Magyarország jogi és biztonságpolitikai helyzete a nemzetközi színtéren
A CMS Budapest irodája a városközpontban található. 1989 óta vagyunk jelen Magyarországon, és díjnyertes, mintegy 100 ügyvédből álló csapatunk nemzeti és nemzetközi szervezeteket tanácsol a polgári jog teljes körű kérdéseiben. Hozzáférhet páratlan és szakértői helyi tudáshoz, nemzetközi kitekintéssel és múlttal párosítva. A CMS budapesti irodája egyablakos ügyintézést kínál Magyarország és a régió legnagyobb és legösszetettebb tranzakcióihoz. Segíthetünk Önnek, akár konszolidál, akár bővít, akár felvásárol, akár átalakít, akár erősíti védekezését, akár új lehetőségeket keres. Ha vitákban érintett - helyi vagy nemzetközi szinten -, akkor csúcsminőségű kockázat- és vitarendezési szakértőink hálózatával rendelkezünk, akik segíthetnek ezek pragmatikus és hatékony megoldásában. Segíthetünk tárgyalni vagy újra tárgyalni finanszírozási megállapodásokat, és új tőkét bevonni. A budapesti irodánk Budapest központjában található.
A metróval: Kattintson ide a budapesti metró térképének megtekintéséhez. A 200E buszjáratot veheti igénybe, amely a repülőtér és a Kőbánya-Kispest metró végállomás (M3 metróvonal) között közlekedik. A Kőbánya-Kispest metró végállomásról az M3 metróvonalon utazva az Újpest Központ irányába a belvárosig és a Ferenciek tere metróállomásig juthat el.
Taxival: A repülőtérről körülbelül 30 percig tart az út. Erősen ajánlott nem az út szélén taxit fogni Magyarországon, hanem repülőtéri transzfert foglalni (pl. Főtaxi, City taxi).
Vonattal: Budapesten 3 fő nemzetközi vasútállomás található: Keleti, Nyugati és Déli.

Helyi piaci ismeretekkel rendelkezünk. Jövőorientált jogi tanácsadást nyújtunk, hogy szervezete boldoguljon.
A büntetőeljárás alatt álló orosz katonai attasék Magyarországon való tartózkodása aggodalmat keltett a NATO szövetségesei körében. Míg Pozsony, Prága és Varsó már kiutasítottak orosz GRU-hoz köthető katonai attasékat kémkedés vádjával, Budapest továbbra is befogadja őket. 2024. szeptember 26-án este a Vigadóban tartott fogadáson, amelyet a Kínai Népköztársaság rendezett, Kajári Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkarának helyettese hosszú beszélgetést folytatott Oleg Szmirnov ezredessel, az Orosz Föderáció katonai és légügyi attaséjával. A VSquare forrásai szerint a jelenlévők, valamint a beszélgetésről értesült diplomaták is meglepődtek ezen a találkozón. „Ez zavart keltett a NATO szövetségesei körében, mivel az ilyen kommunikációt országaikban rossz modornak (rossz, elfogadhatatlan viselkedésnek) tekintik” - mondta egy, az esetről tájékozott forrás. Amikor a fent leírt jelenetet a brüsszeli NATO-főhadiszálláson dolgozó tisztnek leírtuk, azt válaszolta: „Általában furcsának és nemkívánatosnak találjuk az ilyen viselkedést. Ráadásul éppen az orosz katonai attaséval? Nem világos, hogy Kajári altábornagy és Szmirnov ezredes milyen témákról beszélgettek, vagy hogy bármi másról beszéltek-e, mint búcsúzkodásról és udvarias jókívánságokról (mivel Szmirnov nemrég fejezte be magyarországi küldetését). Azonban ez a fogadás lehetett az első alkalom, hogy a Magyar Honvédség vezetése személyesen is kifejezhette véleményét Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak (nem rokon) az orosz katonai vezetéshez intézett megjegyzéseivel kapcsolatban. Milyen megjegyzések voltak ezek? Azonban továbbra sem világos, hogy a magyar kormány bármely tagja közvetlenül