Utánpótlás-labdarúgás külföldi próbajáték feltételei és kihívásai

Az európai labdarúgóklubokat magába foglaló European Club Association (ECA) már évekkel ezelőtt felállított egy tehetséggondozással foglalkozó munkacsoportot. A szakemberek széleskörű és megalapozott kutatást követően tavaly év végén elkészítették az európai akadémiákról szóló tanulmányukat, számos ECA-tagklub és más érdekelt felek segítségével és szoros együttműködésével.

Zalai Dávid sporttudományi szakember (aki öt évig volt a Magyar Labdarúgó-szövetség sporttudományi munkatársa, jelenleg pedig az MTK Budapest sporttudományi és teljesítmény-diagnosztikai vezetője) az ECA-tanulmányból és a magyarországi Double Pass (DP) jelentésből emel ki adatokat és következtetéseket. Bár a két tanulmány más vizsgálati módszertant és szempontrendszert használt, így tudományosan nem összehasonlítható, mégis tanulságos és a fejlődést elősegítő eszközként szolgálhat. Az alább megfogalmazottak és a bemutatásra kerülő adatok rámutathatnak a fontosabb területekre, elindíthatják a közös gondolkodást.

A tehetséggondozás jelentősége és gazdasági háttere

Az ECA-tanulmány megemlíti, hogy az utánpótlás-képzés jelentőségével kapcsolatban számos kiemelt szempont merül fel, miért is olyan fontos az ifjúságfejlesztés. Lehetséges szempontrendszerek: szurkolói büszkeség és kötődés (lokális), klubi identitás kiépítése (globális), a tehetségek fejlesztésének gazdasági logikája a transzferbevételek generálásának céljából.

Az ECA korábbi, 2012-es jelentésének egyik ajánlása szerint a klubok akadémiai képzésének sokkal inkább a minőségi, mint a mennyiségi képzésre kell összpontosítania, aminek a lényege, hogy a legjobbak a legjobbakkal versenyezzenek, s kikényszerítsék egymásból a legmagasabb szintű teljesítményt.

A labdarúgás jövőbeni sportszakmai fejlődése, de az üzleti tevékenységek sikeressége sem képzelhető el a tehetségfejlesztés, a jövő generációinak képzése nélkül, mert a pályán látható 22 játékos áll minden meghozott döntés hátterében. A jövő aranylabdásait, a holnap sztárjait ma kell fejleszteni és képezni, s ez éppúgy jelentős kihívás a klubok, mint a nemzetek számára.

A globalizáció és a professzionalizmus a két legfontosabb tényező, amelyek a labdarúgás fejlődését az elmúlt évtizedekben alakították. A 21. századi klubok, mint globális brandek erejének növekedése, az ennek hatására párhuzamosan erősödő bajnokságok növekvő kereskedelmi szerepe, mind egyre nagyobb és fontosabb szerepet játszanak a sportágat érintő döntéshozatali mechanizmusokban. A tanulmány megemlíti, hogy a vizsgálatban résztvevő európai akadémiák 49%-a azt mondta, illetve javasolta, hogy a klub teljes költségvetésének több mint 10%-át kellene az akadémiai képzésre fordítani, további 23% pedig több mint 5%-ot javasolt. Tehát az összes vizsgált akadémia 72%-a, több mint 5% fölötti klub-költségvetési-ráfordítást javasolt a minőségi akadémiai képzés megvalósításához.

Struktúra és együttműködés az utánpótlás-nevelésben

A különböző szakterületek megjelenése és jelentőségük fokozódása egyre nagyobb figyelmet fordított az elmúlt években a stábok hatékony együttműködési lehetőségeinek kialakítására és elemzésére. Ez éppúgy igaz az akadémiai képzésre, mint a felnőtt, professzionális labdarúgásra. A 2019-es DP jelentés kiemeli, hogy a multidiszciplináris támogató területek stábtagjainak egyéni feladatköreit az akadémiák ma már világosan meghatározták az adott személyek munkaköri leírásaiban. Ez a megállapítás kiemelten jelentős egy ma már akár 15-20 fős stáb esetében, ahol a hatékony együttműködés és információáramlás alapvető a képzési hatékonyság szempontjából.

