Kozma Mihály edzéseit. Minden gyakorláson ott volt, figyelt, jegyzetelt. A sérülése miatt aztán elhagyni kényszerült a Mezei-Villt, ám egy, a Debreceni Egyetemen töltött évei során kialakult másik baráti társasággal szinte viharos gyorsasággal beneveztek a futsal NB II-be. Akkoriban - a nagypályás labdarúgáshoz hasonlóan - meglehetősen kaotikus viszonyok uralkodtak a hazai futsalban. Nyíradonyban az élet ismét összehozta őt Kozma Mihállyal, aki szakmai igazgatóként segítette a munkájukat, sőt, egy mecénást is hozott, akinek köszönhetően román válogatott játékosokat tudtak igazolni, és bent tartották az ekkor már Nyíradonyi Huszárok néven szereplő csapatukat az NB I-ben.

Turzó József megállapítása szerint a mai első osztályú játékosok taktikailag érettebbekké, felkészültebbekké váltak. A mai élvonalban játszó csapatoknak legkevesebb heti négy, az élcsapatoknak hét-nyolc edzése van, míg akkoriban voltak NB I-es gárdák, amelyek játékosai éppen csak a mérkőzés napján találkoztak, vagy tartottak legfeljebb heti egy-két edzést.

Turzó József szerint nem tartja magát klasszikus értelemben vett „nagypályás edzőnek”. Ennek megfelelően különféle taktikai hadrendek helyett a játék alapelveit igyekszik megértetni a játékosaival, melyben a futsalos játékhelyzet megoldások vannak segítségére. Amikor annak idején elkezdte az edzői munkát Berettyóújfaluban, azt ígérte a játékosainak, hogy a lehető legjobb tudása szerint igyekszik majd felkészíteni őket, de ez nem biztos, hogy már a következő mérkőzést jelenti, hanem azt, hogy folyamatosan fejleszteni fogja őket. Ebben a felfogásban dolgozik a mai napig is, legyen szó akár a felnőtt futsal csapatról, akár az utánpótlásról, vagy a sportág megismertetésével, illetve az edzőképzéssel kapcsolatos munkájáról.

A Futsal Hasznossága és A Modern Labdarúgás Kapcsolata

A felszínes szemlélő számára nyilván az a legszembeötlőbb különbség a „rendes foci” és a futsal között, hogy más a pálya, valamint a kapuk mérete, tíz helyett négy mezőnyjátékos játszik egyszerre, nehezebb a labda, és nincsen les. A futsalban egyetlen játékosra 25% arányú felelősség jut a csapat teljes mezőnymunkájából, míg a nagypályán az eltérő létszám miatt 2-3 játékosra összesen jut ilyen szintű felelősség. Ezen a szinten tehát az ember - nagypályás rutin ide vagy oda - komoly futsal tudás nélkül már nem tud boldogulni.

Sokat mondó tény, hogy Guardiola annak idején a Bayern München edzői stábjához csak egy szakembert vitt magával: egy futsal-specialista edzőt! Mint ahogy az is, hogy a magyar válogatott korábbi kapitánya, Dárdai Pali is igyekezett meríteni a futsalos játékelvekből. A futsalban ugyanis a hangsúly a játékhelyzet megoldáson van, amelynek a jelentősége a nagypályás labdarúgásban is egyre jobban felértékelődik. A világ futballjában az az egyre erősödő trend, hogy a játék egy szűkített, kb. 40 x 40 méteres területen zajlik, vagyis nagyjából hasonló játéksűrűség mellett, mint a futsal pályán, ezért felértékelődik a szűkített területen kialakuló szituációk gyors és hatékony megoldása.

