A Magyar Labdarúgás és az Utánpótlás Kupáinak Története
A magyar futball története hosszú és gazdag, melynek gyökerei a 19. század végéig nyúlnak vissza, amikor a sportág meghonosodott Magyarországon. A Budapesti Foci sportújság első, történelmi lapszáma 1993. november 24-én jelent meg, a hajdani Budapesti Labdarúgó Szövetség nélkülözhetetlen támogatásával. E lap küldetése szerint „a főváros futballbarátainak, szurkolóinak és mindazoknak készül, akik valamilyen csekély érdeklődést mutatnak a főváros labdarúgása iránt”. A kiadvány fejlődött és testvérlapokat is létrehozott, mint például az Utánpótlás Futball 7, jelezve ezzel az utánpótlás labdarúgás fontosságát a magyar sportéletben.
A sportújság fennmaradt és továbbra is szolgálja immár nem konkrétan a fővárosi, hanem a közép-magyarországi, közelebbről és elsősorban a Pest vármegyei amatőr felnőtt és utánpótlás labdarúgást. Az alapító főszerkesztő, B. Nagy Zoltán és Kis János, a lap első tulajdonosa elévülhetetlen érdemeket szereztek a sportújság megalapításában és fennmaradásában.
A Magyar Kupa Megszületése és Evolúciója
A magyar labdarúgókupa, melynek korábbi nevei Magyar Népköztársaság-kupa és Arany Ászok-magyarkupa voltak, a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Ligában.
A kupát 1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros.
A Magyar Kupa létrehozásának ötlete - természetesen angol példa nyomán - Steiner Hugótól és Minder Frigyestől származik. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 - 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el.
1909. november 21-én a Litográfia-Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes az MTK lett, miután megismételt mérkőzésen az MTK-Ferencváros (2:1) összecsapást követően győzött.
A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921 óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását adta ki a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket.
A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták - a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára - a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek.
1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta. Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot.
1990-től ismét Magyar Kupának hívják a sorozatot.
A Magyar Kupa döntők eredményei - Példák
A kupa története során számos emlékezetes döntőre került sor, melyek közül néhány példa az alábbi táblázatban látható:
| Szezon | Döntő Párharc | Eredmény |
|---|---|---|
| 1909 | MTK - Ferencváros | 2:1 |
| 1910 | MTK - BTC | 3:1 |
| 1911 | MTK - MAC | 1:0 |
| 1912 | Budapesti TC - Ferencváros | 2:1 |
| 1913 | MTK - Ferencváros | 3:0 |
| 1914 | MTK - MAC | 4:0 |
| 1942 | Ferencváros - Diósgyőri MÁVAG | 6:2 |
| 1965 | Győri ETO - Diósgyőri VTK | 4:0 |
| 1977 | Diósgyőri VTK | (körmérkőzések után) |
| 1980 | Diósgyőri VTK - Vasas SC | 3:1 |
| 2023-2024 | Paksi FC - Ferencvárosi TC | 2:0 |
A Diósgyőri VTK Kupaszereplései
A diósgyőri futballcsapat hatszor játszott kupadöntőt 110 éves története során. Ebből a hat "döntőzésből" sajnos csak kettőt sikerült megnyernie. A másodosztályú szezon végül sikerrel zárult, ugyanis a DVTK feljutó, második helyen végzett 1965-ben. Nagy küzdelemben sikerült elérni ezt a helyezést, hármas holtversenyben voltak a Haladás és az Egyetértés csapatával, de tőlük jobb gólaránnyal. Így a döntőben már azzal a tudattal léphettek pályára, hogy a következő szezont ismét a legjobbak között kezdik.
Az NB1-ből 1964-ben kiesett Diósgyőrben a szakmai munkát Nagy György irányította a szezon kezdetekor. Őt a nyári szünetben - a bajnokság félidejében -, a Székesfehérvári Vasas és a Budafoki MTE elleni vereségek után állították fel a kispadról. Utódja Preiner Kálmán lett, aki előtte a Csepel kispadján ült. Vele sikerült a feljutás.
