Hatékonyak a kiemelt futballakadémiák?
Öt éve, 2020 januárjában hirdette ki a kormány az államilag elismert sportakadémiák listáját. Jól működik a rendszer, amelyet azóta rengeteg kritika ért? Az MLSZ képzési struktúrája úgy épül fel, hogy ideális esetben a gyerekek a grassrootsból, a körzetközponton, majd a tehetségközponton át jutnak be valamelyik akadémiára. A ma működő struktúrában már nem tudom elképzelni, hogy amiatt elkallódjon egy kiemelkedően ügyes gyerek, mert nem veszik észre.
A produktivitási index és a fejlődés mérhetősége
Az MLSZ néhány évvel ezelőtt létrehozta a produktivitási indexet, amely azt mutatja meg, hogy mennyi időt - és milyen szinten - töltenek pályán azok a labdarúgók, akik az adott klub utánpótlásában nevelkedtek. Szerintem nem lehet egyetlen mutató alapján rangsort állítani. Eltérő felfogásban működnek az akadémiák, ezért gyakran nem szerencsés csak egy aspektust figyelembe venni. A klub második csapatában már tizenhat éves kortól be tudnak mutatkozni a gyerekek, és tapasztalatot gyűjthetnek. Amint azt kinövik, sokan elmennek kölcsönbe - akár külföldre is - a minél több játéklehetőség és az új kihívások érdekében.
Az alábbi táblázat a 2020 óta befejezett négy évad dobogósainak megoszlását szemlélteti az akadémiák között:
| Akadémia | Összes dobogós hely |
|---|---|
| Puskás Akadémia | 8 |
| Budapest Honvéd | 5 |
| Vasas | 4 |
| Debrecen | 4 |
A képzés filozófiája és a szakmai célok
A labdarúgásban mind a pályán, mind a pályán kívül felmerülő kérdésekre nem csak egyféle helyes válasz lehetséges. Meggyőződésem szerint a mi munkánk szakmai célja - az egészséges életre nevelésen és a labdarúgás üzenetének, eszmeiségének a közvetítésén túl - az, hogy olyan labdarúgókat képezzünk, akik felnőttként nemzetközi szinten is megállják a helyüket. A gyerekeink akkor tudnak igazán sokat fejlődni, ha az éles mérkőzések során valóban kezdeményező játékot felvállaló ellenfelekkel találják szemben magukat, akik nem „bunker focit” játszanak, hanem mernek az ellenfél térfelén agresszívan letámadva védekezni.
A magyar futball története (2000)
Az eredmény nagyon fontos, és természetesen győztes típusú, sikerorientált játékosokat szeretnénk nevelni, de azt nem szabad hagyni, hogy az eredményre törekvés a képzés rovására menjen! Ha egy gyereket kezdettől fogva egy támadásban és védekezésben kevésbé kezdeményező, eredmény-orientált játékra nevelnek, attól a gyerektől később már nem lehet elvárni, hogy nagy nyomás alatt is jó százalékban oldja meg az egyes játékszituációkat.
Mentális tényezők és az iskola hatása
A velünk együtt dolgozó sportpszichológusok is megerősítik azon tapasztalatainkat, miszerint a gyerekeink többsége alapvetően kockázatkerülő és önbizalom-hiányos személyiségű, mely szerintünk részben az iskolarendszerünk hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A pályán ugyanis nagy nyomás alatt kizárólag az a játékos tud megfelelő arányban helyes döntéseket hozni, akinek a helyén van az önbizalma, és nem fél - ésszerű mértékben - kockázatot vállalni. Nagyon előremutatónak tartom, hogy kettőskarrier-programok működnek az akadémiákon, amelyek elsősorban azoknak fontosak, akik nem lesznek profi labdarúgók.
A ma már tudatos, integrált képzések célja, hogy minél kevesebb legyen az úgynevezett szeparálás, vagyis minden edzésnek megvan a maga mentális, technikai, taktikai és erőnléti célja egyaránt. A futballpályán az a gyors játékos, aki mindig a megfelelő időben van a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő erőnlét, az atlétikus képességek megléte, de legalább ennyire lényeges a futballtudás, a játék olvasásának képessége, amely szintén csak erőteljes nyomásgyakorlás mellett fejleszthető.
tags: #utanpotlas #foci #kommentek #zsele