Az ECA-tanulmány célja a kutatási ismeretek megosztásával, a közös gondolkodás és a tudás-transzfer lehetőségének megteremtése, ami segíti a labdarúgóipart az új utánpótlás-képzési keretrendszer meghatározásában. A szervezet arra törekszik, hogy tovább folytassa az ismeretek és információk cseréjét az utánpótlás-fejlesztés kulcsfontosságú témáiról, és biztosítsa, hogy ez a létfontosságú terület továbbra is kiemelkedően fontos szerepet játsszon a labdarúgó-vezetés legfelső szintjén is.

Az ECA-tanulmány és a szervezet ifjúsági munkacsoportjának célja, hogy ne csupán hasznos „statisztikai pillanatképet” biztosítson az európai labdarúgás utánpótlás-fejlesztési helyzetéről, hanem egyúttal ösztönzőként szolgáljon egy átfogó, többoldalú vita elindításához a labdarúgás e kritikus elemének jövőjéről, mert a változás elkerülhetetlen, de a fejlődés már döntés kérdése.

Az ECA-tanulmány kimondja, hogy az egyik legfontosabb céljuk a szakértők és érdekeltek közti további kommunikáció kialakítása, továbbfejlesztése. A hatékony fejlődés és innováció nem nélkülözheti az iparági szereplők kollaboratív tudásmegosztását. E ponton érdemes megemlíteni, hogy a legutóbbi DP jelentés leírja, hogy az akadémiák integrációja a klubok struktúrájában egyelőre még korlátozott. A klubok közel fele rendelkezik mindössze akadémiai képviselettel a klub döntéshozatali folyamataiban (ez a stratégiai és a futballszakmai döntésekre egyaránt vonatkozik). A DP-jelentés leírja továbbá, hogy a stratégiai döntések még ezekben a klubokban is döntően egyszemélyi döntésként születnek.

Az ECA és a Double Pass által meghatározott kulcsterületek

Az ECA az általuk kezdeményezett kommunikáció első lépéseként meghatározta azokat a kiemelt és a minőségi képzést leginkább befolyásoló területeket (KPIs), amelyek véleményük szerint létfontosságúak az ifjúsági labdarúgás jövőbeni és minőségi fejlődéséhez. Ezek a következők:

1. Fizikai felkészítés
2. Kognitív felkészítés
3. Pénzügy
4. Infrastruktúra és eszközök
5. Tehetség azonosítás
6. Produktivitás
7. Stratégia
8. Versenyeztetés
9. Humán-erőforrás
10. Kiválasztás-, toborzás
11. Közösségi kapcsolatok
12. Professzionális együttműködés

A Double Pass modell audit rendszere és annak súlyozása a következőképpen alakul:

1. Vállalatirányítás (21%)
   • Stratégia (10%)
   • Struktúra (7%)
   • Humán-erőforrás menedzsment (4%)
2. Működtetés, részlegek (15%)
   • Futball (3%)
   • Kiválasztás (scouting) (4%)
   • Teljesítmény-menedzsment (5%)
   • Szociális és oktatási részleg (3%)
3. Futball-fejlesztés (31%)
   • Csapat-fejlesztés (20%)
   • Egyéni fejlesztés (11%)
4. Erőforrások (23%)
   • Létesítmények (15%)
   • Személyzet (8%)
5. Produktivitás (10%)

Ha összevetjük a fentebb felsorolt vizsgálati és a képzés minőségét jelentősen befolyásoló területeket, szempontrendszereket több átfedést találhatunk. A stratégia, a humán-erőforrás, a kiválasztás és toborzás, a létesítmény, infrastruktúra, a fizikai felkészítés, avagy teljesítmény-menedzsment, illetve a produktivitás mind-mind megtalálható az ECA és a DP jelentésben. Azonban arról nincs rendelkezésre álló információ, hogy a DP jelentéshez hasonlóan az ECA tanulmányban milyen súlyozással szerepelnek az említett területek. Ami eltérés és csak az ECA tanulmány említi az a versenyeztetés, a közösségi kapcsolatok és a professzionális együttműködés. Az ECA több helyen és kiemelten említi a kölcsönös tudásmegosztást, az értékteremtő folyamatok kialakítására épülő, konstruktív konfrontációt (viták, más nézőpontok), a hatékonysághoz és sikerességhez hozzásegítő, nyitott hozzáállást.