A kupa lebonyolítási rendszere nagyon érdekes volt. A diósgyőriek a MÉMTE ellen kezdték a kupaszereplést, a népkerti pályán 2000 néző előtt diadalmaskodtak 3-1-re. A XII. csoport döntőjében az NB1 8. helyen végzett MTK volt a piros-fehérek ellenfele. A Diósgyőrben lezajlott mérkőzésre 10 000 néző volt kíváncsi.
Az elődöntőben az Erzsébeti Vasas volt a piros-fehérek ellenfele. A mérkőzésre Pesterzsébeten került sor, 5000 néző előtt. A döntőre, amelyre a Népstadionban került sor. Az NB1-ben 5. helyen végzett győri együttes volt az ellenfél. A vasgyáriaknak esélyük sem volt a mérkőzésen, már fél óra után három gól került a kapujukba, a szünet előtt pedig még egy. A második félidő kiegyenlítettebb játékot hozott, gól nélkül, így az ETO nyerte a kupát, története során első alkalommal.
A Játékosok és az Utánpótlás Kapcsolata
Számos játékos pályafutása összefonódik a kupaküzdelmekkel és az utánpótlás neveléssel. Például B. Nagy Zoltán, az újságot alapító főszerkesztő, vagy Kis János, a lapot finanszírozó futsaledző, akiknek a hiánya fájdalmas a sportújság 30. születésnapján. Az edzői pályafutásban is fontos szerepet játszottak olyan személyiségek, mint Preiner Kálmán, aki 1961-ben már a felnőtt csapat felkészítését irányította, majd később az ifjúsági és az utánpótlás válogatott kapitánya volt. A jelenlegi szövetségi kapitány, Bicskei Bertalan is az utánpótlás-válogatottnál kezdte pályafutását.
A DVTK játékosai közül is sokan a saját nevelésűek voltak, mint például Tamás Gyula, Sikora Ferenc vagy Kovács István. Tamás Gyula már nem töltötte be a 20. életévét, amikor a Di. Vasas első csapatában, az NB2 osztályban bajnoki mérkőzésen pályára lépett. Később az élvonalban is bemutatkozott, majd 1967. november másodikáig tartott aktív játékos korszaka. Pályafutása során egyszer a válogatottban is pályára lépett. Sikora Ferenc "Girnyó" becenévre hallgató labdarúgó a legendák közé emelkedett, ugyanis összesen 243 alkalommal szerepelt a DVTK csapatában. Hívták a fradihoz, az MTK-hoz, Csepelre, Tatabányára. Nem ment. Diósgyőri volt és maradt. Kovács István "Mustos" becenévre hallgató labdarúgót mindenki nagy tehetségnek tartotta. Még csak 17 és fél éves volt, amikor bemutatkozott az első osztályban és 25, amikor az utolsó mérkőzését játszotta. Sajnos makacs gerincsérüléssel küzdött.
Gómez nemzettestvér | Magyar Kupa döntő beharangozó
Az Utánpótlás Focikupák Megjelenése: A TECHNOINVEST / ROTTO Kupa
A felnőtt labdarúgás mellett az utánpótlás-nevelés és a gyerekek bevonása a sportágba kulcsfontosságú. Ennek ékes példája a TECHNOINVEST Kupa története. 1994 tavaszán néhány helyi lakos és a hétvégi háztulajdonos Balázs Géza budapesti vállalkozó "fejéből" pattant ki az ötlet, hogy rendezzünk egy kispályás futball tornát falunkban. A beszélgetést hamarosan tett követte és 1994. augusztus 20-án lebonyolítottuk az I. TECHNOINVEST Kupát 8 felnőtt csapattal.
