Az UEFA Klubsorozatok Új Rendszere és Történelmi Áttekintése

A 2024/2025-ös szezontól kezdve az UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) jelentősen változtat a klubok számára kiírt nemzetközi kupasorozatok lebonyolítási rendjén. Ezek a változtatások egységesen érintik mindhárom európai klubsorozatot: a Bajnokok Ligáját, az Európa Ligát és a Konferencia Ligát. A legfontosabb újdonság, hogy megszűnik a jelenleg érvényben lévő nyolcszor négycsapatos csoportkör, amit egy 36 csapatos, bajnoki rendszerű főtábla vált fel.

Ez azt jelenti, hogy ősztől néggyel több csapatnak lesz esélye részt venni mindhárom sorozatban, ami kiterjedtebb és izgalmasabb küzdelmeket ígér. Az OTP Bank Liga NB I esetében a bajnok értelemszerűen a Bajnokok Ligájában, a kupagyőztes az Európa Ligában, míg a bajnoki ezüst- és bronzérmes a Konferencia Ligában indulhat. Mivel a 2023/2024-es szezonban a bajnoki második helyezett Paks nyerte a Magyar Kupát, kivívta az Európa Liga szereplés jogát, így a bajnoki negyedik hely is Konferencia Liga szereplést ért csapatunk számára.

Az UEFA Konferencia Liga: Részletek az Új Formátumról

A Vidit érintő első változtatás, hogy 2024/2025-től UEFA Konferencia Ligának hívják a harmadik számú európai nemzetközi kupasorozatot. A KL-ben induló két magyar együttes a második selejtezőkörben kapcsolódik be a küzdelmekbe, a főtáblára jutáshoz továbbra is három selejtezőkört, illetve a rájátszást (play-off) kell sikerrel venni.

A Konferencia Ligában az úgynevezett alapszakasz októbertől decemberig tart majd, csütörtöki játéknapokkal. A harmadik számú sorozatban a 6 hatos csoportnak köszönhetően kettővel kevesebb ligakörös mérkőzés lesz, mint a BL-ben és az EL-ben. Mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív játékhete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek mérkőzéseket. Az utolsó fordulók mérkőzéseit egy időben rendezik majd.

A Konferencia Ligában mind a hat kalapból egy-egy ellenfelet kapnak a résztvevők, akik három hazai és három idegenbeli meccset játszanak. A tabella azonban nem csak az egymás ellen játszott mérkőzéseket veszi majd figyelembe, hanem egy táblázatban rangsorolja a 36 résztvevőt, így minden pontnak és gólnak nagy jelentősége lesz.

A kieséses szakasz a következőképpen alakul:

• A főtábla első nyolc helyén végző csapatok egyenesen a nyolcaddöntőbe jutnak.
• A 9. és 24. hely között végző csapatokra pedig a rájátszás kör vár a legjobb 16-ba kerülésért.
• A 25. és 36. hely között végző csapatok számára végleg befejeződik a nemzetközi kupaszereplés.
• A kieséses szakaszban oda-visszavágós párharcok lesznek, a finálé pedig ugyanúgy egy mérkőzésen dől el.
• A döntőt Lengyelországban, Wroclawban, a Városi Stadionban játsszák. A győztes részvételi jogot szerez a 2025/2026-os Európa Ligába, kivéve ha indulhat a 2025/2026-os UEFA Bajnokok Ligája csoportkörében.

Az UEFA-koefficiens Szerepe a Konferencia Ligában

Az UEFA-koefficiens-számítás alapja először is az adott klub elmúlt 5 befejezett szezonjában az UEFA versenysorozatokban (Bajnokok Ligája, Európa Liga, Konferencia Liga) elért eredményei alapján kapott pontszámainak összege. Amennyiben egy UEFA-versenyben induló klub koefficiense alacsonyabb, mint a szövetségi klub-együttható 20%-ka, akkor az UEFA automatikusan az utóbbit adja a klubnak koefficiensként. A szövetségi klub-együtthatót az UEFA versenyeken induló azonos nemzetiségű klubcsapatok által elért eredmények alapján számolják.

Azaz a koefficienst vagy az adott klub előző 5 évben elért nemzetközi kupa eredményeiért kapott pontszámai alapján vagy az ugyanebben az időszakban az azonos nemzetiségű klubcsapatok által elért eredmények után kapott pontszámok alapján számolják, attól függően, hogy melyik a magasabb. A Vidi a 2024/2025-ös szezonra 7.5 koefficiens ponttal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy csapatunk a Konferencia Liga selejtezőinek 2. körében kiemeltként csatlakozik a küzdelemsorozathoz.

