Szerbia politikai tájképe: Választások, hatalmi struktúrák és európai integrációs kihívások
Vasárnap 2022 után ismét előrehozott választásokat tartottak Szerbiában parlamenti, tartományi és helyhatósági szinten. Ezek a választások kulcsfontosságúak voltak az ország politikai jövője szempontjából, és számos tényező hozzájárult az eredményekhez, melyeket érdemes egy kicsit távolabbról vizsgálni.
A Szerb Haladó Párt hegemóniája és Aleksandar Vučić szerepe
A parlamenti választásokat a Szerb Haladó Párt nyerte, a szocialistákkal és a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ) továbbra is kényelmes többségben kormányozhatnak. Aleksandar Vučić ennek megfelelően nagy győzelemként értékelte az eredményeket.
A nyilatkozat pikantériája, hogy ő elvileg egy pártok fölött álló köztársasági elnök, aki 2023 májusa óta már nem is a párt elnöke. A pártjánál népszerűbb Aleksandar Vučić ugyanakkor emelte a tétet, mivel azt állította, lemond, ha a haladók nem tudnak kormányt alakítani. Igaz, nem bízott semmit a véletlenre.
Az egykori magyarellenes, soviniszta, nacionalista, Vojislav Šešelj-féle radikálisokból kivált haladók legfőbb szövetségese a 2006-ban a hágai börtönében életét vesztő Slobodan Milošević-féle Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ).
A választások okai és előzményei
A májusi iskolai lövöldözések kényszerítették ki, hogy újabb előrehozott parlamenti, tartományi és helyhatósági választást tartsanak Szerbiában. Addig is köztudott volt, hogy a délszláv háborúk következtében sokan tartanak illegálisan fegyvert odahaza. A kormánypárti politikát ellenzők Szerbia-szerte hatalmas tüntetéseket tartottak, a kormány és az országot ténylegesen vezető Aleksandar Vučić köztársasági elnök menesztését követelték. A feszültség végül akkora lett, hogy október végén előrehozott választások kiírását jelentette be a kormány.
A mostani választás előtti időszak a két évvel ezelőtti képet idézi: a pártok médiához való hozzáférése a mai napig egyenlőtlen, a kampányfinanszírozás továbbra is ellentmondásos, az állam és a Szerb Haladó Párt közötti különbségek elmosódni látszanak, a választójog szabad gyakorlását esetlegesen ellehetetlenítő intézkedésekkel számos platformon foglalkoztak.
Választási eredmények és főbb szereplők
A részvétel várhatóan valamivel több lesz a 2022-es 58 százaléknál. Eddig a szavazatok 80,2 százalékát számolták össze. A haladók nyerték a vajdasági tartományi választást is, Belgrádban pedig várhatóan 2-3 százalékkal előzik meg a Szerbia az Erőszak Ellen listáját.
Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke a választások kiírása előtt két nappal elhunyt édesapjára, a VMSZ korábbi elnökére, Pásztor Istvánra emlékezett.
A 2023-as parlamenti választások előzetes eredményei
| Párt/Koalíció | Szavazatok aránya | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Aleksandar Vučić - Szerbia nem állhat meg (Szerb Haladó Párt) | 46,6% | Kormánypárt |
| Szerbia az Erőszak Ellen (baloldali-liberális egyesült ellenzék) | 23,3% | Ellenzék |
| Szerbiai Szocialista Párt (Slobodan Milošević egykori pártja) | 6,7% | Vučić szövetségesei |
| NADA - Szerb Koalíció (jobboldali ellenzék) | 4,8% | Ellenzék |
| Mi - A Nép Hangja | 4,8% | Ellenzék |
| Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) | 1,7% | Nemzetiségi párt, kormányszövetséges (2022-ben 1,63%, 5 mandátum; most várhatóan 6 mandátum) |
A szerb-magyar kapcsolatok és a VMSZ szerepe
A magyar-szerb kapcsolatok - a két ország vezetői közötti kapcsolatok mindenképpen - még soha nem voltak annyira jók, mint most. Ebben fontos szerep jut a két autoriter hajlamú vezetőnek, Orbán Viktornak és Aleksandar Vučićnak.
Összeköti őket a haszonelvűség - mindketten igen nagy kanyarokat írtak le, mire megtalálták azt a populista irányvonalat, ami most jellemző rájuk -, valamint vannak erős gazdasági kapcsolatok is. Ennek egyik példája a kínai pénzen épülő Budapest-Belgrád vasútvonal, de van más is, amiben a VMSZ-nek kitüntetett szerep jut: a Vajdaságba Budapestről érkező százmilliárd forintos fejlesztési pénzekhez közvetve a VMSZ-en keresztül lehet hozzájutni. A magyar közszolgálati tévé, valamint budapesti magasrangú fideszes politikusok sora kampányolt a párt mellett.