kommunikált-e az oroszokkal, hogy tájékoztassa őket arról, hogy valójában nem szívesen látják őket, vagy hogy a magyar vezérkar helyettese megragadta-e az alkalmat, hogy ezt megtegye a kínai fogadáson. De miért is vannak egyáltalán orosz katonai attasék Budapesten? Amikor a VSquare ellenőrizte a visegrádi országok akkreditált diplomatáinak listáját, azt találtuk, hogy Magyarország az egyetlen ország a régióban, amely még mindig orosz katonai attasét fogad. Továbbá, a magyar külügyminisztérium diplomáciai adatbázisa - a cikk megjelenése előtt utoljára október 14-én frissítették - öt orosz katonai diplomatát sorol fel Budapesten: egy katonai és védelmi attasét, két katonai és légügyi attasét, valamint két helyettesüket. Nem csoda tehát, hogy Oroszország katonai hírszerzése rendkívül aktív Magyarországon. A 2010-es években a budapesti orosz katonai attasé hivatal tagjai kiképeztek és felfegyvereztek egy Oroszország-párti neonáci paramilitáris szervezetet, a Magyar Nemzeti Frontot, amelyet feloszlattak, miután vezetője, Györkös István 2016-ban egy félautomata puskával megölt egy rendőrt. Azonban a Magyarországról szabadon működő GRU tisztek által jelentett valódi kockázat más országokat érint a régióban. Tavaly a VSquare a Ján Kuciak Nyomozó Központtal együtt feltárta Anton Goriev, egy GRU tiszt tevékenységét, aki diplomata fedőnév alatt működött Magyarországon, ahol beépült szélsőbaloldali és szélsőjobboldali csoportokba. „Az ellenünk kémkedő oroszok nem Csehországból teszik, hanem főként Bécsből, és kisebb mértékben Budapestről” - mondta a VSquare-nek egy, Oroszországgal és biztonsági kérdésekkel foglalkozó cseh kormánytisztviselő. Ez az egyik fő oka annak, hogy a cseh kormány korlátozni kívánja az orosz diplomaták és családtagjaik mozgását a schengeni övezeten belül, hogy csak azokba az országokba utazhassanak, ahová akkreditálva vannak (egyébként az egyének szabadon mozoghatnak a schengeni övezeten belül). Érdemes megemlíteni az új orosz katonai attasét Budapesten, aki Oleg Szmirnovot váltja: Alekszej Zarudnyevet, aki korábban két ciklust teljesített az orosz nagykövetségen Budapesten helyettes katonai attaséként. Ebben a pozícióban volt 2014 októberében, amikor a GRU 29155-ös egységének két ügynöke, amely külföldi merényletekre szakosodott, átszállt az orosz nagykövetségen Budapesten, úton Csehország felé. „Magyarország szerepe az orosz hírszerzés számára az, hogy itt vannak a futáraik, a műveleti végrehajtó személyzetük, biztonságos házak vagy autókölcsönzők. Sokkal praktikusabb ezeket Magyarországon, a schengeni övezeten belül kezelni, mint a Balkánon. A „Budapest és az orosz nagykövetség elsősorban a logisztika és a tranzit szerepe miatt fontos. Ez azért van, mert az ország földrajzi elhelyezkedése Magyarországot kapuvá teszi mind a Nyugat, mind a Kárpát-medence felé.”

A cikk borítóképe: MOSZKVA, OROSZORSZÁG - 2022. FEBRUÁR 1.: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös sajtótájékoztatót tartanak a moszkvai Kremlben tartott találkozójuk után. Iratkozzon fel a „Goulash” hírlevelünkre, amely eredeti információkat és a legjobb feltáró újságírási anyagokat tartalmaz Közép-Európából, Panyi Szabolcs írásaival. A VSquare budapesti székhelyű, Közép-Európai vizsgálatokért felelős vezető oknyomozó szerkesztője, Panyi Szabolcs magyar oknyomozó újságíró is a Direkt36-nál. Nemzetbiztonsági, külpolitikai, valamint orosz és kínai befolyással foglalkozik.
