A Szigetszentmiklósi Szellemstadion: Milliárdos Beruházás, Illegális Szeméttelep és Egy Klub Bukása
A szigetszentmiklósi stadionberuházás története az elmúlt évek egyik legtanulságosabb példája a sportfejlesztések árnyoldalainak Magyarországon. Egy ambiciózus tervből, amely egy regionális utánpótlásközpont megálmodója volt, végül egy félbemaradt, pusztuló létesítmény vált, amelyet ráadásul illegális szeméttelepként is használnak.
A Szigetszentmiklósi Stadion Projektje: Ambíciók és Tervek
Az ambiciózus projektbe 2012-ben vágtak bele. Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra. Az 1700 fős stadiont regionális utánpótlásközpontnak szánták, 150 férőhelyes parkolóval, villanyvilágítással ellátott két élő füves és egy műfüves nagypálya lett volna itt. Ez lett volna az ország első zöldstadionja, ha elkészül. Az eredeti tervek szerint a pályát és a főépületet hőszivattyúval fűtötték volna, az áramot és a meleg vizet pedig napenergia segítségével tervezték megoldani.
Olyan pályát akartak, ami a nemzetközi előírásoknak is megfelel, hogy a női és az utánpótlás-válogatottaknak is rendezhessenek meccseket Szigetszentmiklóson. Ezért az MLSZ-szel egyeztetve olyan elemek is bekerültek a tervekbe (például közvetítőállások kiépítése), amik 100-200 millióval növelték a beruházás költségeit. A 3,5 milliárdosra tervezett projekt nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták az építkezést.
A Beruházás Félbehagyása és A Romlás Képei
A félkész betonépülethez évek óta nem nyúlt senki. A természet elkezdte visszafoglalni a területet, a centerpályát teljesen benőtte a gaz, nehéz elképzelni, hogy ott valaha futballozni fognak. A műfüves pálya borítását több helyen felszaggatták, a labdafogó háló is hiányos pár helyen.
A félkész stadion 2017 óta elhagyott, azóta alaposan leromlott és elértéktelenedett. Milliárdokat költöttek rá, de soha nem készült el, sőt szeméttelep lett belőle. Másfél éve járt Hadházy a pusztuló „szellemstadionnál”. Ahhoz képest most újdonság, hogy a parkolót ellepte a szemét, mindenütt illegálisan lerakott bútorok, ruhák és autógumik hevernek. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint "Szimbólum: illegális szeméttelep lett a félkész stadion parkolójából Szigetszentmiklóson".
A képviselő szerint a Budapesttől néhány kilométerre fekvő kisváros határában felhalmozott illegális hulladék a MOL-nak átadott hulladékbiznisz összeomlásának is a jelképe. „A hulladék leadása, a lomtalanítás rendszere ugyanis az utóbbi évekig egész jól működött az EU-s pénzből kialakított hulladékudvarokban és az önkormányzatok által megrendelt lomtalanító akciókkal. Nos, ennek lett vége a horribilisen megemelt szemétlerakási díjakkal” - írja a képviselő.
Elhagyatott szigetszentmiklósi stadion
A Szigetszentmiklósi TK Bukása: Egy Százéves Klub Végnapjai
A félbemaradt beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az SZTK a környék egyik legnagyobb klubjának számított. 2009 és 2016 között NB II.-es csapatuk is volt, az évek során ismert edzők fordultak meg a kispadon. Erős volt az utánpótlásuk is, több mint 300 gyerek focizott náluk, minden korosztályban tudtak csapatot indítani. Még bőven a taózás előtti időszakban indult fejlődésnek a klub, amit teljes egészében céges szponzorációból tartották fenn.
Idővel kinőtték a régi sporttelepet, egyrészt szűkössé vált az egyetlen műfüves pálya, ahol edzettek és a meccseiket játszották, másrészt az infrastruktúra már nem felelt meg az NB II.-es előírásoknak. Így merült fel az utánpótlásközpont ötlete, amit már taotámogatásból akartak megvalósítani. A klub minden pénzét elvitte az építkezés, elég vállalatot pedig nem találtak, akik tao-támogatást adtak volna. Tavaly nyáron előbb úgy döntöttek a klubvezetők, hogy a harmadosztály helyett csak a megye 1-ben indul a felnőttcsapat, idén télen pedig még onnan is visszaléptek.