Stratégia és képzési módszertan

Az ECA vizsgálatban részt vett akadémiák körében 91% rendelkezett kidolgozott stratégiával. A Double Pass 2019-es globális jelentése szerint a magyarországi akadémiák többsége még mindig nem rendelkezik világosan megfogalmazott, a saját utánpótlására vonatkozó, többek között a célokat és elvárásokat, valamint a kölcsönös előnyöket taglaló stratégiával. A DP jelentés leírja, hogy a hosszú távú stratégiai tervezés, valamint a hosszú és rövid távú teljesítménycélok nyomon követése és azok jelentései továbbra is fejlesztendő területként azonosíthatóak be.

Az ECA tanulmányban a megkérdezettek 91%-a jobbnak tartja a korosztály-specifikus edzők alkalmazását, továbbá általánosságban elmondható, hogy 10 játékosra 1 edző jut. A vizsgált európai akadémiák vonatkozásában 87%-ban van kidolgozott képzési módszertan. E terület kapcsán a DP jelentés a magyar akadémiáknál 52,5%-os átlagpontszámot adott a szakmai programokra. Továbbá a jelentés kiemeli, hogy klubszinten a sportszervezetek mintegy kétharmada rendelkezik világos, formális futball-DNS meghatározással.

Arra az ECA kérdésre, hogy ki dönt az egyéni képzések tartalmi elemeiről az alábbi megoszlás lett kimutatva: 69% az egyéni képzést vezető szakember, 47% az akadémiai igazgató, 34% sportigazgató, 14% más, 1% bizonytalan.

Adatkezelés és kiválasztás

Európában a klubok 65%-a dolgozik az akadémiát érintő komplex informatikai programmal, illetve 63%-uk alkalmaz specifikus kiválasztási adatbázist. A 2019-es DP jelentésben 44,5%-os értékelést kaptak az akadémiák az adatkezelési technológiák alkalmazása kapcsán a labdarúgó részlegen, míg a kiválasztás (scouting) tekintetében (33,3%) és a tehetségkutató rendszer (43%) tekintetében sajnos ez az érték is elmaradt, ami bizonyítja, hogy ezen a területen tovább kell fejlődnünk az európai szinthez képest.

A magyar utánpótlás-nevelés helyzete és nemzetközi kapcsolatok

A 2019-es DP jelentés igazolja, hogy a magyar utánpótlás-képzés fejlődési tendenciát mutat az előző évekhez képest. A további fejlődés és a nemzetközi szinthez való felzárkózás kulcsa a jelentésekben azonosított gyengeségek fokozott és széleskörű fejlesztése, továbbá, hogy önmagunk fejlődése mellett nyitottsággal fordítsunk kiemelt figyelmet más országok fejlesztési irányaira, erősségeire, hatékonyan működő módszereire. Ezáltal biztosítható, hogy képet kapjunk az önmagunkhoz való fejlődés mit is jelent a világ labdarúgásának folyamatosan és gyorsan fejlődő struktúrájában, mert a versenysportban elért eredmények mindig mások eredményeinek, teljesítményének tükrében nyernek besorolást.

Külföldi klubok magyarországi jelenléte

Vajon hogyan működnek azok a hazai labdarúgó-egyesületek, amelyek az FC Barcelonával, a Juventusszal vagy a Borussia Dortmunddal ápolnak szoros szakmai kapcsolatot? Hogyan kerültek ide a legjobb európai klubok és mennyire vannak jelen a magyar utánpótláscsapatok életében?

• Borussia Dortmund együttműködés (UDSE)

  Az UDSE 2019-es indulása egybeesik a német élvonalban szereplő, Bajnokok Ligája-győztes és nyolcszoros bajnok Borussia Dortmunddal kötött együttműködés kezdetével. A hivatalos megállapodást 2020 februárjában kötötte a két klub. Az utánpótláscsapatok mehetnek a Dortmundhoz edzőmeccseket játszani a korosztályos együttesek ellen, és a kiemelkedő tehetségek ki tudnak menni Dortmundba szezononként egy-egy hétre megmutatni, hol tartanak, mit tudnak. Az UDSE a Dortmund összes ismérvét igyekszik érvényesíteni: magasan védekeznek, azonnal letámadnak, nem engedik kibontakozni az ellenfelet. Támadásban pedig az előre ívelt labdák helyett a sokpasszos, dinamikus labdakihozatalban hisznek. Ez a stílus utánpótláskorban még nem minden esetben jár együtt az eredményességgel, de hosszú távon kifizetődő lehet a gyerekek fejlődése szempontjából.