Csoda lenne, ha elkészülne a Budapest-Belgrád vasútvonal a tervezett időpontra
Demokrácia, jogállamiság és korrupció Szerbiában az EU integráció fényében
Az Európai Bizottság a Szerbiával való tárgyalások megkezdése (2014. január 21.) előtt közleményt fogadott el „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2013-2014” címmel, melyet a kormányközi tárgyalások megkezdésétől alkalmazott Belgráddal szemben. A dokumentum olyan területeket nevesít, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok védelme, illetve a gazdasági érettség, amelyek alapjában határozzák meg a diskurzus haladását.
A koronavírus-járvány kezelése Szerbiában jobban működött, mint a többi nyugat-balkáni államban. A társadalom rétegeiben a járvány első hulláma idején nem voltak érzékelhetők a negatív szociális és gazdasági hatások, a 2020. márciusában elfogadott gazdasági mentőcsomag feltehetően hozzájárult a támogatói bázis megszilárdításához. A 2020. évi előrehozott választásoknál látszott, hogy a kampánytevékenységek felfüggesztése a Szerb Haladó Pártnak kedvezett: a kormány tagjai élhettek a média előtti nyilvánossággal, amely egyfajta „kampányidőszakon kívüli kampányra” nyújtott lehetőséget. Ennek, valamint az ellenzék egy részének 2020. évi választási bojkottja következtében a választás az SNS elsöprő győzelmét hozta, amely mellett a parlamenti ellenzék de facto megszűnt létezni.
Az uniós integrációra tekintettel a Bizottság a 2020. évi jelentésében még azt hangsúlyozta, hogy növelni szükséges a kormányzás átláthatóságát, a független alkotmányvédő intézményeket stabilizálni kell, valamint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szabadságjogok biztosítására, az alkotmánymódosítás társadalmi konzultációjára. A Bizottság közleményén keresztül rámutatott, hogy az alkotmányos keretek nem minősülnek stabilnak, mivel azokat 2006-ban fogadták el, és társadalmi legitimációjuk is alacsony. A demokratikus intézményeket illetően a szerbiai politikai elitben éles vita zajlik. A politikai vezetésen belül konszenzus van arról, hogy ezek az intézmények a nyugati demokráciákban meglévőkhöz kell, hogy konvergáljanak, de úgy tűnik csak olyan mértékben, amíg az a felépített hatalmi struktúrát nem aknázza alá.
A szerb demokrácia állapota kapcsán érdemes kitérni a Freedom House „Freedom in the World 2021 - Democracy under Siege” című jelentésére. A jelentés szerint Szerbia 64 indexpontot szerzett 2020-ban, amely a 2010-ben mérthez képest 14 ponttal kevesebb. A tanulmány részletezi, hogy Szerbia egy parlamentáris demokrácia kiélezett többpárti választásokkal, ugyanakkor az elmúlt években a Szerb Haladó Párt egyre jobban alámossa a politikai jogokat és a civilek szabadságjogait. Nyomást helyez a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil társadalmi intézményekre, ezért Szerbia immáron csak a részben szabad demokráciák táborát „erősíti”. Mindazonáltal - ahogy a jelentés is hozzáteszi - az ország folytatni látszik útját a teljes körű európai integráció irányába.
A jogállamiság kihívásai
A jogállamiság témaköre az Európai Unióban rendkívül felkapott, ezért az elvnek történő megfelelést nagyítóval figyelik. A jogállamiság elve mind a tagállamokban, mind az Európai Unióban demokratikus talapzaton nyugszik, viszont gyakorlati érvényesülése eltérő lehet a különböző alkotmányos berendezéseknek, modelleknek megfelelően.
Az elmúlt évek alapján azt lehet mondani, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a politikai gyakorlatban nem valósul meg Belgrádban: a korrupció több formája mint a politikai befolyásolás eszköze továbbra is él, az Európai Unió ezeket érintő ajánlásait részben ültették át a hazai jogrendbe, nagy horderejű döntésekről nem beszélhetünk. A jogrendszer kapcsán kiemelendők a szerbiai bírók: utóbbiak függetlensége a mai napig nem biztosított, ugyanis őket a hatályos rendelkezésekkel a bírósági elnökök elmozdíthatják.
A korrupció mértéke és az elleni küzdelem
Az, hogy Szerbia mennyire felel meg a demokrácia kritériumainak több tényezőtől, többek között a korrupció mértékétől is függ, amely nem csak az országban, de magában a régióban is komoly probléma. Belgrád a korrupció elleni küzdelem jegyében számos állami hatóságot létrehozott, viszont ezek az intézmények nincsenek ellátva megfelelő pénzügyi forrással, és kiszolgáltatottak a hatalmi elit nyomásának. A lobbizás és a tisztségek összeférhetetlenségének ügye a mai napig szabályozatlan, a korrupció elleni ügynökségről szóló törvényt nem fogadták el, az elmúlt évek talán legellentmondásosabb korrupciós-botránya, a Savamala-ügy a társadalmi vélekedésben is érezteti hatását.
