Az Újpest FC története: A lila-fehér legendás múltja

Az Újpesti Torna Egylet (UTE) a magyar élvonalbeli klubok közül a legnagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen még a XIX. században alakult. Száznegyven esztendővel ezelőtt Újpest teljesen másképp festett, mint manapság. A település alig néhány évtizeddel korábban, 1840-ben jött létre. A község kezdetben lassan fejlődött, de a minőségi tömegközlekedés rengeteg új lakót vonzott a fővárosi északi szomszédságába, a település pedig a következő két évtizedben iparos-polgári nagyközséggé fejlődött. A sok helyről érkezett új lakók gyorsan sajátjuknak érezték Újpestet, és hamar létrejött az a polgári réteg, mely mindent megtett a település előre jutásáért.

Az Újpest öntudatos polgárai úgy érezték, hogy saját pénzükből, önmaguk számára formálják, fejlesztik lakóhelyüket. A lelkes önszerveződés egyesületeket is életre hívott, mint például az "Újpesti Közművelődési Kör" elődjét. Néhány év múltán ugyanez az ifjú társaság a testi kultúrának is áldozni óhajtott, a kezdeményezés élére pedig a nyaranta újpesti házában élő, a terézvárosi polgári iskolában zenét, német nyelvet és tornát tanító Goll János állt.

Az Újpesti Torna Egylet megalapítása

1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, megalapította az Újpesti Torna Egyletet (UTE). Goll János iskolai tanár Deák utcai lakásán Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula elhatározta, hogy megalapítják az Újpesti Torna Egyletet. Hivatalosan 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében húsz fiatal mondta ki az egylet megalakulását. A tagság megválasztotta tisztviselőit és választmányát. Elnökké - közfelkiáltással - Goll Jánost, alelnökké győri Farkas Gyulát, titkárrá Kiss Bélát, pénztárossá Bieber Aladárt, ellenőrré Dokuly Lajost, szertárossá Bolla Jánost, ügyésszé dr. Rosé Gyulát, egyesületi orvossá dr. Molnár Józsefet választották. A tornatanítók szerepét Berényi Antal, Erschinger János és Schwarz Henrik vállalták magukra.

Az UTE hat - legalább 50 Ft-ot befizető - alapító taggal, negyvenöt - az egyesületben sportoló, havi 25 krajcárt fizető - működő taggal és huszonöt - a klubot évi 2 Ft befizetésével támogató - pártoló taggal kezdte meg működését. Kezdetben a szertorna, majd a vívás és az atlétika jelentette az Újpesti Torna Egylet tevékenységét. Az Újpesti Torna Egyesület 1887-től már alkalmanként vívással is foglalkozott, majd az atlétika is bekerült az űzött sportágak sorába. A klub jelszava: „Épség, Erő, Egyetértés”’ lett, és a lila-fehér színkombinációt választották.

A labdarúgás megjelenése és az Újpest FC születése

1897-ben új sportág jelent meg Budapesten: a futball. Az addig iskolák udvarán, erdei tisztásokon, gyermekjátékként űzött labdarúgást Magyarországon a BTC tagjai formálták sportággá. Példájukat rengetegen követték, a futball pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert a fővárosban. Így jutott el a játék híre az akkor még önálló községként létezett Újpestre is.

1898 november elején néhány Újpesten lakó, a fővárosban tanuló tizenéves diák megtekintette a BTC egyik mérkőzését a Millenárison. A fiatalok a látottakon felbuzdulva bőrlabdát vásároltak és a Népsziget egyik tisztásán futballozni kezdtek. Néhány hónap múltán, nagyobb játéktér után kutatva a Jutagyár mellé költöztek. A lelkes, nagyjából kéttucatnyi főből álló társaság 1899. december 31-én, vasárnap délután gyülekezett a Gyár utca 31.-es szám alatt. A Magyarországon pár éve meghonosodott játék szenvedélyétől hajtva meg akarták alapítani az első újpesti futballklubot.

A délután 3 órakor kezdődő ülésen megválasztották a 8 fős tiszti kart, elnöknek Baráth Lajost jelölték ki. Az ülés végén az egylet az Újpest Football Club nevet kapta, színe az ÚTE-hoz hasonlóan lila-fehér lett. Az Újpest FC tagjai a Mező utcában focipályát alakítottak ki, és 1900. április 29-én lejátszották első mérkőzésüket a III. Kerületi TVE ellen. Az új esztendő első heteiben megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége, és 1901. február 11-én a csupa tizenévesből álló Újpesti FC beolvadt az Újpesti Torna Egyesületbe. A fúzióval megalakult az Újpesti TE labdarúgó-szakosztálya, a csapat pedig áprilisban megkezdte szereplését a legelsőként kiírt futballbajnokság II. osztályában.