Az NB II.-t is megjárt csapat azóta feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Az Index most megírta: hiába az ígéret, hogy a fiatalok tovább focizhatnak, a Szigetszentmiklós összes utánpótláscsapatát is visszaléptették a bajnokságokból. „Ha a Fradi megszüntetné az első csapatát, lenne utánpótlása? Melyik szülő vinné oda a gyerekét?” - tárta szét a kezét Potoczki Tamás, aki több mint tíz éven át vezette az SZTK-t. 2018 nyarán felszámolási eljárás indult a klub ellen, majd a félkész utánpótlásközpontot árverésre bocsátották, a létesítmény becsült értéke 420 millió forint. Szomorú véget ért tehát a százéves múltra visszatekintő szigetszentmiklósi futballklub.
A TAO Rendszer Árnyoldalai Szigetszentmiklóson
A taorendszer 2011-es bevezetése óta 2019-ig több mint 600 milliárd vándorolt a sportegyesületekhez és sportszövetségekhez. A hat támogatott csapatsportág közül messze a futball kapta a legtöbb pénzt, nyolc év alatt mintegy 275 milliárdot. A felcsúti Puskás Ferenc Akadémia a taorendszer egyik legnagyobb nyertese: az akadémián és a profi csapatot működtető kft.-n keresztül 2019-ig 68 milliárd forint támogatáshoz jutottak a cégek felajánlásai révén. Szigetszentmiklóson viszont kifejezetten jól álltak a tao-pénzek begyűjtésével ezen a téren.
TAO Támogatások Szigetszentmiklós TK Számára (kiválasztott nagyvállalatok)
| Vállalat | Összeg (millió Ft) |
|---|---|
| GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. | 602,6 |
| Allianz Hungária Zrt. | 438,6 |
| Market Építő Zrt. (Garancsi István cége) | 192,9 |
Összesen 2,12 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott a Szigetszentmiklós Testgyakorlók Köre (SZTK). 2015-2016-ban 674 milliós keretet, míg a 2012-2013-as támogatási évben több mint 900 milliós keretet állapított meg számukra az MLSZ, amit sikerült is teljesen feltölteniük. Ebben nemcsak a stadionra szánt támogatások vannak benne, hanem az utánpótlásra és a személyi ráfordításokra kapott pénzek is. Viszonyításképpen: a 2012-2013-as időszakban csak a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia gyűjtött náluk több taót, 2,3 milliárdot egészen pontosan.
A stadionberuházásnak kezdettől fogva több buktatója volt. A taoszabályok szerint a 10 milliónál nagyobb beruházások esetében csak utófinanszírozásra van lehetőség. Vagyis az egyesület elkezdi megvalósítani a beruházást, majd ahogy halad előre az építkezés, úgy kapja meg a korábban megítélt taotámogatás aktuális részletét. Tehát hiába kapott papíron közel 2 milliárd forint taót az SZTK, a pénz nem volt azonnal a klubnál, hanem az MLSZ számláján parkolt, míg el nem számoltak a megvalósult fejlesztésekkel. Az SZTK elnöke, Becz Péter panaszolta: „Azzal, hogy a taoberuházások esetében egy utófinanszírozott rendszer - nem akarom ezt mondani, de mégis mondom, hogy nem minden Felcsút, nem minden Mezőkövesd, hogy azok a pénzek ott állnak a páncélszekrénybe, hogy ki tudom fizetni a vállalkozó számláját, és utána majd megkapom -, a mi esetünkben azt jelentette, hogy az MLSZ-nél lévő begyűjtött taót mindig elköltés után lehetett igényelni, addig meg kellett előre finanszírozni.”
