A Void Linux telepítése UEFI rendszerre: Részletes útmutató
A Void Linux egy egyedi, minimalistára tervezett operációs rendszer, amely saját fejlesztésű csomagkezelőjével, az XBPS-sel és a runit init rendszerrel tűnik ki. Sokan szeretik az Arch Linux telepítési folyamatát, mivel ez arra ösztönzi az embert, hogy még a telepítés befejezése előtt többet tudjon meg a Linuxról. Mivel annyira szeretem, készítettem egy videót a Debian hasonló módon történő telepítéséről, és mivel most áttértem a Voidra, úgy gondoltam, miért ne csinálnék még egy ilyen videót a Voidról.
Bevezetés a Void Linuxba és a telepítési módszerekbe
Korábbi videóimban, ahol megemlítettem, hogy Debianról Voidra váltok, azt is megemlítettem, hogy már van egy részletes Gist-em GitHubon, amely bemutatja a Void telepítésének lépéseit, ahogy én csinálnám a számítógépeimen. Sok kérdést kaptam a Debian debootstrap használatával történő telepítéséről szóló videómhoz, hogy miért tenné ezt valaki, amikor sokkal egyszerűbb módokon is megteheti. Azt hiszem, ugyanez a kérdés vonatkozik erre a videóra is, mert még a Void is egyszerűbb telepítési módot biztosít. Fontos megjegyezni, hogy a Void két módszert kínál a telepítésre a chroot segítségével. Az egyiket "XBPS" módszernek nevezik, amely elég hasonló ahhoz, ahogyan az Archot telepítjük, és ezt fogjuk követni ebben az útmutatóban.
Bár a legtöbb rendszer GRUB-ot használ, személyes preferenciám szerint én a rEFInd-et használom a GRUB helyett.
Előkészületek a telepítéshez
Először is, győződj meg róla, hogy rendelkezésedre áll egy bootolható Void Linux telepítő média. Ezt egy USB pendrive-ra vagy DVD-re írhatod. A telepítés előtt létfontosságú a lemez előkészítése.
Particionálás tervezése UEFI rendszereken
Most jön a telepítési folyamat legfontosabb és legérdekesebb része: a lemezbeállítás. Magától értetődik, hogy az én szokásos beállításom egy kissé összetett meghajtó partíciótérképet tartalmaz, ahol BTRFS alvolumeneket használok különböző csatolási pontokhoz, de az egyszerűség kedvéért vegyünk egy boot, egy SWAP és egy EXT4 gyökér partíciót ehhez a gyakorlathoz.
- Győződj meg arról, hogy GPT címketípust használsz (UEFI bootoláshoz).
- Az EFI rendszerpartíciónak (ESP) legalább 200 MB méretűnek kell lennie, hogy több kernel telepítését is lehetővé tegye. A legtöbb UEFI implementáció esetében az ESP-t FAT fájlrendszerre kell formázni.
- A swap partíció létrehozása esetén, ha titkosított swapot szeretnél, érdemes modern megközelítést alkalmazni, és swapfile-t használni swap partícióként.
A lemez előkészítése és a Void telepítése
Először is, ellenőriznünk kell, melyik eszközre szeretnénk telepíteni a Voidot. Ebben az útmutatóban egyszerűen a /dev/sda-t fogom használni, de ez a beállításodtól függően változhat, szóval figyelj! Miután beállítottad a partíciókat, elkezdheted a telepítést.
Internetkapcsolat és alaprendszer telepítése
Ha vezetékes hálózaton vagy, valószínűleg már csatlakozva leszel az internethez. Ellenőrizd, hogy az interfész nincs-e hardveresen vagy szoftveresen blokkolva. Ezután megadhatod az esetlegesen szükséges további tárolókat. Válaszd ki a telepítendő csomagokat. Megjegyzés: Az AMD eszköz firmware már szerepel a kernel meta-csomagban.
A következő paranccsal telepítheted az alapvető rendszercsomagokat:
XBPS_ARCH=$ARCH xbps-install -S -r /mnt -R "$REPO" base-system vim git grub-x86_64-efi elogind polkit dbus neofetch
Fontos megjegyezni, hogy csak azokat a csomagokat telepítjük, amelyekre feltétlenül szükségünk van.