A kezdeti évek és stadionok

A magyar bajnokság 1901-ben indult útjára, az Újpest a másodosztályban kapott besorolást. Az Újpesti TE történelmi első bajnoki mérkőzésén 1901. szeptember 4-én a következő felállásban játszott: Ugró -- Steiner, Szedlayer -- Weidlinger, Pozsonyi, Neubrandt -- Schön, Herczeg, Dinich, Meskó, Fürst. A klub 1905-ben jutott fel először az első osztályba, ahonnan az 1911-1912-es bajnokság végén kiesett, egy év alatt sikerült azonban rögtön visszatérniük a legjobbak közé. Az 1912-es bajnoki évtől számítva az Újpest folyamatosan az élvonalban szerepel.

Sokáig problémát jelentett a megfelelő pályahelyszín. Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya erre nem volt alkalmas új pályát kellett keresniük, amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. A Magyar Labdarúgó Szövetség nem hitelesítette a Pamutgyár melletti pályát, így a klub vezetői arra a döntésre jutottak, hogy új pályát építenek a Népszigeten. A pálya felavatására 1903. május 24-én került sor. A pálya közel 20 évig szolgálta a csapatot, majd 1922-ben átadták a Hajós Alfréd által tervezett Megyeri úti Stadiont, ami a mai napig a lila-fehér klub otthona.

Az első aranykor: a '20-as évek vége és a '30-as évek

1926-tól bevezették a profi futballt, ekkor változtatták meg először a csapat nevét, Újpest FC-re. A '20-as évek végét és a '30-as éveket tartják az első aranykorszaknak. Ekkor ötször is elhódították a Magyar bajnoki címet, kétszer sikerült megnyerniük a Közép-európai kupát és egyszer a Bajnokok Tornáját. A klub első bajnoki címére 1930-ig kellett várni. Ez az év azonban egy hosszú sikerszéria kezdetét is jelentette. A harmincas években öt bajnoki cím fémjelezte az Újpest szereplését.

Nemzetközi színtéren két KK-győzelem mellett az 1930-ban a Nemzetek Tornáján történt újpesti diadal jelenti talán a mai napig is a legnagyobb sikert! Az erejüket az is jól mutatja, hogy 1926 és 1942 között minden évben a dobogón végeztek, emellett 5 kupadöntőt játszottak. Ekkortájt állt össze a védelemben és a válogatottban is a legendás Fogl-gát, Fogl Károly és Fogl József testvérekkel. Az Újpest 5 játékost adott az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottba, név szerint Szűcs György, Szalay Antal, Balogh I. István, Vincze Jenő és hatgólos magyar csillag Zsengellér Gyula.

A korszak legnagyobb legendája kétségtelenül Zsengellér Gyula, aki hat gólt szerzett az 1938-as világbajnokságon, ezzel világszerte híressé vált. A második világháborút követő 3 év mindegyikében az Újpest tudta megnyerni a bajnokságot, és ekkortájt 9 játékost adtak a válogatottba. Az 1945-1946-os szezonban 31 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre és a legtöbb gólt is ebben a szezonban lőtték, szám szerint 184-et.

Az ősi rivalizálás kezdete

A korai évek krónikája nem lehet teljes anélkül, hogy ne szólnánk a Ferencváros és az Újpest közötti „ősi” ellentétről. A szurkolók közötti kenyértörés oka egy 1934-es mérkőzésre vezethető vissza. A két csapat a bajnokság utolsó előtti fordulójában találkozott egymással a Megyeri úton, a tét nagy volt: ha az Újpest megnyeri a meccset, gyakorlatilag bajnok, döntetlen vagy vereség esetén azonban a zöld-fehérek viszik a bajnoki címet. Az Újpest már az első félidőben 2-0-ra vezetett, később azonban a játékvezető kétszer is érvénytelen, szabálytalan gólt adott meg a Ferencvárosnak, majd két alkalommal sem fújt jogos tizenegyest a lila-fehéreknek. Hatalmas felháborodás, patália alakult ki a stadionban, az újpestiek úgy érezték, elcsalták a mérkőzést a kilencedik kerületieknek.

A Dózsa-korszak és a második aranykor

1950-ben a kommunista kormány a rendőrség csapatának minősítette és átnevezte őket Dózsa György tiszteletére, Újpesti Dózsának. Ez egyébként egy bevett szokás volt a keleti blokkban (pl. Dinamo). 1951-ben a kommunista kormány kivégezte Szűcs Sándort az Újpest labdarúgóját, akit hazaárulással vádoltak. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon csak egy játékosuk, Tóth Mihály vett részt. Az 1956-os forradalom során a klub visszanevezte magát Újpesti TE-re, de amint a szovjetek újra hatalomra kerültek ismét visszakerült a Dózsa a nevükbe.