Az ilyen típusú beruházásoknál a taotámogatás csak 70 százalékig fedezi a költségeket. A fennmaradó részt a sportegyesületeknek kell összeszedniük. Szigetszentmiklóson az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat viszont egy forinttal sem támogatta a beruházást, csupán a telket adta bérbe, amire a létesítmény épült. A klub anyagi háttere stabil volt, kockázatot csak az önerő előteremtése jelentett, írták taopályázatukban. Az első ütem 1,2 milliárdba került, az ehhez szükséges önerőt, körülbelül 400 millió forintot, végül saját zsebből fizette ki a klub. Jobb híján a felnőttcsapattól vonták el az önrészhez szükséges pénzt, részben ez vezetett a csapat megszűnéséhez.
Közben megmutatkoztak a taózás árnyoldalai is: azt vették észre, hogy a taózás felfutásával a klasszikus szponzoráció gyakorlatilag megszűnt a futballban. A cégek úgy voltak vele, hogy ha odaadják a taójukat, akkor azon felül már nem adnak további pénzt. „Ha feltöltési kötelezettséged van, persze hogy azt mondod, add nekem a 100 millió forintnyi taódat, nem kell a szokásos 2 millió.” Szigetszentmiklóson is így voltak ezzel, csakhogy ezzel maguk alatt vágták a fát, mert így még több pénz szivárgott el a felnőttcsapattól, magyarázta az egykori klubvezető. Potoczki szerint mégsem ez volt a legnagyobb hiba, hanem az, hogy egyáltalán belevágtak az építkezésbe. Akkor kellett volna lefújniuk az egészet, amikor az önkormányzat visszamondta a sporttelep eladását, mondta.
Milliárdos Tartozások és Személyes Tragédiák
A klubnak addigra már semmi pénze nem maradt. Hiába jelentkezett egy befektető, aki vállalta volna az önerő kifizetését (erről szerződésük is volt), kicsúsztak a határidőből, ezért az Emmi visszavonta a 700 milliós taokeretüket, amiből a második ütem épült volna. Az önkormányzatnál úgy tudják, hogy a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az Emminek például 1,6 milliárddal, két építőipari cégnek pedig további százmilliókkal tartoznak, ez teszi ki a tartozás nagy részét. Potoczki azt mondta, az 1,6 milliárd úgy jön össze, hogy meg nem valósuló beruházásoknál a taotámogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kérik vissza, esetükben ez ennyire jön ki. Potoczki szerint házán és kocsiján jelenleg is végrehajtás van az önrészhez felvett 50 milliós hitel miatt.
„Amikor mondják, hogy mennyi pénzt kerestünk ezzel, akkor azt tudjuk mutatni, hogy mindenünk ráment. Lehet azt mondani, hogy ez egy 3,5 milliárdos beruházás, de az a pénz sosem volt nálunk és nem is lesz. A politika azt diktálta, hogy ez egy jó csont, lehet rágni.”
Mellékszál a történetben, de szintén árverésre került a klub régi sporttelepe is, ahol 400-500 millióból újították fel a pályát és az öltözőket, ugyancsak taóból. A telek a város tulajdonában van, az önkormányzat most azért küzd, hogy a felszámolás végén a rajta lévő infrastruktúra is náluk maradjon. Egy 100 milliós hiteltartozás is a városra szállhat, a fejlesztés megvalósításánál ugyanis az önkormányzat vállalt kezességet, vagyis az SZTK felszámolásával a városnak kell törlesztenie a hitelt. Ezt el is kezdték, eddig körülbelül 10 milliót fizettek vissza, nagyrészt a hitel kamatait. Szeretnék majd az új tulajdonossal rendezni ezeket a viszonyokat, mondta Nagy János, Szigetszentmiklós tavaly megválasztott polgármestere.
Mi Lesz a Jövője a Szigetszentmiklósi Stadionnak?
Hogy mi lesz az évek óta pusztuló létesítmény sorsa, még nem tudni, az árverést ugyanis szeptember közepén visszavonták. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni.
tags: #uj #stadion #epul #szigetszentmiklos
