A Bajnokok Ligája új lebonyolítása és selejtezőrendszere: Részletes áttekintés

2024 őszétől jelentős változásokat kell megszoknia a klubfutball szerelmeseinek, ugyanis a Bajnokok Ligáját szervező Európai Labdarúgó-szövetség a 90-es évek után ismét hozzányúl a legrangosabb európai kupasorozat lebonyolítási rendszeréhez. A legnagyobb változást a csoportkör elhagyása, illetve a csapatok létszámának a bővítése fogja jelenteni. Az európai szövetség (UEFA) keddi közleménye szerint a főtábla lebonyolítása is változik, ugyanis az őszi csoportkört egy közös alapszakasz váltja fel, melyben minden együttes nyolc-nyolc-nyolc meccset vív majd, nyolc rivális ellen. Ebben a cikkben összeszedtük, mi lesz más, mi az, ami marad a régiben, mi a célja ezzel az UEFA-nak, és milyen hatással lesz ez a többi nemzetközi kupasorozatra.

A BEK/BL evolúciója: Történelmi áttekintés

A ma már Bajnokok Ligája néven ismert kupasorozat 1955-ben indult el először, akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupájaként (BEK) a L’Équipe francia lap javaslatára. Az első BEK-szezon meghívásos rendszerben működött 16 csapat részvételével. Már az első mérkőzés is kifejezetten izgalmasra sikeredett, 1955. szeptember 4-én a portugál Sporting CP 3-3-as döntetlent játszott a szerb FK Parizan ellen Lisszabonban. A kiírás döntőjét a Real Madrid nyerte, amely egy látványos mérkőzésen 4-3-ra győzte le a francia bajnok Reimst.

A sorozat sikerességén felbuzdulva további hat ország nevezett csapatokat a következő kiírásra, és a spanyolok voltak az elsők, akik két együttest is indítottak, a címvédő Real Madrid mellett a spanyol bajnok Athletic Bilbaót. A 60-as évek közepéig egyre több csapat csatlakozott, így az 1967/1968-as idényre már 32 együttes indult el. A döntők párosításai négy darab oda-visszavágós párharc után alakultak ki. Ezt a modellt több, mint 20 éven keresztül használták. 1991 tavaszán aztán egy új formátum kialakításáról döntöttek a szervezők, amit egy, az olaszországi Bariban tartott ülésen jóvá is hagytak. Az 1991/1992-es szezon az új rendszer átmeneti verziója volt, de ebben a kiírásban már csoportokba osztva játszottak a csapatok, majd egy idénnyel később létrejött a Bajnokok Ligája. Az évek során a „bajnokok” ligája kifejezés értelmét vesztette, egyre több azonos nemzetbeli együttes indulhatott el, más országok bajnokait kiszorítva a mezőnyből.

Mi változik a 2024/2025-ös kiírástól kezdve?

Mindeddig a 32 résztvevő csapatot nyolc darab négyes csoportba osztották, ahol hazai pályán és idegenben is játszottak 3-3 mérkőzést. A 2024/25-ös szezontól 36 klub vesz majd részt a Bajnokok Ligája bajnoki szakaszában (korábbi csoportkör), így négy csapattal többnek lesz lehetősége arra, hogy megmérkőzzön Európa legjobb klubjaival.

Az új alapszakasz lebonyolítása

Az új formátum szerint a csapatok nyolc mérkőzést játszanak majd az első szakaszban, négyet otthon, négyet idegenben. Minden gárda négy hazai és négy idegenbeli összecsapáson lesz érdekelt, az ellenfelekről pedig sorsolás dönt. A sorsolás kialakításához a klubokat négy kilencfős kalapba rangsorolják, minden csapat két-két ellenfelet kap mindegyik kalapból, az egyikkel hazai pályán, a másikkal idegenben játszik.

A pontrendszer és a továbbjutás a kieséses szakaszba

A főtáblán minden csapatnak nyolc mérkőzése lesz, amelyeken a győzelemért három, a döntetlenért 1 pontot tud szerezni. A nyolc mérkőzés után kialakul egy erősorrend, az első nyolc helyezett pedig automatikusan kvalifikálja magát a nyolcaddöntőbe, míg a 9-24. helyezett csapatok egy oda-visszavágós mérkőzésen döntik el a továbbjutást. Az újfajta lebonyolítás szerint a tabella első nyolc helyezettje kiemeltként csak a nyolcaddöntőben csatlakozik be az egyenes kiesés szakaszba, míg a 9-24. helyezettek a nyolcaddöntő rájátszásába kerülnek. A párosításokat sorsolással alakítják ki, a 9-16. helyezett csapatok a kiemeltek és a 17-24. helyezett csapatokkal játszanak. A nyolc párharc győztese bejut a nyolcaddöntőbe és innentől kezdve a szisztéma hasonló, mint a korábbi BL-kiírásokban. A 25-36. helyen végző együttesek automatikusan elköszönnek a nemzetközi kupától. A döntő ugyanúgy egymeccses marad és semleges helyszínen játsszák (az idei kiírás fináléjának a müncheni Allianz Aréna ad majd otthont).

Döntetlen pontszám esetén

Pontazonosság esetén az alábbi szempontok döntenek, sorrendben:

1. gólkülönbség
2. szerzett gólok száma
3. idegenben szerzett gólok száma
4. győzelmek száma
5. idegenbeli győzelmek száma
6. az alapszakaszbeli ellenfelek által szerzett pontok száma
7. az alapszakaszbeli ellenfelek összgólkülönbsége
8. az alapszakaszbeli ellenfelek szerzett góljainak száma
9. a fair play-pontok alacsonyabb száma (1 jár a sárga lapért, 3 a pirosért)
10. UEFA-koefficiens értéke.

