Az Utánpótlás Labdarúgás Irányelvei és Fejlesztési Stratégiái Magyarországon
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.
A tehetséggondozás és kiválasztás alapjai
Az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni.
Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.
A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban.
A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is.
A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén.
Játékfilozófia és taktikai alapelvek
Másodlagos célként jelentkezik az utánpótlácscsapatok játékának folyamatos fejlődése. AZ MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik.
A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
Támadójáték (labdabirtoklásban)
Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül.
A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
Védekezés (labdaszerzés és labdavesztés után)
Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
Az utánpótlás-nevelés támogatása és fejlesztése
Edzőtáborok és nemzetközi események
Az utánpótlás-válogatottak felkészülése során többféle edzőtáborra is sor kerül.
- Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események a nemzetközi tornák és selejtezők.
Finanszírozás és minőségbiztosítás
A labdarúgás sportág „iskolai” rendszerű utánpótlás-nevelési program támogatása a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VII. 27.) GKM rendelet alapján történik. A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás), melynek forrását évről évre a magyar költségvetés biztosítja.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége fontosnak tartotta, hogy a hazai labdarúgó-akadémiák és az elit utánpótlás-nevelésben résztvevő szervezetek működésével kapcsolatban készüljön egy alapos, sokoldalú helyzetelemzés, diagnózis. Ennek érdekében az Elnökség 196/2012 (10.02.) számú határozatában felkérte az MLSZ főtitkárát a munka megkezdésére.
Az audit elvégzésére kijelölte dr. Géczi Kálmánt és egy független belga céget. Megállapítható, hogy a hazai akadémiák, utánpótlás-neveléssel foglalkozó centrumok partnerek a munkában, nagy érdeklődéssel várják az audit eredményeit. Különösen fontos, hogy a független belga cég véleménye a hazai modell és működés vonatkozásában hitelesnek várható.
Az MLSZ jövőbeli stratégiája és a szabályozási keretek
A Magyar Labdarúgó Szövetség május 9-én tartja az éves rendes közgyűlését, amelyen a szervezet 2025-2030 közötti stratégiájáról is szavaznak majd. Az MLSZ új, 2025-2030 közötti stratégiájában számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, vagy éppen az utánpótlásközpontokat érintő tervet találunk.
Az utánpótlás képzés szerepe és kihívások
Az MLSZ ezért szeretné növelni a szerepét a teljes preakadémiai és akadémiai képzésben. „Ez ugyan segítheti topcsapataink nemzetközi eredményességét, de ki is szorítja a hazai tehetségeket.” „Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban.”
Klubfinanszírozás és bajnoki struktúra
„Az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet.”
Az MLSZ szerint azt már sikerült megteremteni, hogy stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek a legfelsőbb osztályokban, és ezt a jelenlegi létszámok megtartásával és a pénzügyi-gazdasági kontrollok alkalmazásával fenn is lehet tartani. Emellett azonban gazdasági és sportszakmai szempontból is vizsgálja az MLSZ, hogy milyen hatásai lehetnének olyan lebonyolításbeli változásoknak, mint például a rájátszás bevezetése vagy éppen a kiesők számának megváltoztatása.
Szabályváltozások és fiatal játékosok szerepeltetése
A Magyar Labdarúgó Szövetség nyilvánosságra hozta a jövő évi, azaz a 2026/27-es szezonra vonatkozó NB I-es és NB II-es versenykiírást. Ennek egyik legérdekesebb eleme az újonnan bevezetett osztályozó - amelyet az NB I 11. és az NB II. 2. helyezett csapata vív. Az osztályozó egy mérkőzésből áll, döntetlen esetén hosszabbítás és 11-esek jönnek. Az osztályozó mérkőzése semleges pályán kerül megrendezésre.
Az osztályozón résztvevő csapatoknak a mérkőzés versenyjegyzőkönyvébe legalább 1 (egy) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük. A 2026/27. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 2. helyezett csapatának az osztályozó mérkőzés versenyjegyzőkönyvébe nem kell további 1 (egy) fő 2007.01.01. és utána született labdarúgót neveznie.
A következő szezonra az NB II-ben módosul a "fiatalszabály". A jelenleg is tartó idényben még úgy néz ki a szabályozás, hogy "a bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseik versenyjegyzőkönyveibe legalább 2 (kettő) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük." Ez változik úgy, hogy a következő szezonban az egyik játékos lehet olyan korosztályú, mint amilyen ebben az idényben is megfelelt (2006-os).
| Szezon | Fiatal játékosra vonatkozó szabály az NB II-ben |
|---|---|
| Jelenlegi idény | Legalább 2 (kettő) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgó nevezése. |
| Következő szezon (2026/27) | Legalább 1 (egy) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgó, illetve legalább 1 (egy) fő 2007.01.01. és utána született labdarúgó nevezése. |
Egészen pontosan: "A bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseik versenyjegyzőkönyveibe legalább 1 (egy) fő 2006.01.01. és utána született labdarúgót, illetve legalább 1 (egy) fő 2007.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük." A Tiszakécske négy pontot veszített azzal, hogy Sós Bencét jogosulatlanul szerepeltette. Ez a döntés pedig a kiesés elleni harcba is beleszól. A klub fellebbezése miatt jogerős döntés csütörtökig várható.
Szabályzatok és versenykiírások
A magyar labdarúgás működését átfogó szabályzatrendszer határozza meg, amely kiterjed a versenykiírásokra, igazolási és átigazolási procedúrákra, sportorvosi előírásokra, fegyelmi és etikai szabályokra, valamint a játékvezetők képzésére és juttatásaira. A stratégia röviden a hivatásos és amatőr játékvezetőkre is kitér. A VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt játékvezetői juttatások után „továbbra is az európai színvonal biztosítása”, illetve „a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése” a legfontosabb cél.
tags: #utanpotlas #foci #illemtana