A mérsékelt eredményeket a Transparency International által 2016-ban közzétett felmérése is megmutatta, amely az ország korrupciós percepciós indexét vizsgálta. Az 5 évvel ezelőtti kutatás szerint Szerbiát a 2014-es évhez képest már jobban áthatotta a korrupció - 2016-ban 42 pont és 72. hely az országok rangsorában -, mindemellett hosszú távon a demokratizálódást és átláthatóság növekedését prognosztizálták. Kiemelték, hogy lépésről lépésre javultak az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozókra vonatkozó jogszabályok, amelyek a politikai befolyás csökkentésének előfeltételeiként értelmezendőek. Az intézmény 2020. évi jelentését elemezve viszont már csak egy sokkalta negatívabb képet vizionálhatunk nem csak Szerbiára, de az egész Nyugat-Balkánra vonatkozóan. A 2016 és 2020 közötti intervallumot vizsgálva kitűnik, hogy a régió államainak átlagos pontja 39,8-ről 37,5-re zuhant, és az állam a 38 pontjával a 94. helyre esett vissza az országok rangsorában. Nemanja Nadic, a Transparency Serbia ügyvezető igazgatója a jelentéssel kapcsolatban a Nova S-nek adott interjújában úgy vélekedett, hogy a COVID-19 járvány nemcsak Szerbiában, de az egész világon megnehezíti a korrupció ellen fellépő intézkedések megtételének átfogó jellegét. A szervezet 2021. évi jelentésében rámutatott, hogy Szerbia ugyanannyi CPI Index pontot ért el, mint az előző évben, ugyanakkor immáron csak a 96. helyet foglalja el az országok rangsorában.
A Balkan Barometer 2020. és 2021. évi felmérései mutatják, hogy a válaszadók szerint az államigazgatás valamennyi szektorát több mint 70 százalékos arányban érintik a visszaélések, kiemelten a politikai pártok, a média, a rendőrség és az egészségügy területeit. Látható, hogy a területről alkotott kép a társadalom percepciójában is markáns. A folyamatban lévő és szükséges korrupcióellenes reformok előmozdítása érdekében rendezték meg április 7-én Szkopjéban a Regional Policy Forum-ot, melynek további célkitűzése, hogy a “The Fight Against Corruption: The Western Balkans in Focus” panel keretében megvitassa a nemzetközi, kormányzati és civil szereplők közötti együttműködés javításának lehetőségeit.
Emberi és kisebbségi jogok
Az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése Szerbia kapcsán rendkívül szubjektív kereteket is tud ölteni, ezért jelen cikk a szólásszabadság, gyülekezési jog és a kisebbségek helyzetének bemutatására szorítkozik.
A szólásszabadság területén elmondható, hogy az átláthatóság az átlagoshoz konvergál, az újságírókkal szemben gyakoriak az erőszakos megnyilvánulások, melyekkel kapcsolatban a vizsgálatok ritkán eredményesek, mely problémakör egyértelműen vezethető vissza az igazságszolgáltatás reformjának késlekedéséhez. A Freedom House sajtószabadságról szóló jelentéseiben Szerbiát nem sorolja a félszabad kategóriánál előkelőbb helyre.
A gyülekezési jogot az LMBT és például az ortodox közösség viszonylag szabadon gyakorolhatják, azonban a legutóbbi jogszabályi változások komolyan érintették a jogorvoslati lehetőségeket, melynek nyomán tüntetések szerveződtek.
A Freedom House 2020. évi jelentésében rámutat arra, hogy a társadalmilag kiszolgáltatott csoportok jogi védelme továbbra is gyenge, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségek autonómiája törvény alapján szabályozott, melyet kiszélesített a nemzeti kisebbségi akcióterv is.
Az Európai Uniós integráció és a jövőbeli kilátások
Az április 3-i (2022-es) választási eredmények a jövőre nézve előrevetítik az európai uniós integráció felé történő mérsékelt haladást a politikai reformok terén. Az Európai Uniónak a meghatározott kritériumrendszerből a folyamatos kritikák miatt sem érdeke leadni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a releváns csatlakozási fejezetek lezárásával csatlakozó állam reformtörekvéseinek intenzitása alábbhagy, ugyanis az állami berendezés a bővítés folyamatának előrehaladásával további legitimációt nyer.
A jelenlegi nemzetközi környezetben, ha hangsúlyosan nem is, de látszanak változások. Aleksandar Vučić államfő az ukrán-orosz válságig kiegyensúlyozott és proaktív hintapolitikát folytatott, ugyanakkor a válság (és kampányidőszak) rákényszerítette, hogy az események hatására - ha gazdasági szankciók terén először nem is, de - politikai szinten az EU-t érintő tündérmese víziója az orosz agressziót elmarasztaló szavazatba forduljon.
tags: #united #serbia #egyesult #szerbia #part