Fegyelmi szabályok

Piros lap után a játékost automatikusan eltiltják a következő mérkőzéstől. Az alapszakasz kezdete után a harmadik sárga lap után egymeccses eltiltás jár (ha egy mérkőzésen két sárga lap után pirosat kap a játékos, akkor azok a sárgák ebben az esetben nem számítanak), ezt követően minden második sárga lap után eltiltás jár. A sárga lapokat a negyeddöntőt követően eltörlik, a játékosok az elődöntőben tiszta lappal indulnak.

A plusz négy hely sorsa és a selejtezőrendszer

De mi alapján döntik el a plusz négy hely sorsát? A létszámbővítéssel keletkező négy újabb hely közül az egyiket az aktuális UEFA-ranglista ötödik helyén álló ország bajnoki harmadik helyezettje kapja meg (a francia Brest), négy helyett öt csapat jut a főtáblára a BL-selejtező bajnoki ágáról, és egy-egy plusz hely jut annak a két országnak, amelynek a klubcsapatai a legtöbb pontot gyűjtötték az előző kiírás európai kupaidényében (Németországból a Borussia Dortmund, Olaszországból pedig a Bologna). Továbbra is bajnoki és nem bajnoki ága lesz a BL-selejtezőknek. A bajnokok ágáról a végén majd négy együttes kvalifikálhatja magát a csoportkörbe. A nem bajnokok ágáról pedig mindössze kettő. Ez pozitív is lehet a magyar csapatoknak abban az esetben, ha az aktuális bajnokunk már az első körben elvérzik. Magyarországról a bajnok Ferencváros szerzett indulási jogot a 82 csapatos mezőnyben, a selejtező rájátszásában a Qarabag ellen búcsúzott.

Hatás az Európa-ligára és az Európa-konferencialigára

A változás érinti az Európa-liga és az Európa-konferencialiga kiírásait is. Az El-ben szintén nyolc, az Ekl-ben hat mérkőzést játszanak majd a csapatok. Mindkét kiírásban 36 csapat szerepel majd a főtáblán, akárcsak a BL-ben.

Az Európa-liga selejtezői

Fontos változás, hogy ezentúl itt is lesz bajnokok és nem bajnokok ága. A bajnokok ágán csak azok a csapatok játszanak, akik kiesnek a BL-ből: a BL előselejtezőjében és az első selejtezőben kiesett klubok az EL bajnoki ágának második körében kapcsolódnak be. A nem bajnokok ágán azok játszanak majd, akik eleve az EL-ben kezdtek: azaz itt játszik majd a Magyar Kupa-győztes, illetve az NB I második és harmadik helyezettje.

A nemzetközi kupasorozatok menetrendje

A Bajnokok Ligájában kedden és szerdán lesznek változatlanul a meccsek, az Európa-ligában és az Európa-konferencialigában pedig csütörtökön. Az alapszakasz előbbi kettő esetében szeptembertől januárig, utóbbinál pedig szeptembertől decemberig tart majd. Mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív játékhete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek majd mérkőzéseket. Az utolsó fordulók párharcait viszont egy időben rendezik majd meg. Az új rendszerben is hétköznap rendezik majd mindhárom sorozat mérkőzéseit, s ősszel a mostani rendszerhez hasonlóan tíz héten lesznek nemzetközi kupameccsek, ám 2024-től mindhárom sorozatnak lesz egy-egy olyan hete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek találkozót. A BL-ben és az EL-ben is egységes kezdési időpontok lesznek: 18:55-kor és 21:00-kor kezdődnek az összecsapások.

Miért volt szükség a változásokra?

Természetesen az egyik indok a pénz. Több meccs, több eladott jegy. Ez eddig nem meglepő, ezt a tendenciát láthatjuk az Európa-bajnokság vagy a világbajnokság létszámbővítései mögött is. A mérkőzések élvezhetőségét vélhetően csökkenti majd az eddig kevésbé BL-képes csapatok szereplése, így arra számíthatunk, hogy több nagyarányú különbséget hozó találkozót láthatunk majd. Ez egyszerű tévénézőként elrettentőleg hathat, de több csapat bevonásával több nemzet is képviseltetheti magát, ami a játék népszerűsítése szempontjából egyáltalán nem elhanyagolandó szempont.

Vegyük csak a saját példánkat. Ha a Ferencváros bejutott volna a BL-be, akkor jó eséllyel 2-3 sztárcsapat megfordul Budapesten, ami nyilvánvalóan nagy tömegeket csábítana a stadionba. Talán majd jövőre.

Példa egy alapszakasz tabellára (2025-2026-os idény)

A 2025-2026-os idénytől 36 csapat szerepel a Bajnokok Ligája főtábláján. Minden együttes nyolc mérkőzést játszott a csoportkörben, négyet otthon, négyet idegenben. Az alábbi táblázat egy képzeletbeli 2025-2026-os alapszakasz végeredményét mutatja be, illusztrálva az új rendszert:

A 36-os tabella első nyolc helyezettje továbblépett a nyolcaddöntőbe, a 9-24. helyezettek annak rájátszásába jutottak (ahol oda-visszavágós párharcokat rendeznek a 16 közé kerülésért), míg a 25-36. csapatok kiestek.

tags: #uefa #bajnokok #ligaja #selejtezo #lebonyolitas

Népszerű bejegyzések:

• Az FTC népligeti sportközpontja
• A City-Real összecsapás részletes elemzése
• Sikeres kézilabdázó visszavonulása
• A Vipers és a Fradi BL-mérkőzései
• Akvizíció: Akasztói Stadler Stadion