Új stadionok, jobb foci? A magyar labdarúgás infrastrukturális valósága
A 2010 óta tartó kormányzás egyik kiemelt programja, a stadionprojekt idén nyáron tízéves. A focistadion kisvártatva az érthetetlen és indokolatlan túlköltekezés szimbóluma lett; olyannyira, hogy a kormányzati kommunikációban egy idő után tudatosan lecserélték a szót az egyelőre neutrálisabb „sportlétesítmény” kifejezésre. A hovatovább valamiféle nemzeti vallássá fetisizált futball stadionjait bevallottan valamiféle dicső jövőt vizionálva építik sorra.
Stadionépítési láz: mennyiség és minőség
Az elmúlt tíz évben összesen 27 focistadiont húzatott fel Orbán Viktor, ha beleszámoljuk a heteken belül átadandó nyíregyházait is. Bár az összegekről egymásnak ellentmondó adatokat lehet találni, az eddig felépült stadionok árát összeadva kiderül, hogy nagyjából 350 milliárd forintba kerültek a magyaroknak csak a focistadionok. A stadionépítési program 2014-ben kezdődött, parádés szimbólummal Orbán Viktor telkén a semmiből kinővő felcsúti Pancho Arénával.
Az új stadionok persze nem mind olyan ezer színben pompázó csúcsarénák, mint a Groupama Aréna vagy a székesfehérvári stadion. Ám ha csak a minden európai igénynek megfelelő stadionokat vesszük, akkor is döbbenetes a tíz év mérlege, mivel összesen 15 ilyen modern létesítmény épült. Az építkezési láz azonban nem állt meg az országhatároknál: a kormány 3 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzből finanszírozza egy nagyjából 500 fős, nagyrészt magyarok lakta horvátországi falu, Várdaróc csapatának stadionját.
Egy gigantikus stadion építése: Egy milliárd dolláros odüsszeia | FD Engineering
Gazdasági kihívások és kihasználtság
A nézőszám mára valamit javult, de a stadionkihasználtság a magyar élvonalban 2023-ban 29 százalékos volt, azaz nagyjából minden harmadik széken ült csak néző. Egy modern aréna üzemeltetése jóval drágább, mint a régi betonkockáké. Mivel a fociszezonban kéthetente megjelenő pár ezer ember jegyeiből nehéz kitermelni a luxust, a legtöbb helyen az önkormányzatok nyakába szakadt a fenntartás, ami több száz milliós mínuszt jelenthet a városok költségvetésében.
Néhány példa a stadionok kihasználtságára és sorsára:
- Diósgyőr: Kisebb stadiont akartak, de 14 ezrest kaptak, esély sincs a telt házra.
- Szombathely: A stadion fenntartása az önkormányzat nyakába szakadt, végül a klub csődöt jelentett.
- Kisvárda: A 2850 fős létesítménybe átlagosan 2040 fő látogatott el, bár a nézőszámok gyakran vitatottak.
- Debrecen: A 20 ezres Nagyerdei Stadionban a megnyitóval együtt is csak négyszer volt telt ház.
A jövő tervei
Az is látszik, hogy a stadionépítéseknek megvannak a kiválasztott cégei, és a program még nem ért véget. Az NBI-es csapatok közül utolsóként a Honvédnak is lesz stadionja, a tervezett 5 milliárd helyett 12 milliárd forintért. Emellett a nemrég NER-esített Újpest elnöke bejelentette, hogy a 2027-es szezont már egy vadonatúj stadionban szeretnék kezdeni, amely 18 ezer férőhellyel rendelkezne, és alkalmas lenne nemzetközi kupamérkőzések megrendezésére. A kérdés továbbra is az, hogy ezek a piaci alapon fenntarthatatlan fociemlékművek hogyan szolgálják majd hosszú távon a magyar futball fejlődését.
tags: #uj #stadionok #jobb #foci
