A Terta TM-9 Orsós Magnó: Egy Klasszikus Készülék Részletes Bemutatása és Restaurálása
A szalagos magnetofonok világában a Terta TM-9 (más néven Terta 811) egy ikonikus darab, amely mély nyomot hagyott a hifi-rajongók körében. Ez a kétsávos, kétsebességes (19,5 és 9,25 cm/s) magnetofon 1957-ből származik, és számos egyedi műszaki megoldást rejt, melyek az adott kor technikai vívmányait tükrözik. Sokan emlékeznek még erre a különleges eszközre, mely a maga idejében sok háztartásban volt megtalálható. Ilyen magnóm még nem volt, legalábbis használatra nem. Tulajdonképpen nem is csúnya, hanem inkább olyan snassznak mondanám, semmilyen a design.
Design és Hordozhatóság
A Terta TM-9 egy hordozható, műbőr bevonatú bőrönd dobozban készült, beépített hangszóróval, ami rendkívül praktikussá tette. Néhány egyedi gyártású zeneszekrénybe is beépítették azonban. Súlya 19 kg, kimenő teljesítménye pedig 2,5 W, ami abban az időben megfelelőnek számított a háztartási felhasználásra.
Kezelőszervek és Csatlakozók
A készülék nyomógombos mechanika működtetéssel rendelkezik, és varázsszemes kivezérlésjelzővel látták el. Az elektronika kezelőszervei puritánnak tűnnek, mindössze hangszín gombok és egy felvételkapcsoló található rajta. A mechanika vezérlő gombja egy szem tekerő. Összehasonlításképp, egy Tesla magnetofonhoz képest, amelyen fél tucat tuchel csatlakozó volt a gép oldalán, és keverni is lehetett két különálló jelet, ez a modell szerényebb felszereltséget mutat. De a BRG M8 Calypsón is öt hatalmas gombot lehet nyomogatni.
A magnó hátulján is akad néhány plusz csatlakozó. A bal oldali a hangszóró kimenet, a jobb oldali pedig a vonalkimenet. Utóbbiba a kombinált fej jele is be van kötve. Adapterrel lehet sztereósat játszani. A gép alján a kábeltartó dobozban legalább megvan a kábele, sőt, egy mikrofon is. Teslában a hálózati kábel alig fért el.
Belső Felépítés és Elektronika
A Terta TM-9 belső szerkezete számos meglepetést tartogat. Hoppá! Hogy lekaptam a masina tetejét? Rutin ugye. Néha oda sem nézek, mire fel már szét is szedtem valamit. A készülék csöves elektronikával működik, ami különösen értékessé teszi. Két cső is van benne, például az ECL86-os végerősítő cső. A hálózati kapcsoló lábai szabadon vannak, könnyed mozdulattal lehet beletenyerelni. A varázsszemes kivezérlésjelző, egy igazi varázsszem, kellemes érzést kelt az emberben. Ez a doboznak hálózati kapcsolóval átellenes oldala.
Gondozás mentes akkumulátor újra élesztése.
Motor és Tápegység
Hatalmas ötlet van benne: ha a villanymotor állórésze megfelelően van kialakítva, akkor az egyben használható transzformátornak is. Ebben a magnóban nincs is hálózati trafó, hanem a tekercsekről jön az anódfeszültség és a fűtés is. Szelén egyenirányító felel a feszültségszabályozásért, ami tulajdonképpen nem más, mint négy darab dióda. Az elektronika panelja szinte kiszerelhetetlen, és árnyékolva van, középen az ECL86-os végerősítő csővel. A hangszóró a kimenőtrafóval van összekötve, bár ha megtekerik három kilóohmosra, el lehetett volna hagyni a trafót.