1967-ben Baróti Lajos edző írt alá az Újpestiekhez, ekkor kezdődik a második arany korszak. A legjobb bajnoki sorozatot az 1967-80 közötti 14 esztendőben ért el az Újpest (Újpesti Dózsa néven). Ekkor 14 bajnoki kiírásban 9 bajnoki cím mellett 4 ezüst- és 1 bronzéremmel gazdagodott a klub dicsőséglistája. Két második hely a bajnokságban, ezüstérem a Közép-európai kupában és szintén ezüstérem, 2:6-os összesítéssel a Newcastle ellen, a VVK döntőben.

A bajnokságban a következő 7 idényben is az első helyen végeztek, mindössze 4 alkalommal kaptak ki ezalatt hazai környezetben, és kereken 500 gólt lőttek. 3 alkalommal a kupát is sikerült elhódítaniuk. Nemzetközi porondon elhódították a Joan Gamper Trófeát 1970-ben, majd a Trofeo Colombinot egy évre rá. 1974-ben a későbbi győztes Bayern Münchentől kaptak ki a BEK elődöntőjében. A klubot Európa egyik legjobb csapatának tartották, megverték többek közt az angol bajnok Leeds Unitedet, a spanyol bajnok Valencia CF-et, a mára egyik testvércsapattá vált skót bajnok Celticet vagy a portugál topcsapat Benficát.

A csapat fő ereje ekkoriban a góllövésben rejlett. A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor rengeteg nézőt hódított meg a határokon belül és kívül egyaránt. Bene Ferenc ötször lett gólkirály, Fazekas László és Dunai II Antal 1-1 alkalommal ezüstcipős lett, második legtöbb gól Európában. Később Fekete László és Törőcsik András is csatlakozott a csapathoz, edzőnek pedig Várhidi Pált, a klub korábbi labdarúgóját nevezték ki.

Az 1980-as évektől a 21. századig

A magyar futball visszaesése elérte az Újpestet is, a bajnoki eredményeik is romlottak, csak egy ezüst és egy bronzérem az évtized során. Azonban a kupában sikeresek voltak, 1982-ben, 1983-ban és 1987-ben is sikerült elhódítaniuk a magyar kupát. Nemzetközi szinten is akadt néhány jó eredmény, győzelem az UEFA kupa címvédő IFK Göteborg ellen, a német sztárcsapat Köln megverése, vagy a KEK győztes Aberdeen legyűrése, ami KEK negyeddöntőt eredményezett 1984-ben.

A kommunizmus bukása után az egyesület visszavette az Újpest TE nevet, az új évtizedet rögtön egy bajnoki címmel indították, és 1992-ben a kupagyőzelem is összejött. A csapat megnyerte a magyar szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban a szerény 14. helyen végeztek, ami osztályozó mérkőzést jelentett, végül sikerült kivívniuk a bennmaradást. Az évtized közepén 2. illetve 3. helyeken sikerült végezniük Szlezák Zoltán és Véber György újpesti legendák segítségével. 1997-1998-as szezonban nyerték meg az eddig utolsó magyar bajnoki címüket, miután Kovács Zoltán és Herczeg Miklós a csapathoz érkezett.

Mivel professzionizmust 1998-ban újra bevezették, a klub ismét nevet változtatott, az új név Újpest Football Club lett. Nagy változást hozott a klub életében, hogy 1999 nyarán a professzionális labdarúgó-csapat kikerült az egyesület, azaz az UTE fennhatósága alól, s gazdasági társaság formájában folytatta működését. Azonban a klub pénz szűkébe került és kulcsjátékosai hagyták el a klubot. A helyzet valamivel jobb lett 2001 után, amikor a stadion ment át teljeskörű felújításon, állami támogatással, valamint a tulajdonos is pumpált némi pénzt a csapatba. Erőfeszítése eredményeképp a klub megnyerte a kupát és a szuperkupát is, de a bajnokságban csak közepes teljesítményre futotta. Három ezüstérmet nyert 2004-ben, 2006-ban és 2009-ben.