Fontosabb Dátumok és Lehetséges Ellenfelek

Egyelőre sok a kérdőjel a 2024/2025-ös Konferencia Liga selejtezőiben szereplő csapatok kilétét illetően, még nem minden bajnokság fejeződött be, de a jelenlegi ismeretek szerint megnézhetjük, melyik lehet a Vidire váró legközelebbi ellenfél. A jelenleg ismert lehetséges ellenfeleink közül Székesfehérvárhoz legközelebb, mindössze 297 km-re a friss Szlovák Kupa-győztes MFK Ruzomberok csapata található. A rózsahegyiek az Európa Liga első selejtezőkörében indulnak és ha nem jutnak tovább, a Konferencia Ligában folytatják a szereplésüket.

Íme a legfontosabb dátumok:

• Sorsolások:
  • 1. és 2. selejtezőkör sorsolása: 2024. június 18-19. (a Vidi június 19-én tudja meg ellenfelét)
  • 3. selejtezőkör sorsolása: 2024. július 22.
  • Play-off kör sorsolása: 2024. augusztus 5.
  • Csoportkör sorsolása: 2024. augusztus 30.
  • Egyenes kieséses play-off kör sorsolása: 2024. december 20.
  • Nyolcad-, negyed- és elődöntők sorsolása: 2025. február 21.
• Játéknapok:
  • 1. selejtezőkör mérkőzései: 2024. július 11. és július 18.
  • 2. selejtezőkör mérkőzései: 2024. július 25. és augusztus 1.
  • 3. selejtezőkör mérkőzései: 2024. augusztus 8. és augusztus 15.
  • Play-off kör mérkőzései: 2024. augusztus 22. és augusztus 29.

Az UEFA Klubsorozatok Történelmi Áttekintése

Az UEFA égisze alatt számos klubsorozatot rendeztek már, melyek mind hozzájárultak a labdarúgás európai fejlődéséhez. Tekintsük át a legfontosabbak történetét.

A Bajnokok Ligája Előde és Jelene (BEK/BL)

Európa legnevesebb kupasorozata legelőször az 1955/56-os szezonban került megrendezésre, akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) néven. Az első hat döntőt a Real Madrid gárdája nyerte meg, ezzel megalapozva a sorozat legendáját. Az 1992/93-as szezontól kezdve már UEFA Bajnokok Ligája (BL) néven ismert az európai elit csapatok számára évente megrendezésre kerülő sorozat. Kezdetekben a selejtező kört rögtön a kieséses szakasz követte, a névváltással azonban egyúttal a szabályokat is módosították. A selejtező fordulókat immár csoportküzdelmek követték, majd ez után jöhetett az egyenes kieséses szakasz.

A Juventus Részvétele a Bajnokok Ligája/BEK Döntőkben

A Juventus gárdája több alkalommal is eljutott a sorozat döntőjébe:

1. 1972/73, Belgrád, 93500 néző, Guglovic (jugoszláv) - Ajax - Juventus 1-0
2. 1982/83, Athén, 73500 néző, Rainea (román) - Hamburger SV - Juventus 1-0
3. 1984/85, Brüsszel, 58000 néző, Daina (svájci) - Juventus - Liverpool 1-0
4. 1995/96, Róma, 67000 néző, Vega (spanyol) - Juventus - Ajax 1-1 (b. 4-2)
5. 1996/97, München, 59000 néző, Puhl (magyar) - Borussia Dortmund - Juventus 3-1
6. 1997/98, Amszterdam, 47500 néző, Krug (német) - Real Madrid - Juventus 1-0
7. 2002/03, Manchester, 63215 néző, Merk (német) - AC Milan - Juventus 0-0 (b. 2-3)

A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)

Az UEFA Kupagyőztesek Európa-kupája - eredeti nevén Európai Kupagyőztesek Kupája - legelőször az 1960/61-es szezonban került megrendezésre. A sorozat résztvevői az európai országok kupagyőztesei és az aktuális címvédő voltak. Abban az esetben, ha a kupagyőztes hazája bajnokságát is megnyerte, az a Bajnokok Ligájában kellett induljon, helyét pedig a kupadöntő másik résztvevője vette át. Az Európában harmadik legfontosabb kupasorozatként számon tartott versenyt az 1998/99-es szezon után megszűntették, gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába.