Technikai és Taktikai Fejlesztés a Futsal révén

A futsal speciális technikai elemei - gondoljunk itt elsősorban a talppal történő labdaátvételre -, a játékhelyzet megoldásai, a terem borítása, illetve a nehezebb, kevésbé pattogós labda rengeteget segítenek a technika elsajátításában. Turzó József meggyőződése szerint a futsal soha nem fog a labdarúgás fölé nőni, de a Szombathelyi Haladásnál úgy igyekeznek kihasználni a futsalban rejlő lehetőségeket, hogy a (nagypályás) labdarúgó utánpótlásban edződő fiataloknak heti egy alkalommal futsal edzők futsal-specifikus edzést tartanak.

Másrészt a futsal kiváló alternatívát és valódi életpályát kínál az akadémiai rendszerből kieső játékosok számára, akik a futsal nélkül jó eséllyel elvesznének a labdarúgás számára. Ma már a futsallal a legmagasabb szinten olyan pénzeket lehet keresni - nem mellesleg teljesen legálisan -, melyek valóban tisztességes, becsületes megélhetést biztosítanak a jó futsalosok számára. Példa erre Dróth Zoli esete, akinek a nagypályás „mennyei másodosztályból” vezetett az útja a futsal válogatottságig, és nem túlzás azt állítani, hogy a futsal pályán az Európa-, sőt, világklasszis szintig jutott, a magyar válogatott vezéregyénisége lett, és játszott a világ tíz legerősebb csapatának egyikében is.

Harmadrészt ne felejtsük el, hogy a magyar foci a kezdetektől fogva szenved attól, hogy a zord tél és a pályák használhatatlansága miatt a nagypályás szezon minden évben nagyon rövid, illetve utánpótlás szinten a téli felkészülés is nagyon nehézkes. Az MLSZ is szervez már téli teremtornákat a fiatalok számára (még ha egyelőre nem is futsal-rendszerben), és a Kozma Mihály által - Turzó József közreműködésével - megalapozott edzőképzés is remekül összefogta a hazai edzőtársadalmat, illetve kivívta az UEFA szakmai elismerését is.

Turzó József Edzői Módszerei: A Játék Rendszere és Elvei

Turzó József edzésfilozófiájának középpontjában a játék alapelveinek elsajátítása áll, nem pedig merev taktikai rendszerek memorizálása. A futsal alapvető elveinek megértése kulcsfontosságú a játékosok folyamatos fejlődéséhez. A technika kiemelkedő fontosságú, és az edzéseken a labda helyét, mozgásának irányát, sebességét folyamatosan elemzik és gyakorolják.

Védekezés

A védekezés során a rombusz alakzat kialakítása és az ebben való gondolkodás alapvető. A labda közelében történő rombusz alakzat kialakítása a védekezés szervezésének egyik alapköve. A védekezés pozícióból, valamint a labdás ellenfél felvételénél a társ hátulról biztosít. A biztosítás átlós irányú a kapu felé, ez egy standard elv. Az állandó nyomás alatt tartása az ellenfélnek biztosítja a mélységi átadási irány zárását. Amikor az ellenfél előnyös pozícióban van és nincs lehetőség a labda gyors visszaszerzésére, fontos a pozíciótartás. Turzó József az utánpótlásban elért eredmények kapcsán is hangsúlyozta, hogy az első 15 meccsükből 11-et kapott gól nélkül tudtak lehozni, ami a tolódásos védekezés hatékony alkalmazásának köszönhető.

Pozíciófelvétel és Cselekvés

1. Támadásban és védekezésben játékrendszertől függetlenül.
2. Különböző játékhelyzetekben.
3. Kiemelkedő fontosságú.
4. Alkalmazása és használata.
5. A végrehajtás, cselekvés (motoros) fontossága.

Támadás

A támadó játék során is az alapelvek érvényesülnek. A „szerepkörökön keresztüli futball oktatás” felfogásában három típusú játékos van: akinél a labda van, ő az egyes támadó; aki kapja, ő a kettes támadó; és aki attól kapja, ő a hármas támadó. Ez a rendszer segíti a játékosokat abban, hogy megértsék a mozgások és passzok dinamikáját. A helyzetváltoztatás típusa lehet felmozgás, illetve lendületből érkező labdás játékos mozgásának irányítása.