Mechanikai Részletek és Fejek
A mechanika vezérlő gombja. Egy szem tekerő. Szerintem ennek a magnónak siralmas a mechanikája, a szerkezet. Az elektronika bal oldalt lötyög, és nem lehet kiépítés nélkül hozzáférni a panel forrasztós oldalához, pedig nem valami egyszerű eset. Nincs is a kapcsolósoron beállítására. Pontosan ott vannak, ahol lenniük kell, azaz a fej mögött. Az egy érdekes kivitelű kombinált fej, amit még nem láttam, és ez erősen kiáll a rés mellett. A fejek jó alaposan vasoxidosak, valamint enyhén kagylósan kopottak is, ami arra utal, hogy sokat használták ezt a magnót. A számláló alulról. Nem egy informatív kép. A számláló tartófülei le vannak törve. Azt gondoltam, hogy ez műanyag, de nem, mert ez bizony alumínium öntvény! Valaki rendesen meg tudta verni a számlálóra, hogy letörjenek a fülei. Ezen a csavaron is látszik, hogy hozzá volt nyúlva. Elég érthetetlen... Ez a fura plexi izé a jobb oldali csúszó kuplung, ami a szalagot tekeri fel.
Restaurálás és Javítási Kihívások
A magnó restaurálása során számos kihívással kellett szembenézni. Na jó... Nem akart a magnó jobbra gyorspörgetni. Rendesen be volt keményedve a közlőgörgő felülete, ezért nekinyomtam. Szalagot rá, oszt hadd szóljon! Hát nem nagyon volt semmi. Akkor nekiestem egy adag csiszolóvászonnal. Jött is le belőle rendesen. Továbbra sem akart gyorspörgetni. Próbáltam feszíteni kicsit a tüskét a motor tengelyének húzó rugón. Mivel nem sok állítási lehetőség van, ezért lerövidítettem a rugót. Nyávog, és leginkább nem is akarja vinni a szalagot. Később kiderült, hogy koszolódva volt a szalagtovábbító görgő is. A vasoxid réteg alól a szép fekete gumi került elő. Nem is kopott a görgő! Ezek a jelek is arra utaltak, hogy sokat használták ezt a magnót. Találtam egy állítócsavart a görgő hídján, amivel lehet állítani a gumigörgő nyomóerejét. Érdekes elképzelés, nem volna ilyen, de nem is hiányozna.
Előző Javítások Nyomai
A készülék panelján látható törések és javítási nyomok arra utalnak, hogy nem én vagyok az első, aki hozzányúlt. Szerintem nem én vagyok az első, aki elveri a panelnak. Én legalább nem ököllel vertem. Szegény magnó... A hálózati kábel rejtekajtajának törése is megmutatta, hogy a korábbi tulajdonosoktól sem kímélte az idő. A szerencsétlen szalagtovábbító görgő, ami annyira furának tűnik az általam más magnókban látottakhoz képest, mintha nem lenne benne anyag. A számláló tartófülei le vannak törve, és a tengelycsonk sem akart mozdulni. Az érintkező rugócsomag pedig erősen kontakthibás volt. A hálózati kapcsoló lábai szabadon vannak, ami potenciális veszélyforrás lehetett.
A Restaurálás Sikerrel Járt
Piszkálódásaimat siker koronázta, vagyis végre szól a magnó. Orosz ember énekel valamit. Később egy retro alumínium szalagorsóval próbáltam ki, amilyet még nem láttam. Egyszerűen össze tudnám gyűrni, mint egy darab papírt. Valahol itt lehet a sztatikus pattogás oka a zenének. Ezt a jelenséget a gyenge muzsika okozza. A számlálót sem szereltem vissza, egyszerűen zacskóba tettem, majd bevágtam a magnó aljába. Van másik számlálóm, hiszen bontottam már ilyen magnót. Sajnos a magnó végül a pincébe került a többi kacat közé, várva, hogy poraira hulljon.
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Típus | Kétsávos, kétsebességes orsós magnetofon |
| Sebességek | 19,5 és 9,25 cm/s |
| Súly | 19 kg |
| Kimenő teljesítmény | 2,5 W |
| Évjárat | 1957 |
| Csövek száma | 2 (pl. ECL86) |
| Kivezérlésjelző | Varázsszem |