Az EU korlátozza Magyarország hozzáférését a titkosított hírszerzési információkhoz az Oroszországnak kiszivárogtatott állítólagos információk miatt • FRANCE 24
A teljes körű ukrajnai háború február 24-i, hároméves évfordulója előtt mindössze néhány nappal 29 partnerszervezet 41,2 millió dollár támogatást kért az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek támogatására. A Regionális Menekültügyi Reagálási Terv 2025-2026 - Magyarország Fejezete a magyar kormány, a diplomáciai közösség, nem kormányzati szervezetek, menekültek által vezetett szervezetek, ENSZ és más nemzetközi szervezetek több mint 80 képviselője jelenlétében indult útjára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban Budapesten. Milliók lépték át a magyar határt Ukrajna felől, és több mint 62 ezer menekült talált biztonságra Magyarországon, miután 2022. február 24-én kitört a teljes körű háború. A magyar hatóságok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és az önkéntesek erőfeszítései ellenére ez a munka korántsem ért véget. Még mindig rengeteg munka vár ránk, menekültek ezrei és ezrei szorulnak a támogatásunkra - és szükségük van rá ma. A 41,2 millió dollárból, amire a Reagálási Terv partnerszervezetei pályáznak, 21,8 millió dollárra 2025-ben, 19,4 millió dollárra pedig 2026-ban lesz szükség. „A következő hónapok és évek tele vannak bizonytalansággal, nem csupán Ukrajnában, hanem az egész világon” - mondta Nicole Epting, az UNHCR közép-európai képviselője. Az UNHCR adatai szerint a Magyarországon élő menekültek 71%-a már több mint két éve elszakadt otthonától. Ezért a Reagálási Terv partnerszervezeteinek fókusza továbbra is a menekültek rövid távú szükségleteinek kielégítéséről a magyarországi társadalmi és gazdasági integrációjuk támogatására tolódik el, összhangban a menekültek változó szükségleteivel. A Regionális Menekültügyi Reagálási Terv 2025-2026 - Magyarország Fejezete által igényelt források az előző év eredményeire épülnek, amely során a partnerszervezetek több mint 33 ezer menekültnek nyújtottak segítséget Magyarországon. Több mint 22 ezer ember kapott támogatást alapvető szükségleteinek fedezéséhez, míg közel 28 ezer ember részesült védelmi szolgáltatásokban, beleértve az elérhető szolgáltatásokról és a menekültek jogairól szóló tájékoztatást, mentális egészségügyi támogatást és gyermekbarát helyekhez való hozzáférést. „A Koreai Köztársaság szilárdan kiáll az ukrán nép mellett. Az Európai Unió és Magyarország barátjaként Korea megérti a háborúval járó nehézségeket. Hetvenöt évvel ezelőtt Korea is szembenézett saját pusztító konfliktusával. Sok életet veszítettünk, de a nemzetközi támogatásnak - azoknak a nemzeteknek a nagylelkűségének köszönhetően, akik hittek a jövőnkben - Korea túlélte, újjáépült és virágzik. Soha nem felejtettük el azt a segítséget, és szilárdan hiszünk abban, hogy Ukrajna ma ugyanazt a támogatást érdemli meg” - mondta Dr. Kyudok Hong, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete a Magyarország Fejezet bemutatóján. „Ebben a szellemben kívánom az ukrán népnek, hogy maradjanak bátrak, tartsanak ki a reményben, és higgyenek egy olyan jövőben, ahol a szabadság győzedelmeskedik. A kitartásuk a hatalmas nehézségekkel szemben igazán inspiráló. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy elősegítsük a biztonságot, és végső soron Ukrajna helyreállítását.”

tags: #united #we #are #szamok