A Vásárvárosok Kupája (VVK), UEFA-kupa és az Európa Liga

A Vásárvárosok Kupája (VVK) kupasorozatot 1955-ben hozták létre, párhuzamosan az akkor induló Bajnokcsapatok Európa-kupájával (BEK). A VVK-t eredetileg világvásárokat rendező városok csapatai részére alapították, így például az első - 1955-től 1958-ig tartó - idényben Barcelona, Bázel, Birmingham, Frankfurt, Koppenhága, Lausanne, Lipcse, London, Milánó és Zágráb csapatai versengtek a trófeáért. Az 1971/72-es szezonban nevet váltott a kupa, miután az UEFA átvette a rendezést, és UEFA-kupának nevezték el. A kezdeti évek dél-európai dominanciájával ellentétben 1968 és 1984 között egyetlen déli csapat tudta megnyerni a sorozatot (1977-ben a Juventus).

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet.

Az 1999/2000-es szezontól a nemzeti kupák győztesei is az UEFA-kupában indulnak, miután megszűnt a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK). Sőt, a Bajnokok Ligája utolsó selejtezőkörös vesztesei és a BL-csoportok harmadik helyezettjei is az UEFA-kupában folytathatják. 1985-től 2008-ig a nyári Intertotó-kupa győztesei különböző számban (2-től 10-ig) indulási jogot kaptak az UEFA-kupa selejtezőjében.

A sorozat mérkőzéseit kieséses, oda-vissza rendszerben játszották, a döntők 1997-ig szintén két mérkőzésből álltak, 1998-tól váltotta fel ezt az egymérkőzéses finálé. A BL mintájára a 2004/2005-ös szezontól az UEFA-kupában is bevezették a csoportküzdelmeket, a legjobb 40 együttes nyolc, egyenként ötcsapatos csoportban játszott egy kört, a csoportok 1-3. helyezettjei jutottak a legjobb 32 közé, amelynek mezőnyét a BL-csoportok harmadik helyezettjei egészítették ki. Innen újra kieséses, oda-vissza rendszerben játszottak.

A 2008 szeptember 26-án az UEFA úgy határozott, hogy a 2009/10-es szezontól kezdve a sorozat UEFA Európa-liga néven fusson tovább. Az új kupasorozat első mérkőzését 1971. szeptember 14-én 19 órai kezdettel a holland ADO Den Haag és a luxemburgi Aris Bonneweg vívta, az végül 5-0-ra győztes hollandok első gólját Aad Kila szerezte a mérkőzés 43. percében.

Magyar Részvétel és Siker: A Videoton SC Menetelése

Első magyar csapatként ugyanazon a napon a Ferencváros lepett pályára a török Fenerbahçe ellenfeleként, az első magyar gól egyenlítő találat volt, amelyet Kű Lajos ért el az 1-1-re végződő találkozó 83. percében. A kupasorozat legjobb magyar szereplése a Videoton SC az 1984-1985. évi kiírásban bemutatott menetelése, amelynek során többek közt korábbi és későbbi kupadöntősöket és -győzteseket - FC Paris Saint-Germain, FK Partizan, Manchester United - is elbúcsúztatott, s amely egészen a Real Madrid elleni döntőig tartott. A fináléban Székesfehérvárott 3-0-ra a spanyolok győztek, a Bernabéu Stadionban a piros-kékek 1-0-s sikere szép búcsúnak számított és ezüstérmet ért.

Az Európai Szuperkupa

Az Európai-szuperkupát 1972-ben hozta létre Anton Witkamp, a holland De Telegraaf újság riportere és későbbi sport szerkesztője. Az ötlet abból az időből jött, amikor a holland labdarúgás Európa legjobbja volt, és a holland labdarúgó klubok az aranykorukat élték (különösen az Ajax). Witkamp keresett valami újat, ami biztosan eldönti, melyik a legjobb csapat Európában, és egy további tesztet is az Ajax legendás csapatának, melyet a sztár játékos, Johan Cruijff vezetett. Az volt a javaslat, hogy a Bajnokok Ligája győztes mérkőzzön meg a Kupagyőztesek Európa-kupája győztesével.

Minden adott volt az új kupa megszületéséhez. Azonban amikor Witkamp megpróbálta megkapni a hivatalos jóváhagyást a rendezvényéhez, az UEFA elnöke ellenezte, mert a Kupagyőztesek Európa-kupája címvédő Rangers-nek a szurkolói kezelhetetlenek voltak. Ennek ellenére a kupa helyette nemhivatalos státuszt kapott. Oda-visszavágót játszottak, a pénzügyi támogatást a holland De Telegraaf újság adta. Az Ajax legyőzte a Rangers-t, és megnyerte az első Európai-szuperkupát. Azóta a rendezvény hivatalosan elismertté vált az UEFA támogatásával. A Juventus gárdájának eddig 2-szer sikerült megnyernie ezt a kupát.