Az országos stadionrekonstrukció keretében vadonatúj stadion épült a régi helyén, így Újpesten európai szintű, modern, teljesen fedett lelátókon szurkolhatnak a drukkerek a csapat meccsein. A stadion névadója Szusza Ferenc, aki a legtöbb élvonalbeli mérkőzést játszotta az Újpest mezében. A klub 2018-ban, 4 évet követően újra trófeát szerzett, miután a Puskás Akadémia ellen megnyerte a Magyar Kupát, így indulhatott az Európa-liga-selejtezőben. Az Újpestet manapság az ország legerősebb és legstabilabb klubjai közt tartják számon, bár pénzügyi helyzete nem mindig volt túl rózsás, ezért legjobb játékosai rendre elhagyták a csapatot az utóbbi időszakban.

Klubrekordok és Dicsőséglista

Az Újpest FC az egyik legnépszerűbb magyar labdarúgóklub, szurkolótábora pedig az egyik legjobb, leglendületesebb, legfanatikusabb. Az Újpest eredményessége alapján Magyarország harmadik legsikeresebb labdarúgócsapata, csak a Ferencvárosi TC, és az MTK előzi meg bajnoki címek, illetve kupagyőzelmek számában, tekintetében. A lila-fehérben szereplő csapat 20-szoros magyar bajnok, 21-szeres magyar bajnoki második helyezett, 18-szoros magyar bajnoki harmadik helyezett, 10-szeres magyar kupagyőztes, 6-szoros kupadöntős, 3-szoros magyar Szuperkupa-győztes, Nemzetek Tornája-győztes, 2-szeres KK-győztes.

Főbb trófeák

Egyéni rekordok és legendák

• Legnagyobb arányú győzelem a ligában: 16-0, Nemzeti SC (1945. május 22.)
• Legnagyobb arányú vereség a ligában: 0-9, Törekvés (1914. május 17.)
• Legtöbb, a csapat színeiben játszott mérkőzés: 462, Szusza Ferenc (1941-1960)
• Legtöbb, a csapat színeiben szerzett gól: 392, Szusza Ferenc (1941-1960)
• Legtöbb, a csapat színeiben szerzett gól egy szezonban: 56, Zsengellér Gyula (1938-1939)
• Leghosszabb veretlenségi sorozat: 31 mérkőzés, (1945. július 30.-1946.)

A klub legjobb góllövői (Örökranglista)

A klub edzői

• Weisz Ferenc - 1920-1922
• Holits Ödön - 1922-1924, 1925-1926
• Hlavay György - 1924-1925
• Pozsonyi Imre - 1926-1928
• Bányai Lajos - 1928-1932
• Tóth Potya István - 1932-1934
• Jánossy Béla - 1934-1937
• Sternberg László - 1937-1938
• Guttmann Béla - 1938-1939, 1947
• Mészáros István - 1939-1940
• Takács Géza - 1940-1943, 1945
• Lutz Lajos - 1943
• Kertész Géza - 1943-1944
• Jávor Pál - 1945-1947, 1951-1954
• Vincze Jenő - 1947-1948
• Sós Károly - 1948
• Balogh István - 1948-1949, 1958-1959
• Ember József - 1949
• Kemény Tibor - 1949-1950
• Opata Zoltán - 1950-1951
• Kolozsvári Gyula - 1954
• Bukovi Márton - 1955-1956
• Balogh Sándor - 1957-1958, 1965-1966
• Szűcs Gyula - 1959-1960, 1962-1963, 1973
• Fenyvesi László - 1960-1961
• Kalocsay Géza - 1961-1962
• Szusza Ferenc - 1963-1965, 1980-1981
• Baróti Lajos - 1967-1971
• Kovács Imre - 1971-1973
• Várhídi Pál - 1974-1980
• Temesvári Miklós - 1981-1985
• Göröcs János - 1985-1988
• Varga István - 1988-1990
• Kovács Ferenc - 1990-1992
• Bene Ferenc - 1992-1993
• Garami József - 1993-1996
• Nagy László - 1996-1997
• Várhídi Péter - 1997-1999, 2000
• Glázer Róbert - 1999, 2002
• Kisteleki István - 2000-2001
• Szabó András - 2002-2003
• Sarlós András - 2003
• Mezey György - 2003
• Mészöly Géza - 2004-2006, 2010-2011
• Bicskei Bertalan - 2006
• Valére Billen (Belga) - 2006
• Urbányi István - 2006-2008
• Szentes Lázár - 2008-2009
• William McStay (Skót) - 2009-2010
• Zoran Spisljak (Szerb) - 2011-2012
• Marc Leliévre (Belga) - 2012

tags: #ujpest #foci #tortenete

Népszerű bejegyzések:

• Játékos fogmosás szülőknek
• A sportmédia és Nyerges Zsolt
• Copa del Rey döntő tizenegyespárbaj
• János vitéz kalandjai
• Magyar kormányzati támogatások szlovákiai stadionoknak