A sikerre való tekintettel a következő évektől már 12 illetve 16 csapatra növekedett a létszám, valamint 1997 és 2000 között ismét névváltás történt (Agroinvest), majd újra az eredeti néven folytattuk sorozatunkat egészen 2004-ig, amelytől ROTTO Kupa néven bonyolítjuk tornánk, de ezen névváltozások személyi változást nem eredményeztek, hiszen a fő szponzor személye nem változott.
De vissza 2000. évhez. Ettől az esztendőtől már a felnőtt mellett öregfiúk, női és gyerek tornát is rendezünk. Az évek során egyre nagyobb az érdeklődés a torna iránt a csapatok körében, hiszen 2004 évben már 32 felnőtt, 16 öregfiú, 10 női és 8 gyerek csapat versengett az értékes díjakért. A népszerűséget mi sem bizonyítja jobban, hogy Vas és Zala megye csapatain kívül számos budapesti csapat is örömmel jön az Őrségbe. Nemzetközi jellegét a szomszédos Szlovéniából illetve Csehországból érkezők adják. E nagyszabású rendezvényhez elengedhetetlen a támogatók minél nagyobb számú részvétele és anyagi valamint tárgyi felajánlása.
Az Utánpótlás Jelene és a Kupaszereplés
A Mol Magyar Kupa aktuális küzdelmei is rávilágítanak az utánpótlás szerepére és az ahhoz való viszonyra. A DVTK például a Paks elleni Mol Magyar Kupa-nyolcaddöntő előtt sem érzi nyűgnek a kupacsatát a nehéz bajnoki helyzetben. Sajbán Máté, a diósgyőriek harmincéves támadója szerint a csapatnak a pályán kell teljesíteni, és ott bizonyítani, hogy nem fogja meg őket ez a nehéz helyzet. Ehhez több pontot kell szerezniük és a kupában ellensúlyozni a bajnoki szereplést. A paksiak abszolút kupaspecialisták, külön készülnek erre a sorozatra, ráadásul az NB I-ben könnyebb, kényelmesebb a helyzetük, mint a DVTK-nak. A kupában nincs például fiatalszabály, senki sem játszik döntetlenre, mert a hosszabbításba nem szaladnánk bele.
A nyolc közé jutás a tét szerdán a Bozsik Arénában is, ahol a másodosztályban jelenleg éllovas Budapest Honvéd az NB III Délkeleti csoportjában szereplő ESMTK-t fogadja. Turi Zoltán, az erzsébeti együttes vezetőedzője elmondta: „Nagy öröm számunkra, hogy rengeteg utánpótláskorú játékos is velünk tart a gyönyörű Bozsik Arénába, az ő napjukat is szeretnénk széppé varázsolni.” Ez a gondolat is aláhúzza, hogy a nagy kupameccsek alkalmat adnak a fiatalok inspirálására és bevonására.
Az ESMTK korábban többször is messzire jutott a Magyar Kupában, 2022-2023-ban a tizenhat között esett ki a Kisvárda ellen, 2023-2024-ben pedig a Fehérvár FC ellen vívta ki a továbbjutást a negyedik körbe. Turi Zoltán már 15 éve irányítja a csapatot, és huszonkilenc éve tartozik a klubhoz, ahol utánpótlásedző és másodedző is volt. Ritka, hogy ennyire bízzanak valakiben, főleg a magyar futballban - ezt megbecsüli.
Nincs könnyű helyzetben az NB II negyedik helyén álló Kecskeméti TE a Mol Magyar Kupa nyolcaddöntőjében, NB I-es csapat, az MTK Budapest ellen, ráadásul idegenben kell pályára lépnie. Haris Attila, a KTE labdarúgója szerint a kupaszereplés nagy lökést adhat a bajnokságban is. A Kecskemétnek fontos a kupaszereplés, de ha választania kellene, a feljutásra szavazna az NB I-be.
tags: #utanpotlas #focikupa #tortenete