Gyakorlatok és Játékhelyzetek

• Játék félpályán kapuval: Gólt úgy kell szerezni, hogy a játékosok 2 érintéssel játszhatnak.
• 2 érintős játék: Ez a gyakorlat fejleszti a gyors döntéshozatalt és a labdakezelést.
• A pálya 3 zónára van osztva: Ez segít a játékosoknak a tér kihasználásában és a pozíciós játékban.
• 4 a 4 elleni játék egész pályán: Két kis kapura vagy egy normál kapura kapussal.
• 3 a 3 elleni játék félpályán: Ennél a gyakorlatnál a játékosoknak folyamatosan egyensúlyt kell adniuk egymásnak.
• 4 a 4 elleni játék félpályán egy kapura: Miközben a 4 védőnek meg kell akadályozni a támadókat a gólszerzésben.
• 3 a 3 elleni játék 28x20m-es területen: Az ellenfél kapuja mögött szabadon mozoghat egy játékos (centernek valamint bármelyik csapattársnak) a játékba.

Rendszerek és Elvek

Turzó József módszertanában a támadásban és védekezésben egyaránt játékrendszertől független elvek érvényesülnek. A cél, hogy a játékosok különböző játékhelyzetekben is képesek legyenek hatékonyan cselekedni. Kiemelkedő fontosságú a mozgások végrehajtásának módja, a tudatos alkalmazása és használata a technikának. A végrehajtás, cselekvés (motoros) készségfejlesztése alapvető.

Ezek az elvek biztosítják, hogy a játékosok ne csak sablonokat kövessenek, hanem képesek legyenek kreatívan és hatékonyan reagálni a mérkőzés változó körülményeire.

A Magyar Futsal Jövője és A Fejlődés Lehetőségei

Ahhoz, hogy a futsal még látványosabban előre tudjon lépni, elsőként a versenyrendszer lebonyolításán kellene változtatni, és a mérkőzéseket hétvégére kellene időzíteni. Jelenleg a játékosok nagy része a futsal mellett nagypályán is játszik alacsonyabb osztályban, így megoszlik az erejük és figyelmük a két játék között. Ha viszont a futsal fordulókat hétvégente játszanák, akkor a nagypályázóknak el kellene dönteniük, hogy nagypályázni, vagy futsalozni szeretnének. Ez persze kezdetben visszaesést hozhatna, hiszen lennének, akik elhagynák a futsalt, idővel azonban egy ilyen lépés meghozná a várt megtisztulást, ugyanis a futsalnál maradók mezőnye profibbá válna.

A bajnokság profibbá válása természetesen elképzelhetetlen a játékosok profibbá válása nélkül. Ez alatt azt érti Turzó József, hogy olyan játékosokat kell megnyernünk a futsalnak, akik nem megélhetésből, hanem szívből játszanak, és maguk is folyamatosan akarnak fejlődni. Ennek érdekében Bánfalvi Zsolt kollégájával igyekeztek ellátogatni több nagypályás klubhoz is, bemutató edzéseket tartottak, megmutatták, szerintük hogyan lehet a futsalt beintegrálni a nagypályás képzésbe. Utánpótlás korban a futsal és a nagypályás futball tökéletesen megfér egymás mellett, de felnőtt korban a kettő profi szinten már nem összeegyeztethető. Akkorra már el kell dönteni, hogy ki akar „labdarúgni”, és kiből lesz futsal játékos. Fontos azonban, hogy utánpótlás korban minél több gyerekhez eljusson a „futsal üzenete”.

tags: #turzo #jozsef #miert #hasznos #a #futsal

Népszerű bejegyzések:

• Legfrissebb információk a szlovén válogatottról
• Tekintse meg a top ligák bírói fizetéseit
• Focifilmjeinkről
• LFH Division 2, Women
• Életútja és információk Sinan Akdagról