• Barca Academy Hungary

  A Barca Academy Hungary 2019-ben nyitotta meg kapuit, amikor a hazai tulajdonosi kör felvette a kapcsolatot a katalán sztárcsapattal. Az, hogy a közép-európai központot Magyarországon hozza létre az FC Barcelona, mondhatni, adott volt, hiszen olyan játékosok lettek legendák a spanyol klubban, mint Kubala László, Kocsis Sándor vagy Czibor Zoltán. A 2019 nyarára meghirdetett toborzóra több mint 1900 gyerek jelentkezett próbajátékra. Budapesten négy bázison folyik a képzés öttől tizenkilenc éves korig. Napi szintű az együttműködés a Barcelonával, spanyol szakmai vezető irányítja a munkát, illetve Barcelonából delegált edzők vannak. A Barcelona minden évben fogad a világszerte kihelyezett, több mint harminc iskolájából és a három akadémiáról tehetséges játékosokat. A Barca Academy Hungary törekszik arra, hogy minél több nemzetközi lehetőséget biztosítson a fiataloknak. Ennek egyik eleme, hogy négy éve minden esztendőben magas színtű nemzetközi tornát rendez a 9-12 éves korú gyerekeknek Budapesten, amelyen korábban már részt vett az FC Barcelona, az FC Girona, a CSZKA Szófia, a DAC és közel az összes magyar kiemelt akadémia. A katalánok minden évben megrendezik a Barca World Cupot, amelyen a világ összes Barca-iskolája és -akadémiája részt vesz. Ezen a rangos eseményen is folyamatosan figyelik a játékosokat, úgyhogy az ilyen tornákon is ki lehet tűnni a mezőnyből.

• Juventus Academy (Dunakanyar Régió UFC)

  A Dunakanyar Régió Utánpótlás Futball Club elnöke, Szél József 2016 őszén találkozott először a Juventus képviselőivel, akikkel magyarországi táborok szervezésében állapodott meg. A sikeres 2017-es rendezvényt követően vetődött föl, hogy a váci egyesület és a torinói sztárcsapat szorosabbra fűzze az együttműködést. A Dunakanyar Régió UFC 2018 óta működteti a Juventus Academyt. D-szintű klubként hét és tizenhárom éves kor között tudják ugyanazt a színvonalat nyújtani, mint bármelyik másik klub. Ezt követően pedig a legügyesebb játékosokat továbbadják tehetségközpontokba, esetleg kiemelt akadémiákra. A Juventus évente háromszor egy hétre küld olasz edzőt, aki ilyenkor edzéseket tart, belefolyik a napi munkába, illetve a Juve folyamatosan átadja a szakmai anyagokat. A világ minden pontján lévő Juventus-akadémiájáról érkeznek csapatok erre a vb-re, ami hatalmas élmény a gyerekeknek. Fontos hangsúlyozni, hogy a Juventus ezekkel az akadémiákkal nem a menedzselést és a legjobb játékosok összegyűjtését célozza, hanem a marketingre és a márkaépítésre fókuszál. Ugyanakkor a nyári táborokban figyelik a gyerekeket, és ha extra tehetséget látnak, annak felírják a nevét.

Holland modell és a Vitesse együttműködés

György szerint, ha a húszas években importálni lehetett a magyar futballba a külföldi tudást, akkor most sem szabad szégyenkezni ezt megtenni. A hagyományokat tisztelni kell, de a magyar futball elveszítette a stílusát, az arculatát. Több mint kétéves tárgyalássorozat után állapodtak meg a Vitesse-szel, hogy teljes egészében végrehajthatják azt a szakmai programot, ami Hollandiában sikert hozott. Barthos Zoltán nemzetközi igazgató egy nyári tábort is szervezett, ezzel igyekezett a tehetséges magyar fiatalokat előtérbe helyezni, hátha már most megtetszik valaki a hollandoknak, akit szeretnének is 14 évesen leigazolni. A pasaréti akadémia nem bentlakásos, a gyerekek a családjaikkal maradhatnak, nem szakítják ki őket a közegből. Amikor Hollandiában eljön az ideje egy fontos mérésnek, Magyarországon is ugyanabban az időpontban lesz, aztán az eredményeket összevetik. Sarkosan fogalmazva: indul egy holland egy magyar osztály.

