Az ülőröplabda szabályai és fejlődése
A mozgáskorlátozottak sportmozgalmának fejlődését a második világháború utáni időszaktól számíthatjuk.
Ekkor, Angliában Dr. Ludwig Guttmann professzor vezetésével létrehoztak a háborús sérültek számára egy rehabilitációs intézetet, mely elindította a para-sportágak fejlődését.
Az első nemzetközi versenyen, 1952-ben az atlétika és úszás versenyszámai mellett már a német Sitzball elnevezésű csapatjáték is helyet kapott.
A hollandok azonban nem találták megfelelőnek a Sitzballt a mozgáskorlátozottak számára, így a játékötletet alapul véve, és ennek szabályait a röplabdához hasonlóvá téve létrehozták az ülőröplabda játékát.
Az ülőröplabda hazai bevezetése és korai szabályai
Az ülőröplabda 1971-ben, Gödöllőn mutatkozott be Magyarországon, az első nemzetközi sportakriad során, ahol a svédek a holland típusú ülőröplabdát, a németek pedig a Sitzballt mutatták be.
1971-től így megkezdődött hazánkban is az ülőröplabda szabályainak kialakítása.
Az 1980-as évekig a szabályok nagy mértékben eltértek a napjainkban érvényes előírásoktól.
Ebben az időszakban a pálya mérete 8x10 méter volt, és a labda nélküli mozgás még nem volt jellemző.
A játékosok egymás után akár kétszer is érinthették a labdát, így a sportoló akár saját magának is feladhatta a labdát, azaz háromszor két érintés volt engedélyezett.
1971-1980-ig sorban alakultak a sportegyesületek, és a versenyzők meghívást kaptak a külföldi tornákon való részvételre.
A külföldről hozott ismeretek alapján a sportolni vágyók felkérték Csík Jánost és Nádas Pált, hogy készítsék el a hazai ülőröplabda játékszabályát úgy, hogy az a lehető legkisebb mértékben térjen el a röplabda szabályaitól.
Játékosok és kategóriák az ülőröplabdában
Az ülőröplabdában alsó és/vagy felső végtag sérült sportolók versenyeznek.
A kategóriába sorolásuk a sérültségük súlyosságának mértékétől függ.
Fontos megjegyezni, hogy az állás- és járásképtelenség nem feltétele a sportban való részvételnek.
Jelenleg 8 csapatban vannak sportolók a magyarországi ülőröplabda sportágban.
Az egykori csapat 12 tagjából 6 fő még ma is aktívan játszik.
Az ülőröplabda szabályainak modern változásai
Herpai László, az FIVB (Fédération Internationale de Volleyball) és a CEV (Confédération Européenne de Volleyball) játékvezető-ellenőre a Magyar Röplabda Szövetség hivatalos honlapján ismertette a sportág szabályváltoztatásait - fókuszban a nyitások körülményeivel.
A szakember szerint az egyik legfontosabb szempont a labdamenetek hosszának növelése, azaz a nyitó csapat dolgának a megkönnyítése, hogy ne egy-egy kontratámadásból álljanak.
Ennek érdekében egy új szabálymódosítás lehetővé teszi, hogy a nyitó játékosok oda álljanak, ahová akarnak, az állásrendi szabály gyakorlatilag megszűnt a nyitáskor.
Természetesen játék közben továbbra is érvényes a támadásra és a sáncra vonatkozó, első/hátsó sorköteles szabály, de a nyitáskor ezzel nem kell foglalkozni.
A harmadik módosítást Herpai a legkisebb jelentőségűnek nevezte.
Ennek értelmében az úgynevezett szökött labda az ellenfél kifutójából csak akkor játszható vissza, ha az első érintés - legyen az nyitásfogadás, ütés védése, vagy sáncról lepattanó labda - után repül az antennán kívül vagy afelett.
Példaként egy női röplabda Extraliga döntő mérkőzésén is megfigyelhetőek hasonló játékhelyzetek, mint a Vasas Óbuda - MBH-Békéscsaba találkozón.
tags: #ulo #roplabda #szabalyok