Chroot környezetbe lépés és alapkonfiguráció
A csomagok telepítése után a `chroot` paranccsal lépj be az új rendszerbe:
chroot /mnt /bin/bash
Ez a parancs elég hasonló ahhoz, ahogyan általában az Arch rendszerbe rootolunk az `arch-chroot` segítségével.
A rendszer helyi beállításainak konfigurálása:
- Időzóna beállítása: Az új rendszer időzónájának beállításához egyszerűen létrehozunk egy szimlinket a régiónknak megfelelő helyre.
- Területi beállítások: A rendszer területi beállításainak (locales) beállítása is egyszerű.
- Billentyűzetkiosztás és konzol betűtípusok: Az elérhető billentyűzetkiosztások a `/usr/share/kbd/keymaps/` alatt találhatók. A konzol betűtípusok pedig a `/usr/share/kbd/consolefonts/` könyvtárban helyezkednek el.
Fstab konfigurálása
A `fstab` konfigurálása annyira egyszerű lehet, mint a gyökér és az ESP partíciók bejegyzéseinek hozzáadása a meglévő fájlhoz, az egyes partíciók megfelelő paramétereinek beállításával. Ezután nyissuk meg a fájlt Vim segítségével, és végezzünk néhány módosítást. Röviden, el kell távolítanunk a felesleges bejegyzéseket, kivéve a `tmpfs`-t, le kell cserélnünk a partíciókra vonatkozó hivatkozásokat a megfelelő UUID-kre, és módosítanunk kell az utolsó nullát ezeknél a bejegyzéseknél.
Az `OPTIONS` paraméternek meg kell adnia a gyökér partíciót, "root=UUID=a1b2(...)" formában. A `blkid` vagy az `lslbk` segítségével hozzáadhatod az UUID stringet a fájlhoz. A `DISK` és `PART` paraméterek az ESP-re mutatnak. A blokkeszköz nevének perzisztenciájával kapcsolatos potenciális probléma miatt (ahol egy sdX eszköz később sdY néven jelenhet meg) a DISK paramétert dinamikusan állítsuk be a `findmnt` segítségével, ahol a <ESP_dir> az ESP csatolási könyvtára.
Ha létrehoztál egy swap partíciót, akkor helyettesítsd a "/swap"-ot a swap partícióddal (előnyben részesítve az UUID-t a fstab bejegyzéshez).
Szolgáltatások engedélyezése
A telepítés végén engedélyezzük az alapvető rendszerfolyamatokat:
ln -srf /etc/sv/{dbus,polkitd,elogind} /var/serviceÍgy létrejött egy minimális rendszer, amelyre építheted a napi használatú rendszeredet. Szükséged lehet egy ablakkezelőre, grafikus környezetre és hasznos szoftvercsomagokra, amelyeket naponta használsz a személyes munkafolyamatod szerint.
Felhasználói fiók és Sudo beállítása
Két elérhető felhasználó van: a root (szuperfelhasználó) és az anon. Mindkettő jelszava `voidlinux`. Én szeretek szuperfelhasználóként bejelentkezni, így egyáltalán nem kell a `sudo`-t beírnom.
A következő lépésként hozzunk létre egy új felhasználót, például "garrus" néven, és adjuk hozzá a megfelelő csoportokhoz:
usermod -aG wheel,audio,video,optical,storage garrus
Ezután, mint utolsó lépés, engedélyezzük a sudo hozzáférést Garrus számára, hogy futtathassa a sudo parancsokat. A `visudo` futtatása után kommentáld ki a `%wheel` sort. Megjegyzés: Ha zárolni szeretnéd a root fiókot, futtathatod a `sudo passwd -dl root` parancsot.
Bootloader konfigurálása
A telepítés során a `grub-x86_64-efi` csomagot is telepítettük, amely kezeli az UEFI bootolást. Ez a lépés generál egy boot bejegyzést az új telepítéshez.
A telepítés befejezése és első indítás
Miután a telepítés befejeződött, a rendszer fel fogja kérni a Void telepítő eltávolítását, majd kattints az „Restart Now” gombra a számítógép újraindításához. Ne aggódj a néhány hiba miatt, amit esetleg látsz az `umount -a` parancs futtatásakor. Újraindítás után a Void rendszerünk nagyjából készen áll!
tags: #uefi #void #linux #telepites