A magyar edzők is egyetértenek abban, hogy a kiválasztás hetven százalékban meghatározza egy játékos későbbi eredményességét. A kiválasztás egy tudomány. Ha 14 évesen valami nem stimmel, de mégis bekerül az akadémiára a játékos, utána hiába a rá költött pénz, nem érjük el a kívánt szintet. A hollandok egészen mást keresnek a kisebb gyerekekben, mint a magyarok. Ők a mentális tulajdonságot veszik előre, utána jöhet a technikai képzettség. A magyarok ugyanis előszeretettel figyelnek fel azokra a játékosra, akik a pillanatnyi érdekeknek megfelelnek. A hollandok azt helyezik előtérbe, mit tudnak kihozni egy-egy játékosból, mire tudják még később megtanítani. Őket nem érdekli, hogy gyorsan eredményt érjenek el. Az elmúlt 30 év eredményessége azt mutatja, hogy a holland kiválasztás az egyik legjobb Európában, ezért lehet bízni a rendszerükben. A magyar bajnokságról mindez nem mondható el, és ne szépítsük, a magyar játékosképzésben sem stimmel valami az elmúlt évek eredményeit látva.

György többször kiemelte, a kifogások ideje lejárt a magyar futballban. Ha teljesen integrálódni tudunk hamarosan a Vitesse véráramába, ha egy sejtje leszünk az ő szervezetüknek, az nekünk rendkívül hasznos, mert sokkal jobb játékosok jönnek ki az akadémiáról, akik a felnőtt csapatba is nagyobb eséllyel pályáznak, és végül a hazai válogatott is jobb lehet. Ez azonban 10 év. Türelmesnek kell lenni. Nem olyan nagy baj, ha egy olyan szakmai gárdától vesszük át a jót, akinek van referenciája. Kiemelte, a hollandoknál nincs játékosvándorlás, nem veszik el egymás elől a játékosokat az akadémiák. A Vitesse-nek a szerepvállalás azért éri meg, mert lesz egy közép-európai bázisa, ahonnan a tehetséges gyerekeknek azonnali ugródeszkát kínálnak. „A holland egy nyitott társadalom, a Vitesse-nek van bázisa Japánban, Nigériában, és egy bázis telepítésével versenyhelyzetet is teremtenek maguknak.”

Fehér 10 évet töltött a holland ligában, a nyelvtudása és a holland szemlélete vitathatatlan. A Vitesse szakmai stábja ittjártakor részletesen mutogatta és magyarázta a futball alapelemeit, az összes edzőjük elszántan vett részt a helyes támadásvezetés oktatásában. Sokszor hallottam én is, amikor egy magyar edző hazatérve külföldi tanulmányútjáról azt mondja, ők is csak ugyanazt csinálják, mint mi. A tempó és az intenzitás más egy-egy gyakorlatnál. És ami még ennél is fontosabb. Mikor állítom meg a gyakorlást? Mikor javítom ki a hibát? A hollandoknál valamennyi klub 80 százalékban ugyanazt az utánpótlás programot hajtja végre, az alapelvek ugyanazok. „A kilencéveseknél két dolgot követelnek meg. Azt azonban hihetetlen precizitással tanítják meg. A legfőbb automatizmusok akkor alakulnak ki. Ahogy idősödik egy korosztály, úgy tanítanak egyre többet, de apró lépésekkel. Ha új impulzusok érnek egy játékost, akkor sem szabad, hogy elfelejtse, amit régebben belevertek. Olyan ez, mint az autóvezetés. Amikor már valaki el tud indulni, utána jöhet lehet rakni a kettest. Szépen lassan felépítenek valamit. Amire 20 évesek, a futball 20 alaptételét tudniuk kell.”

