A magyar futballstadionok szurkolói kultúrájának politikai és társadalmi árnyalatai
A magyar labdarúgásban a rivalizálás és a szurkolói identitás mindig is mélyen gyökerezett, gyakran tükrözve a társadalom szélesebb körű politikai és kulturális megosztottságát. „Elsősorban a pályán és azon kívül is rivalizálásról volt szó: a bajnoki címért, a különböző kupákért, a legjobb igazolásokért, több bevételért, több szurkolóért.” Ennek ellenére a klubok és szurkolótáboraik közötti különbségek gyakran túlmutattak a sporton.
2021-ben az MTK Budapest továbbra is azon kevés nagy magyar klub közé tartozik, melynek szurkolótábora mentes maradt a szélsőjobboldali érzelmektől. Ez éles ellentétben állt történelmi riválisával, a Ferencvárossal, melynek szurkolói önazonossága nagyrészt a kozmopolita szemlélet ellenében épült fel.
A megosztottság gyökerei: társadalmi és politikai feszültségek
„Azonban egyértelmű kulturális különbség is volt, mivel a Ferencváros nagyrészt a munkás- és alsóközéposztályból merítette szurkolóit.” Ez a társadalmi alap már a kezdetektől fogva meghatározta a két klub közötti feszültséget. Az 1930-as évek elején, ahogy a társadalmi elégedetlenség és a gazdasági válság terjedt Magyarországon, Horthy Miklós kormányzó 1932-ben Gyula Gömböst, a MOVE korábbi vezetőjét nevezte ki miniszterelnöknek. Ez egyértelmű lépés volt Magyarország fasizmus felé vezető útján és egy „organikus” nemzeti közösség megteremtésében, elkerülhetetlenül növekvő antiszemita szemlélettel. A második világháború alatt Magyarország két nagy rivális klubja drasztikusan ellentétes utakat járt be.
1942-ben az MTK-t feloszlatták a hatóságok éveken át tartó nyomása után. Ezeket a két utat azonban megszakította a háború vége és a kommunista hatalomátvétel.
A futball a vasfüggöny mögött: irányítás és ellenállás
A kommunista rendszer uralma alatt a magyar labdarúgás is gyökeresen megváltozott. „A Ferencváros ellen kampány folyt, és a klubot gyanakvással figyelte a hatalmon lévő erő.” Nem véletlen, hogy 1949 és 1963 között a Ferencváros nem nyert bajnoki címet: riválisaikat megerősítették, legjobb játékosaikat elvitték, és a kommunisták eleve gyanakodtak rájuk. De a Ferencváros volt és maradt a legnépszerűbb klub. 11 éven át a kommunista rendszer vasmarokkal tartotta sakkban a magyar futballt. „Dokumentumokból tudjuk, hogy a futballszurkolókat figyelhették,” folytatja Marosi. „Néha állambiztonságiak is voltak a tömegben.”
A futball politikai jelentőségének megértése és felhasználása kulcsfontosságú volt a rezsim számára. „Azt hiszem, Kádár, és az általa támogatott és követett szovjet rendszer, feldolgozta, mi történt, miután a magyar válogatott elveszítette az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjét Nyugat-Németország ellen, és hogy ez milyen hatással volt a magyar futballszurkolókra,” mondja a BIRN-nek Győző Molnár, a Worcesteri Egyetem Sport- és Testmozgásszociológia professzora, számos magyar sportról szóló tudományos cikk szerzője. „[Kádár] sport iránti, és specifikusabban a futball iránti attitűdje annak a felismerésnek volt az eredménye, hogy a társadalmi kontroll a futballon keresztül kettős élű fegyver.”
A magyar futball története (2000)
Majd jött az 1956-os pusztítóan véres magyar forradalom, amely a feje tetejére állította a magyar társadalmat. A magyar futball is elsöprő változásokon ment keresztül. Kádár hamar rájött, hogy politikailag nem tudja kihasználni a futballt, és az elveszítette szinte minden politikai jelentőségét.
A nacionalista érzelmek visszatérése és következményei
Ez a szabadság a nacionalista érzelmek visszatéréséhez vezetett a lelátókon. Valóban, ez a szemlélet soha nem tűnt el a kemény kommunista uralom évei alatt, mégis agresszíven elnyomták, valahányszor újra megjelent. Visszatérésekor a bántalmazás szinte mindig az MTK ellen irányult.
Amikor az MTK az 1980-as évek végén sikeresebb lett a pályán, a pro-náci, antiszemita érzelmek felerősödtek a lelátókon. A Ferencváros ismét a falka vezetője volt, és ekkorra a szovjet rendszer annyira meggyengült, és a lelátókat annyira figyelmen kívül hagyta a kormány, hogy a fasizmus vált normává.
A kommunizmus utáni korszak: fasizmus a lelátókon
Amikor a kommunista rendszer összeomlott, Magyarország szurkolói nyílt lázadásba kezdtek.
A magyar futball és politika főbb eseményei
| Év | Esemény | Hatás a futballra / klubokra |
|---|---|---|
| 1930-as évek eleje | Társadalmi elégedetlenség, gazdasági válság | Gyula Gömbös miniszterelnöki kinevezése, fasizmus felé vezető út. |
| 1942 | MTK feloszlatása | Hatósági nyomásra az MTK feloszlatásra került. |
| II. világháború vége | Kommunista hatalomátvétel | A rivalizálás megszakad, új politikai befolyás. |
| 1949-1963 | Kommunista rendszer irányítása | A Ferencváros háttérbe szorítása, más riválisok erősítése, címek hiánya. |
| 1954 | Magyar válogatott vb-döntő veresége | Kádár rájön, hogy a futball politikai kontrollja kettős élű fegyver. |
| 1956 | Magyar forradalom | Radikális változások a magyar társadalomban és futballban. |
| 1980-as évek vége | MTK sikerei, szovjet rendszer gyengülése | Felerősödnek a pro-náci, antiszemita érzelmek a lelátókon. |
| Kommunista rendszer összeomlása | Szurkolók nyílt lázadása | Fasizmus válik normává a lelátókon. |
tags: #ujpest #stadion #goal #somg