Az UEFA Intertotó-kupa

Az UEFA Intertotó-kupa legelőször az 1961/62-es szezonban került megrendezésre, akkor még Nemzetközi Labdarúgótorna néven. A tornát olyan európai csapatok részvételével rendezték meg, amelyek nem indulhattak a két legfőbb UEFA-rendezvényen (Bajnokok Ligája, UEFA-kupa). Kezdetben a kupa csoportkörből és egyenes kieséses szakaszból állt. 1967-re a torna megrendezése túl bonyolulttá vált, ezért a kieséses szakaszt és a döntőt eltörölték, aminek következtében nem avattak végső győztest egy csapat személyében. Helyette a csoportgyőztesek 10 000 és 15 000 közötti svájci frank pénzjutalomban részesültek.

1995-re az UEFA újra átgondolta az álláspontját a kupával kapcsolatban, és felvette a hivatalos rendezvényeinek sorába, valamint átalakította a lebonyolítási rendszerét. A kezdetekben a két győztes kapott helyet az UEFA-kupa mezőnyében. Az egyik győztes, a FC Girondins de Bordeaux sikere (amely az 1995-1996-os UEFA-kupában döntőt játszott) arra buzdította az UEFA-t, hogy biztosítsanak egy harmadik helyet is 1996-tól kezdve. Sok klub nem szerette a tornát, mivel úgy vélték, hogy akadályozza az új idényre való felkészülést. Ennek eredményeként nem jelölték magukat indulóknak, noha jogosultak lettek volna rá. Később az UEFA lehetővé tette, hogy a nemzetek lemondjanak az Intertotó helyeikről. 2007 decemberében az új UEFA elnök, Michel Platini megválasztását követően bejelentették, hogy az Intertotó-kupát megszüntetik 2009-re. A döntés része volt annak a folyamatnak, melyben az UEFA-kupa/UEFA Bajnokok Ligája rendszerének megváltoztatásával kapcsolatos. Ezentúl az eddig innen kvalifikálók az Európa-liga selejtezőiben kapnak helyet, amely négy selejtezőfordulós lesz. A Juventus gárdájának egyszer sikerült magasba emelnie az Intertotó-kupa serlegét.

A Klubvilágbajnokság (és elődje)

A Klubvilágbajnokság elődjét Henri Delaunay alkotta meg, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy melyik a világ legjobb csapata. Európának már megvolt az európai bajnok klubok kupája, de Dél-Amerikában nem volt hasonló rendezvény, ezért a dél-amerikai Confederación (a CONMEBOL elődje) létrehozott egy hasonló versenysorozatot, és elnevezte a dél-amerikai függetlenség hőseiről. A Copa Libertadores előidézte a Klubvilágbajnokság megvalósítását. Az első mérkőzést 1960-ban játszották le, amikor is a spanyol Real Madrid legyőzte az uruguayi Peñarol együttesét.

1960-tól 1979-ig a Világkupát (Interkontinentális Kupa) oda-visszavágós rendszerben játszották. 1960 és 1968 között a kupa sorsát pontszerzési módszerrel döntötték el, ugyanazt a formát használta a CONMEBOL is a Copa Libertadores győztesének megállapításához 1987-ig. E miatt a formáció miatt harmadik mérkőzésre volt szükség, amikor mindkét csapat azonos számú pontot szerzett. 1969-től 1979-ig a rendezvény elfogadta az európai szabványt, az összesített gól rendszerét, és az idegenben lőtt gólt. 1980-tól kezdődően a döntőt egy mérkőzéses rendszerben játszották. 2000-ig a mérkőzéseket a tokiói Nemzeti Stadionban tartották, 2001 óta a döntőket a Jokohamai Nemzetközi Stadionban rendezik. A Juventus gárdája mindmáig kétszeres klubvilágbajnoknak mondhatja magát.

A Juventus Interkontinentális Kupa Döntői

A Juventus kétszer nyerte meg az Interkontinentális Kupát:

A * jelzésű 1973-as döntő egy mérkőzésen dőlt el, az Independiente javára.

tags: #uefa #kupa #csoportok

Népszerű bejegyzések:

• Wolverhampton – Torino FC mérkőzés közvetítés
• BHSE utánpótlás és atlétikai sikerek
• Tudj meg többet a hárompontos vonal jelentőségéről
• Globális futballeredmények és a DVTK 2119 eseményei
• Élő meccsek és játékletöltések a magyar baseballról