Kint egy edző a megbecsültségével, a nevével játszik, ha rossz embereket tesz be a csapatba. Kint nincs olyan, hogy az apuka besegít az összeállításba. Nálunk más a helyzet. Egy edzőnek nálunk sok minden másra is kellett figyelnie a futballon kívül. A futball mindenhol folyamatosan fejlődik, ha csak kicsit fejlődünk, míg máshol robbanásszerűen, akkor még nagyobb lemaradásban leszünk.

Dán modell és Carsten Dohm iránymutatásai

Carsten Dohm, Dánia egyik legsikeresebb labdarúgó utánpótlásedzője és performance coach-a, 25 éve dolgozik a dán utánpótlásban. Cége, a Footbal4Future kluboknak, edzőknek és játékosoknak kínál támogatást a játékosfejlesztés terén. Szenvedélye a labdarúgás, elkötelezett a szép támadó fociért. Dohm szerint a futball maga a csoda, ahol egyéni képességek egyesülnek a fizikai, technikai, taktikai, pszichikai és pedagógiai képességekkel és a csapatjátékkal.

Dohm értékek alapján dolgozik. Szerinte mindenki ezt teszi, amikor az emberekkel való együttműködésről és másokkal való valami létrehozásáról beszél. Ezek az értékek elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy jó úton haladjunk. A legfontosabb tanács, amit adhat, hogy edzőként és emberként is hitelesnek kell lenni. Az edzőknek meg kell mutatniuk, kik ők és mi a céljuk. Meg kell mutatniuk és meg kell értetniük a játékosokkal, hogy mit tehetnek értük, és mit tehetnek a játékosok az edzőért. Állítsuk be a keretet a kezdetektől, jelöljük ki a határokat, mert a mozgástér ismerete biztonságot ad. Fontos, hogy nyitottak és őszinték legyünk. Amikor fiatal játékosokkal dolgozik az ember, akkor a legfontosabb, hogy az edző tisztában legyen azzal, hogy ez egy nagyon hosszú út, aminek a középpontjában maga a játékos áll. Nem az edző, nem a klub és nem a pillanatnyi vagy a rövid távú siker a fontos. Csakis a játékos.

Dohm szerint a klubok általában mindent megtesznek, de gyakran ez nem elégséges. Túl sok helyen hiányzik a munkaerő, a kompetencia, az erőforrás és a türelem. A munka gyakran félig van elvégezve, és gyakran nem gondolkodnak azon, hogy mi is a klub valójában, és mit akar elérni. Ezt a keretet, egy hosszú távú stratégiát, fel kell állítani. Dánia kisebb ország, mint a több más futballnemzet. Ez azt is jelenti, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szükség esetén könnyebb váltani egy fejlettebb környezetre. De mindig javíthatunk a dolgokon, és erre törekednünk is kell. Dohm azt javasolja, hogy a klubok állítsanak fel hosszú távú stratégiát, értékeljék saját magukat, erőforrásaikat, és legyen egy terv, és legyen klub stratégia és ne különböző edzők érkezzenek különféle tervekkel. Az edzők a klub tervének és stratégiájának részét kell, hogy képezzék. Így el lehet kerülni a túl sok elbocsátást, lemondást (stb.), amit sajnos gyakran látunk.

Dohm hét évig dolgozott az FC Nordsjællandnál. Nem kétséges, hogy az FCN erős koncepcióval rendelkezik, egyértelmű és jól meghatározott módon dolgozik és képez játékosokat. Úgy gondolja, hogy ez döntő jelentőségű a hosszú távú munka során, és a legmagasabb (nemzeti és esetleg nemzetközi) szintre kell fejleszteni a játékosokat. Nem elegendő már csak célzott edzésekkel kezdeni, amikor a játékos eléri az U13-at, és csak utána fókuszálni rá.

Az MLSZ feladatai és az utánpótlás-válogatottak

A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.

A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.

Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése. Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.

Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre. Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.

Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. Emellett a válogatottaknál félévente ún. A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is.

Külföldi próbajáték (try-out) és karrierépítés

Az Exchange program keretében fiatal (12-21 éves) játékosoknak biztosítunk lehetőséget elsősorban a külföldi próbajáték (try-out) részvételben, és amennyiben kölcsönösen megfelel a színvonal, az adott csapat együttműködésével segítünk megszervezni a következő szezonban a játékos beépítését a csapatba. Fontosnak tartjuk a játékosok megismerkedését az adott ország nyelvével, történelmével és kultúrájával, valamint az adott klub, csapat, helyi lakosokra való pozitív benyomás keltését. A sportolónak minden szempontból példa értékűen kell viselkednie, ez fontos a beilleszkedés szempontjából, és mert a hazáját képviseli. Az Exchange programban keretében több európai ország futball akadémiájával állunk partneri viszonyban, ezen kívül Észak-Amerikai partnereink is vannak. Rendkívül dinamikusan épül ez a hálózat hétről-hétre új klubokkal bővül. Egy fiatal tehetség ügyessége számottevően fejlődik, amikor megismerkedik egy másik magas színvonalú futball világ technikai és taktikai részével.

Sokéves tapasztalatok azt mutatják, nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak. Azt is látni kell, hogy a külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell (néha még egy kis zsebpénz is csurran-cseppen), a nevelő klubnak fizetendő eurószázezres nagyságrendű nevelési költségtérítésről nem is beszélve - és általában, az ebben hosszú távú befektetést látó klubok nem egy, hanem esetenként tucatnyi fiatalt szerződtetnek. Sok esetben ezeket a fiatalokat nem is a korosztályukban, hanem egy évvel idősebbek között próbálják ki, ahonnan szintén ki kell, hogy emelkedjenek annak érdekében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni hosszabb távon. Ezért, illetve az említett nagy versenyhelyzet miatt külföldön nagyon nehéz a ranglétrákat végigjárva, az utánpótlásból eljutni a felnőttcsapatokba. Ezért gondoljuk úgy, hogy minden szempontot figyelembe véve érdemes mérlegelni a témát, és a futball szereplőinek közösen, konszenzusra jutva kell megtalálniuk a válaszokat a feltett kérdésekre. Abban talán mindenki egyetért, hogy a magyar futball fejlődésének egyik kulcsa az lenne, ha a környező országokhoz hasonlóan egyre több magyar játékos futballozna és fejlődne a legerősebb európai bajnokságokban.

Az elmúlt évek átigazolási trendjei

Az elmúlt öt évben 20 éves kor fölött az NB I-ből közvetlenül a top 20 európai bajnokságba igazolók névsora:

A felsorolásból (melyben azok a játékosok nem szerepelnek, akik nem közvetlenül mentek az NB I-ből külföldre, mert eltelt némi idő a hazai szerződésük lejárta és a külföldi szerződés között, mint Ugrai Roland vagy Nagy Gergő esetében) jól látszik, hogy ha az idén nyáron váltó Bobál Gergelyt és Varga Kevint nem számoljuk, már csak öten játszanak külföldön, tehát a nemcsak az utánpótlás-játékosokra, hanem a felnőttként külföldre szerződőkre is igaz, hogy a többség nem tud hosszú távú külföldi karriert építeni a legerősebb európai bajnokságokban. (A névsorhoz hozzátehetjük még Korhut Mihályt, aki irodánk, a Center Sport közreműködésével szerződött az izraeli Hapoel Beer Shevához 2016-ban, és bár az izraeli élvonal akkor nem tartozott a top 20-as európai bajnokságok közé, a védő négy évet is külföldön tölthetett, Izrael után a görög Arisznál). Ugyanakkor az is látható, hogy a felsorolt 13 játékosból csak hárman - Nagy Ádám, Lang Ádám és Kleinheisler László - tudtak 20 éves koruk betöltése után az NB I-ből egyenesen a top öt európai bajnokság valamelyikébe szerződni. Ezért lehet kiemelten fontos már az utánpótlás-játékosok hazai kiválasztásában is a megfelelő scouting.

tags: #utanpotlas #futball #kulfoldi #probajatek #feltetelei

Népszerű bejegyzések:

• Fedezze fel a magyar futball nemzetközi örökségét
• Férfi egyetemi kosárlabda csapatok teljesítményei
• a trilógia második darabjáról szóló elemzésünkben
• Részletek az MLSZ és Ferencváros Szurkolói Kártyáról
• Az MTK-tól a Bayer Leverkusenig: Turányi Lilla útja